Nem akar újra a legtöbb menekültet befogadó országok egyike lenni Svédország, mint az a 2015-ös migrációs válság idején történt – jelentette ki Magdalena Andersson svéd miniszterelnök Berlinben, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozott. A két politikus a többi között az ukrajnai menekültek helyzetét vitatta meg – számolt be az MTI.
Akkor (2015-ben) az Európai Unióba érkező migránsok tizenkét százalékát fogadtuk be
– emlékeztetett Anderson. Az ukrán menekültekre utalva hozzátette:
Ezt ilyen mértékben nem tudjuk ismét megtenni.
A svéd miniszterelnök ugyanakkor megígérte, hogy Svédország „természetesen a megoldás részét fogja képezni” az ukrajnai menedékkérők befogadásában. Kiemelte: Stockholm kiveszi részét az erőfeszítésekből, de „a 2015-ös helyzet nem ismétlődhet meg”.
Ukrajna hétfőn nem nyit újabb humanitárius folyosókat, miután a hírszerzés lehetséges orosz provokációról számolt be az útvonalak mentén.
A korridorok azt a célt szolgálják, hogy minél több civilt lehessen evakuálni a különösen veszélyes területekről. Az ukránok már korábban is megvádolták Oroszországot, hogy célba vették ezeket az útvonalakat.
Oleg Ustenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója elmondta, hogy Ukrajna „beperel mindenkit, aki finanszírozta a nép mészárlását” – számolt be a Sky News.
A tanácsadó kritikát fogalmazott meg azokkal az országokkal és vállalkozásokkal szemben, amelyek még mindig orosz olajat használnak. Kijelentette, hogy ugyan az Egyesült Államok embargót vezetett be az orosz olajra, Európa még mindig nem tette meg ezt a lépést.
Az egész civilizált világ megpróbálja megállítani ezt a háborút… de ugyanakkor sokan pénzt küldenek a háború finanszírozására
– mondta Ustenko, aki elfogadhatatlannak minősítette a helyzetet.
Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere szerint a város a humanitárius katasztrófa küszöbén áll, ezért teljesen evakuálni kell.
A dél-ukrajnai város polgármestere arról számolt be, hogy körülbelül 160 ezer civil rekedt a városban áram nélkül – közölte a Reuters.
Bojcsenko arról is beszélt, hogy az oroszok játszadoznak velük, és hiába várakozott 26 autóbusz a civilek evakuálása miatt, a fegyveres erők nem járultak hozzá a biztonságos áthaladáshoz.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) közölte, hogy továbbra sem tud segélyt nyújtani Mariupolnak, a város ugyanis állandó orosz ostrom alatt van – számolt be a BBC.
Az orosz és ukrán félnek meg kell állapodnia, hogy az áthaladás biztonságos legyen Mariupolban. Nyilvánosságra kell hozniuk az útvonalat, és elegendő időt kell hagyniuk az embereknek a kijutásra
– mondta Matt Morris, a Vöröskereszt szóvivője a BBC-nek, aki szerint jelenleg senki sem képes bejutni a városba.
Egy közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak fele nagyon aggódik, hogy Oroszország közvetlenül célba venné nukleáris fegyverekkel az Egyesült Államokat – számolt be az Independent.
Az amerikaiak többsége aggódik az orosz–ukrán háború miatt; sokan attól tartanak, hogy az Egyesült Államokat közvetlenül bevonják a konfliktusba.
Tízből körülbelül kilenc amerikai legalább némileg aggódik amiatt, hogy Putyin nukleáris fegyvert vetne be Ukrajna ellen, közülük tízből hatan nagyon aggódnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kifejezte a háláját az Egyesült Királyságnak az orosz invázióra adott válaszlépéséért, és külön dicséretben részesítette Borisz Johnson brit miniszterelnököt, amiért „többet segített, mint más vezetők” – számolt be a Sky News.
Az ukrán elnök egy interjúban azt mondta, hogy Nagy-Britannia határozottan Ukrajna oldalán áll, és nem „egyensúlyozásra törekszik”.
Arra a felvetésre, hogy Boris Johnson szívesebben küld fegyvereket Ukrajnának, mint Emmanuel Macron francia elnök, Zelenszkij azt válaszolta:
Igen. Hogy őszinte legyek, Johnson az a vezető, aki többet segít.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közzétette legújabb hírszerzési jelentését, amelyben azt írja: az elmúlt 24 órában „nem történt jelentős változás az orosz erők ukrajnai állomásoztatásában" – számolt be a The Guardian.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 28 March 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 28, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/7lfm6YBINs
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/RlINL4mY0l
A brit hatóságok továbbá beszámoltak arról is, hogy folyamatos logisztikai hiány nehezíti az orosz hadsereg lendületét, aminek a morálja folyamatosan csökken. Az ukrán ellentámadások továbbra is kitartanak a minisztérium szerint. Hozzátették: Oroszország délen, Mariupol környékén foglalta el a legtöbb területet, ahol továbbra is heves harcok folynak.
ukrán elnök legutóbbi országos beszédében azt ígérte, hogy a héten újabb szankciókat fog kidolgozni Oroszország ellen – írja a The Guardian. Az elnök ez után a közelgő tárgyalási fordulóról beszélt, amiről meglehetősen bizakodóan nyilatkozott.
Új tárgyalási forduló áll előttünk, mert a békére törekszünk. Tényleg. Késedelem nélkül. Törökországban lesz a személyes találkozó. Ez nem rossz. Nézzük az eredményt
– mondta.
Az Index már beszámolt az ukrán elnök prioritásairól a tárgyalásokat illetően; Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna szuverenitása és területi integritása kétségtelen, azonban hozzátette: a béke és a normális élet mielőbbi helyreállítására törekszik.
Olaf Scholz német kancellár szerint a NATO-nak nem célja, hogy leváltsa a vezetést Oroszországban.
A demokráciának, a szabadságnak és a jogállamiságnak mindenhol van jövője, de az egyes országokban a népnek kell megküzdenie a szabadságért
– mondta Scholz, aki szerint a Nyugat feladata garanciát nyújtani arra, hogy nem sértik meg az egyes országok függetlenségét és területi egységét.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Németország mindent megtesz Ukrajna támogatására, egyúttal figyelmeztette Oroszországot, ha vegyi vagy biológiai fegyvert vet be, annak rendkívül súlyos következményei lesznek.
Ukrajna arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap éjjel.
Ljudmila Denyiszova emberi jogi biztos előzőleg azt közölte, hogy a „tiltott zónában” több mint tízezer hektárnyi erdő áll lángokban a térségben zajló harci cselekmények miatt.
Az ombudsman a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó-felszereléseket Ukrajnába.
Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics polgármestere ma hajnalban egy videóban arról számolt be, hogy városukból, ahol az erőműnél dolgozókat szállásolták el, kivonultak az orosz erők.
A múlt héten a térségért felelős kormányzó, Olekszandr Pavljuk közölte, hogy a polgármestert orosz katonák elrabolták, Fomicsev azonban most azt mondta, hogy dolgozik, és nem működik együtt az orosz erőkkel.
Joe Biden amerikai elnök szombaton kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem maradhat hatalmon”, majd a Fehér Ház nem győzött magyarázkodni, hogy Biden valójában nem is úgy gondolta, ahogy mondta.
Egy riporter az amerikai elnöknél is rákérdezett, hogy valóban rendszerváltást szorgalmaz-e Oroszországban, amelyre csak annyit válaszolt egy washingtoni istentiszteletről kilépve, hogy
Nem.
Kijev polgármestere vasárnap jelentette be, hogy ma újranyitnak az iskolák. Vitalij Klicsko azt mondta, hogy az oktatás a jelenlegi körülményekhez igazodik, ezért online lesz.
Ma az a legfontosabb feladat, hogy a város még ilyen nehéz hadi körülmények között is éljen és működjön. Megpróbálnak megfélemlíteni minket. Ez nem fog menni!
– mondta a polgármester.
Az ENSZ becslései szerint az ukrajnai gyermekek fele már elhagyta az országot a háború miatt – emlékeztet a BBC.
A Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola becslése szerint Oroszország inváziója 63 milliárd dolláros kárt okozott eddig az ukrán infrastruktúrában március 24-ig.
A felmérés szerint 4431 lakóépület sérült vagy semmisült meg, valamint 378 iskola és 92 gyár és raktár.
Ezenkívül 12 repülőtér is megsemmisült, megsérült vagy került orosz kézre, valamint hét erőmű.
Emmanuelle Wargon francia lakásügyi miniszter szerint eddig körülbelül 30 ezer menekült érkezett Ukrajnából Franciaországba.
Közölte azt is, hogy a menekültek nagyjából fele Spanyolországba vagy Portugáliába tart Franciaországon keresztül, ugyanakkor felkészültek további menekültek elhelyezésére is.
Az a célunk, hogy körülbelül százezer embert tudjunk befogadni a lehető leggyorsabban
– mondta Emmanuelle Wargon.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója a Twitter-odalán számolt be arról, hogy a rakétatámadások Ukrajna-szerte folytatódtak az éjszaka is.
Luck, Harkiv, Rivne, Zsitomir. Egyre több rakétát dobnak a városokra minden nap, Mariupol pedig szőnyegbombázás alatt van. Oroszországnak nincs többé nyelve, humanizmusa, civilizációja. Csak rakéták, bombák, és kísérletek arra, hogy Ukrajnát eltöröljék a Föld színéről
– írta Podoljak, kérdőre vonva Európát, hogy tényleg eltűrik-e ezt.
Again total missile strikes at 🇺🇦. Lutsk, Kharkiv, Zhytomyr, Rivne. Every day more & more rockets. Mariupol under carpet bombing. 🇷🇺 no longer has a language, humanism, civilization. Only rockets, bombs & attempts to wipe 🇺🇦 off the face of the earth. Does Europe really like it?
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 27, 2022
Jó reggelt kívánunk a kedves olvasóinknak!
Az Index hétfőn is beszámol Oroszország ukrajnai inváziójáról – kövesse velünk az eseményeket percről percre!