Ki kell vallatni és le kell lőni őket – orosz katonák rádióüzeneteit hallgatták le
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
A Spiegel szerint a német hírszerzők szerdán már tájékoztatták a Bundestag bizonyos képviselőit a hanganyag tartalmáról. A hangfelvétel egy pontján állítólag az egyik katona arról beszél, hogy Bucsánál lelőtt egy biciklis civilt (mint megírtuk, erről már korábban is megjelentek felvételek).
A beszélgetés egy másik pontján pedig egy orosz katona azt mondta – igaz, nem a civilekről, hanem az ellenséges katonákról, akiket elfognak –, hogy
ELŐSZŐR KI KELL VALLATNI, AZTÁN LE KELL LŐNI ŐKET.
A Spiegel szerint a hanganyag azt is bizonyítja, hogy a mészárlásban az orosz Wagner zsoldoscsoport katonái vezető szerepet játszottak (a Wagnerhez hasonlóan brutális események kötődtek már a szíriai polgárháborúval összefüggésben is).
Ezzel egybehangzóan néhány szemtanú korábban arról számolt be, hogy Bucsa környékén a háború első napjaiban még fiatal orosz katonák állomásoztak, és akkor még viszonylagos nyugalom volt a városban. Később azonban más katonai egységek érkeztek Bucsába, és ekkor váltak egyre gyakoribbá a civilek elleni akciók. A szemtanúk egy része szerint csecsen katonák is részt vettek a visszaélésekben.
A Spiegel szerint a hangfelvétel arra is utal, hogy az atrocitások nem véletlenszerű, néhány katona által elkövetett cselekmények voltak, hanem egy tudatos terv része, ugyanis az oroszok teljesen hétköznapi hangnemben beszéltek a civilek megöléséről.
Vagyis a CIVILEK MEGGYILKOLÁSA EGY TUDATOS, Oroszország által végrehajtott KATONAI STRATÉGIA RÉSZÉT KÉPEZHETTE.
Ennek a célja a Spiegel szerint az lehetett, hogy félelmet keltsenek a polgári lakosságban, ezáltal együttműködésre bírják őket, vagy legalábbis megakadályozzák azt, hogy ellenálljanak.
A német lap szerint a hanganyagot még mindig vizsgálják az orosz hírszerzők, mivel egyes részeinél még nem sikerült megállapítaniuk, hogy pontosan hol történhettek az azokon elhangzó események. Az elhangzottak egy része azonban arra utalhat, hogy – Bucsa mellett – akár más városokban is hasonló incidensekre kerülhetett sor, például a Mariupol környékén lévő településeken is (erre vonatkozóan nemrég az ukrán hírszerzés szerzett meg egy hangfelvételt).
Oroszország mindeddig tagadta a nemzetközi felháborodást is kiváltó bucsai mészárlás elkövetését, és azt állította, hogy az ukránok rendezték meg az incidenst.
A háborúról szóló csütörtöki percről percre közvetítésünket itt olvashatja.
(Borítókép: A kijevi hatóságok által szervezett sajtóút alkalmával készült kép megrongálódott orosz katonai jármű roncsáról az ukrán hadsereg által visszafoglalt Kijev melletti Bucsában 2022. április 5-én. Fotó: Szerhij Dolzsenko / EPA / MTI)