Ukrajnában a háború ellenére is megkezdték a földeken a tavaszi munkálatokat

GettyImages-1387877904
2022.04.12. 06:34
Az ukrán termelés a háború alatt sem állt le, de csökkent, ráadásul a kikötővárosok orosz megszállása miatt az export is drasztikusan visszaesett. Milyen viszonyok uralkodnak az ukrán agrárszektorban? Melyek ezen a területen a legjelentősebb hatásai a háborúnak? Ukrajnában működő agrárcég magyar tulajdonosát kérdeztük.

Az orosz–ukrán háború az energiahordozók mellett az agrárszektort, és ezzel együtt az élelmiszerpiacot is rendkívül negatívan érinti. Arról már az Index is beszámolt korábban, hogy 2-3 ezer forintos kilogrammonkénti csirkehús, valamint 3-4 ezer forintos sertéshúsárakkal is számolhatunk.

Ennek legfőbb okaként Budai Zoltán lapunknak adott korábbi interjújában azt nevezte meg, hogy az állattenyészésben a költségek 65-70 százalékát a takarmányozás teszi ki.

Ennek fényében nem lehetünk túl bizakodóak, hiszen a kukorica világpiaci ára a koronavírus-járvány előtti szinthez képest 106, a búza pedig 115 százalékkal emelkedett, Bige László pedig az Indexnek azt is elmondta, nem tartja kizártnak, hogy egy elhúzódó orosz–ukrán háború miatt a gabona ára ismét megduplázódjon.

Hogy miért ilyen kulcsfontosságú ország Ukrajna? A legjobb minőségű termőföld a Földön a magas humusztartalmú csernozjom, amely a világon nagyrészt a kelet-európai sztyeppén található. Ukrajna a világ csernozjomterületének körülbelül 25 százalékát birtokolja.

A legjobb termőföldek Ukrajna középső részén vannak, a mi cégünk is ezekben a régiókban, azaz oblasztyokban (ukrán közigazgatási egységek – a szerk.) tevékenykedett a háború előtt

– nyilatkozta lapunknak egy ukrajnai mezőgazdasági gépkereskedő cég tulajdonosa.

A cég elsősorban nyugat-európai mezőgazdasági gépeket forgalmaz, s alkatrészeket értékesít Ukrajnában, ahol az agrárszektor központi szerepet játszik az ország életében. A vállalatnak Ukrajna középső területein van értékesítési joga.

„Az elmúlt években a nagyobb ukrán cégek nyugat-európai és amerikai technológiát kezdtek el használni, mert rájöttek, ahhoz, hogy komoly termést tudjanak elérni, a jó vetőmag, növényvédő szerek, műtrágya mellett korszerű gépekre, technológiára is szükségük van” – tette hozzá.

Ukrajna egyébként a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre,

tavaly pedig több mint 80 millió tonna volt az ország össztermelése, amelynek nagy részét külföldön adják el, különben hatalmas fölösleg halmozódna fel.

Az ukrán agrárszektor viszonyaihoz hozzá kell tenni azt is, hogy több mint 100 olyan ukrán mezőgazdasági cég tevékenykedik az országban, mely egyenként több mint 10 ezer hektárnyi termőterületet művel. Ezek között vannak olyan hatalmas cégek (például Kernel Holding, MHP, Astarta Holding), melyek több mint százezer hektárnyi termőfölddel rendelkeznek. Érdekesség, hogy 

Ukrajnában a tízezer hektár alatti földterülettel rendelkező vállalatok már közepes méretűnek számítanak.

Hogy mekkora változást hozott a háború, azt jól szemlélteti az egyik cégtulajdonos elmondása, hogy a donyecki és a luhanszki régióban kitört konfliktus az elmúlt nyolc évben szinte semmilyen jelentős hatással nem volt sem a vállalat működésére, sem pedig az ukrán mezőgazdaság teljesítményére.

Fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy az ukrán gabona exportjának többsége a Fekete-tenger és az Azovi-tenger kikötőiből jutott el az elsődleges piacokra, a Földközi-tenger mentén fekvő országokba és a Közel-Keletre. 

 Ukrajna búzaexportjának megoszlása a 2016-2020 közötti időszakban  Bevétel (millió dollár)
 Egyiptom  2340
 Indonézia  2230
 Banglades  1470
 Fülöp-szigetek  876,93
 Marokkó  857,4
 Thaiföld  789,14
 Tunézia  770,09
 Dél-Korea  611,57
 Törökország  562,03
 India  537,26

  

 Ukrajna kukoricaexportjának megoszlása a 2016-2020 közötti időszakban  Bevétel (millió dollár)
 Kína 3320 
 Egyiptom 2300
 Hollandia 2270 
 Spanyolország 2260
 Olaszország 1100 
 Irán 1050
 Törökország 938,56
 Izrael 723,43 
 Portugália 610,78
 Németország 496,76

Reuters szerint Ukrajna akár hatmilliárd dollárnyi bevételtől eshet el az export csökkenése miatt. A cégtulajdonos elmondta, mivel

az oroszok gyakorlatilag szinte teljesen elzárták az ukrán gabonát a Fekete-tengeri kikötőktől és a hajószállításától, emiatt az exportot a cégek vasúton igyekeznek lebonyolítani Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Moldova irányába, több-kevesebb sikerrel.

A szállítási nehézségek egyik oka, az ukrán vagonok át-, illetve kirakása a határokon, ahol nem voltak felkészülve a hirtelen megjelenő jelentős mennyiségekre.

Ukrajnának ugyan még mindig van 20 millió tonna búza- és kukoricatartaléka az elmúlt évekből, azonban vasúton csak a korábbi tengeri szállításnak csupán egytizedét, körülbelül havi 600 ezer tonna exportját tudják lebonyolítani.

Ugyanakkor megkerülhetetlen a háború hatása abból a szempontból is, hogy mekkora visszaesés várható a termelésben. A Bloomberg például a kijevi székhelyű UkrAgroConsult elemzése alapján úgy becsüli, a tavalyi 6,8 millió hektár helyett jó, ha 3,5-4 millió hektáron tudnak az ukránok napraforgót vetni.

Ukrajnában jelenleg is tervezik a tavaszi munkálatokat, de a megművelt területek nagysága tavasszal, körülbelül 30-40 százalékkal is kisebb lehet a korábbi években megszokottnál

– nyilatkozta ezzel kapcsolatban a tulajdonos, aki hozzátette, hogy a mezőgazdaság függetlenül a kialakult helyzettől igyekszik talpra állni, működni, és a partnereik jelentős része már kinn van a földeken.

A háború első két hete viszont számukra is nehéz volt a cégvezető elmondása szerint, ráadásul az sem segített, hogy az Ukrán Nemzeti Bank az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya konvertálását saját ellenőrzése alá vonta.

„Szerencsére az első két hét után az ukrán kormány összeállított egy kritikus importlistát” – mondja a tulajdonos. Azon termékek esetében, amelyek fölkerültek erre a listára, engedélyezték a devizavásárlást, és ebbe a kategóriába esnek már az alkatrészek, és a mezőgazdasági gépek jelentős része is, ami lehetővé tette a mezőgazdasági gépkereskedő cégnek a működését.

Hogy mekkora visszaesést okozhat a szektornak a háború, arra még a cégvezető sem tudja a választ.

Világszinten azonban sok múlhat azon, hogy milyen áron tudják értékesíteni a gabonát az ukránok,

ami nagymértékben függ a kikötővárosok helyzetétől, állapotától.

A Világélelmezési Program viszont arra figyelmeztet, hogy jelenleg is 811 millió ember hajtja éhesen álomra a fejét esténként, és azok száma, akik akut élelmezési bizonytalanságban vannak, 2019 óta 135 millióról 239 millióra nőtt. Az orosz–ukrán háború pedig tekintve, hogy a hadviselő felek a világ árpakereskedelmének 32, a kukorica 17 és a napraforgóolaj több mint 50 százalékát adják, valószínűleg tovább ront a helyzeten.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.

(Borítókép: Cukorrépa-ültetvény Ukrajnában 2022. március 26-án. Fotó:  Joe Raedle / Getty Images)



  • Tippek
  • Bankszámla