Orosz gépek közelítették meg a NATO légterét, riasztották a vadászrepülőket

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Meg nem erősített értesülések szerint a donbaszi frontra utazott Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök.

Erről többet között egy amerikai kutatóintézet, az ISW is beszámolt. Azt írták, hogy ezáltal Geraszimov személyesen veszi kézbe a donbaszi orosz offenzívát.

Az offenzíva célja egyelőre Izjum elfoglalása – erre lehet következtetni a friss jelentésekből –, hosszú távon pedig a teljes Donbasz megszállása lehet. Az ukrán tisztviselők szerint az oroszok jelentős erőket gyűjtöttek össze Izjum térségében.

A The Guardian idézett egy nyugati tisztviselőt is, aki a híresztelést azzal kommentálta: ha Geraszimov – az orosz hadsereg első számú tisztje – valóban átveszi a parancsnokságot „hadműveleti és taktikai szinten”, akkor az is azt jelzi, hogy az orosz hadsereg komoly nehézségekkel küszködik a hadvezetés terén.

Az, hogy még Geraszimovnak is elő kell lépnie ahhoz, hogy a támadások eredményre vezessenek, bizonyítja, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe az oroszok a Donbaszban

– tette hozzá. 

Az Egyesült Államok nem hisz abban, hogy Oroszország nukleáris fegyverekkel fenyeget, annak ellenére, hogy Moszkva retorikája a közelmúltban eszkalálódott – mondta egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő.

Az Egyesült Államok mindennap figyelemmel kíséri Oroszország nukleáris képességeit. Úgy értékeljük, nem áll fenn nukleáris fegyverek bevetésének veszélye

– idézi a Reuters cikkéből a tisztviselőt a BBC.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nemrég azt mondta: a civilek bármikor elhagyhatják az ukrán védők által irányított mariupoli Azovsztal-gyárat, szerinte ezzel kapcsolatban nincs miről tárgyalniuk a feleknek.

Hangsúlyozta: ugyanez értelemszerűen nem vonatkozik a fegyveresekre, tőlük azt várják, hogy megadják magukat, de ebben az esetben az ő életüket is megkímélik.

Vlagyimir Putyin egyértelművé tette: a civilek elhagyhatják a gyárat, és oda mehetnek, ahová csak szeretnének [...] Miért kellene erről tárgyalni? 

– kérdezte Peszkov, arra reagálva, hogy az ukránok tárgyalást kezdeményeztek korábban az oroszokkal a gyárban rekedt civilek evakuálásáról, és erről még Volodimir Zelenszkij elnök is egyeztetett António Guterresszel, az ENSZ főtitkárával Kijevben.

Andrej Kelin londoni orosz nagykövet elmondta, hogy az orosz hatóságok továbbra is újabb korlátozó intézkedéseket vezetnek be az Egyesült Királysággal szemben, válaszul a londoni szankciós politikára.

A brit parlamenti képviselők szankciós listára kerülésének elve nagyon egyszerű – ez válasz a brit kormány törvénytelen intézkedéseire, amely szankciókat jelentett be orosz parlamenti képviselők ellen. Másodszor, és ez a legfontosabb, a brit parlamenti képviselők dolgoztak az oroszellenes jogszabályokon

– mondta Andrej Kelin, hozzátéve: ez egy Oroszország elleni szankciós törvény, amelyet már több évvel ezelőtt kidolgoztak, és most kiegészítették és kibővítették.

A nagykövet szerint ezek konkrét akciók Oroszország ellen, ezért a brit parlamenti képviselőket felvették a szankciós listákra, és ez messze nem az utolsó reakció a részükről.

Az Egyesült Államokból érkezik Ukrajnába a 155 milliméteres tarackokhoz való lőszer – számolt be Facebook-oldalán az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy légierejének repülőgép-technikusai 155 milliméteres taracklőszert töltenek fel a kaliforniai Travis légibázison egy C-17 Globemaster III repülőgépre, hogy Ukrajnába szállítsa azokat

– áll a jelentésben.

Kilenc izlandi, tizenhat norvég, valamint három-három grönlandi és Feröer szigeteki dán állampolgár is szankciós listára került Oroszországban ellenintézkedésként – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.

Az érintetteknek megtiltották, hogy Oroszország területére lépjenek. A kitiltottak között olyan parlamenti képviselők, kormánytagok, üzleti és tudományos körök képviselői, újságírók, valamint közszereplők vannak, akik az orosz diplomáciai tárca szerint az oroszellenes retorika előmozdítói, és részt vesznek a Moszkva ellen irányuló politika kialakításában és végrehajtásában.

A minisztérium azt is közölte, hogy a külföldi diplomaták kapcsolattartása az orosz állami szervekkel ezentúl kizárólag rajta keresztül történhet, szintén az érintett országok hasonló intézkedéseire adott válaszként, a kölcsönösség elve alapján – számolt be az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Nagy-Britannia a huszonegyedik ország, amely visszaküldi diplomáciai képviseltét Kijevbe. 

A brit nagykövet, Melinda Simmons Twitter-fiókján írt arról, hogy újra Kijevbe utazik.

Hosszú volt az út, de megérte megtenni a távot. Olyan jó újra Kijevben lenni

– írta Simmons.

Kilép a bolgár kormánykoalícióból a Bolgár Szocialista Párt (BSZP), ha a kormány úgy dönt, hogy fegyvert szállít Ukrajnának – jelentette be pénteken a párt vezetője.

Kornelia Nyinova miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:

ha a kormány úgy dönt, hogy fegyvert és lőszert exportál Ukrajnába, akkor igen, a BSZP kilép a koalícióból.

Egyúttal felszólított arra, hogy várják meg a parlament rendkívüli, valamint a koalíciós tanács ülésének eredményét, amely az ukrán katonai felszerelések bolgár gyárakban történő javításának kérdését vizsgálja meg.

Kornelia Nyinova

Fotó: Borislav Troshev / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A politikus megjegyezte: Bulgária jelenleg nem szállít fegyvert és lőszert Kijevnek.

Egyetlen lövedéket sem küldtek Ukrajnába, és egyetlenegy fegyverszállítási megállapodásunk sincs sem Ukrajnával, sem Oroszországgal. Bulgária több mint ötven országba exportál fegyvert, nem tudjuk ellenőrizni, mi történik ezekkel a fegyverekkel, miután leszállították

– mondta.

Lengyelország eddig összesen hétmilliárd złoty (körülbelül 565 milliárd forint) értékben adott át harceszközöket Ukrajnának – közölte a lengyel állami rádió.

Azt mondták, hogy ezen belül több mint kétszáz T–72-es harckocsit adtak át, továbbá 2S1 Gvozdika önjáró lövegeket, páncélozott harci szállítójárműveket, drónokat, légvédelmi rakétákat, valamint Grad rakétavető rendszereket is küldtek. 

Az orosz jegybank pénteken bejelentette, hogy 300 bázispontos kamatcsökkentést hajtanak végre, vagyis 17 százalékról 14 százalékra csökkentik az irányadó kamatukat.

A RIA Novosztyi hírügynökség meglepőnek minősítette az Orosz Központi Bank ilyen mértékű kamatcsökkentését. A jegybank a lépést azzal indokolta, hogy bár az orosz gazdaság helyzete továbbra is nehéz a szankciók miatt, most már azt látják, hogy valamelyest csökkentek a pénzügyi stabilitás tekintetében fennálló kockázatok, ezért csökkentik a kamatlábat.

Elvira Nabiullina, a jegybank elnöke korábban közölte, hogy idén elengedik az inflációt, a jövő évtől kezdve azonban már arra számítanak, hogy többé-kevésbé a normális szintre, öt-hét százalékra áll vissza. Az orosz infláció a múlt héten már 17,6 százalékon állt, miközben a jegybank évi 18–23 százalékos inflációval számol jelenleg. 

Az Azov ezred a Telegramon közzétett közleményében azt írta, hogy legalább 1157 orosz katonát lőtt le, miközben számos orosz harcjárművet is megsemmisített Mariupolban. 

Az Azov ezred veteránjai 2020. március 14-én

Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Azt írták, hogy az oroszok több mint 14 ezer katonával, valamint jelentős szárazföldi tüzérségi, tengeri és légi támogatás kíséretében támadták meg a várost, és eredetileg három nap alatt el akarták foglalni.

Az Azov szerint a katonáknál 1157 esetben hivatalosan is megerősítették a találatot, míg további 840 esetben még nem történt meg. Ezenkívül szerintük az orosz katonák közül legalább 520 meghalt „egészségügyi okokból kifolyólag”.

Közlésük szerint ezek mellett több tucat harckocsit, páncélozott szállítójárművet és drónt semmisítettek meg, valamint egy Raptor harci járőrcsónakot, valamint egy SZU–25-ös repülőt is kilőttek. 

A Donyecki Népköztársaságban és a Luhanszki Népköztársaságban tömegesen kényszerítik a diákokat arra, hogy adjanak vért a sebesült orosz katonáknak – közölte Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman.

Beszámolója szerint az oroszok már több mint hétszáz alkalommal kényszerítették arra a tanulókat, hogy adjanak vért. 

Nyolcezer katonát küld a brit hadsereg az Európában tervezett idei nyári hadgyakorlatokra. A brit fegyveres erők a hidegháború óta nem vettek részt ilyen nagy létszámú kontingensekkel európai hadgyakorlaton.

A brit katonák mellett 72 Challenger 2 harckocsi, 12 AS–90 típusú önjáró löveg és 120 Warrior páncélozott harcjármű is részt vesz a nyári európai hadgyakorlatokon.

Ralph Wooddisse altábornagy, a brit szárazföldi haderők főparancsnoka szerint a brit fegyveres erők a Balti-tengertől az Égei-tengerig vesznek részt kiképzési feladatokban és harcászati gyakorlatokban. Ezek a gyakorlatok Európa biztonságának védelme mellett

Wooddisse tábornok szerint a nyári európai hadgyakorlatokon brit részről könnyű felszereltségű és légi szállítású egységek, helikopterek, tüzérséggel támogatott páncélos alakulatok, elektronikus hadviselésre kialakított és légvédelmi egységek, felderítő drónok, valamint hadmérnökök és logisztikai szakértők vesznek részt – írja az MTI.

Csaknem harminc százalékkal növekedett Kárpátalja lakossága Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű inváziója óta – közölte a megye katonai közigazgatása.

Jelenleg a régióban 390 ezer belső menekült tartózkodik, közülük 142 ezer rendelkezik hivatalosan bejegyzett menekültstátusszal. Ám a lakosság erőteljes növekedése jelentős terheket jelent a szociális és más szféráknak, ezért a probléma enyhítésére a megye vezetése kül- és belföldi befektetőket keres – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország külügyminiszterei pénteki, rigai találkozójukon azt kérték a NATO-tól, hogy erősítse meg jelenlétét országuk területén.

Fotó: Ints Kalnins / Reuters

Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter azzal érvelt, hogy a térség biztonsági helyzetének megváltozása megköveteli a NATO védelmi politikájának átalakítását.

Állandó NATO-jelenlétet szeretnének a balti országokban és Lengyelországban, hogy ellenállhassanak Oroszország és Fehéroroszország bármiféle szándékának, és megvédhessék területüket.

Erre vonatkozó kérelmüket a NATO következő, madridi csúcstalálkozóján nyújtják be – írja az MTI.

Az ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) elutasította az adótörvénykönyv módosítását, amely az olajtermékek háború alatt bevezetett kedvezményes adóztatásának eltörlését javasolta – jelentette be Jaroszlav Zseleznyák, az ukrán parlamenti bizottság elnöke.

Az üzemanyag továbbra is kedvezményes áfával és jövedéki adó nélkül adózik

– idézi Zseleznyákot az UNIAN.

A törvényjavaslatot egyébként április 24-én Danila Hetmacev, az ukrán parlament bizottsági elnöke regisztrálta.

Egy Ukrajnából származó közösségi zongorát állítottak ki a Fény Utcai Piacon – derült ki Őrsi Gergely, Budapest II. kerülete polgármesterének bejegyzéséből.

A közzétett fotók egyikén látható, hogy a hangszer a csernyihivi hangszergyárban készült, most pedig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében állítják ki. 

Moszkva mélyen elutasítja Washington döntését, amely szerint orosz tulajdont koboz el Ukrajna támogatására – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár. 

Peszkov szerint az Egyesült Államok ezzel a lépéssel legitimálja a kisajátítást – írta a TASZSZ.

Ez minden jogi norma megsértése. Nem más, mint a magántulajdon egyszerű kisajátítása és legitimálásának kísérlete. Ez a lépés félreértést és elutasítást vált ki Oroszországból 

– mondta a szóvivő. 

Visszatér Kijevbe Hollandia diplomáciai képviselete – jelentette be a holland külügyminisztérium.

Ma újra megnyílik a holland nagykövetség Kijevben. Johannes de Mol nagykövet és kis csapata szorosan együttműködik az ukrán hatóságokkal és a partnerországokkal

– áll a közleményben. Ugyanakkor a nagykövetség konzuli szolgálata még zárva marad – írja az UNIAN.