Szerhij Skarlet ukrán oktatási és tudományos miniszter elmondása szerint jelenleg körülbelül ezer iskola működik Ukrajna által nem ellenőrzött területen.

A miniszter szerint ma Ukrajnában csaknem 12,7 ezer iskola működik az ország 13,8 ezeréből. Skarlet megjegyezte, hogy az ellenőrizetlen területen a legtöbb iskolában az igazgatók lemondtak, és nem működnek együtt a megszállókkal.

A miniszter emellett elmondta, hogy mintegy 10-11 ezer pedagógus maradt az ideiglenesen megszállt területen – írja az Interfax.

Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA) ajánlásokat tett közzé az ukrajnai háború elől menekülők embercsempészet elleni védelme érdekében – írja az MTI.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szakértői csoportja szerdán közzétett iránymutatásainak deklarált célja: elősegíteni, hogy az európai államok gyorsan és strukturális reformok nélkül, azonnali segítséget nyújthassanak az Ukrajnából menekülőknek, és felderítsék az emberkereskedőket és lehetséges áldozataikat.

Az ajánlás szerint biztosítani kell a menekültek regisztrációját, beleértve azokét is, akik nem rendelkeznek személyazonosságuk vagy utolsó ukrajnai lakóhelyük bizonyításához szükséges papírokkal.

Az ajánlás szerint világos tájékoztatást kell adni az emberkereskedelem kockázatairól különböző nyelveken, beleértve az ukránt és az oroszt is. Segélyvonalakat kell létesíteni, könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtani a fogadó országban a munkajogokról és a foglalkoztatási eljárásokról.

A gyermekek eltűnésének és bántalmazásának megelőzése érdekében az útmutató azt javasolja, hogy a felnőtt kísérő nélküli valamennyi gyermeket regisztrálják, és haladéktalanul részesítsék őket hatékony védőgondozási ellátásban. Biztosítsanak számukra biztonságos elhelyezést, valamint álljon rendelkezésre szakember, aki külön figyel az emberkereskedelem kockázataira. Ellenőrzésekre van szükség, ha a gyerekek nem saját rokonaikkal érkeznek, vagy ha kétség merül fel a gyermek és a kísérő felnőtt kapcsolatát illetően.

Mivel az embercsempészet kockázatai nem korlátozódnak az ukrajnai háborúra, a szakértő csoport hangsúlyozza, hogy az iránymutatásban ajánlott intézkedéseket minden fegyveres konfliktus esetében alkalmazni kell.

Oroszország közölte, hogy két Kalibr cirkálórakétát lőtt ki ukrán célpontokra egy tengeralattjáróról a Fekete-tengeren, és megismételte figyelmeztetését, miszerint megpróbál csapást mérni a NATO Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányaira – írja az Independent.

A védelmi minisztérium videófelvételt tett közzé a Fekete-tengerről indított cirkálórakétákról, és közölte, hogy azok ukrajnai szárazföldi célpontokat találtak el. Oroszország április 29-én hasonló csapásokat mért egy tengeralattjáróról.

Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán megismételte azt a figyelmeztetését, hogy Oroszország megpróbálja megsemmisíteni a nyugati országokból Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok konvojait.

Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába. Az észak-atlanti szövetség minden olyan szállítmányát, amely az ukrán hadseregnek szánt fegyverekkel vagy anyagokkal érkezik az ország területére, megsemmisítendő célpontnak tekintjük

– mondta Sojgu a védelmi minisztérium tisztviselőinek konferenciáján, az Oroszország által különlegesnek nevezett ukrajnai katonai művelet 70. napján.

Az orosz hadsereg használhatatlanná tett több ukrajnai vasútállomást, amelyet eddig arra használtak, hogy külföldi fegyverekkel lássák el az ukrán erőket – jelentette be szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy elmondta, hogy megsemmisítették a Pidbirzi, Lviv, Volóc, Timkove és Pjatihatki települések vasútállomásai közelében levő transzformátorállomásokat.

Az elmúlt nap folyamán több száz csapást mértek ukrán katonai célpontokra, köztük támaszpontokra és lőszerraktárakra. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint ezekben a csapásokban több mint háromszáz ukrán katonával végeztek. Az orosz rakétacsapásokkal ismét számos ukrán tüzérségi állást és légvédelmi rendszert iktattak ki – közölték.

A tárca tájékoztatóján az is elhangzott, hogy a Fekete-tengeren egy orosz tengeralattjáróról két Kalibr cirkálórakétát lőttek ki ukrajnai szárazföldi célpontokra.

A háborúban Oroszország először április végén jelezte, hogy tengeralattjáróról indított csapást Ukrajna ellen. Az orosz tárca szerdai közléseinek többségét független források nem erősítették meg – írja az MTI.

Ír politikusok elítélték az orosz állami média egy riportját, amely az Írország partjainál végrehajtott atomtámadás okozta pusztítást szimulálta.

Az orosz Channel One csatorna riportjában Dmitrij Kiszeljov mutatott be egy víz alatti rakétáról készült videószimulációt, amely „gigantikus, akár 500 méter magas cunamihullámot” okozva végigsöpörne Írországon és az Egyesült Királyságon. 

Neale Richmond, az Írországban kormányzó Fine Gael párt politikusa szerint a propagandajelentés újabb ok arra, hogy kiutasítsák Oroszország írországi nagykövetét, Jurij Filatovot.

Az orosz állami média Írország elleni égbekiáltó fenyegetéseket sugároz, amelyeket egy folyamatos dezinformációs kampány támogat. Egyértelmű, hogy ki kell utasítanunk Oroszország írországi nagykövetét. Ő csak egy újabb balek a propagandagépezetükben, miközben háborút folytatnak Ukrajnában

– írta Richmond a Twitteren.

Billy Kelleher, ír EP-képviselő a jelentésről készült videóra azt válaszolta, hogy az ilyen vad nyelvezet egyszerűen elfogadhatatlan számunkra, miközben sürgette az ír kormányt, hogy tolmácsolja felháborodását a kirívó nukleáris fenyegetés miatt.

Ágyúzások voltak a luhanszki régióban, a Rubizsne melletti Mihajlivka faluban. Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója közösségi oldalán azt írta, a támadásban egy pap életét vesztette. 

Emellett elmondása szerint február vége óta legalább 15 vallási épületet rongáltak meg a luhanszki régióban az ellenséges lövedékek, és több egyházi méltóság is megsérült.

Az orosz külügyminisztérium ma reggel 63 japán állampolgárral, köztük az ország miniszterelnökével szemben vezetett be szankciókat – írja a Sky News.

Kisida Fumio miniszterelnök mellett szerepel a listán Yoshimasa Hayashi japán külügyminiszter és Nobuo Kishi védelmi miniszter is.

Kisida Fumio

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

A tisztviselőknek határozatlan időre megtiltották, hogy belépjenek Oroszországba.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy a mai nap újabb evakuációt kísérelnek meg Dél-Ukrajnából Zaporizzsjára – számolt be a Sky News.

A kiürítési kísérlet két helyszínről történik:

1. Tokmak, egy Melitopol és Berdjanszk közötti városból, délután 3 órakor;
2. Vaszilivka, Zaporizzsja régióban, délután négy órakor.

Mint arról korábban beszámoltunk, a belarusz védelmi minisztérium megerősítette, hogy hadgyakorlatokat indítottak Ukrajna északi részén. Bár Belarusz szerint ezek a nagyszabású mozgások nem jelentenek fenyegetést a szomszédjára, Ukrajna számára aggodalomra adnak okot. 

Andrij Demcsenko szóvivő hozzátette: „Nem zárjuk ki, hogy az Orosz Föderáció valamikor felhasználhatja Belarusz területét és a Belarusz Köztársaság fegyveres erőit Ukrajna ellen. Ezért készen állunk.” 

Az ukrán hadsereg arra figyelmeztetett, fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország rakétatámadásokat indít Ukrajna katonai és polgári infrastruktúrája ellen Belarusz területéről.

A belorusz fegyveres erők szerda reggel hirtelen nagyszabású hadgyakorlatokat kezdtek, hogy teszteljék a harckészültséget a szomszédos Ukrajnában történt orosz invázió hátterében – írja az Independent.

A tervek szerint a harckészültségi teszt jelentős számú katonai jármű mozgásával jár majd, ami lelassíthatja a közutak forgalmát

– áll a belarusz kormány közleményében.

A budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton kedden 410 menekülőnek segítettek az ott dolgozók. Az éjszakát 102 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Mint írták: az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

Az Ukrajnából érkezett menekülteket kísérik a pihenőhelyre a budapesti BOK csarnokban létesített humanitárius tranzitpontban 2022. április 22-én

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Oroszország négy fegyverraktárra mért csapást Ukrajnában – közölte az ország védelmi minisztériuma.

A nagy pontosságú fegyverek hat, vasútállomások közelében lévő erőművet semmisítettek meg, többek között a nyugat-ukrajnai Lembergben és a közép-ukrajnai Pjatyihatkiban – írja a Sky News.

A minisztérium hozzátette, hogy állítólag Ukrajna 40 katonai eszközét érte találat, köztük egy pontonátkelőt Protopopovka közelében és 34 ukrán hadfelszerelési területet.

Szergej Kirijenko, a Kreml kelet-ukrajnai de facto köztársaságok ügyeivel foglalkozó kurátora Mariupolba utazott, hogy előkészítse a május 9-ei orosz nemzeti ünnep, a győzelem napja alkalmából megtartandó ünnepséget.

Putyin tisztségviselőjének fő feladata a május 9-ei ünnepi eseményekre való felkészülés

– írja Ukrajna Védelmi Minisztériumának Hírszerzési Főigazgatósága közösségi oldalán.

Az ukrán hírszerzés szerint nagyszabású propagandakampány folyik, melynek segítségével az oroszoknak azt akarják közvetíteni, hogy a helyiek örülnek a megszállókkal való találkozásnak.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült, miután az ukrán hadsereg állítólag rakétákat lőtt egy olajraktár területére a Donyecki Népköztársaságban elhelyezkedő Makiivkában – számolt be az Independent. 

A hírportál egy videót is közzétett, amelyen látható a robbanás: 

Nigéria és Marokkó a világ leghosszabb tengeri gázvezetékének megépítését tervezi, amely 5660 kilométer hosszú lenne – jelentette be Tolu Ogunlesi, Muhammadu Buhari nigériai elnök szóvivője.

Egy nigériai kőolaj-finomító

Fotó: Andrew Holt/Construction Photography/Avalon/Getty Images

Timipre Sylva, nigériai kőolajjal foglalkozó miniszter hétfőn kifejtette, hogy a projekt a nyugat-afrikai gázvezeték folytatása lesz, amin keresztül már Nigériából Ghánába szállítják a gázt.

Folytatni akarjuk ezt a vezetéket egészen Marokkóig, a part mentén. Jelenleg a kutatási szakaszban vagyunk, és természetesen a finanszírozás biztosításánál tartunk, sok fél érdeklődést mutat a projekttel kapcsolatban

– fejtette ki Sylva.

A TASZSZ szerint a miniszter elmondta, hogy a befektetés iránt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország is érdeklődik.

Valerij Szolovej politikai szakértő szerint Alina Kabajeva tornász, akit sokan Vlagyimir Putyin orosz elnök szeretőjeként ismernek, ismét terhes lehet. 

Az Unian szerint ez magyarázza az orosz elnök depressziós állapotát, ugyanis idegesíti, hogy a jelek szerint Kabajeva elárulta őt, hiszen a gyermek apja nagy valószínűséggel nem Putyin.

Korábban a Sonntags Zeitung svájci lap arról számolt be, hogy a tornásznak és Vlagyimir Putyinnak két fia született. A kiadvány szerint az első fiú 2015-ben, a második négy évvel később, 2019-ben született. Más források szerint azonban Kabajeva ikreknek adott életet.

Autóbuszok konvoja indult el szerda reggel Mariupol kikötővárosából, hogy ismét megpróbálják evakuálni a civileket az ostromlott városból. Az evakuálást az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága koordinálta – számolt be a Sky News. 

Ukrán menekült család egy menekülteknek létrehozott regisztrációs központ előtt Zaporizzsjában Ukrajnában 2022. május 2-án

Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters

Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó szerint a buszok az ukrán ellenőrzésű Zaporizzsja városába tartottak. Azonban nem világos, hogy az emberek közvetlenül az Azovsztal acélműből érkeztek-e, ahol a feltételezések szerint több száz civil és akár 2000 ukrán harcos tartózkodik.

Pavlo Kyrylenko  helyi kormányzó szerint legalább 21 ember meghalt és további 27 megsebesült az ukrajnai kelet-donyecki régióban elkövetett orosz támadásokban – számolt be a Sky News. 

Ez a legmagasabb napi halálos áldozatok száma a régióban a múlt hónapban történt  kramatorszki vasútállomás elleni merénylet óta, amelyben 50 ember vesztette életét.

Tegnap késő este a nyugat-ukrajnai Lviv városában robbanások hallatszottak. Mint kiderült, kedd este orosz rakéták csaptak le három erőműre a városban, ami kihatott a város és a környező települések áramellátására – írja a Sky News.

Makszim Kozickij, a Lviv Regionális Katonai Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a városban két ember sérült meg a támadás következtében.

Három erőmű megsérült, jelenleg dolgozunk az áramellátás helyreállításán

– mondta Kozickij.

Ferenc pápa egy kedden megjelent interjúban elmondta, hogy találkozót kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Moszkvában, hogy megpróbálja megállítani az ukrajnai háborút. A meghívásra máig nem kapott választ – számolt be a Reuters. 

Az egyházi vezető a konfliktus kezdete után három héttel kérte meg a Vatikán legfőbb diplomatáját, hogy küldjön üzenetet Putyinnak, amelyben az állt: „Hajlandó vagyok elmenni Moszkvába”. 

Ferenc pápa 2022. május 1-jén

Fotó: Vatican Media / Reuters

A pápa egy olasz napilapnak azt is elmondta, hogy az orosz ortodox egyház pátriárkájának – aki egyébként teljes mellszélességgel támogatja a háborút – nem szabad „Putyin ministránsává" válnia. 

Az ukrajnai háború megterhelte a Vatikán és az orosz ortodox egyház kapcsolatát, és megosztottságot okozott az ortodox keresztények között világszerte.

A brit védelmi minisztérium szerda reggel újabb jelentést közölt az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeiről. Eszerint Oroszország 22 zászlóaljnyi taktikai csoportot telepített a kelet-ukrajnai Harkiv régióba, ahol az ukrán csapatok sikeres ellentámadásokat hajtottak végre a napokban – számolt be a Sky News. 

A közlemény szerint Oroszországnak nehézséget okoz áttörni az ukrán védelmet és lendületet venni, azonban nagy valószínűséggel Iziumon túlra szándékozik haladni, hogy elfoglalja Kramatorsk és Severodonestsk városokat, amellyel „megszilárdítaná az orosz katonai ellenőrzést az északkeleti Donbasz felett”. 

Az ausztrál kormány szankciókat vezetett be, amelyek érintik az Állami Duma képviselőit, a donyecki – de facto – népköztársaságok minisztereit, valamint Vlagyimir Szolovjov orosz újságíró és tévéműsorvezetőt is – írja a TASZSZ az ausztrál belügyminisztérium közleményére hivatkozva.

A belügyminisztérium közleményében az áll, hogy az ausztrál kormány szankcióit

• az Állami Duma 75 képviselőjével,
• a de facto Donyecki Népköztársaság 20 miniszterével és
• a de facto Luhanszki Népköztársaság 12 miniszterével szemben vezették be.

Ausztrália eddig több mint 700 orosz és belarusz állampolgár ellen vezetett be szankciókat, köztük a két ország elnöke, Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko ellen is.

Egy jelentős ukrán ellentámadás kiszorította az orosz erőket Harkiv városából – számolt be a The Guardian a legfrissebb hírszerzési jelentések alapján.

A Harkiv körüli ellentámadások megteremthetik a feltételeket egy szélesebb körű hadművelethez, amelynek célja az oroszok kiszorítása a város körüli állásaik nagy részéből. 

Köszöntjük kedves olvasóinkat!

Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.

Keddi hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.