Az orosz megszállók behatoltak a mariupoli Azovstal üzem területére, ahol az ukrán védők és civilek tartózkodnak – számolt be a Pravda.com.
A jelenlegi információk szerint elveszett a kapcsolat a gyár területén lévő civilekkel és ukrán katonákkal.
Vagyim Bojcsenko, a város polgármestere részben megerősítette a hírt a médiának.
Ma erős harcok dúlnak erődünk, az Azovstal területén. Zajlik az erőd oltása
– mondta a város elöljárója.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a város március elején kezdődő ostromakor azt nyilatkozta, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol a háború szíve, és Ukrajna előnye az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon attól függ, hogy az ukrán erők milyen katonai sikereket érnek el a Donyec-medencében, azon belül is Mariupolban, valamint kijelentette: ha a települést az ott élők feladnák, az jelentős gyengülésnek számítana Oroszországgal szemben.
Az ukrán acélüzemet április 19-én támadták meg az orosz csapatok.
Szerhij Skarlet ukrán oktatási és tudományos miniszter elmondása szerint jelenleg körülbelül ezer iskola működik Ukrajna által nem ellenőrzött területen.
A miniszter szerint ma Ukrajnában csaknem 12,7 ezer iskola működik az ország 13,8 ezeréből. Skarlet megjegyezte, hogy az ellenőrizetlen területen a legtöbb iskolában az igazgatók lemondtak, és nem működnek együtt a megszállókkal.
A miniszter emellett elmondta, hogy mintegy 10-11 ezer pedagógus maradt az ideiglenesen megszállt területen – írja az Interfax.
Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA) ajánlásokat tett közzé az ukrajnai háború elől menekülők embercsempészet elleni védelme érdekében – írja az MTI.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szakértői csoportja szerdán közzétett iránymutatásainak deklarált célja: elősegíteni, hogy az európai államok gyorsan és strukturális reformok nélkül, azonnali segítséget nyújthassanak az Ukrajnából menekülőknek, és felderítsék az emberkereskedőket és lehetséges áldozataikat.
Az ajánlás szerint biztosítani kell a menekültek regisztrációját, beleértve azokét is, akik nem rendelkeznek személyazonosságuk vagy utolsó ukrajnai lakóhelyük bizonyításához szükséges papírokkal.
Az ajánlás szerint világos tájékoztatást kell adni az emberkereskedelem kockázatairól különböző nyelveken, beleértve az ukránt és az oroszt is. Segélyvonalakat kell létesíteni, könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtani a fogadó országban a munkajogokról és a foglalkoztatási eljárásokról.
A gyermekek eltűnésének és bántalmazásának megelőzése érdekében az útmutató azt javasolja, hogy a felnőtt kísérő nélküli valamennyi gyermeket regisztrálják, és haladéktalanul részesítsék őket hatékony védőgondozási ellátásban. Biztosítsanak számukra biztonságos elhelyezést, valamint álljon rendelkezésre szakember, aki külön figyel az emberkereskedelem kockázataira. Ellenőrzésekre van szükség, ha a gyerekek nem saját rokonaikkal érkeznek, vagy ha kétség merül fel a gyermek és a kísérő felnőtt kapcsolatát illetően.
Mivel az embercsempészet kockázatai nem korlátozódnak az ukrajnai háborúra, a szakértő csoport hangsúlyozza, hogy az iránymutatásban ajánlott intézkedéseket minden fegyveres konfliktus esetében alkalmazni kell.
Oroszország közölte, hogy két Kalibr cirkálórakétát lőtt ki ukrán célpontokra egy tengeralattjáróról a Fekete-tengeren, és megismételte figyelmeztetését, miszerint megpróbál csapást mérni a NATO Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányaira – írja az Independent.
A védelmi minisztérium videófelvételt tett közzé a Fekete-tengerről indított cirkálórakétákról, és közölte, hogy azok ukrajnai szárazföldi célpontokat találtak el. Oroszország április 29-én hasonló csapásokat mért egy tengeralattjáróról.
Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán megismételte azt a figyelmeztetését, hogy Oroszország megpróbálja megsemmisíteni a nyugati országokból Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok konvojait.
Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába. Az észak-atlanti szövetség minden olyan szállítmányát, amely az ukrán hadseregnek szánt fegyverekkel vagy anyagokkal érkezik az ország területére, megsemmisítendő célpontnak tekintjük
– mondta Sojgu a védelmi minisztérium tisztviselőinek konferenciáján, az Oroszország által különlegesnek nevezett ukrajnai katonai művelet 70. napján.
Az orosz hadsereg használhatatlanná tett több ukrajnai vasútállomást, amelyet eddig arra használtak, hogy külföldi fegyverekkel lássák el az ukrán erőket – jelentette be szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy elmondta, hogy megsemmisítették a Pidbirzi, Lviv, Volóc, Timkove és Pjatihatki települések vasútállomásai közelében levő transzformátorállomásokat.
Az elmúlt nap folyamán több száz csapást mértek ukrán katonai célpontokra, köztük támaszpontokra és lőszerraktárakra. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint ezekben a csapásokban több mint háromszáz ukrán katonával végeztek. Az orosz rakétacsapásokkal ismét számos ukrán tüzérségi állást és légvédelmi rendszert iktattak ki – közölték.
A tárca tájékoztatóján az is elhangzott, hogy a Fekete-tengeren egy orosz tengeralattjáróról két Kalibr cirkálórakétát lőttek ki ukrajnai szárazföldi célpontokra.
A háborúban Oroszország először április végén jelezte, hogy tengeralattjáróról indított csapást Ukrajna ellen. Az orosz tárca szerdai közléseinek többségét független források nem erősítették meg – írja az MTI.
Ír politikusok elítélték az orosz állami média egy riportját, amely az Írország partjainál végrehajtott atomtámadás okozta pusztítást szimulálta.
Az orosz Channel One csatorna riportjában Dmitrij Kiszeljov mutatott be egy víz alatti rakétáról készült videószimulációt, amely „gigantikus, akár 500 méter magas cunamihullámot” okozva végigsöpörne Írországon és az Egyesült Királyságon.
Neale Richmond, az Írországban kormányzó Fine Gael párt politikusa szerint a propagandajelentés újabb ok arra, hogy kiutasítsák Oroszország írországi nagykövetét, Jurij Filatovot.
Az orosz állami média Írország elleni égbekiáltó fenyegetéseket sugároz, amelyeket egy folyamatos dezinformációs kampány támogat. Egyértelmű, hogy ki kell utasítanunk Oroszország írországi nagykövetét. Ő csak egy újabb balek a propagandagépezetükben, miközben háborút folytatnak Ukrajnában
– írta Richmond a Twitteren.
With Russian state media broadcasting blatant threats against Ireland supported by a continuing campaign of disinformation, it’s clear we need to expel Russia’s Ambassador from Ireland.
— Neale Richmond (@nealerichmond) May 3, 2022
He is just another patsy in their propaganda machine as they wage war in #Ukraine. pic.twitter.com/f8DIMFJbjA
Billy Kelleher, ír EP-képviselő a jelentésről készült videóra azt válaszolta, hogy az ilyen vad nyelvezet egyszerűen elfogadhatatlan számunkra, miközben sürgette az ír kormányt, hogy tolmácsolja felháborodását a kirívó nukleáris fenyegetés miatt.
Ágyúzások voltak a luhanszki régióban, a Rubizsne melletti Mihajlivka faluban. Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója közösségi oldalán azt írta, a támadásban egy pap életét vesztette.
Emellett elmondása szerint február vége óta legalább 15 vallási épületet rongáltak meg a luhanszki régióban az ellenséges lövedékek, és több egyházi méltóság is megsérült.
Az orosz külügyminisztérium ma reggel 63 japán állampolgárral, köztük az ország miniszterelnökével szemben vezetett be szankciókat – írja a Sky News.
Kisida Fumio miniszterelnök mellett szerepel a listán Yoshimasa Hayashi japán külügyminiszter és Nobuo Kishi védelmi miniszter is.
A tisztviselőknek határozatlan időre megtiltották, hogy belépjenek Oroszországba.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy a mai nap újabb evakuációt kísérelnek meg Dél-Ukrajnából Zaporizzsjára – számolt be a Sky News.
A kiürítési kísérlet két helyszínről történik:
Egy moszkvai tisztviselő szerint Európa akkor is orosz olajat fog vásárolni, ha életbe lép a teljes tilalom az új szankciócsomaggal. Vlagyimir Dzsabarov szerint az európai országok harmadik országokon keresztül fognak vásárolni.
Az orosz parlamenti felsőház tagja úgy fogalmazott:
Azt mondják, hogy nem fognak tőlünk olajat vásárolni. Nos, ne vegyék meg, mi nem erőltetünk semmit.
Dzsabarov szerint akkor is meg fogják venni az európai országok, csak máson keresztül, drágábban. A képviselő hozzátette, hogy az európai vezetők „egy kicsit megőrültek”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a belarusz védelmi minisztérium megerősítette, hogy hadgyakorlatokat indítottak Ukrajna északi részén. Bár Belarusz szerint ezek a nagyszabású mozgások nem jelentenek fenyegetést a szomszédjára, Ukrajna számára aggodalomra adnak okot.
Ma reggel az Ukrán Állami Határszolgálat közölte, hogy nem tudja kizárni az orosz szövetséges Belarusz hadba lépésének lehetőségét.
Andrij Demcsenko szóvivő hozzátette: „Nem zárjuk ki, hogy az Orosz Föderáció valamikor felhasználhatja Belarusz területét és a Belarusz Köztársaság fegyveres erőit Ukrajna ellen. Ezért készen állunk.”
Az ukrán hadsereg arra figyelmeztetett, fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország rakétatámadásokat indít Ukrajna katonai és polgári infrastruktúrája ellen Belarusz területéről.
A belorusz fegyveres erők szerda reggel hirtelen nagyszabású hadgyakorlatokat kezdtek, hogy teszteljék a harckészültséget a szomszédos Ukrajnában történt orosz invázió hátterében – írja az Independent.
A tervek szerint a harckészültségi teszt jelentős számú katonai jármű mozgásával jár majd, ami lelassíthatja a közutak forgalmát
– áll a belarusz kormány közleményében.
A budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton kedden 410 menekülőnek segítettek az ott dolgozók. Az éjszakát 102 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán az MTI-t.
A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Mint írták: az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.
Oroszország négy fegyverraktárra mért csapást Ukrajnában – közölte az ország védelmi minisztériuma.
A nagy pontosságú fegyverek hat, vasútállomások közelében lévő erőművet semmisítettek meg, többek között a nyugat-ukrajnai Lembergben és a közép-ukrajnai Pjatyihatkiban – írja a Sky News.
Moszkva állítása szerint ezek olyan területek, amelyeken keresztül „az Egyesült Államokban és európai országokban gyártott fegyvereket és lőszereket” szállítanak Ukrajnába.
A minisztérium hozzátette, hogy állítólag Ukrajna 40 katonai eszközét érte találat, köztük egy pontonátkelőt Protopopovka közelében és 34 ukrán hadfelszerelési területet.
Szergej Kirijenko, a Kreml kelet-ukrajnai de facto köztársaságok ügyeivel foglalkozó kurátora Mariupolba utazott, hogy előkészítse a május 9-ei orosz nemzeti ünnep, a győzelem napja alkalmából megtartandó ünnepséget.
Putyin tisztségviselőjének fő feladata a május 9-ei ünnepi eseményekre való felkészülés
– írja Ukrajna Védelmi Minisztériumának Hírszerzési Főigazgatósága közösségi oldalán.
Az ukrán hírszerzés szerint nagyszabású propagandakampány folyik, melynek segítségével az oroszoknak azt akarják közvetíteni, hogy a helyiek örülnek a megszállókkal való találkozásnak.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült, miután az ukrán hadsereg állítólag rakétákat lőtt egy olajraktár területére a Donyecki Népköztársaságban elhelyezkedő Makiivkában – számolt be az Independent.
A hírportál egy videót is közzétett, amelyen látható a robbanás:
Район нефтебазы в городе Макеевке Донецкой Народной Республики попал под обстрел Вооруженных сил Украины. Один человек погиб, двое ранены:https://t.co/oHqJ7VFm1N
— ТАСС (@tass_agency) May 4, 2022
Видео: ТАСС/Reuters pic.twitter.com/4hEEtDqrwR
Nigéria és Marokkó a világ leghosszabb tengeri gázvezetékének megépítését tervezi, amely 5660 kilométer hosszú lenne – jelentette be Tolu Ogunlesi, Muhammadu Buhari nigériai elnök szóvivője.
Timipre Sylva, nigériai kőolajjal foglalkozó miniszter hétfőn kifejtette, hogy a projekt a nyugat-afrikai gázvezeték folytatása lesz, amin keresztül már Nigériából Ghánába szállítják a gázt.
Folytatni akarjuk ezt a vezetéket egészen Marokkóig, a part mentén. Jelenleg a kutatási szakaszban vagyunk, és természetesen a finanszírozás biztosításánál tartunk, sok fél érdeklődést mutat a projekttel kapcsolatban
– fejtette ki Sylva.
A TASZSZ szerint a miniszter elmondta, hogy a befektetés iránt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország is érdeklődik.
A Reuters tudósítása alapján újabb részletek derültek ki az Európai Unió oroszországi kőolajellátásának fokozatos megszüntetésére irányuló terveiről.
A hírügynökség által hivatkozott uniós forrás szerint Magyarország és Szlovákia 2023 végéig folytathatja a kőolaj vásárlását a meglévő szerződések alapján. Ez azt jelenti, hogy mindkét ország mentességet élvezne az Európai Bizottság által javasolt olajembargó alól.
Mint ismert, az EU végrehajtó testülete azt javasolta, hogy hat hónapon belül tiltsák be az orosz kőolaj, az év végére pedig a finomított olajtermékek behozatalát.
Valerij Szolovej politikai szakértő szerint Alina Kabajeva tornász, akit sokan Vlagyimir Putyin orosz elnök szeretőjeként ismernek, ismét terhes lehet.
Az Unian szerint ez magyarázza az orosz elnök depressziós állapotát, ugyanis idegesíti, hogy a jelek szerint Kabajeva elárulta őt, hiszen a gyermek apja nagy valószínűséggel nem Putyin.
Korábban a Sonntags Zeitung svájci lap arról számolt be, hogy a tornásznak és Vlagyimir Putyinnak két fia született. A kiadvány szerint az első fiú 2015-ben, a második négy évvel később, 2019-ben született. Más források szerint azonban Kabajeva ikreknek adott életet.
Az Európai Bizottság szerdán bemutatja az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Ursula von der Leyen, az Európai Parlament plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolaj-behozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.
Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért.
A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tiltja meg az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt – közölte az uniós bizottság elnöke.
Autóbuszok konvoja indult el szerda reggel Mariupol kikötővárosából, hogy ismét megpróbálják evakuálni a civileket az ostromlott városból. Az evakuálást az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága koordinálta – számolt be a Sky News.
Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó szerint a buszok az ukrán ellenőrzésű Zaporizzsja városába tartottak. Azonban nem világos, hogy az emberek közvetlenül az Azovsztal acélműből érkeztek-e, ahol a feltételezések szerint több száz civil és akár 2000 ukrán harcos tartózkodik.
Pavlo Kyrylenko helyi kormányzó szerint legalább 21 ember meghalt és további 27 megsebesült az ukrajnai kelet-donyecki régióban elkövetett orosz támadásokban – számolt be a Sky News.
Ez a legmagasabb napi halálos áldozatok száma a régióban a múlt hónapban történt kramatorszki vasútállomás elleni merénylet óta, amelyben 50 ember vesztette életét.
Tegnap késő este a nyugat-ukrajnai Lviv városában robbanások hallatszottak. Mint kiderült, kedd este orosz rakéták csaptak le három erőműre a városban, ami kihatott a város és a környező települések áramellátására – írja a Sky News.
Makszim Kozickij, a Lviv Regionális Katonai Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a városban két ember sérült meg a támadás következtében.
Három erőmű megsérült, jelenleg dolgozunk az áramellátás helyreállításán
– mondta Kozickij.
Ferenc pápa egy kedden megjelent interjúban elmondta, hogy találkozót kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Moszkvában, hogy megpróbálja megállítani az ukrajnai háborút. A meghívásra máig nem kapott választ – számolt be a Reuters.
Az egyházi vezető a konfliktus kezdete után három héttel kérte meg a Vatikán legfőbb diplomatáját, hogy küldjön üzenetet Putyinnak, amelyben az állt: „Hajlandó vagyok elmenni Moszkvába”.
A pápa egy olasz napilapnak azt is elmondta, hogy az orosz ortodox egyház pátriárkájának – aki egyébként teljes mellszélességgel támogatja a háborút – nem szabad „Putyin ministránsává" válnia.
Az ukrajnai háború megterhelte a Vatikán és az orosz ortodox egyház kapcsolatát, és megosztottságot okozott az ortodox keresztények között világszerte.
A brit védelmi minisztérium szerda reggel újabb jelentést közölt az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeiről. Eszerint Oroszország 22 zászlóaljnyi taktikai csoportot telepített a kelet-ukrajnai Harkiv régióba, ahol az ukrán csapatok sikeres ellentámadásokat hajtottak végre a napokban – számolt be a Sky News.
A közlemény szerint Oroszországnak nehézséget okoz áttörni az ukrán védelmet és lendületet venni, azonban nagy valószínűséggel Iziumon túlra szándékozik haladni, hogy elfoglalja Kramatorsk és Severodonestsk városokat, amellyel „megszilárdítaná az orosz katonai ellenőrzést az északkeleti Donbasz felett”.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 04 May 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 4, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/IvoOTjNz8D
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/H0y9RFbaM7
Szinte az egész országot átrepülték azok a rakéták, amelyek eltalálták Volóc egyik infrastrukturális létesítményét – mondta közösségi oldalán közzétett videóüzenetében Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője.
Tűzoltó- és mentőszolgálatunk szakszerűen dolgozik a tűz eloltásán, és a törmelékek eltávolítása is folyamatban van. Áldozatok nincsenek
– jelentette ki a katonai vezető, aki minden kárpátaljait arra kért, hogy amint meghallják a légiriadót, azonnal menjenek a menedékhelyekre.
Hozzátette, hogy senki ne készítsen videót vagy fényképeket a közösségi média felületeire.
Az ausztrál kormány szankciókat vezetett be, amelyek érintik az Állami Duma képviselőit, a donyecki – de facto – népköztársaságok minisztereit, valamint Vlagyimir Szolovjov orosz újságíró és tévéműsorvezetőt is – írja a TASZSZ az ausztrál belügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A belügyminisztérium közleményében az áll, hogy az ausztrál kormány szankcióit
Ausztrália eddig több mint 700 orosz és belarusz állampolgár ellen vezetett be szankciókat, köztük a két ország elnöke, Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko ellen is.
Egy jelentős ukrán ellentámadás kiszorította az orosz erőket Harkiv városából – számolt be a The Guardian a legfrissebb hírszerzési jelentések alapján.
A Harkiv körüli ellentámadások megteremthetik a feltételeket egy szélesebb körű hadművelethez, amelynek célja az oroszok kiszorítása a város körüli állásaik nagy részéből.
#Kharkiv Update:
— ISW (@TheStudyofWar) May 3, 2022
A significant #Ukrainian counteroffensive pushed #Russian forces roughly 40 km east of Kharkiv City. The counteroffensive could set conditions for a broader operation to drive the Russians from most of their positions around the city.https://t.co/MIKDf2mo08 pic.twitter.com/atqFqSnrwQ
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy ma 156 ember érkezett Zaporizzsjába, miután kimentették őket a mariupoli Azovsztal acélgyárból – írja a Sky News.
Végre megvan az eredmény, az első eredménye a mariupoli Azovsztallal végzett evakuálási műveletünknek, amelyet nagyon régóta szervezünk. Sok erőfeszítésbe és hosszú tárgyalásokba került ezt elérni
– mondta esti videóüzenetében az ukrán elnök.
Hozzátette, hogy a kimenekített emberek több mint két hónapot töltöttek menhelyen.
Képzeljük el például, hogy egy gyerek hat hónapos, ebből kettőt a föld alatt töltött bombák és ágyúzások elől rejtőzködve
– emelte ki. Hozzátette: „Végre ezek az emberek teljesen biztonságban vannak. Kapnak segítséget”.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Keddi hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.