Vlagyimir Putyin gratulált az ukránoknak

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Ramzan Kadirov csecsen elnök bejelentette, hogy „felszabadították” Popasznaja települését a Donbaszban.

Kadirov a Telegramon tett közzé egy videót, amelyen az látható, hogy egy autóban beszél okostelefonon egy másik emberrel. A bejegyzés mellé azt írta: 

Barátaim, kedves testvérem, Danyiil Martinov most jelentette a hadműveleti információt, amit megosztok veletek – Popasznaja városát a Luhanszki Népköztársaságban teljesen felszabadították az ukrán megszállóktól!

A csecsen elnök által közzétett videót nem sokkal később az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi is megosztotta. 

Az ukrán hadsereg korábban mindössze annyit írt, hogy az oroszok megpróbálták elfoglalni a települést és irányítás alá venni az amellett futó autópályaszakaszt. Annyi biztos, hogy Popasznaját már április közepe óta próbálják elfoglalni az orosz csapatok.

Megsemmisítettek az orosz légierő precíziós rakétái egy amerikai és más nyugati országokból származó fegyver- és hadianyag-szállítmányt, valamint ukrán tartalékos egységeket a Szoledar falu melletti Szol vasútállomáson, a Donyec-medencében – közölte vasárnap esti hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konsenkov szerint ezenkívül 19 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, Csugujev környékén egy pontonátkelőt, valamint hat rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt semmisítettek meg föld-levegő rakéták a Donyec-medencében és Harkiv megyében.

A harcászati légierő 54 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást számolt fel, a csapások eredményeként mintegy 380 „nacionalista” életét vesztette, és 38 haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné. A rakétacsapatok megsemmisítettek egy Osza–AKM légvédelmi rakétaindítót, egy Szmercs rakéta-sorozatvetőt és egy légi célfelderítő radarállomást, a tüzérségi egységek pedig hat harcálláspontot, 28 tüzérségi alegységet tüzelőállásban, 179 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és két lőszerraktárt.

A tábornok szerint az orosz légvédelem lelőtt egy Bayraktar–TB2 drónt a Kígyó-szigetnél, két, pilóta nélküli légi járművet a Donyec-medencében és egy Szu–25-ös repülőgépet a Harkiv megyei Pohonivka falu közelében.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 157 repülőgépet, 116 helikoptert, 768 drónt, 298 föld-levegő rakétarendszert, 2933 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 336 rakéta-sorozatvetőt, 1411 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2758 speciális katonai járművet veszítettek – írja az MTI.

Az orosz hadsereg morálja továbbra is alacsony – írta vasárnap esti hadműveleti tájékoztatójában az ukrán hadsereg, úgy fogalmaztak:

Az orosz megszállók morális, pszichológiai szempontból továbbra is rossz állapotban vannak. Rendszeres az alkoholfogyasztás és a dezertálás, továbbá a katonák arra panaszkodnak, hogy sikertelenek a támadásaik.

A hadműveleti tájékoztató szerint az orosz hadsereg vasárnap elsősorban a „légi infrastruktúra” megsemmisítésére összpontosított azért, hogy megakadályozzák az ukrán hadsereg további légicsapásait. Az oroszok elsősorban a Fekete-tenger térségében növelték a légi hadműveleteik intenzitását – írták. 

Közleményükben arról is beszámoltak, hogy Mariupolban valamelyest csökkent a harcok intenzitása. Harkivnál és Izjumnál az oroszok a katonáik átcsoportosításával voltak elfoglalva, Donyeckben pedig néhol már ők védekeztek az ukránok ellen (de általánosságban még mindig arra törekszenek, hogy a teljes Donbaszt az irányításuk alá vonják).

Az amerikai kormány vasárnap közölte, hogy újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen. 

Az új szankciós csomag részeként három orosz televíziócsatornával szemben léptek fel, valamint megtiltották az amerikai cégeknek, hogy bizonyos szolgáltatásokat (könyvelés, tanácsadás) végezzenek orosz ügyfeleknek.

Ezenkívül a Sberbank, a Moscow Industrial Bank és Gazprombank több vezetőjével szemben is szankciókat léptettek életbe. A Reuters az utóbbival kapcsolatban megjegyzi: az amerikaiak eddig tartózkodtak attól, hogy a Gazprombankot is szankciókkal sújtsák, mivel tartottak attól, hogy ez veszélyeztetheti az Oroszországtól függő európai országok gázellátását.

[Most] szeretnénk jelezni, hogy a Gazprombank sem egy biztos menedék, ezért szankciókat vezettünk be néhány felső üzleti vezetőjük ellen

– ezt mondta az amerikai kormány egyik tisztviselője a Reutersnek. 

Olaf Scholz német kancellár a május 8-ai győzelem napján (az oroszok és mások ugyanezt május 9-én ünneplik majd) azt mondta: „mélyen meg van győződve” arról, hogy Vlagyimir Putyin ezt a háborút nem fogja megnyerni.

Hangsúlyozta: továbbra is támogatják Ukrajnát az Oroszország elleni küzdelemben, mert ha nem így tennének, akkor azzal „kapitulálnának a puszta erőszak előtt, és az agresszort segítenék”.

Ukrajna túl fogja élni a háborút, a szabadság és a biztonság pedig ugyanúgy győzelmet fog aratni most, ahogy 77 évvel ezelőtt is megtette ezt az elnyomás, az erőszak és a diktatúra ellen

– mondta a német kancellár a nácik második világháborús vereségére visszautalva.

A győzelem napja alkalmából egy kvízt is közzétettünk az Indexen vasárnap, ezt itt töltheti ki. 

Németországban továbbra is feszült a hangulat, miután a berlini rendőrség ma elkobzott egy ukrán zászlót egy tüntetésen – számolt be a Guardian.

Mindez az után történt, hogy helyiek úgy döntöttek, a második világháborúban a náci Németország kapitulációjának évfordulóján egy nagy ukrán zászlót is bevonnak a felvonuláson. 

Az Egyesült Államok ukrajnai külképviselete vasárnap bejelentette az amerikai diplomaták visszatérését az ukrán fővárosba, Kijevbe – közölte az MTI a Jevropejszka Pravda hírét. 

A külképviselet meghívta az ukrán média képviselőit is az eseményre, hogy lefilmezzék az amerikai diplomaták érkezését. A nagykövetség visszatérését a nácizmus felett aratott győzelem napjára időzítették.

A napokban még azt jelezték, hogy május végéig készülnek visszatérni a fővárosba, és ezt is attól tették függővé, miként alakul a biztonsági helyzet Kijevben.

Vasárnap sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Patron, az ukránok népszerű aknakereső kutyája is szerepelt, de közben elszunyókált egy kicsit. 

A Jack Russel terrier az ukránok egyik „hősévé” vált azáltal, hogy szorgalmasan keresi a visszavonult oroszok által elhelyezett aknákat. Patronból már az ukrán posta is emlékbélyeget készített, és az ukrán katasztrófavédelem is gyakran beszámol arról, hogy éppen hol kutat a robbanószerek után. 

A Kijev közeli Irpinyben tett előre be nem jelentett látogatást Justin Trudeau kanadai miniszterelnök vasárnap.

A kanadai Global News szerint a látogatásnak addig titokban kellett volna maradnia, amíg Trudeau el nem hagyja Ukrajnát, azonban a helyi politikusok és a sajtó megtörte a hírzárlatot. Olekszandr Markuskin, Irpiny polgármestere ugyanis vasárnap délután a Telegramon kiírta, hogy meglátogatta őt a kanadai kormányfő. 

Úgy tudni, hogy a miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik majd ukrajnai útja részeként. Hetekkel ezelőtt az amerikai külügyminiszter és védelmi miniszter tett ehhez hasonló látogatást Kijevben Zelenszkijnél, amelyet már csak az után jelentettek be, hogy elhagyták az országot.

A luhanszki területi katonai közigazgatás vezetője, Szerhij Hajdaj bejelentette, hogy az orosz megszállók 1 millió embert hagytak víz nélkül az invázió kezdete óta. Elmondása szerint a vízellátás helyreállítása csak az ellenségeskedés befejezése után lehetséges –számolt be az Unian ukrán hírportál. 

A rasszisták az egyik szűrőállomáson az állomás épületét és egy nyitott kapcsolóberendezést rongáltak meg 

– mondta Szerhij Hajdaj.

A rongálások miatt határozatlan időre megszűnt a vízellátás számos településen. Az Unian tudósítója szerint az ellenség mindeközben folytatja a luhanszki régió ágyúzását. 

Leszúrta a saját férjét egy ukrajnai menekült Kárpátalján, az Ungvári járásban.

A házaspár Irpinyből menekült Kárpátaljára, és egy átmeneti menekültszállón lakott. A kárpátalja.ma szerint a nőt súlyos testi sértés vádjával vették őrizetbe, és öttől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

A U2 énekese, Bono és a zenekar gitárosa, The Edge koncertet adtak az egyik kijevi metróállomáson, amely jelenleg menedékhelyként szolgál. A fellépésről az ukrán külügyminisztérium tett közzé egy videót. 

A U2 saját oldalán azt írták, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hívta meg őket Kijevbe azért, hogy az ukránok melletti szolidaritás jegyében lépjenek fel a fővárosban, ennek a kérésnek tettek eleget most. 

Az ukrán hadsereg vasárnap délelőtti hadműveleti tájékoztatójában azt írták, hogy a hivatalosan Moldovához tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságban teljes harckészültségben vannak a helyi csapatok, valamint az ott állomásozó orosz egységek.

A térségben először két héttel ezelőtt hajtottak végre csapásokat, azóta terrorveszély van érvényben.  Legutóbb péntek éjjel robbantottak ezen a területen, akkor négy alkalommal is.

Az Európai Unió főképviselője a minap azt mondta: aggódnak amiatt, hogy Oroszország ezekre az akciókra hivatkozva Moldovát is megtámadhatja.

Őrizetbe vettek egy posztszovjet államokat felfedező videóiról ismert brit youtubert egy orosz űrközpontban – számolt be az Independent. 

Benjamin Rich, a Bald and Bankrupt csatorna készítője megerősítette, hogy a rendőrség kihallgatta, miután ellátogatott a Bajkonur űrközpontba. A férfi azonban cáfolta azokat a híreket, hogy letartóztatták volna.

Volodomir Zelenszkij egy fekete-fehér videót osztott meg a győzelem napjának alkalmából, amelyben kiemelte: „A gonosz mindig véget ér” – számolt be róla az Independent. 

A győzelem napja a náci Németország felett aratott 1945-ös győzelemre emlékezik vissza, és május 9-én tartják. Az ünnepet először a Szovjetunió 15 köztársaságában tartották, miután 1945. május 8-án aláírták a német kapitulációs dokumentumot. 

Idén másképp mondjuk azt, hogy »soha többé«. Másképp halljuk a »soha többé« szót. Fájdalmasan, kegyetlenül hangzik. Felkiáltás nélkül, kérdőjellel. Azt mondod: soha többé? Mesélj erről Ukrajnának

 – mondta Zelenszkij. 

Kijevbe utazott vasárnap kora reggel Andrej Plenković horvát kormányfő – közölte a zágrábi kormány. Útjára elkísérte Gordan Grlić-Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter.

A horvát kormányfő találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Denisz Smihal ukrán kormányfővel és az ukrán törvényhozás (Verhovna Rada) elnökével, Ruszlan Stefancsukkal.

Horvátország tudja, milyen katonai agresszió alatt állni, ezért továbbra is politikai, diplomáciai, pénzügyi, humanitárius, technikai és minden egyéb lehetséges támogatást megad Ukrajnának, valamint segítséget nyújt az ukrán menekültek ellátásában 

– idézi az MTI a miniszterelnöki hivatal közleményét. Hozzátették: a megbeszéléseken az ukrán államvezetés tájékoztatja a horvát miniszterelnököt az orosz támadások által okozott pusztítások következményeiről, valamint megvitatják a további segítségnyújtás lehetőségeit és Ukrajna európai perspektíváját.

Plenković egy nappal az Európa-nap előtt utazott Ukrajnába, hogy kifejezze „szolidaritását és támogatását az ukrán hatóságok és a baráti ukrán nép felé, akik a brutális orosz agresszió áldozatai” – olvasható a közleményben.

A horvát miniszterelnök az orosz–ukrán háborút megelőzően, 2021 decemberében tett utoljára hivatalos látogatást Ukrajnában, 2021 augusztusában pedig az Európai Unió vezetőivel együtt részt vett a Krími Platform első, alakuló csúcstalálkozóján Kijevben.

Plenkovićot és Grlić-Radmant Anica Djamic nagykövet fogadta, aki ebből az alkalomból visszatért Kijevbe, ahol ott marad, és tovább vezeti Horvátország ukrajnai nagykövetségét – hangsúlyozták.

Vasárnap tartottak online sajtótájékoztatót az Azovsztal acélműben rekedt ukrán harcosok – számolt be róla a BBC. Szvjatoszlav Kalina Palamar százados, az Azov-ezred parancsnokhelyettese a helyszínen azt mondta, hogy az orosz erők továbbra is lövik a területet, és megpróbálták megrohamozni az üzemet.

Hozzátette, nem tudja megerősíteni, hogy minden civilt evakuáltak-e a helyszínről, ahogyan arról tegnap beszámoltak. Később Illia Szamojlenko hadnagy is felszólalt a sajtótájékoztatón:

A megadás számunkra elfogadhatatlan. Nem adhatunk ekkora ajándékot az ellenségnek. Fogságba esni egyenlő lenne a halállal

– mondta. 

Fotó: Azov Regiment / Handout / Reuters

Abban az esetben, ha Szlovákiában törne ki háború, a szlovák lakosság nagy része az országban maradna, de nem fogna fegyvert – derült ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség legújabb felméréséből. 

A megkérdezettek majdnem fele, 48 százaléka azt mondta, nem menekülne el, de nem is avatkozna be a fegyveres konfliktusba.

Egyharmaduk inkább elhagyná Szlovákiát, míg csupán 13 százalékuk döntene úgy, hogy fegyvert ragad – írta az Új Szó.

Légvédelmi rakétarendszereket telepít a Herszoni terület közelébe az orosz haderő – számolt be az ukrán média.

A Planet Labs május 6-i műholdfelvételei szerint az orosz katonák egy Filatyivka nevű falu közelében helyeztek el nagy mennyiségű rakétarendszert. Egy katonai szakértő úgy véli, azért ezt a helyszínt választották, mert a területen üzemanyag- és kenőanyagraktár is található.

A felvételeken körülbelül kétszáz páncélozott harcjármű és parancsnoki jármű is látható. De vannak nagyobb felszerelések is, amelyek lehetnek légvédelmi és mobil rakétarendszerek is – írta az Unian.

Németországban drágult leginkább a dízelüzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már majdnem 800 forintot (2,075 eurót) kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy vasárnap ismertetett kimutatás szerint.

A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Die Linke (Baloldal) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának kérésére a szövetségi statisztikai hivatalban (Destatis) összeállított statisztika szerint február 21. és április 25. között 38 centtel (144 forint) emelkedett a dízel literenkénti ára a németországi töltőállomásoknál. A 95-ös szuperbenzin (Super 95) 23 centtel drágult ugyanebben az időszakban, átlagára szerdán 2,002 euró volt.

Fotó: Marijan Murat / picture alliance / Getty Images Hungary

A dízel esetében Németország Svédországgal és Lettországgal áll együtt az első helyen, ezekben az EU-s tagállamokban is 38 cent volt a növekedés az Európai Bizottság adataira támaszkodó kimutatás alapján. Franciaországban ezzel szemben a gázolaj literjének ára csak 17 centtel, Olaszországban pedig mindössze öt centtel emelkedett.

A benzinnél Ausztria az első, ahol egy centtel magasabb, 24 centes áremelkedést regisztráltak. Magyarországon viszont 6 centtel, Olaszországban pedig 8 centtel olcsóbb lett a benzin a vizsgált időszakban, Oroszország Ukrajna elleni háborújának első két hónapjában – emelte ki a Berliner Morgenpost című lap a hírportálján közölt összeállításban.