Joe Biden holnap a Fehér Házban látja vendégül Svédország és Finnország vezetőit, hogy megvitassák NATO-jelentkezésüket – jelentette be a Fehér Ház.
Az Egyesült Államok elnöke, Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Sauli Niinist finn elnök is megvitatja Európa biztonságát, valamint partnerségeink megerősítését számos globális kérdésben. Továbbá szó lesz Ukrajna támogatásáról is
– idézi a Sky News Karine Jean-Pierre-t, a Fehér Ház szóvivőjét.
Vlagyimir Putyin „külföldi ügynöknek” bélyegzi saját keresztlányát, akit gyermekkora óta ismer. A 40 éves Kszenyija Szobcsak korábban a Kreml vezetőjével szemben indult a 2018-as elnökválasztáson – számolt be a metro.co.uk.
Az orosz kormányfő most arra készül, hogy „külföldi ügynöknek” ítélje őt, amiért az ukrajnai konfliktus alatt „ellenségeivel dolgozott együtt”. Az orosz állami bizottság vizsgálatot indított, hogy kiderítse, hogy Szobcsakot külföldről finanszírozták-e.
Ann Linde svéd külügyminiszter aláírta a NATO-ba való felvételi kérelmet, amelyet Finnországgal együtt nyújtanak majd be.
Linde szerint a dokumentum elbírálása és ratifikálása akár egy évig is eltarthat.
Az Ukrajnában zajló konfliktus miatt a Vatikán megpróbálja megtalálni az egyensúlyt a megszállt országgal való szolidaritás kinyilvánítása és az Oroszországgal folytatott párbeszéd fenntartása között.
Ez a héten is folytatódott, amikor is a Vatikán külügyminisztere Kijevbe utazik. Paul Gallagher érsek lesz a harmadik, akit Ferenc pápa a régióba küld – számolt be a Sky News.
A külügyminiszter szándéka, hogy megpróbálja életben tartani az orosz ortodox egyházzal való kapcsolatát, miközben támogatást nyújt az ukrán híveknek.
Oroszország és Ukrajna semmilyen formában nem folytat tárgyalásokat – idézte kedden Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettest az Interfax független orosz hírügynökség – számolt be a Sky News.
Nem, nem folynak tárgyalások. Ukrajna gyakorlatilag kivonult a tárgyalási folyamatból
– idézték a politikust.
Továbbra is tart az ukrán katonák evakuálása az Azovsztalból. Az eddigi információk szerint 53 sebesültet és további 211 embert menekítettek ki a mariupoli acélgyárból. A helyi média egy videót is közzétett, amelyen az látható, hogyan távoznak a katonák a létesítményből.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kedden felszólította hazája szövetségeseit, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, mondván, hogy az eddig bejelentett pénzeszközök nem lesznek elegendőek az ország rövid távú szükségleteinek kielégítésére – írja az Independent.
Ukrajnának költségvetési finanszírozásra van szüksége a katonák, az alkalmazottak és a nyugdíjasok fizetéséhez, valamint egy olyan gazdaság működtetéséhez, amely ki tudja elégíteni polgárai alapvető szükségleteit
– mondta Yellen, aki szerint hamarosan a kritikus állapotú közművek és szolgáltatások visszaállítása lesz szükséges. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy a helyreállításhoz a második világháború utáni Marshall-tervhez hasonló mértékű támogatást kell nyújtani Ukrajnának, a megfelelő ütemezést folyamatosan szem előtt tartva.
Az utóbbi napok jelentős számú bombariadójával akarnak külföldről nyomást gyakorolni Szerbiára, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz – jelentette ki Ana Brnabic szerb miniszterelnök kedden a belgrádi Pink televízióban.
Mint mondta,
Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és emiatt a nyomás napról napra nő az országon.
Ana Brnabic szerint az utóbbi napok bombariadóit alaposan kitervelték, és biztosan külföldiek állnak a bejelentések mögött, mert bombariadó volt a belgrádi tropicariumban is, amelynek létezéséről sok helyi nem is tud.
Valaki feltérképezte, hogy mi minden lehet idegenforgalmi látványosság, a mi tropicariumunk viszont kicsi, és sokan azt sem tudják, hogy létezik, és ez is azt bizonyítja, hogy külföldiek tervelték ki az egészet, mert ha szerbiaiak lettek volna, akkor eszükbe nem jutott volna a tropicarium
– közölte a miniszterelnök.
Hétfőn több mint száz belgrádi iskolában volt bombariadó, emellett a nap folyamán bombariadót jeleztek egyebek mellett öt belgrádi hídnál, hat bevásárlóközpontban, az állatkertben, a Nemzeti Múzeumban, a belgrádi főpályaudvaron és számos erőműnél is.
Branko Ruzic oktatási miniszter kedden a Prva televízióban közölte, hogy azokban az oktatási intézményekben, amelyeket hétfőn kellett átvizsgálni, kedden távoktatás keretében tartották meg az órákat – írta az MTI.
Az illetékes ügyészség tájékoztatása szerint pánikkeltésről van szó. Eddig mindegyik riasztás hamisnak bizonyult, de a tűzszerészek folyamatosan vizsgálják azokat a helyeket, ahová állítólag robbanószert rejtettek. A Politika című belgrádi napilap értesülése szerint terrorizmus miatt indulhat eljárás az elkövetők ellen.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök elismerését fejezte ki a német segítségért, miután megbeszélést folytatott Olaf Scholz kancellárral – számolt be a Sky News.
Elmondta, hogy az Oroszországgal szembeni szigorított szankciókról és a békekilátásokról tárgyalt. Zelenszkij arról is beszélt, hogy nagyra értékeli az ország támogatását, „beleértve a védelmi jellegű támogatást is”.
Held productive talks with @Bundeskanzler. Discussed the situation on the frontline, further pressure on Russia, sanctions increase, the prospects of peace. Appreciate 🇩🇪 support, including defensive one. We count on further 🇩🇪 assistance on 🇺🇦 path to full membership in the #EU
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2022
Oroszország azt állítja, hogy egy amerikai és európai fegyverszállítmányt talált el az ukrajnai Lviv régió közelében, amely csupán száz kilométerre helyezkedik el a lengyel határtól – számolt be a Sky News.
Vlagyimir Putyin és a Kreml más vezetői többször is haragjukat fejezték ki a Nyugat Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányai miatt, mondván, hogy a fegyvereket szállító konvojok legitim orosz katonai célpontok.
Vlagyimir Putyin hétfőn visszalépett a korábbi burkolt fenyegetésektől, és kijelentette, hogy „nincs problémája” Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával, mivel ezek az országok nem jelentenek fenyegetést Oroszországra – számolt be a Sky News.
Szergej Lavrov külügyminiszter kedden meg azt mondta, hogy az északi országoknak a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozása valószínűleg „nem jelentene nagy különbséget” Oroszországra nézve.
Finnország és Svédország, valamint más semleges országok már évek óta részt vesznek a NATO hadgyakorlatain
– mondta.
Lviv polgármestere, Andrij Szadovij most tett közzé néhány további információt a nyugat-ukrajnai vasút elleni támadásról. A Telegramon ezt közölte:
A Javorivi járás egyik falujában a rakéta roncsai részben megrongálták a vasúti infrastruktúrát. A környező házakban ablakok törtek be, és mindez az Európai Unióval közös határ 20 kilométeres övezetében. A rakéták számát tekintve ez volt az egyik legnagyobb támadás lvivi terület ellen. Nehéz megjósolni, hogy mi fog történni ezután. Szóval menjetek az óvóhelyre!
A városvezető arra is kérte a polgárokat, hogy ne adjanak ki létfontosságú információkat:
Ne filmezzetek rakétarepüléseket vagy légvédelmi műveleteket! Az ilyen videókra Moszkvának van szüksége. Ne legyetek olyanok, mint az oroszok, kérlek!
Szadovij beszámolója szerint az oroszok két hullámban támadtak az éjszaka. Azt még nem lehet tudni, hogy Lviv volt-e a pontos célpont, de a rakétaelhárító egységek működtek, így a várost nem érte találat.
Azzal nemcsak a magyar gazdaságot és a rezsicsökkentést védjük, hanem a többi uniós tagállamot is, hogy nem támogatjuk jelenlegi formájában a hatodik brüsszeli szankciós csomagot és az energiaembargót – erről írt Facebook-bejegyzésében Varga Judit igazságügy-miniszter Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy „ilyen a magyar becsület”.
A Szumi régióban található Ohterkát érte rakétatámadás hajnalban.
Ma hajnali öt óra körül ellenséges rakétacsapást mértek Ohterkára. Öt orosz rakéta polgári célpontokat talált el, és sok kárt okozott. A raktárak kigyulladtak. A lökéshullám megrongálta a bejárati ajtókat. Sok magánház megrongálódott. A találatok a város központi részét értek. A templom ablakai betörtek. A Kazka (Mese) óvoda is megrongálódott
– közölte Dmitro Zseveckij, Szumi régió katonai vezetője. Legalább öten megsérültek.
Az ukrán hivatalos adatok szerint 229 gyermek halt meg és több mint 423 megsebesült az ukrajnai háború kezdete óta.
A leginkább érintett terület a Donyeck régió, ahol eddig 140 gyerek sebesült vagy halt meg. A többi régióban az alábbi számokat közölték:
Több mint 260 ukrán katonát, köztük sok sebesültet evakuáltak az ostromlott Azovsztal acélműből Mariupol kikötővárosban.
Úgy tűnik, hogy 82 napnyi bombázás után átengedik a város feletti ellenőrzést Oroszországnak.
Hanna Maliar ukrán védelmiminiszter-helyettes hétfőn késő este közölte, hogy 53 súlyosan sebesült katonát vittek az orosz ellenőrzés alatt álló Novoazovszk városának kórházába, és több mint 200 másik katonát egy folyosón keresztül Olenivkába szállítottak.
Nem volt világos, hogy hány katona maradt az acélműben, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt reméli, hogy „meg tudják menteni a fiaik életét”.
Szeretném hangsúlyozni, hogy Ukrajnának élve van szüksége a hőseire. Ez a mi elvünk!
– mondta az elnök egy videós nyilatkozatában. Az ukránok számára az Azovsztal üzem az ellenállás szimbólumává vált, ahol több száz katona folytatta a harcot még azután is, hogy a város többi része az orosz erők kezére került.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint az acélgyárat védő katonák teljesítették harci feladatukat.
Összesen hatszáz katonát tartottak az acélgyárban.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4448 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 3113-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Ez összesen 7561 menekültet jelent.
A beléptetettek közül a rendőrség 294 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ukrajnai háború elől hétfőn 339 ember, köztük 135 gyermek érkezett Budapestre vonattal – olvasható a közleményben.
Tűz alá került kedden egy falu Oroszország nyugati részén, az Ukrajnával határos Kurszk tartományban – közölte Roman Starovoit regionális kormányzó.
A Reuters hírügynökség azt írja, hogy személyi sérülés nem történt, de három ház és egy iskola megsérült. Az orosz határőrök viszonozták a tüzet.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja gyökeresen változtatta meg Finnország és Svédország viszonyulását a katonai szövetséghez. A két skandináv országtól eltérően azonban Ausztria számára egyáltalán nem jelent kényszerítő tényezőt az Oroszországtól való veszélyeztetettség.
Ezt egyértelműen jelzi a legutóbbi közvélemény-kutatás is, amely arról tanúskodott, hogy
AZ OSZTRÁKOK 75 SZÁZALÉKA ELUTASÍTJA AZ ESETLEGES NATO-CSATLAKOZÁST, ÉS MINDÖSSZE 14 SZÁZALÉKUK TÁMOGATJA.
A megkérdezettek 83 százaléka egyetértett ugyan azzal, hogy az Európai Unió tagországainak szorosabban kellene együttműködniük a védelempolitika területén, azt azonban már csupán 37 százalék támogatta, hogy ebben Ausztriának is nagyobb szerepet kellene betöltenie. Az osztrákok több mint fele szerint (52 százalék) a semlegesség elegendő védelmet nyújt a mai helyzetben.
A TÖMBÖN KÍVÜLISÉG AUSZTRIÁBAN OLYANNYIRA NÉPSZERŰ, HOGY ILYEN VITÁT SENKI NEM KEZDEMÉNYEZNE. A SEMLEGESSÉG SZELLEME MÉLYEN GYÖKEREZIK AZ OSZTRÁK IDENTITÁSBAN.
Karl Nehammer kancellár kerek perec kijelentette, hogy a semlegesség „vitán felül áll”. Hasonlóan foglalt állást a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke és az Osztrák Szabadságpárt is. Elemzők ugyanakkor úgy vélekednek, hogy amennyiben Ausztria a NATO külső határán terülne el, a biztonságpolitikai aggodalom egészen más megvilágításba kerülne.
Újabb tömegsírra bukkantak a Kijevi régióban, ezúttal Makarov közelében. A sírban három férfi holtteste volt, köztük egy külföldi állampolgáré.
Andrej Nebitov, a kijevi körzet rendőrfőnöke elmondta, hogy két férfit fejbe, egyet pedig hasba lőttek. Az egyik férfi egy cseh állampolgár volt. A másik két személyt még nem azonosították, de polgári ruhában voltak mindannyian.
A cseh állampolgár a háború előtt kamionsofőrként dolgozott Ukrajnában, és az ellenségeskedések kezdetével önkéntesként érkezett Ukrajnába, hogy segítsen. Az adatok szerint március 3-a óta nem adott hírt magáról.
A nyugat-ukrajnai Lviv városát több hangos robbanás rázta meg hétfőről keddre virradó éjjel. A tudósítók azt mondták, hogy helyi idő szerint nem sokkal éjfél után észlelték a becsapódásokat – számolt be a Sky News.
A szemtanúk legalább nyolc robbanásról számoltak a lengyel határhoz közeli Lvivben, ahol este 11 órától reggel 6 óráig kijárási tilalom van érvényben.
⚡️⚡️ #Ukrainian media reported that #Lviv was attacked by the largest missile strike since the beginning of the war. pic.twitter.com/Yx5BzdvJTK
— NEXTA (@nexta_tv) May 16, 2022
Mindössze 500 hrivnyát, azaz kicsivel több mint hatezer forintot ajánlottak egy férfinak az oroszok, hogy kémkedjen nekik – derült ki a CNN egyik helyszíni riportjából.
Mint írják, akik jelenleg kémként tevékenykednek Kelet-Ukrajnában, ugyanolyan lakosoknak tűnnek, mint bárki más a területen, de vannak politikai szimpatizánsok is. A CNN által végignézett elfogásnál egy Szerhij nevű férfit vettek őrizetbe az ukrán biztonsági szolgálat munkatársai. Elmondása szerint csak a pénzért kémkedett.
A férfit a Telegramon keresztül keresték fel, hogy küldjön képeket, videókat és földrajzi adatokat a pénzért cserébe. Az egyik beszélgetésük így néz ki:
– Ugyanezekre az információkra van szükség ma is. Fényképek, videók, földrajzi adatok a katonaságról. Mennyi ideig tart az információ megszerzése?
– Értem, értem. – Vissza fogok küldeni egy SMS-t. Másfél, két óra.
– Rendben. Légy óvatos. Figyelj a kamerákra, hogy ne lássanak. Titokban fotózz és videózz.
A férfit ezek után a CNN riportja szerint az SZBU autójához vezették, és elvitték.
Ukrajna soha többé nem lesz áldozat, soha nem lesz csak megfigyelő – mondta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton beszélt az amerikai egyetemek hallgatóihoz, rektoraihoz és oktatóihoz.
Ez a mi erős szabadságvágyunk. És hálás vagyok azoknak az embereknek, akik mellettünk döntöttek, akik úgy döntöttek, hogy harcolnak a szabadságért
– mondta az elnök.
Szerinte „Oroszország precedenst próbál teremteni. Ha sikerül megtörnie a szomszédos emberek államiságát, más országok is ezt teszik majd”.
Ukrajna újabb precedenst próbál teremteni, hogy az agresszorok megértsék, a háború okozza a legnagyobb problémákat nekik
– hangsúlyozta.
Ez egy nagyon átlátható módja a harcnak, és mindenki megválasztja a szerepét. Vannak államok, amelyek megpróbálnak távol maradni. Nem segítenek a közös értékekért való harcban. És vannak államok, amelyek mindent megtesznek a szabadságunk védelmében. Ezt a szerepet az Egyesült Államok választotta
– mondta Zelenszkij.
Küszöbön áll, hogy Szlovákia megkezdje tarackágyúinak eladását Ukrajnának. „Erről tanúskodik az is, hogy az ukránok már tanulják a Szlovákiában legyártott ágyúk használatát” – erősítette meg Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter.
Az Infostart beszámolója szerint Naď elsőként az aktuality.sk hírportálnak erősítette meg, hogy már elkezdődött az ukránok kiképzése a Szlovákiában gyártott tarackágyúk használatára, ami azt bizonyítja, hogy ukrán részről „nagyon komoly és intenzív az érdeklődés” az ilyen típusú nehézfegyverek iránt – írja az Infostart.
Tudatosítani kell, hogy olyan harcászati eszközről van szó, ami jelenleg gyártás alatt van. Néhány darabot már azonnal Ukrajna rendelkezésére tudunk bocsátani, de a többit csak az elkövetkező hetekben, illetve hónapokban
– tájékoztatott a védelmi miniszter, hozzátéve, hogy minimum nyolc darab tarackról szólt a szóbeli megállapodás, de ez a mennyiség a továbbiakban még emelkedhet. A tüzérségi fegyverek, amelyek az orosz invázióval szemben nyújtanak védelmet, kulcsfontosságú elemei az ukrán hadseregnek a tárcavezető meglátása szerint:
Jelenleg a tüzérségnek van a legnagyobb szerepe a szomszédunkban dúló harcokban, logikus, hogy e téren próbálunk meg segíteni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt héten videókapcsolat segítségével szólalt fel a szlovák parlamentben, ahol elmondta, országának vadászgépekre és helikopterekre is szüksége lenne a honvédő háborúban.
A szlovákoknak MI–17-es harci helikopterei vannak, amelyekre elavult technikai állapotuk miatt már nem szeretnének többet költeni, arra viszont még alkalmasak, hogy a mostani háborúban bevessék őket.
A MiG–29-es vadászgépek átadása a lengyelekkel való megállapodástól függ. Varsó ugyanis ígéretet tett arra, hogy ha Szlovákia átadná Ukrajnának a MiG-eket, akkor Lengyelország kész megvédeni a szlovák légteret.
A szlovák parlamenti ellenzék vezére, Robert Fico egy hétvégi politikai vitaműsorban elmondta, hogy nem kellene segíteni az ukránoknak.
Milyen előnyünk származik belőle? Ukrajna soha nem segített nekünk, csak durván becsapott minket
– közölte a Smer elnöke, aki szerint amikor 2009-ben földgázra volt szükségük, Timosenko átverte őket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a világ vezetőivel folytatott tárgyalásain azt mondta, még nem jött el az idő, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel – jelentette ki Igor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.
Szerinte az orosz elnök ezzel azt sugallta, hogy a Kreml továbbra is reménykedik a győzelem megszerzésében a fronton, hogy megerősítse pozícióját a Zelenszkijjel folytatott tárgyalásokon a háború befejezéséről.
Tudjuk jól, hogy több vezető és állam felhívást intézett Putyin elnökhöz, hogy üljön tárgyalóasztalhoz. Sajnos azonban még nem áll készen, sőt azt mondja néhány vezetőnek, hogy még nem jött el az idő
– mondja Zsovkva.
Korábban Volodimir Zelenszkij azt mondta, kész tárgyalni Vlagyimir Putyinnal közvetítők nélkül.
Az ukrán rendfenntartók már 45 orosz állampolgárt azonosítottak, akik a nyomozás szerint háborús bűnökkel felérő atrocitásokat követtek el Ukrajna területén – közölte Irina Venegyiktova ukrán főügyész hétfőn egy tévéműsorban.
Ami a háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozásainkat illeti, (…) a mai napig 45 ilyen személyt azonosítottunk háborús bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek a büntető törvénykönyv 438. cikkelyébe ütköznek, és három személy már bíróság előtt áll
– mondta a főügyész, aki hozzátette, hogy az egyik érintettet hivatala egy civil meggyilkolásával vádolta meg, további kettőt pedig azért állítottak Ukrajnában bíróság elé, mert a vád szerint a keleti országrészben lévő Harkiv megyében civil infrastruktúrára lőttek.
Vagyis mi itt sokkal gyorsabban haladunk, mint a nemzetközi igazságszolgáltatásban
– jegyezte meg Venegyiktova. Kifejtette, hogy máig 45 személyt azonosítottak, akik atrocitásokat követtek el Ukrajnában, de nyilván többen is lesznek, mivel 11 600 esetről van folyamatban jelenleg eljárás – tette hozzá.
A mi dolgunk, hogy mindenkit megtaláljunk
– szögezte le.
Megállapodás született a mariupoli Azovsztal üzemben az orosz erők által körbezárt ukrán katonák képviselőivel a sebesültek elszállításáról. Az orosz védelmi tárca közlése szerint az Azovsztalnál tűzszünet lépett életbe, és az orosz erők „zöld folyosót” nyitottak, hogy a sebesült ukrán katonákat a Moszkva-barát, szakadár Donyecki Népköztársaság által ellenőrzött területen lévő Novoazovszk település egyik egészségügyi intézményébe szállítsák.
Ukrán részről ezt az információt még nem erősítették meg.
Később Denisz Prokopenko, az Azov ezred parancsnoka azt mondta, hogy „elvégezték a feladatot, és meg akarja menteni az alá rendelt katonák életét”.
„Mariupol védői minden nehézség ellenére eleget tettek a parancsnak, 82 napon keresztül húzták a túlerőben lévő ellenséggel szemben, és lehetőséget adtak az ukrán hadseregnek az átcsoportosításra, további személyi állomány kiképzésére, valamint nagy mennyiségű fegyver átvételére a partnerországoktól” – mondta. Hozzátette:
Egyik fegyver sem működik professzionálisan képzett katonai személyzet nélkül, ami a hadsereg legértékesebb elemévé teszi őket. Az életek megmentése érdekében az egész mariupoli helyőrség teljesíti a katonai főparancsnokság jóváhagyott határozatát, és reméli az ukrán nép támogatását.
A Guardian szerint több mint 260 ukrán katonát, köztük sok sebesültet evakuáltak az üzemből.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Hétfői percről percre frissülő cikkünket itt találja.