Videón az Azov-ezred lefegyverzése

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Harkivban május 20-án megkezdték azoknak a lakásoknak az építését, amelyeket olyan családok kapnak, akik a háború miatt vesztették el otthonukat – számolt be a város vezetése. 

Igor Terekov polgármester szerint a háború következtében a lakásállomány mintegy harminc százaléka megsemmisült, így rengeteg harkovi lakos vesztette el otthonát.

Most elkezdtük a háború előtt elkezdett házak befejezését. Visszatérnek a városba az építőmunkások, a munkagépek, kezdődik a munka. És biztos vagyok benne, hogy gyorsan hatalmas lendületet veszünk, és sokat ház épül újjá

– írta posztjában a városvezető.

Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan közölte, hogy holnap beszélni fog Finnországgal a NATO-csatlakozási kérelméről – írja a Guardian.

Erdoğan újságíróknak elmondta, hogy ma tárgyalt a holland miniszterelnökkel, Mark Ruttéval. Elmondta, hogy holnap a britekkel is egyeztetni fog.

Fenntartotta, hogy ellenzi Finnország és Svédország kérelmét a katonai szövetséghez való csatlakozásra.

A kanadai kormány pénteken bejelentette, hogy új szankciókat vetett ki orosz oligarchákkal szemben, illetve import-export korlátozásokat vezetett be bizonyos luxuscikkek tekintetében, válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborújára – írta az MTI.

A legfrissebb büntetőintézkedések tizennégy személyt érintenek, az újabb szankciós listára Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó emberek, oligarchák, illetve családtagjaik kerültek fel.

Az importtilalom mindenekelőtt orosz luxuscikkekre terjed ki, ideértve alkoholos italokat, tenger gyümölcseit és nem ipari gyémántokat. Ugyanakkor a jövőben tilos lesz Kanadából Oroszországba exportálni egyebek között lábbeliket, ruházati luxuscikkeket és ékszereket.

Kanada már korábban szankciók sorát vezette be Moszkva ellen, humanitárius segélyt és pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek, valamint fegyvereket is szállított az ukrán hadsereg támogatására 

Teljesen befejezték az ukrán fővárost övező Kijevi terület aknamentesítését – közölte Kirill Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese.

Az orosz csapatok már hetekkel ezelőtt elhagyták az ukrán főváros környékét, azonban sok helyen aknákat helyeztek el, emiatt a terület nem volt biztonságos. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy csütörtökön, Bucsa térségében még meghalt két ember azután, hogy aknára léptek.

Tudósításuk szerint Timosenko elmondta azt is, hogy a Kijevi területen mindenhol visszaállították az áramszolgáltatást, a tervezettnél 15 nappal korábban. A javítási munkálatokban több mint 1000 munkás vett részt, sokuk Ukrajna más régióiból érkezett.

Oroszország senkinek sem szállít ingyen gázt – mondta Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságírói kérdésre.

Peszkov a finn Gasum cég nyilatkozatát kommentálta ezzel, amely szerint nem teljesíti a rubelfizetési kötelezettséget valamint arra számítanak, hogy napokon belül felfüggesztik a gázszállítást. 

A finn állami gázipari társaság, a Gasum a hét elején kiadott közleményében közölte, hogy nem fogadja el a Gazprom Export azon követelményét, hogy térjen át rubelfizetésre, következésképpen nem fizet rubelben vagy a Gazprom Export által javasolt fizetési megállapodás alapján. A finn fél úgy döntött, választottbíróság elé viszi a szállítási szerződéssel kapcsolatos vitákat – írta a TASZSZ.

Az ukrán elnök azt írta: negyvenkét ország Ukrajna oldalára állt az orosz háborús bűnök ügyében.

Az említett államok – köztük Magyarország is – egy közös nyilatkozatot adtak ki pénteken, amelyben azt írták: támogatják azt, hogy Ukrajna a háború kezdete után a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, azt állítva, hogy Oroszország jogtalanul indított hadműveleteket Ukrajna ellen, és hogy nincs alapja az arra vonatkozó hivatkozásuknak, hogy Ukrajna népirtást követett el ellenük. 

Ebben az eljárásban a Nemzetközi Bíróság 2022. március 16-án ítéletet hozott és megparancsolta Oroszországnak, hogy függessze fel a hadműveleteket Ukrajnában. Üdvözöljük a bíróság ítéletet és arra szólítjuk fel Oroszországot, hogy tegyen eleget ennek a jogilag megalapozott döntésnek 

– írták a közleményben a tagállamok, amire Volodimir Zelenszkij úgy reagált: 

Hálás vagyok partnereinknek, akik a történelem jó oldalát, az igazság és a nemzetközi jog oldalát választották. Együtt elszámoltatjuk Oroszországot. 

– írta Volodimir Zelenszkij. 

Rakétatámadás érte a harkivi területen, Lozovajában található Kultúra Palotáját, amelyről videó is készült.

Az eddigi információk szerint hét ember – köztük egy 11 éves gyermek – sérült meg a csapásban.

Júliusban megérkezik az első 15 Gepárd önjáró légvédelmi löveg Németországból Ukrajnába – írja a Spiegel.

A német lap szerint Christine Lambrecht német védelmi miniszter és Olekszij Reznyikov erről hivatalosan is megállapodtak pénteken. A németek kiképzést is biztosítanak a Gepárdok használatához ukrán katonáknak (a 15 harckocsihoz július közepére a teljes személyzetet ki akarják képezni), valamint 59 ezer, a harckocsinál használható töltényt is átadnak az ukránoknak.

Németország április végén adott jóváhagyást a Krauss-Maffei Wegmann nevű cégnek ahhoz, hogy 50 Gepárdot adjanak át Ukrajnának. A német védelmi miniszter azt mondta, hogy ezek a harceszközök különösen a kritikus infrastrukturális védelmében lehet majd hatásosak az ukrajnai háborúban.

Az Európai Rádió Belaruszért szerint 15 nap börtönbüntetésre ítélték egy független belaruszi szakszervezeti társulat vezetőjét, miután ukrán zászlót osztott meg a közösségi média oldalán – számolt be a BBC. 

Maksim Paznyakowot azután tartóztatták le, hogy Facebook-oldalának profilképén az ukrán zászlót tüntette fel, a „A függetlenségért!" felirattal. A férfit május 17-én vették őrizetbe.

Ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért.

„Tényleg úgy gondoljuk, hogy mindent ki kéne tiltani, ami orosz” – mondta Andrew Fesiak ukrán filmproducer az MTI tudósítása szerint a fesztiválhoz kapcsolódó filmvásár amerikai pavilonjában az orosz propagandáról rendezett sajtótájékoztatón.

Az orosz filmesek nem állíthatják azt, hogy minden rendben, és ellenük nem hozható fel semmi, miközben ukrán kollégáik nem forgathatnak, vagy azért, mert menekülniük kell, hogy mentsék az életüket, vagy azért, mert fegyvert kell fogniuk

– tette hozzá.

Az ukrán producer szerint Kirill Szerebrennyikov „egyáltalán nem ellenzéki, hiszen az egész karrierjét az orosz kormány finanszírozta”.

Kirill Szerebrennyikov

Fotó: Christophe Simon / AFP

A vádakra válaszolva az orosz rendező az AFP hírügynökségnek elmondta: Csajkovszkij felesége című filmjét „független orosz vállalkozások, magánalapítványok finanszírozták”.

„Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta a rendező.

Teljesen megértem, miért mondják az ukránok, amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta

– hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

„Vannak olyan orosz művészek, újságírók, akik elhagyták Oroszországot. Kirill Szerebrennyikov olyan alkotó, aki maga is úgy gondolja: ha nem hagyta volna el Oroszországot, cinkosa lenne ennek a háborúnak” – mondta hétfőn Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét nyíltan bíráló 52 éves rendező harmadik alkalommal kapott meghívást filmjével a fesztivál versenyprogramjába. Korábban soha nem tudott megjelenni  személyesen Cannes-ban, mert külföldre utazási tilalom volt ellene érvényben, miután két évvel ezelőtt egy sikkasztási – a támogatói szerint viszont koncepciós – ügyben feltételes szabadságvesztésre ítélték. Miután a büntetése véget ért, a háború kitörése után lelkiismereti okokra hivatkozva legálisan elhagyta Oroszországot, és Berlinben telepedett le.

Az orosz rendező szerint „nem szabad az embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni”.

Készen állunk kitörölni Csehovot, Dosztojevszkijt, Tolsztojt és más orosz szellemeket? Ez nem lenne igazságos. Nem igazságos embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni

– fogalmazott.

Kirill Szerebrennyikov korábban is bírálta az orosz kormányt a szabadságjogok szűkítése miatt, valamint az Oroszország által külföldön indított háborúkat is elítélte, és részt vett tüntetéseken is. Csajkovszkij felesége című filmjének cannes-i bemutatóján az Ukrajna ellen indított háború befejezésére szólított fel, amikor a szerdai díszbemutató végén megköszönte a közönség tapsát.

A fesztiváligazgató álláspontja szerint „nem az ukrán hatóságok kérik a teljes bojkottot, hanem csak olyan emberek, akik nagyon radikálisak”.

„Meg tudom érteni ezt az álláspontot is, mert ezek az emberek bombák alatt élnek” – hangsúlyozta Thierry Frémaux.

Alexandre Rodnianski ukrán filmproducer, aki húsz évig Oroszországban élt, a Le Monde című napilapban a bojkott ellen foglalt állást. Szerinte „a legjelentősebb filmfesztiválok mindig meghívták az oroszországi dolgok aktuális helyzetéről tisztességes képet bemutató alkotásokat”.

„Azoknak az életében, akik a bucsai vérengzéseket elkövették, a kultúra szerepe minimális. Ők a propagandatévén nevelkedtek” – vélte a producer, aki szerint „egyedül a hiteles orosz kultúra segíthet megváltoztatni Oroszországot”.

Ukrajna legfelsőbb tanácsa azt javasolja, hogy vonják meg az állampolgárságot azoktól a sorkatonáktól, akik a hadiállapot idején külföldre mentek, és egy hónapon belül nem tértek vissza az országba – számolt be a tanács hivatalos oldalán. 

Hozzáteszik: csak olyan emberektől vonhatják meg az ukrán állampolgárságot, akik alapos indok nélkül távoztak Ukrajnából, és nem tértek vissza a kijelölt intervallumon belül – írja az UNIAN.

Kivételt képezhet

• a fogadó ország elhagyásának tilalma,
• természeti katasztrófák,
• hivatalos külföldi munkavégzés,
• kórházi kezelés
• vagy egyéb olyan körülmény, amely megakadályozza a fogadó országból való távozást.

A román munkaügyi minisztérium adatai szerint jelenleg 5250 ukrán állampolgárnak van érvényes munkaszerződése Romániában, közülük 2919-et február 24., az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta kötöttek – közölte pénteken az Agerpres hírügynökséggel Marius Budai, a tárca vezetője.

Az ukrán menekültek közül a legtöbben (905) a feldolgozóiparban vállaltak munkát. Az építőiparban 457-en, különböző szolgáltatási ágazatokban pedig 314-en helyezkedtek el. A vendéglátóiparban 284-en, a kereskedelemben 270-en dolgoznak – részletezte a miniszter.

A román határrendészet pénteki adatai szerint február 24-e óta 976 ezer, február 10-e – a menekülthullám kezdete óta pedig 1 millió 11 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába – írta az MTI.

Az orosz erők fogságba ejtettek egy ukrán harcost, aki a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében megosztott egy megrázó fotósorozatot – írja a Guardian.

Dmitro Kozatszki az ostromlott acélműben meghúzódó sebesült katonákról posztolt képeket, amelyek világszerte a címlapokra kerültek.

A Twitterre ma reggel feltett üzenetében azt írta:

Nos, ez minden. Köszönetet mondok az óvóhelyről, Azovsztal a halálom és az életem színhelye.

Az oroszok által elfoglalt Herszon városának pályaudvarán felvonták az ukrán zászlót – számolt be Telegram-oldalán az Ukrzaliznicja.

Az ukrán gerillamozgalom még az ideiglenesen megszállt városokban sem alszik: a Herszon pályaudvar felett az ukrán zászló lobog. Mert Herszon Ukrajna, így volt, van és lesz!

– áll az üzenetben.

Tizenkét új katonai egységet és alegységet hoznak létre Nyugat-Oroszországban az év végéig – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

Sojgu szerint a nyugati stratégiai irányban egyre nagyobb a katonai fenyegetés, egyebek között Finnország és Svédország lehetséges NATO-csatlakozása miatt. Kiemelte, hogy az amerikai hadászati légierő tevékenységének intenzitása a tizenötszörösére nőtt Európában, és az amerikai hajók rendszeresen behatoltak a Balti-tengerre. Kifogásolta a nagyszabású Defender Europe 2022 hadgyakorlatot, amelyben az észak-atlanti szövetség mintegy negyvenezer katonája vesz részt.

Intézkedéseket hozunk ennek megfelelő ellensúlyozására. Ilyen körülmények között aktívan javítjuk a csapatok harci összetételét. Az év végéig tizenkét katonai egységet és alegységet alakítunk ki a nyugati katonai körzetben

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a csapatok több mint kétezer új fegyvert és új haditechnikát kapnak.

Bejelentette, hogy az orosz csapatok hamarosan stratégiai drónokat kapnak. A miniszter nem részletezte, hogy milyen típusú járművekre gondol.

(MTI)

Gerhard Schröder volt német kancellár bejelentette, hogy nem tudja meghosszabbítani mandátumát a Rosznyefty igazgatótanácsában – közölte honlapján az orosz olajipari vállalat.

Schröderhez hasonlóan távozik a testülettől Matthias Warnig, az Északi Áramlat 2 gázvezetéket menedzselő Nord Stream 2 ügyvezető igazgatója.

Megértjük a döntésüket, és köszönjük a töretlen támogatásukat

– közölte a Rosznyefty.

A német szövetségi parlament csütörtökön megvonta Schröder több juttatását, mert az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, és nem vált meg a Rosznyefty orosz energiaipari cégben betöltött tisztségétől. A Spiegel német hetilap szerint az Európai Parlamentben felmerült, hogy Schröder felkerüljön a szankciós listára, ha megtartja az orosz cégekben betöltött pozícióit – számolt be az MTI.

Oroszország 25 millió tonna gabonát kínálhat exportra a novorosszijszki kikötőn keresztül augusztus 1-jétől az év végéig – mondta Vaszilij Nebenzja orosz állandó ENSZ-képviselő az ENSZ Biztonsági Tanácsának konfliktusokról és élelmezésbiztonságról szóló csütörtöki ülésén.

Szerinte Oroszország továbbra is felelős élelmiszer- és energiaszállító marad.

Idén rekordmagas búzatermésre számítunk. Augusztus 1-jétől az év végéig 25 millió tonna gabonát tudunk exportra ajánlani a novorosszijszki kikötőből

– idézi a megbízottat a TASZSZ. Nebenzja hozzátette: az ukrán kikötőkből származó gabonaexportot Ukrajna, nem pedig Oroszország intézkedései akadályozták.

Az Európai Unió hatszázmillió eurót folyósított Ukrajnának egy pénzügyi támogatási program részeként – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

Hálásak vagyunk az Európai Bizottságnak és Ursula von der Leyen elnöknek. Együtt nyerünk, és újjáépítjük Ukrajnát

– írta Twitteren Smihal.

Szankciókra számíthatnak azok a sportolók vagy sportági tisztviselők, akik kifejezik támogatásukat az Ukrajnában háborúzó oroszok mellett – jelentette be pénteken a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke.

Thomas Bach a NOB 139. ülésén üdvözölte a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetségnek (FINA) Jevgenyij Rilov kétszeres olimpiai bajnok orosz úszóra, illetve a Nemzetközi Tornaszövetségnek (FIG) Ivan Kuljakra kiszabott büntetését. Mindkét eltiltott sportoló az orosz háborúpárti szimbólumnak számító Z betűt viselte.

Kitért rá: az általa nem szankcióknak, hanem óvintézkedéseknek nevezett lépések szükségesek voltak, mivel az orosz és fehérorosz sportolók biztonsága nem lenne garantálható a számos országban tapasztalható mély orosz- és fehérorosz-ellenes érzések miatt. Ugyanakkor megvédte azt a döntést, hogy a NOB nem tiltotta el két orosz tagját.

Nem lenne igazságos, ha mindenkit ugyanazzal a mércével mérnénk. Ezt a háborút nem az orosz emberek, sportolók, az Orosz Olimpiai Bizottság vagy a NOB orosz tagjai kezdték

– szögezte le Bach. Megemlítette egyúttal: a NOB tagjai elsősorban nem országuk képviselői a szervezetben, hanem a NOB képviselői hazájukban – írta az MTI.

Negyvenkét állam állt Ukrajna oldalára, és szándékozik csatlakozni az eljáráshoz a Nemzetközi Bíróságon az Oroszország elleni perben – jelentette ki Twitter-oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

Hálás köszönet azoknak a partnereknek, akik a történelem helyes oldalát választották. Az igazság, a nemzetközi jog és az igazságosság oldala. Együtt felelősségre vonjuk Oroszországot

– fogalmazott posztjában Ukrajna elnöke.