Közös hadgyakorlatot tartott Kína és Oroszország, miközben az amerikai elnök a térségbe utazott
További Külföld cikkek
- Túlélőket és holttesteket is találtak a Vörös-tengeren elsüllyedt turistahajónál
- Hatalmas kavarás után kiderül, hivatalba léphet-e Ursula von der Leyen bizottsága
- Meghalt a világ legidősebb férfija
- Az ügyészek 20 év börtönbüntetést követelnek a feleségét elkábító és megerőszakoltató férfira
- Újabb kínai–magyar együttműködés: összekapcsolják a keleti és a nyugati digitális fizetési rendszereket
Kína és Oroszország kedden tartotta első közös hadgyakorlatát Moszkva ukrajnai inváziója óta, amelynek keretében amerikai és dél-koreai tisztviselők szerint bombázókat küldtek a tenger fölé Északkelet-Ázsiába, miközben Joe Biden amerikai elnök a térségbe látogatott amerikai és dél-koreai tisztviselők szerint − írja meg a New York Times.
„Az Egyesült Államok kormánya nyomon követte a hadgyakorlatot” – mondta el egy magas rangú amerikai tisztviselő, miközben az Egyesült Államok elnöke Tokióban találkozott Ausztrália, Japán és India vezetőivel, amelyek a részben a kínai hatalom elleni küzdelem érdekében létrejött úgynevezett Quad-koalíció partnerországai.
A katonai tevékenység annak jele, hogy Kína és Oroszország partnersége még azután sem gyengült meg, hogy a három hónapja tartó ukrajnai háború több ezer civil halálos áldozatot követelt.
A bombázók kedd hajnalban repültek át a Japán-tenger felett, és dél felé haladtak a Kelet-kínai-tenger és a Fülöp-tenger felé – közölte egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő.
Dél-Korea közleményt adott ki, amelyben megerősítette a gyakorlatot, és azt írta, hogy két kínai katonai repülőgép és négy orosz harci repülőgép lépett be az ország keleti partjainál lévő légvédelmi azonosító zónába, anélkül hogy behatoltak volna A légterébe.
A stratégiai bombázók részvételével zajló közös gyakorlatok összetettek, és általában jó előre megtervezik őket.
Kína állítólag az invázió elhalasztására kérte Putyint
Vlagyimir Putyin orosz elnök próbálja erősíteni Oroszország kapcsolatait Kínával mint a nyugati dominanciával szemben álló, hasonló gondolkodású nemzettel.
Február 4-én, amikor Putyin Pekingbe látogatott a téli olimpiára, és harmincnyolcadik alkalommal találkozott Hszi Csin-ping elnökkel, kormányaik közleményt adtak ki, amelyben kijelentették, hogy a két nemzet korlátlan partnerséget kötött.
Magas rangú amerikai tisztviselők és egy európai tisztviselő interjúban azt mondta, hogy egy nyugati hírszerzési jelentés szerint magas rangú kínai tisztviselők február elején kérték orosz kollégáikat, hogy
halasszák el Ukrajna megszállását az olimpia végéig.
A záró ceremónia másnapján Putyin kijelentette, hogy Ukrajnának nem szabad szuverén államnak lennie, és megparancsolta az orosz hadsereg további egységeinek, hogy lépjenek át a kelet-ukrajnai Donbász régióba. A teljes körű invázió három nappal később kezdődött.
Az oroszok nem kapták meg Kínától a kért segítséget
Március közepén amerikai tisztviselők azt mondták, hogy Oroszország katonai és gazdasági segítséget kért Kínától Ukrajna megszállása után. Az orosz szárazföldi erők rosszul szerepeltek az ukrán hadsereg elleni csatákban és összecsapásokban, és Putyin úgy döntött, hogy kivonja egységeit Kijev környékéről és más nagyobb városokból, és a teljes Donbász régió elfoglalására koncentrál.
Amerikai tisztviselők elmondása szerint nem észleltek semmilyen katonai vagy gazdasági segélyt, amelyet Kínából Oroszországba küldtek a háborúhoz.
Kína sem lépett közbe, hogy segítsen Oroszországnak elkerülni a szankciókat vagy tompítani a büntetések hatását − állítják amerikai források.
Félő, hogy Tajvan lesz a következő
Az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg gyors modernizációját. Ukrajna orosz inváziója komoly aggodalmat váltott ki egyes amerikai és európai tisztviselők körében amiatt, hogy Peking esetleg Tajvan megszállása mellett dönt.
Amerikai tisztviselők arra ösztönzik Tajvant, hogy rendeljen amerikai gyártmányú fegyvereket , amelyek szerintük esélyt adnának Tajvannak a harcra egy tipikus tengeri invázió ellen.
Hétfőn Joe Biden úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok katonai erőkkel megvédi Tajvant, ha Kína megtámadja az önálló demokratikus szigetet. Amerikai tisztviselők később azt mondták, hogy Biden semmilyen módon nem változtat a Tajvannal és Kínával kapcsolatos stratégiai kétértelműség régóta fennálló politikáján.
(Borítókép: Orosz Tu–95-ös stratégiai bombázó az orosz–kínai katonai hadgyakorlat közben 2022. május 24-én. Fotó: Russian Defence Ministry / Handout / Reuters)