Orbán Viktor: Ez álhír. Van még kérdés?

Oroszország katonai csapatokat és felszerelést küldött az Ukrajna északkeleti részén lévő Szumi régióval határos oroszországi Kurszk területére, hogy megvédje polgárait – közölte Roman Sztarovojt, Kurszk kormányzója egy mai találkozón.

A kormányzó elmondta, hogy

minden arra irányul, hogy biztosítsuk a régió lakosainak életét és biztonságát.

Catherine Colonna, Franciaország új külügyminisztere újságíróknak nyilatkozva meglátogatott egy ortodox templomot Bucsa városában, ahol az orosz erőket civilek megölésével vádolják.

Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Soha többé nem fordulhat ilyen elő!

– jelentette ki Colonna, aki elmondta: Franciaország minden tőle telhetőt megtesz a béke helyreállítása érdekében, és reméli a jogi eljárások a lehető leggyorsabb lezárulását, hogy „a családok megfelelő sírokban helyezhessék örök nyugalomra szeretteiket” – írja a Guardian.

Catherine Colonna francia külügyminiszter reakciója, amikor ő és Andrii Holovine belépnek a Szent András Pervozvannoho Mindenszentek templomba Bucsában 2022. május 3-án

Fotó: Dimitar Dilkoff / AFP

Oroszország inváziója óta Colonna a legmagasabb rangú francia tisztviselő, aki Ukrajnába látogatott.

A külügyminiszter később találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel és kollégájával, Dmitro Kulebával, hogy megvitassák az ukrán kikötők Oroszország általi blokkolását és a globális élelmiszer-biztonságot.

Hétfő reggel Brüsszelben tartottak újabb megbeszélést, miután vasárnap este nem sikerült megegyezniük a hatodik szankciócsomagról. A legutóbbi kompromisszumos terv szerint először a tengeri szállítású olajimportot kellene beszüntetni, a csővezetéken érkezőt pedig későbbre hagyni.

Volodimir Zelenszkij is be fog jelentkezni a hétfői csúcstalálkozóra, aki a múlt héten csalódottságának adott hangot a késedelmek miatt:

De honnan van ennyi hatalmuk azoknak, akik blokkolják a hatodik csomagot?

– kérdezte az ukrán elnök.

Szlovákia és Csehország hosszabb kivezetési időszakot kértek az orosz vezetékes olajtól való függőségük miatt, Magyarországot széles körben a megállapodás legfőbb akadályának tekintik – írja a BBC.

Orbán Viktor a múlt héten levélben fordult az Európai Tanácshoz, amiben azt írta, hogy szerinte az olajszankciókat nem is kellene megvitatniuk a vezetőknek, mivel az csak a megosztottságot erősítené.

Németország felgyorsítja és megkönnyíti az orosz kormány kritikusainak beutazását és tartózkodását az országban az újonnan elfogadott kritériumok alapján – közölte a belügyminisztérium szóvivője.

Az emberi jogi aktivisták, a Németországhoz kötődő civil szervezetek és civil társadalmi csoportok munkatársai, valamint az ukrajnai háborúval szemben állást foglaló újságírók és kutatók azok közé tartoznak, akik hosszabb távon jogosultak a tartózkodásra

– mondta a szóvivő egy mai sajtótájékoztatón a Sky News híradása szerint.

Hozzátették: nem lehet pontosan megjósolni, hány embert érint majd a lépés. Az intézkedés célja, hogy megszüntesse a németországi vízumeljárás alatt felmerülő bürokrácia egy részét, és hosszabb tartózkodást garantáljon a schengeni turistavízum által megengedett 90 napnál.

Mikolajivban, az Okean hajógyár területén lévő hangárra mért tüzérségi csapás következtében több mint 15 ukrán harckocsi és gyalogsági harcjármű, valamint öt nagy kaliberű tüzérségi löveg semmisült meg – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz rakéta- és tüzérségi erők emellett az elmúlt nap folyamán 62 vezetési pontot semmisítettek meg, köztük a déli műveleti parancsnokságét a Mikolajiv megyei Novij Buhnál, valamint csapást mértek 593 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 55, lőállásban lévő tüzérségi és aknavetőütegre, négy BM–21 Grad típusú rakéta-sorozatvetőre, 46 fegyverre és katonai felszerelésre, valamint egy lőszerraktárra.

Az Ingul szálloda épülete Mikolajivban 2022. május 24-én, amit egy orosz légicsapás tett tönkre 2022 márciusában

Fotó: Genya Savilov / AFP

Az orosz védelmi tárca délután közölte, hogy precíziós lőszerrel végrehajtott csapásban megsemmisült egy olasz gyártmányú tarackokból álló üteg is. Korábbi közlés szerint Olaszország FH70-es tarackokat szállított Ukrajnában.

Konasenkov beszámolója értelmében a nagy pontosságú levegő-föld rakéták az ukrán fegyveres erők két zászlóalj-parancsnoksági állását, egy kommunikációs központot, valamint 34 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást semmisítettek meg. A harcászati légierő harci gépei és drónjai három vezetési pontra, valamint 67 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében 320 „nacionalista” életét vesztette, és 47 haditechnikai eszköz üzemképtelenné vált. A légierő 15 ukrán drónt és kilenc Szmercs rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

• 183 repülőgépet,
• 128 helikoptert,
• 1064 drónt,
• 325 légvédelmi rakétarendszert,
• 3323 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
• 451 rakéta-sorozatvetőt,
• 1731 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint
• 3294 speciális katonai járművet veszítettek.

Az ukrán belügyminisztérium frissített jelentést tett közzé a Telegramban a Kijev környéki aknamentesítési tevékenységről.

Az ukrán hadsereg tűzszerészei folytatják az aknamentesítést a Kijev területén, amelyet csaknem két hónapja szabadítottak fel a megszálló erők alól. Ez idő alatt a gárdisták mintegy 10 500 robbanószerkezetet találtak és hatástalanítottak – írja a Guardian.

A munka azonban folytatódik, hiszen egyes területeken még mindig rengeteg fel nem robbant robbanószerkezet és akna van, amelyeket feltétlenül meg kell semmisíteni.

A brit minisztereket figyelmeztették, hogy ezen a télen akár hatmillió háztartás áramellátása is megszűnhet, és a kormány állítólag terveket dolgozhat ki az elektromos áram adagolására, ha az ellátási problémák súlyosbodnak.

A kormány egy „észszerű legrosszabb” forgatókönyv szerint télen jelentős gázhiányt jósol, ha Oroszország az ukrajnai háború miatt több szállítást is leállít az EU országaiba – írja az Independent.

Az orosz–ukrán háború az élelmiszer-ellátásban jelentős hiányokat okoz globális szinten, ami egyes országokban megfigyelhető már a búza, a liszt, az étolaj és a mustár területén is – mondta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az M1 csatornán hétfőn.

A szakértő kiemelte: fontos, hogy egy ország önellátó legyen az élelmiszerek terén. Szerinte Magyarországon kevésbé érezhetők a világpiaci problémák, ugyanis kiterjedt agráriummal rendelkezik, ezért kevésbé szorul rá az élelmiszerimportra.

A lisztet és az étolajat hazánkban államilag szabályozott, csökkentett áron lehet beszerezni, ráadásul a rezsiköltségek és a benzin ára sem emelkedett – idézte fel Sebestyén.

Észak-Afrikában, amely térség a gabonaimportja nagy részét Oroszországból és Ukrajnából fedezte eddig, éhínség alakulhat ki, ami pedig migrációs áradathoz vezethet.

Michael Clarke biztonságpolitikai szakértő a BBC-nek elmondta, az ukrán erők komoly döntés előtt állnak, hogy megpróbálják-e megmenteni Szeverodonyecket, vagy inkább visszavonulnak egy biztonságosabb nyugati vidékre.

Füst száll fel Szeverodonyeck városából a kelet-ukrajnai Donbász régióban 2022. május 26-án

Fotó: Aris Messinis / AFP

A professzor szerint bár az oroszok egyelőre nem jártak sikerrel, sanszos, hogy hamarosan minden oldalról bekeríthetik a luhanszki térségben található, közel 100 ezres lakosú ukrán várost, Szeverodonyecket.

Michael Clarke most látja, az ukránok akarnak harcolni a városért. A szakértő szerint a városért zajló küzdelmet az fogja eldönteni, hogy mi történik a Szeverodonyecktől nyugatra található Donyec folyónál.

A folyótól nyugatra az ukránoknak körülbelül négy dandárja van, az oroszok pedig megpróbálni bekerülni mögéjük. Ha ez megtörténik, az ukrán hadtestek nagyon nagy bajban lesznek

– jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő, aki hozzátette: ez a négy brigád egyelőre tulajdonképpen elég arra, hogy a várost biztosítsa.

Kétszer annyiba kerül ma a fehér búzaliszt Szomáliában, mint néhány hónappal ezelőtt.

A brutális drágulás szintén az Ukrajnában zajló harcok következménye, miután a szomáliai búzaliszt importja korábban eddig szinte teljes egészében Ukrajnából és Oroszországból származott – írja az Independent. Ám azzal, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, a fehér búzaliszt fekete-tengeri importja időlegesen teljesen leállt.

Az időzítés ennél rosszabb már nem is lehetne, mert az ENSZ becslése szerint közel 13 millió ember szenvedhet az éhínségtől Északkelet-Afrikában: a válságot eddig elsősorban a súlyos szárazság okozta. Ezt fejelték meg a háború hatásai. 

A nem egyszer Afrika szarvának nevezett régióban közel 90 millióan élnek, és Északkelet-Afrikához négy ország tartozik: Etiópia, Szomália, Eritrea és Dzsibuti.

Az ukrajnai kelet-donyecki régióban az áramkimaradások miatt 115 bányász rekedt a föld alatt – közölte a régió kormányzója.

Pavlo Kirilenko regionális kormányzó elmondta, hogy a bányászok kimentése folyamatban van. Hozzátette, hogy a heves harcok közepette Bahmut és Kramatorszk körzetekben nincs áram – adta hírül a Sky News.

Az ukrán elnöki tanácsadó, Mihajlo Podoljak szerint Ukrajna olyan fejlett rakétarendszereket kap, amelyek 100 kilométeres távolságra is lőhetnek.

A múlt héten a The Washington Post arról számolt be, hogy az Egyesült Államok rakétatüzérségi eszközöket készül Ukrajnába küldeni.

A fegyver hatótávolsága sokkal nagyobb, mint a jelenleg az ukrán fegyveres erők által használt fegyverek – írja a Sky News.

Egy Szlavutics típusú teherhajó az első, amely Mariupol partjainál kötött ki, mióta az orosz fegyveres erők kihirdették a város „felszabadítását”.

A kikötői adminisztráció képviselője szerint már be is fejezték a berakodást a fedélzetre, azt azonban nem lehet tudni, mit szállítanak a hajóval.

Közölte: a második hajó indulása Mariupol kikötőjéből június 2-án vagy 3-án várható.

Miközben a délkeleti Donbászban fokozódnak az orosz támadások, a térségben lévő ukrán csapatok egész vasárnap kitartóan védekeztek – közölték ukrán tisztviselők.

Legalább három civil meghalt és két másik megsebesült, miután az orosz erők 46 települést lőttek Donyeck és Luhanszk térségében összesen 62 épületet rombolva le – közölték ukrán tisztviselők.

Az Independent beszámolója szerint a szüntelen orosz ágyúzás következtében az épületek mintegy 90 százaléka megrongálódott Donbászban.

Volodimir Zelenszkij elnök a stratégiai fontosságú Szeverodonyeck városáról szólva azt mondta:

A város lakásállományának több mint kétharmada teljesen megsemmisült, távközlés sincs. Szeverodonyeck elfoglalása alapvető fontosságú a megszállók számára, de mindent megteszünk azért, hogy ezt a várost megtartsuk.

Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is arról beszélt, hogy a Donbász „felszabadítása Moszkva számára feltétlen prioritás”.

Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5245 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5688 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Egy Ukrajnából érkező menekült nő

Fotó: Wojtek Radwanski / AFP

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 391 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől vasárnap 671 ember, köztük 320 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölték.

A tervek szerint halad az a „különleges katonai művelet”, amelyet Oroszország Ukrajnában hajt végre – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TF1 francia tévécsatornának adott interjújában.

A miniszter hangsúlyozta, hogy „Oroszország Ukrajnában megvédi az embereket, az orosz nyelv, amely közvetlen diszkriminációnak és agressziónak van kitéve Ukrajnában Petro Porosenko (volt ukrán elnök) és Volodimir Zelenszkij alatt”.

Ami a műveletet illeti, a tervek szerint halad

– mondta Lavrov. Hozzátette: „Oroszország nem egyik napról a másikra jelentette be a biztonságát fenyegető veszélyt, hanem sok éven át sürgette a Nyugatot, hogy ne tegye Ukrajnát oroszellenessé”. Lavrov szerint azonban a Nyugat nem törődött Oroszország felszólításaival.

Oleg Zsdanov ukrán katonai szakértő szerint jobb lerombolni a Krím félszigetre vezető hidat, hogy ezzel elvágják a megszállók utánpótlási útvonalait.

A szakértő kiemelte, hogy ez egy fájdalmas lépés, azonban a Herszonban, Berdjanszkban, Melitopolban, Mariupolban, Zaporizzsjában és Krivij Rihben harcoló orosz csapatok is ezen a hídon keresztül „táplálkoznak”.

A fegyveres erők volt vezérkari főnökhelyettese, Igor Romanenko altábornagy szerint azonban Ukrajna nem biztos, hogy képes lerombolni a teljes hidat, de a megfelelő időben lehet rá csapást mérni, éppen akkor, amikor csapatok vonulnak át rajta.

A NATO-t már nem kötik a múltbeli kötelezettségvállalások, hogy visszatartsa magát attól, hogy erőit Kelet-Európában telepítse – mondta az Egyesült Államok vezette szövetség főtitkárhelyettese.

Moszkva maga érvénytelenítette minden tartalmát a NATO–orosz alapító okiratnak azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, és leállította a szövetséggel folytatott párbeszédet

– mondta Mircea Geoana az Agence France-Presse-nek a Guardian híradása szerint.

Az 1997-es alapító okirat értelmében, amelynek célja az Oroszország és a szövetség közötti kapcsolatok újrarendezése volt, mindkét fél vállalta, hogy együttműködik annak érdekében, hogy „megakadályozzák a hagyományos erők potenciálisan fenyegető felhalmozódását Európa régióiban, beleértve Közép- és Kelet-Európát is”.

Geoana a litván fővárosban, Vilniusban mondott beszédében rámutatott: az oroszok 25 éve fontos döntéseket hoztak, és kötelezettségeket vállaltak arra, hogy nem támadják meg a szomszédjaikat, és hogy rendszeresen konzultálnak a NATO-val, amit már egyáltalán nem tesznek.

Tehát úgy gondolom, hogy valójában ez az alapító okirat alapvetően Oroszország miatt nem működik

– tette hozzá a főtitkárhelyettes.

Szerinte Oroszország gyakorlatilag eltávolodott az 1997-es megállapodás feltételeitől, ezért most már nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy a NATO területének minden négyzetcentiméterét az 5. cikkely és a szövetségeseink védjék.

Geoana egyelőre nem közölt részleteket a tervezett bevetésekről, de azt elmondta, hogy „erőteljes, rugalmas és fenntartható jelenlétre” számít.

A Kalush Orchestra aukción értékesítette az Eurovízió 2022-n elnyert díjat. A pénzt az ukrán fegyveres erők szükségleteire fordítják – számolt be a Kalush Orchestra zenekar Instagram-oldalán.

Május 25-én a Kalush Orchestra és Serhij Pritula egy aukció elindulását jelentette be, amelyen az Eurovízió 2022 fődíja került kalapács alá. Kiélezett volt a küzdelem a Kristálymikrofonért, ezért az aukció döntőjét május 28-ról 29-re halasztották.

Május 29-én lezárult az aukció, a mikrofon pedig 900 ezer dollárért kelt el.