Vlagyimir Putyin: Szétzúzzuk a nyugati fegyvereket!

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

A Nyugat megtiltotta Ukrajnának, hogy folytassa a béketárgyalást Oroszországgal – mondta szombat este Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy interjúban.

Azt mondta: Ukrajna csak egy eszköz az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, valamint az angolszász vezetésű nyugati világ kezében, amely már rég elvesztette függetlenségét. 

A Nyugat nem engedni Ukrajnának, hogy tárgyaljon

– vélte az orosz külügyminiszter, majd azt is hozzátette: két hónapja még komolyan vették az ukránok közeledési kísérleteit, de azóta szerinte látszik, hogy a Nyugat leállította a folyamatot.

Szergej Lavrov mindeközben arra is kitért, hogy a bucsai mészárlást „egyértelműen megrendezték” Oroszország lejáratása érdekében.

Az ukrán hadsereg már készül egy olyan támadásra, amellyel az egész várost visszafoglalhatják – ezt mondta Olekszander Sztrjuk, Szeverodonyeck polgármestere szombaton az Ukrajinszka Pravda szerint.

Kifejtette: az ukránoknak sikerült rendezniük a soraikat és kialakítani egy védvonalat a városban, most pedig már arra készülnek, hogy egy nagyobb offenzívával az egész várost visszafoglalják.

A hadseregünk minden megtesz azért, hogy kiszorítsa az ellenséget a városból, utcáról utcára küzdenek a harcállásokért

– fogalmazott.

Hozzátette azt is, hogy az ostrom kezdete után a városban maradt 13 ezer lakost az állandó harcok miatt nem tudják evaukálni, néhány polgárt azonban elhurcoltak az oroszok.

Az oroszok szombaton azt írták, hogy az ukránok visszavonulnak Szeverodonyeckből. Ezzel szemben a Luhanszki terület kormányzója – a polgármesterhez hasonlóan – arról számolt be, hogy ellentámadásra készülnek az ukrán erők. 

Ferenc pápa szombaton egy ukrajnai gyermeknek azt mondta, hogy szeretne Ukrajnába látogatni, és az esetleges utazásról tárgyalni fog az ukrán tisztviselőkkel.

Ferenc pápa egy tanítási kezdeményezés keretében találkozott gyerekekkel a Vatikánban.

A szentszéki sajtóiroda szerint egy Szahar nevű ukrán gyermek azt kérdezte tőle, hogy el tudna-e jönni Ukrajnába, hogy megmentse az ott szenvedő gyermekeket.

A pápa azt válaszolta: 

Sokat gondolok az ukrajnai gyermekekre, ezért is küldtem oda néhány bíborost, hogy segítsenek az embereknek és a gyermekeknek. Szeretnék elmenni Ukrajnába, csak meg kell várnom a megfelelő pillanatot, hogy megtehessem, mert nem könnyű olyan döntést hozni, amely az egész világnak több kárt okozhat, mint hasznot.

Hozzátette, hogy jövő héten fogadja az ukrán kormány képviselőt, akikkel erről tárgyalni fog – számolt be a CNN.

Őrizetbe vettek egy 57 éves férfit, aki TNT-robbanószert és gránátot akart eladni ügyfelének Ungváron.

A kiszo.net szerint a férfi – akit korábban egy másik bűnügyben már elítéltek – az Ung folyó rakpartján találkozott volna a vevővel, akinek két gránátot és három TNT-robbanóanyagot is átadott volna.

A rendőrök azonban elfogták őt, ezt követően pedig házkutatást tartottak nála, ahol aztán egy kisebb, különféle lőszerekből és robbanóanyagokból álló fegyverarzenálra bukkantak.

A bizonyítékokat a rendőrök lefoglalták, és szakértői vizsgálatra küldték, a férfit pedig őrizetbe vették. Ha elítélik, akkor az illegálisan birtokolt tárgyak árusításáért akár 7 év börtönbüntetést is kaphat majd. 

Vasárnap megkezdődik a NATO idei balti-tengeri hadgyakorlata, a Baltops 22.

A tréning részleteit május végén már ismertette a Pentagon. A hadgyakorlatra június 5–17. közt kerül sor, és a művelet idejére az Egyesült Államok 6. flottájának egységeit is a Balti-tengerre vezénylik át.

A hadgyakorlathoz 14 NATO-tagország, valamint rajtuk kívül Svédország és Finnország is csatlakozik, amelyek nemrég nyújtották be a csatlakozási kérelmüket. A műveletben összesen 45 hadihajó, 75 repülőgép és mintegy 7000 katona vesz majd részt.

Az ukrán fegyveres erők esti frissítéséből kiderül, hogy a keleti Szeverodonyeck városáért folyó harc mellett Ukrajna számos más pontján is folytatódnak az orosz támadások – számolt be róla a BBC.

Eszerint a Szumi és a Csernyihivi terület településein, illetve Harkiv térségében is támadnak az orosz csapatok. 

A keleti Donyeck közelében több helyen tüzérségi és rakétagránátos támadásokat, valamint légicsapásokat mértek Szoledar és Szlovjanszk városokra – áll a jelentésben.

Délebbre, Zaporizzsja térségében szintén rakétagránátos támadásokról írnak.

A franciák önmagukat alázzák meg azzal, ha azt kérik a világtól, hogy ne alázza meg Oroszországot – ezt írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Emmanuel Macron korábbi kijelentésére válaszolva.

A francia elnök egy interjúban beszélt arról, hogy Oroszország súlyos hibát követett el ugyan Ukrajna megtámadásával, de ennek ellenére sem szabad „megalázni” őket, mivel egy napon újra kell majd építeni velük a partneri kapcsolatokat.

Dmitro Kuleba ezzel szemben most azt írta: ha Franciaország vagy más országok azt kérik, hogy ne alázzák meg Oroszországot a mostani helyzetben, akkor azzal valójában önmagukat alázzák meg.

Hozzátette, hogy Oroszország már így is elásta magát a világ előtt, és hogy szerinte arra kell koncentrálni, hogy miként „tegyék a helyükre” az oroszokat, mert ezáltal lehet elérni a békét és megmenteni emberi életeket. 

Érdekes és kissé szokatlan taktikát alkalmaznak az orosz támadóhelikopterek Ukrajnában.

A Ka–52 „Alligator” képes nem irányított rakétákkal támadni a földi célpontokat. Az orosz védelmi minisztérium által közzétett videókon látszik, hogy mielőtt kilövik a rakétáikat, meredeken felhúzzák a helikopter orrát.

A célt valószínűleg nem látják a kilövéskor, így a támadás nem is lesz elég pontos – számolt be a BBC.

160 orosz katona holttestét 160 ukrán harcos holttestére cserélték ki – jelentette be szombaton Ukrajna visszafoglalt területek reintegrációjáért felelős minisztériuma.

Azt írták, hogy a holttestek cseréje még csütörtökön történt a Zaporizzsjai területen, és minderre egy hosszabb tárgyalási folyamat révén kerülhetett sor. Ebben rajtuk kívül ukrán részről részt vett még a hadsereg, a hírszerzés, valamint más rendfenntartó, igazságszolgáltatási szervek is. 

Az ukrán Nemzeti Múzeumba került az az ukrán zászló, amely a mariupoli Azovsztál-gyárban volt elhelyezve.

A zászlót Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ukrán hírszerzés vezetője adta át a múzeumnak. Egyelőre a Nemzeti Múzeum egyik kiállításában fogják elhelyezni, de nem zárták ki azt sem, hogy a későbbekben visszatérhet Mariupolba, amennyiben visszafoglalják a várost.

Az Európai Unió megkezdte a hetedik oroszellenes szankciós csomag kidolgozását – közölte a lengyel külügyminiszter helyettese. 

Paweł Jabłoński egy interjúban számolt be erről, ahol azt is elmondta: 

A magyar kormány korábban már jelezte, hogy nem támogatják a gázembargót, az Európai Bizottság gazdasági biztosa pedig szintén azt mondta nemrég, hogy nincs terítéken ez a kérdés. 

Az ukrajnai menekültek ügyében kialakult szolidaritást az Európai Unió tagállamainak a más országokból érkező bevándorlók szétosztási mechanizmusának kérdésében is gyakorolnia kellene – hívta fel a figyelmet Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter szombaton öt földközi-tengeri ország belügyminisztereinek velencei tanácskozása után.

Byron Camilleri máltai belügyminiszter is azt emelte ki, hogy migrációs politikájának kialakításakor az Európai Uniónak figyelembe kellene vennie az ukrajnai válság tanulságát.

Ha az EU nem tesz lépéseket most (az elsősorban a földközi-tengeri tagállamokat terhelő) migrációs válság kezelésére, akkor a közösség azt az üzenetet küldi, hogy más, védelmet kereső népekkel szemben másképpen jár el

– mondta a máltai politikus.

A tanácskozáson részt vevő Olaszország, Spanyolország, Görögország, Ciprus és Málta belügyminisztere jelezte: támogatják a tárgyalásokat a közös európai migrációs és menekültügyi megállapodásról, és több szolidaritást várnak a többi tagállamtól.

Nikosz Núrisz ciprusi belügyminiszter újságíróknak arról beszélt, hogy a szolidaritás nem csak egy szlogen, a szolidaritás nem működhet „önkéntes” alapon.

Az EU tagállamai évek óta vitáznak arról, hogyan kezeljék az unió területére érkező illegális bevándorlók ügyét. Mivel a migránsok többsége a Földközi-tenger partján fekvő országokba érkezik először, ezek a tagállamok régóta szorgalmazzák, hogy terheik enyhítésére más országok is fogadjanak be bevándorlókat. Mindeddig a tagállamok önkéntes felajánlásokat tehettek migránsok befogadására, de ez nem hozott megoldást, mert sokan egyáltalán nem vagy csak szerény felajánlásokkal vettek ebben részt.

Az utóbbi években illegális bevándorlók százezrei értek partot olasz, görög és egyéb déli uniós tagállami területen. A ciprusi miniszter felidézte: országa lakosságának ma már öt százalékát menedékkérők teszik ki.

A kérdés megoldása továbbra is sürgető, különösen annak fényében, hogy újabb tömegek indulhatnak meg Európa felé az afrikai aszályok és az egekbe szökött élelmiszerárak miatt. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a háború ellehetetlenítette a gabonaszállítmányokat Ukrajnából például Szomália és Egyiptom irányába is – írja az MTI.

A keleti Luhanszki terület kormányzója szerint az orosz erők hidakat robbantanak fel a kulcsfontosságú Szeverodonyeck közelében, hogy megakadályozzák az ukrán erősítéseket abban, hogy csatlakozzanak a csapathoz.

Szerhij Hajdaj szerint az orosz erők hatalmas veszteségeket szenvednek Szeverodonyecknél, az ukrán hadsereg pedig visszaveri őket. Korábban azt mondta, hogy a város 70 százalékát ellenőrzésük alá vonták – írta meg a BBC.

Az ukrán hadsereg megemlékezett négy külföldi önkéntes katonáról, aki az oroszok elleni küzdelemben vesztette életét.

Közlésük szerint egy német, egy holland, egy francia és egy ausztrál állampolgár vesztette életét, aki az Ukrajna védelméért küzdő nemzetközi légió tagja volt.

A halálesetek pontos részleteit nem ismertették, korábbi híradásokból azonban kiderült, hogy egy Ronald Vogelaar nevű holland légióst május 21-én temettek el Harkiv közelében, miután néhány nappal azelőtt meghalt a tüzérségi csapásban. Az ausztrál állampolgár egy 47 éves férfi, Michael Charles O’Neill lehet, aki szintén májusban halt meg az ausztrál kormány szerint. A francia kormány pedig pénteken jelentette, hogy meghalt egy önkéntesük, beszámolójuk szerint vele szintén a Harkivi területen végzett az orosz tüzérség. 

Az ukrán bíróság lefoglalta a Dmitro Firtas üzletemberhez tartozó 26 megyei gázszolgáltató vállalatot, így június 1-ig 8,8 millió háztartási fogyasztó maradt gázszolgáltató nélkül Ukrajnában.

Ezek a háztartások a Naftogaz vállalathoz kerültek át, az „utolsó remény” szolgáltatóhoz.

2015 óta ez a cég abban az esetben szolgálja ki az ukrán háztartásokat, ha azok az eredeti szolgáltatójuk nélkül maradnak – számolt be a KárpátHír.

A Zaporizzsjai terület oroszok által kinevezett kormányzója, Jevgen Balisztkij azt kérte, hogy helyezzék át a Krím félszigetre – írja az Ukrinform.

A Zaporizssjai terület egy kis részét elfoglalták ugyan az oroszok, de a térségben állandó harcok folynak. A kinevezett kormányzó most állítólag azt kérte, hogy helyezzék át a Krímbe, mert onnan is probléma nélkül el tudja látni a feladatait.

Az ukránok szerint a lépés mögött valójában az állhat, hogy a kormányzó a saját életét félti azoktól az ukrán partizánoktól, akik Melitopol városának környékén tevékenykednek, és akik súlyos veszteségeket okoznak az oroszoknak.

Egy ember megsérült, amikor az ukrán fegyveres erők megtámadtak egy falut az orosz Brjanszki területen – számolt be a régió kormányzója, Alekszandr Bogomaz a Telegram-csatornáján.

A mai napon az ukrán fegyveres erők lőtték a Pogarszkij járásbeli Szlucsevszk falut. A lövedékek becsapódása következtében két ház kigyulladt, és egy civil megsérült 

– olvasható a jelentésben.

Június 4-én lépett hatályba az Európai Unió azon határozata, amely egy évre eltörli az ukrán árukra kivetett vámot – számolt be az Ukrán Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata.

Ide tartoznak az ipari termékekre kivetett vámok, a gyümölcsök és zöldségek inputárrendszerének eltörlése, valamint a mezőgazdasági termékekre vonatkozó valamennyi vámkontingens.

A felfüggesztés egy évig lesz érvényes – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Tíz ember megsérült a Harkivi területet ért június 3-ai támadásban – számolt be Oleg Szinyehubov, a Harkivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.

Szinyehubov hozzátette: a Harkivi területen 38 gyermek halt meg a háború kezdete óta. A most bekövetkezett támadásnak is van egy tizenegy éves sérültje – írta az Unian.

Folyamatosan bukkannak civil holttestekre a Kijevi területen – számolt be Olena Matjeva, az ukrán belügyminisztérium szóvivője.

A szóvivő kiemelte, június 4-ig több mint 1300 halott civil testét fedezték fel különböző helyeken, és több mint kétszáz áldozatot egyelőre nem tudtak azonosítani. 

Emmanuel Macron francia elnök szerint orosz kollégája, Vlagyimir Putyin „történelmi és alapvető hibát” követett el Ukrajna megtámadásával, aminek következtében el is szigetelődött.

Úgy vélem, hogy elszigetelődött. Bezárkózni az elszigetelődésbe egy dolog, tudni onnan kijutni viszont nagyon nehéz út

– fogalmazott Emmanuel Macron, aki nem zárta ki, hogy európai kollégáihoz hasonlóan ő is hamarosan ellátogat Kijevbe.

Szeretnénk növelni a pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának. És mindent megtenni azért, hogy a gabonaszállítmányok kijussanak Ukrajnából

– tette hozzá, ellentmondva ezzel Vlagyimir Putyinnak, aki szerint Oroszország hajlandó biztosítani az ellenőrzése alatt álló ukrán kikötőkből a gabonaszállítmányok biztonságos és zavartalan exportját.

Emmanuel Macron

Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images Hungary

Ársokkal és növekvő inflációval szembesülhetnek az uniós országok az EU által Oroszországgal szemben elrendelt olajembargó miatt – jelentette ki Brueghel Guntram Wolf, az európai analitikai központ vezetője csütörtökön a Der Spiegel magazinnak adott interjújában.

A szakértő előrejelzése szerint az európai vállalatok és fogyasztók fogják megsínyleni a magas olajárakat. Ugyanakkor hozzátette, az inflációs nyomás a lehető legrosszabb forgatókönyvet idézheti elő az európai országok számára.

Az EU lakosságának vásárlóereje pedig jelentősen csökken majd a következő időszakban. 

Nem kellene Oroszországot alázni, ugyanis eljön a nap, amikor újra kell kezdeni a vele való együttműködést – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök az Ouest France lapnak adott interjújában.

A francia vezető hozzátette, nem titkolja, hogy tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és Volodimir Zelenszkijnek, Ukrajna vezetőjének kérésére tartotta vele a kapcsolatot – írta a Ria Novosztyi.