Ferenc pápa vasárnapi istentiszteletén arról beszélt, hogy a háború már lassan négy hónapja tart, és az ukránok még mindig szenvednek a konfliktus miatt. Hangsúlyozta: a hívők felelőssége az, hogy segítsenek a bajbajutottakon.
MIndenkit arra kérek, hogy tegye fel a kérdést magának: én mit teszek ma az ukrán népért?
– idézte a katolikus egyházfőt a Vatican News. A pápa azt is hozzátette: erre a kérdésre mindenkinek a saját szívében kell megtalálnia a választ.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Moldovában törvényi úton betiltották az orosz médiumok által sugárzott hírek terjesztését – írja a Newsmaker nevű moldáv portál.
Maia Sandu elnök vasárnap írta alá a törvényt, amelynek indoklásában azt írták, hogy a lépés az orosz dezinformációs és propagandatörekvések visszaszorítását szolgálja.
A szabályozás értelmében minden formában (szöveg, hang, film) tilos lesz az orosz hírek terjesztése. Liliana Vicu, a moldáv médiatanács elnöke közölte, hogy a rendelkezés a jövő héten, június 24-én lép életbe.
A Newsmaker szerint a törvény nemcsak a Moldovában a háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet idejére vonatkozik, hanem azt követően is érvényben marad. A szabályozás megszegése esetén a moldáv hatóságok akár egy hétre is felfüggeszthetik a vétséget elkövető médiumok működését.
Vlagyimir Putyinnak mintegy 50 kéme van „a brit társadalom különböző szintjein” – írja a Daily Mirror a brit titkosszolgálat (MI5) forrásaira hivatkozva.
Az MI5 úgy véli, hogy az orosz elnök megparancsolta ezeknek az alvó ügynöknek, hogy legyenek készültségben, és bármikor akcióba léphetnek. A titkosszolgálat szerint ezek a kémek megpróbálhatnák ellopni a katonai titkaikat, valamint célba vehetnék az országban élő orosz disszidenseket és ukrán aktivistákat.
A titkosszolgálat szerint Putyin kémei bárhol lehetnek, az általános iskoláktól kezdve a kormányhivatalokon át egészen a brit parlamentig. „Azt kell feltételeznünk, hogy Oroszország most a brit társadalom összes szintjén kémtevékenységet folytat. Minden információt begyűjtenek, amit csak tudnak, és közvetítőkön keresztül visszajuttatják a Kremlbe.”
Bármit megtudhatnak, például azt is, hogy milyen fegyvereket és mennyit küldünk Ukrajnának, vagy azt is, hogy milyen szexuális szokásaik vannak az ország politikai és katonai vezetőinek
– mondta az MI5 egyik bennfentese.
A múlt héten a Gatwick repülőtéren a brit titkosszolgálat el is fogott egy negyvenes éveiben járó férfit, akit azzal vádolnak, hogy az oroszoknak kémkedett. Ezenkívül az is felmerült, hogy a brit parlament alsóházában akár négy orosz kém is lehet, de ezt még nem tudták megerősíteni.
A brit miniszterek megváltoztatják a vízumszabályokat, és ezentúl az ukrán kiskorúak kísérő nélkül is beléphetnek az Egyesült Királyság területére – írja a The Times.
Ennek értelmében több száz gyermek és tizenéves menekült léphet be az Egyesült Királyságba.
Az eddigi jogszabály tiltotta, hogy 18 éves kor alatt bárki beutazzon szülő vagy kísérő nélkül a szigetországba – számolt be a Guardian.
Excl: Ministers will finally change visa rules to allow unaccompanied Ukrainian children and teenagers come to the UK.
— Matt Dathan (@matt_dathan) June 19, 2022
The current rules bar under-18s who aren't with a parent or guardian from coming to the UK, leaving hundreds stranded and in danger of Russian aggression: pic.twitter.com/bUQjO1Ll5q
Az ukrán elnök az Instragram-oldalán egy 24 órán át elérhető instasztoriban kívánt boldog születésnapot Boris Johnsonnak.
A brit miniszterelnök vasárnap töltötte be 58. életévét. Zelenszkij a bejegyzéshez azt írta:
Vannak olyan barátok, akiknek nincs szükségük szavakra ahhoz, hogy megértsék egymást. Boldog születésnapot, barátom!
🇬🇧 Zelensky on his Instagram page congratulated British Prime Minister Boris Johnson on his birthday, calling him "his friend". pic.twitter.com/N6z1QB1DhA
— Ukraine 4 Freedom (@uawarinfo) June 19, 2022
Ausztrália átadott négy M113AS4-es páncélozott katonai szállító járművet az ukrán hadseregnek.
#Australia sent four M113AS4 armored personnel carriers to #Ukraine, 10 more are expected#Australian government's military aid package includes over A$285 million, Bushmaster rugged mobile vehicles, M777 howitzers, as well as anti-tank weapons and unmanned aerial systems. pic.twitter.com/A3azqRczWd
— NEXTA (@nexta_tv) June 19, 2022
A harceszközök már úton vannak Ukrajnába, a mostani darabokon kívül pedig később még 10 darabot fognak leszállítani az ausztrálok.
Az ukrán kormány tárgyalásokat folytat a McDonald’sszal azért, hogy az étteremlánc mielőbb visszatérjen az Ukrajnába – közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter.
Azt mondta: a cég a háború elején biztonsági okokból függesztette fel működését Ukrajnában, de a külügyminisztérium úgy véli, hogy most már folytathatnák a működést, és próbálják is meggyőzni őket erről.
Remélem, hogy hamarosan minden ukrán szülő tarthat majd egy kis családi összejövetelt a McDonald’sban, és boldoggá tehetik a gyermekeiket azzal, hogy elmennek oda, és rendelnek valami finomat
– írta a külügyminiszter.
Gordon Brown interjút adott a The Daily Telegraphnak, amelyben beszámolt arról, hogy milyen tapasztalatai voltak az orosz elnökkel.
A volt brit miniszterelnök azt mondta, hogy először 2006-ban találkozott az orosz elnökkel, amikor még pénzügyminiszterként utazott Moszkvába.
Egy nagyon alacsony székbe ültetett engem azért, hogy fel kelljen néznem rá. Viszonylag alacsony ember, és magas sarkú cipőt visel azért, hogy nagyobbnak tűnjön
– mondta a találkozóról Gordon Brown.
Beszámolója szerint az orosz elnök akkor elővett egy adatlapot, és hangosan felolvasta neki, hogy – az orosz hírszerzés jelentései alapján – mi mindent tudott meg róla. „Mintha csak azt akarta volna bizonyítani, hogy többet tud rólam, mint én magam.”
Azoknak, akik azt mondják, hogy Putyin megváltozott, és csak most kezdett el embereket fenyegetni, én azt mondom, hogy engem már akkor is fenyegetett. Nekem nem voltak illúzióim vele kapcsolatban
– mondta a volt kormányfő, hozzátéve: szerinte az orosz elnököt egyedül az erős fellépés tántoríthatja el a szándékától, a gyengeséget könyörtelenül kihasználja.
Odessza polgármestere, Gennagyij Truhanov a New York Timesnek adott interjút, amelyben azt mondta: attól tart, hogy a multikulturális városban meggyűlölik az oroszokat a háború miatt.
A dél-ukrajnai városban jelentős számú orosz kisebbség élt, ennek ellenére az oroszok több alkalommal is rakétatámadást hajtottak végre a település ellen. Az interjúban a városvezetőt megkérdezték arról, hogy hajlandó lenne-e átnevezni az orosz íróról, Puskinról elnevezett utcát (mivel az utóbbi időben már ezt is követelték tőle).
Nem, ezt nem tudom támogatni. Odessza Ukrajna interkulturális fővárosa. De attól tartok, hogy az emberek egyre jobban meggyűlölnek mindent, ami orosz
– mondta a polgármester.
76 éves korában meghalt Gennagyij Burbulisz, aki Oroszország korábbi miniszterelnök-helyettese, valamint Borisz Jelcin elnök egyik legközelebbi szövetségese, tanácsadója volt – közölte a RIA Novosztyi.
Halálhírét a Borisz Jelcin Elnöki Központ jelentette be. Közleményükből kiderült, hogy a korábbi kormányfő-helyettes halála teljesen váratlanul érte őket.
A szervezet azt is közölte, hogy Gennagyij Burbulisz nemrég Azerbajdzsánba, Bakuba utazott egy gazdasági konferenciára, és ott halt meg, de a pontos részleteket ők sem ismerik.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War elemzői azt írták, hogy az orosz erők valószínűleg képesek lesznek elfoglalni a következő hetekben Szeverodonyeck ipari városát, és a csapataik nagy részét ide helyezik át – számolt be a Guardian.
Az orosz erők egyik fő célja a Luhanszki terület teljes ellenőrzésének megszerzése. Ha ez megtörténik, akkor a teljes donbászi régió a kezükre kerülhet.
Szeverodonyeck testvérvárosában, Liszicsanszkban lakóházakat és magánházakat romboltak le – nyilatkozta Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója.
Emberek halnak meg az utcákon és a bombabunkerekben
– tette hozzá.
Ihor Terekov, Ukrajna második legnagyobb városának, Harkivnak a polgármestere azt mondta, hogy a bombázások okozta bizonytalanság miatt lemondja tervezett madridi útját, hogy Norman Fosterrel és más építészekkel tárgyaljon a város újjáépítéséről – írta a Reuters.
Ivan Fedorov, a háború elején elfoglalt Melitopol polgármester közölte, hogy az ukrán hadsereg az utóbbi időben több mint 10 kilométer nyomult előre és megközelítette a várost.
Azt írta, hogy Melitopol mellett Herszon irányában is előrenyomulnak az ukránok, és bízik benne, hogy idővel azt a várost is visszafoglalják.
A merénylet az orosz elnök szülővárosában, Szentpéterváron történt, a célpontja pedig egy Putyinra hasonlító köztéri szobor; hivatalosan Augustus római császárt ábrázolja, arcvonásai csak hasonlítanak az orosz elnökére, és a 2010-es évek közepén került fel a Jevropa bevásárlóközpont homlokzatára.
A tettes egy ismeretlen szervezet egyik aktivistája volt, aki eszközül nem Kalasnyikovot, hanem paintballpuskát választott. Az akció azonban így is meglehetősen nagy kockázatokat rejt az orosz jogszabályok ismeretében.
In St. Petersburg, activists of the “Committee of Republican Socialists” fired a paintball gun at a statue of Putin in the guise of a Roman emperor. pic.twitter.com/A4rBt5ub5i
— NEXTA (@nexta_tv) June 19, 2022
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jószolgálati nagyköveteként találkozott ukrajnai menekültekkel a hollywoodi színész, Ben Stiller.
A színész Lengyelországba és Ukrajnába is ellátogatott mint a UNHCR jószolgálati nagykövete, a figyelmesebb járókelők észre is vehették, ahogy Lviv központjában sétálgat. A színész az Instagram-oldalán azonban csak a lengyelországi látogatásról számolt be.
The famous actor, Ben Stiller was seen in the center of #Lviv, #Ukraine, near the monument to Taras Shevchenko.
— Tata Tedoradze (@TataTedoradze1) June 19, 2022
A day before, he himself reported that he had arrived in🇵🇱 in order to communicate with 🇺🇦 refugees. #StandWithUkraine #ArmUkraineNow #UkraineWillWin#StopRussia pic.twitter.com/pnLZlxHVrV
„Azoknak a millióknak, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek otthonról, több mint 90 százaléka nő és gyerek. Azért vagyok itt, hogy tanuljak, hogy megosszak történeteket, amelyek megmutatják, milyen hatással van az emberekre a háború, és hogy felerősítsem a szolidaritásra való felhívásokat (...). Mindenkinek joga van biztonságot keresni. Akárkinek, bárhol, bármikor” – fogalmazott a színész az egyik posztjában.
Az ukrán parlament vasárnap elfogadta azt a törvényt, amely előírja, hogy minden új építésű középületbe be kell építeni egy óvóhelyet is.
„A háború bebizonyította, hogy Ukrajnának kevés megbízható óvóhelye van”, és a többségük nincs megfelelően felszerelve – írta Olena Suljak, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője az új törvény szükségességét indokolva.
Hozzátette: a törvényjavaslat nemcsak az új középületeknél, hanem más esetekben is rendelkezett az óvóhelyek azonnali kialakításának szükségességéről, és ezáltal a településeken egy hálózat jönne létre ezekből. Továbbá azt is előírták, hogy a városépítészeti tervekben is tekintettel kell majd lenni arra, hogy mindenhol legyen elegendő menedékhely, máskülönben azokat sem lehet majd elfogadtatni – közölte a képviselő.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter egy Facebook-posztban mondott köszönetet azoknak, akik felköszöntötték szombaton a születésnapja alkalmából.
„Megosztom önökkel azt a tósztot, amelyet varsói barátainktól tanultam:
Igyunk az orosz haditengerészetre, fenékig!
– írta a tárcavezető, aki korábban azt ígérte: amint lehetősége lesz rá, lemerül az elsüllyesztett orosz zászlóshajóhoz, a Moszkvához.
Meghalt Oleg Kucin, a Kárpáti Szics ezredének parancsnoka.
Haláláról Ivano-Frankivszk polgármestere számolt be először, aki „pótolhatatlan veszteségnek” nevezte Kucin halálát, és azt mondta, hogy az egyik legjobb parancsnok volt Kelet-Ukrajnában.
Oleg Kucin már a 2014-es donbászi harcokban is részt vett, sokáig harcolt a szakadárok ellen. A háború kitörése után ezredével Kijev védelmében vett részt, a főváros környékének felszabadítása után helyezték át Izjum térségébe.
Egy volt parlamenti képviselő pedig azt mondta, hogy a parancsnok akkor vesztette életét, amikor egy megbeszélésen tüzérségi találat érte őket. Az oroszok nemrég beszámoltak arról, hogy egy rakétatámadással megsemmisítettek egy parancsnoki állást, és ott megöltek 50 magas rangú tisztet . Mindemellett nem világos, hogy az az eset kapcsolódik-e Kucin halálához, mivel azt a csapást Izjumtól jóval távolabb, Dnyipropetrovszk környékén hajtották végre.
A Euronews egy korábbi cikke szerint a Kárpáti Szics néhány éve még magyarellenes szólamokat hangoztatott, a háború előtt azonban fordult a kocka, és egyre gyakrabban beszéltek „ukrán–magyar testvériségről”, vélhetően azért, mert az orosz fenyegetés fontosabbá vált.
Ferenc pápa vasárnapi istentiszteletén arról beszélt, hogy a háború már lassan négy hónapja tart, és az ukránok még mindig szenvednek a konfliktus miatt. Hangsúlyozta: a hívők felelőssége az, hogy segítsenek a bajbajutottakon.
MIndenkit arra kérek, hogy tegye fel a kérdést magának: én mit teszek ma az ukrán népért?
– idézte a katolikus egyházfőt a Vatican News. A pápa azt is hozzátette: erre a kérdésre mindenkinek a saját szívében kell megtalálnia a választ.
Az észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere, Vlagyiszlav Atrosenko vasárnap délután közölte, hogy nem engedték át a lengyel határon egy hivatalos útja alkalmából.
Azt írta, hogy Lengyelországba egy együttműködési megállapodást aláírása, valamint egy hivatalos találkozó miatt utazott volna egy négytagú delegációval. Az ukrán határőrök nem engedték át, arra hivatkozva, hogy nem megfelelőek az okmányai, amelyeket később el is vettek tőle.
Ami történt, az egy olyan politikai támadáshoz kapcsolódik, amelyet az elnöki hivatal egyik tagja hajt végre ellenem [...]. Ez az egész nem szól többről, mint hogy egy hülye hivatalnok bizonygatni akarja, hogy mekkora hatalma van
– írta a polgármester.
Azt is hozzátette, hogy ugyanez a tisztviselő már korábban is megpróbálta megakadályozni azt, hogy Davosba utazzon egy üzleti útra. Az, hogy az elnöki hivatal egyik tagja ilyen módon visszaélhet a hatalmával, Volodimir Zelenszkij elnök tekintélyét rombolja, valamint Csernyihiv városának sem tesz jót, ha a városvezető nem végezheti a dolgát – zárta bejegyzését Vlagyiszlav Atrosenko.
Az Ukrajinszka Pravda számolt be egy ukrán család, a Hladenkijek történetéről, akiknek az utóbbi bő száz évben öt különböző generációja harcolt az oroszok ellen.
A most Kelet-Ukrajnában, a 128. (kárpátaljai) gépesített hegyivadász-dandárnál szolgáló Vaszil Hladenkij dédapja még az első világháború után felállított, Ukrajnáért küzdő galíciai hadseregben szolgált, és esett el a szovjetek ellen küzdve. Nagyapja a második világháború alatt felállított Ukrán Felkelő Hadseregben vesztette életét, ugyancsak az oroszok ellen küzdve.
A kétéves apját ezután a szovjet hatóságok deportálták Kazahsztánba amiatt, hogy „a nép ellenségének fia” volt, és csak 1956-ban térhettek vissza Kárpátaljára. Most pedig két fiával együtt az ukrajnai háborúban teljesítenek katonai szolgálatot az oroszok ellen.
A családom öt generáció óta harcol Ukrajna védelmében, és az ellenség mindig ugyanaz volt: Oroszország
– összegezte az 57 éves Vaszil Hladenkij, hozzátéve: az utolsó két generációnak végre le kell győznie az oroszokat, és véget kell vetniük a harcnak.
Robert Habeck, Németország gazdasági minisztere vázolta, hogy miként tervezik pótolni a kieső orosz gázimportot.
A Gazprom néhány napja döntött arról, hogy harmadával csökkenti az Északi Áramlat vezetéken érkező gázt. A lépés nehéz helyzetbe hozta a németeket, valamint a franciákat és az olaszokat is.
Robert Habeck azt mondta: most még garantálva van Németország gázellátása, de ettől függetlenül „a helyzet súlyos”, és hosszú távon csökkenteni kell a fogyasztást, valamint a tél előtt fel kell tölteni a gáztározókat, máskülönben nehéz télre számíthatnak a németek.
A miniszter szerint ezenkívül további lépéseket is tervez a német kormány, köztük azt is, hogy a szénenergiával működő üzemekben növelik az áramtermelést. Az erről szóló törvényt már előkészíti a német parlament, és július 8-áig bezárólag akár el is fogadhatják.
Ez egy keserű gyógyszer, amit le kell nyelnünk, de egyszerűen szükség van rá ahhoz, hogy csökkentsük a gázfogyasztást. A nyár és az ősz végéig pedig mindent meg kell tennünk és meg is fogunk tenni azért, hogy minél több gázt raktározzunk el
– mondta a zöldpárti miniszter.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap délután közölte, hogy egy rakétatámadás 50 ukrán katonatisztet – köztük több tábornot is – megölt.
A hadsereg közleménye szerint a Dnyipropetrovszki területen, Sirokaja Dacsa faluban hajtottak végre csapást egy ukrán parancsnoki állás ellen több Kalibr precíziós rakétával. Az oroszok szerint a csapás akkor történt, amikor az egyik ukrán stratégiai hadseregcsoport tisztjei a helyszínen összegyűltek.
'Caliber' struck at the command post of the Armed Forces of #Ukraine in the Dnepropetrovsk region, when a meeting of command personnel was held there. Destroyed over 50 generals and officers of the Armed Forces of #Ukraine. pic.twitter.com/ssDCZFrmMV
— cooper (@coope125) June 19, 2022
A támadásban a Herszoni, a Mikolajivi, valamint a Zaporizzsjai területen állomásozó ukrán csapatok tisztjei haltak meg – közölte Konasenkov. Hozzátette azt is, hogy az utóbbi 10 napban több, Kalibr rakétákkal végrehajtott csapással megsemmisítettek 10 amerikai M777-es tarackot és 20 páncélozott katonai járművet Mikolajivnál, valamint Harkivnál két ukrán rakéta-sorozatvetőt romboltak szét.
Az orosz köztévében leadtak egy majdnem egyórás videót, amelyben az a két, Harkivnál elfogott amerikai veterán szerepel, akinek a történetéről néhány nappal ezelőtt írtunk.
A két katona, a 39 éves Alexander Drueke és a 27 éves Andy Huynh elmondta, hogy miként fogták el őket. Állításuk szerint a rosszul sikerült küldetésük után visszavonultak, és órákon át rejtőztek az oroszok elől, de végül meg kellett adniuk magukat.
Drueke az édesanyjának is üzent a videóban, valamint azt kérte a nyugati államoktól, hogy ne szállítsanak fegyvereket Ukrajnának, a külföldiektől pedig azt, hogy ne menjenek zsoldosként harcolni az országba.
Az AFP hírügynökség szerint rajtuk kívül egy harmadik amerikai veteránt, egy korábbi tengerészgyalogost is elfoghattak az oroszok, de ezt még nem sikerült megerősíteni.
Egyre gyakoribb jelenséggé válik, hogy álláshirdetésben keresnek katonákat az oroszok – írja a Szabad Európa.
A hirdetések ellepték a közösségi médiát is. Egy álláshirdetésben például légvédelmi tüzért, egy másikban pedig katonai sofőrt keresnek. Az előbbi álláshirdetésben azt írták, hogy a jelentkezőnek „tökéletesen ismernie kell a fegyverét, a mesterévé kell válnia”, utóbbinak pedig harctéri körülmények közt kell leszállítania a rábízott felszerelést.
A lap kaukázusi szerkesztősége megszerzett egy olyan felvételt is, amelyben egy toborzó a dél-oroszországi krasznodari körzetben arról beszél, hogy a katonák a „hőstettekért” – például „egy-egy harckocsi, repülőgép vagy páncélozott csapatszállító jármű megsemmisítéséért” – prémiumot is kapnak a fizetésen felül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi videóüzenetében közölte, hogy Ukrajna nem adja fel a déli országrész orosz megszállás alóli felszabadítására irányuló erőfeszítéseit. Az elnök az után tette közzé a videót, hogy meglátogatta a déli frontvonalon szolgáló ukrán katonákat.
A déli régiókat nem adjuk oda senkinek, visszaszerzünk mindent, ami a miénk, a tenger pedig ukrán lesz, és biztonságos. Oroszországnak nincs annyi rakétája, amennyivel legyőzheti a mi népünk élni vágyását
– idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán elnök szombaton tett látogatást a déli fronton, Mikolajivban és az Odesszai területen járt.
Ha az állam nem teljesít bizonyos feltételeket, akkor akár vissza is vonhatják Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát – írja a Jevropejszka Pravda.
Emlékeztettek arra, hogy Ukrajnával szemben a tagjelöltség megadása mellett több követelést is támasztottak, valamint hogy a pénteken jóváhagyott dokumentum szövegezésében az Európai Bizottság meghagyta annak a lehetőségét, hogy visszavonja a tagjelölti státuszt, amennyiben ezek a reformok nem teljesülnek.
Az ukránoktól elvárt változtatásokat az unió hét blokkba sorolta:
A Jevropejszka Pravda szerint az ukrán kormány és közvélemény egyelőre pozitívan fogadta a tagjelölti státuszt, azonban könnyen lehet, hogy a jövőben már kevésbé fognak örülni azoknak a változtatásoknak, amelyeket emiatt végre kell hajtaniuk.
Kérdéses továbbá az is, hogy meddig kell teljesíteniük az ukránoknak ezeket a feltételeket, mivel – a háborúra való tekintettel – az unió erre vonatkozóan nem írt elő fix dátumot.
Ukrajna parlamentje betiltotta az orosz könyvek, illetve zeneművek terjesztését.
Az erre vonatkozó törvényjavaslatot április 21-én terjesztették be a parlamentben. Vasárnap délután Jaroszlav Zelezsnjak parlamenti képviselő jelentette be, hogy 303 igen szavazat mellett elfogadták a törvényt.
A szabályozás értelmében tilos lesz orosz zenét játszani a köztereken, valamint az ukrán médiában is. Továbbá minden olyan kiadvány terjesztését betiltják, amely Oroszországból, Belaruszból, valamint Ukrajna oroszok által megszállt területeiről származik.
Oroszország azt állítja, hogy Iszkander rakétákkal csapott le a harkivi tankjavító üzemre.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint Oroszország az ukrajnai Mikolajiv városában 10 tarackot és legfeljebb 20 katonai járművet semmisített meg, amit nyugati országok szállítottak az elmúlt 10 napban – írja az Independent.
Hetek óta heves harcok dúlnak a luhanszki régióban Liszicsanszk területén. A Truha nevű hírportál a közösségi oldalán osztotta meg azt a drónfelvételt, amelyen a térséget ért pusztítás látható.
Consequences of fighting in the Lysychansk area of the Luhansk region.
— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) June 18, 2022
Drone view. pic.twitter.com/GsEp1vICBn
15 ezer orosz milliomos próbálja elhagyni Oroszországot az ukrajnai háború közepette – állítja a brit védelmi minisztérium.
Több ezer orosz milliomos készülhet elhagyni a hazáját az Ukrajnával vívott háború folytatódása miatt – közölte pénteken az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma napi hírszerzési jelentésében, jelezve az orosz elit lehetséges ellenállását vagy aggodalmát a külföldi szankciók gazdasági költségei miatt.
A minisztérium megjegyzi, hogy az esetleges elvándorlás hátterében az is állhat, hogy az emberek „személyesen ellenzik az ukrajnai inváziót”, vagy pedig az Oroszország elleni nyugati szankciók gazdasági hatásaitól tartanak – írja a Forbes.