Elérhetetlen az orosz hírügynökség, Lukasenka beszállt a hadműveletekbe, élő videó a bombázott városból

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Ausztrália további, százmillió dollár értékű katonai célú támogatást, valamint újabb 14 páncélozott csapatszállító járművet és húsz Bushmaster típusú páncélozott járművet biztosít Ukrajnának – jelentette be Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök vasárnap Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

Albanese hozzátette, hogy Ausztrália további katonai felszerelést, drónokat és egyéb katonai eszközöket is biztosít majd Ukrajna kérésének megfelelően.

Emellett további segítséget nyújtunk Ukrajna határ menti csapatainak a felszerelésük, a kiberbiztonság színvonalának javítása és a határellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében

– ígérte az ausztrál miniszterelnök.

Az Ukrinform hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Ausztrália június 19-én a katonai segítségnyújtás keretében átadta az első négy M113-as páncélozott szállító járművet az ukrán fegyveres erőknek. Ezt követően még további tíz ilyen típusú járművet küldtek.   

 Vlagyimir Putyin orosz elnök még hosszú ideig képes lesz folytatni az ukrajnai háborút – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a CBS amerikai hírcsatornának adott, vasárnap közzétett interjújában.

A beszélgetést még a madridi NATO-csúcson rögzítették, de csak most tették közzé teljes terjedelmében. Az interjú beharangozója alapján már írtunk arról, hogy Scholz szerint Putyin legalább egy évig készülhetett a háborúra. 

Én úgy vélem: a döntést, hogy elindítja ezt a háborút, már egy évvel a megkezdése előtt meghozta. De az is lehet, hogy még annál is korábban, mivel alaposan felkészült rá. Ezért arra számítok, hogy hosszú ideig folytatni tudja majd ezt a háborút

– mondta a kancellár.

Olaf Scholz emellett arra is kitért, hogy hibás döntés volt a múltban egyoldalú függőségbe kerülni az orosz energiahordozóktól. „Európa-szerte be kellett volna fektetnünk egy olyan infrastruktúrába, amely lehetővé tette volna számunkra, hogy egyik napról a másikra változtatni tudjunk a kínálaton” – mondta, hozzátéve: 

A Németország orosz energiáért fizetett kiadásait firtató kérdésre Scholz mindössze annyit mondott, hogy ez az összeg folyamatosan csökken. Hozzátette azt is, hogy Putyin a szankciók miatt a Nyugattól nem tud vásárolni eszközöket ebből a pénzből a háborúhoz.

Elemzések szerint Oroszország csak az ukrajnai hadművelete első száz napjában 93 milliárd euró bevételt ért el energiahordozók exportjával. Egy finn jelentés szerint Kínát követően Németország volt Oroszország második legnagyobb ügyfele 12,1 milliárd euró értékben vásárolva energiahordozókat – tette hozzá az MTI az interjúról beszámolva.

A szokásosnál jóval nagyobb földterületet műveltek meg Kárpátalján az idei szezonban azért, hogy pótolják a dél-ukrajnai területek elvesztése után kieső élelemmennyiséget – közölte videós riportjában az ukrán TSN.

A csatornának nyilatkozó kárpátaljai földművesek azt mondták, hogy elsősorban zöldségekből van hiány. A legrosszabb a káposztatermés lett idén a kedvezőtlen időjárás miatt, a paradicsomtermés viszont jó lett. Bizonyos zöldségekből – például paprikából és paradicsomból – viszont most 

Azt is elmondták, hogy Ukrajna keleti felében állandó a kereslet az élelmiszerre, de a megnövekedett szállítási költségek miatt egyre drágábban tudják adni az élelmiszert. Leginkább a cukkini esetében lepte meg őket, hogy mennyire megnőtt az ára,

Vasárnap ismét üzembe helyezték a kijevi gyermekvasút legrégebbi gőzmozdonyát – írja az UNIAN hírügynökség.

A gőzmozdony – amelyet a németek gyártottak, és háborús jóvátetélként adtak át a Szovjetuniónak – még a második világháború után, 1951-ben kezdte meg működését.  A vonatot a háború előtt, 2021-ben javításra küldték Csernyihivbe, és a javítást akkor is folytatták, amikor az orosz csapatok a város közelében jártak. 

A háború kitörése után a kijevi gyermekvasutat le kell állítani, június elején azonban ismét megkezdte működését. Vasárnap pedig a több mint hetvenéves német gőzmozdony is visszatért a sínekre a javítás után. 

Szlovákia MiG–29-es repülőket és harckocsikat küldhet Ukrajnának – írja az Ukrinform hírügynökség.

Mindez Eduard Heger szlovák és Petr Fiala cseh kormányfő vasárnap délután tartott közös sajtótájékoztatóján hangzott el. A szlovák miniszterelnök azt mondta: a repülőgépeket biztosan elküldik, a harckocsik tekintetében pedig ugyanezt fontolgatják, de még nem hoztak döntést róla. 

Hogy hány eszközt küldenének, azt – az ukránok kérésére hivatkozva – Heger nem árulta el. Azt viszont elmondta, hogy a MiG gépek elküldése után a cseh haderő segíthet ellenőrizni Szlovákia légterét egészen addig, ameddig meg nem kapják az új F–16-os repülőgépeiket.

Ukrajnának minden követelésünket jóvá kell hagynia, amikor a tárgyalások folytatódnak – ezt mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő a Rosszija 1 adásában. 

Úgy fogalmazott: szerinte csökkent az igény az iránt, hogy békés úton rendezzék az ukrajnai konfliktust, de „előbb-utóbb a józan észnek diadalmaskodnia kell”, akkor pedig Ukrajnának vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, és „ismét meg kell érteniük, hogy mik Moszkva feltételei”. 

Le kell ülniük az asztalhoz, és el kell fogadniuk ezeket. És utána egyszerűen csak hivatalossá kell tenniük azt a dokumentumot, amelyről sok szempontból nézve már megegyeztünk

– mondta Peszkov. 

A szóvivő arról is beszélt, hogy szerinte a nyugati államok „a háború folytatására tették fel lapjaikat”, és ezért nem engedik meg Ukrajnának, hogy a békéről tárgyaljanak velük. Ezenkívül szót ejtett arról, hogy szerinte az európai államok vezetői nem a saját nemzetük érdeke szerint cselekszenek, és „a nyugati  kollektívának” rendelik alá magukat. 

Az Egyesült Államok egy 820 millió dolláros katonai segélycsomag részeként Nemzeti Fejlett Felszíni Légvédelmi Rakétarendszert (NASAMS) szállít Ukrajnának – írja a BBC.

A Guardian arról számolt be, hogy az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov Twitteren mondott köszönetet Joe Biden amerikai elnöknek és Lloyd Austin védelmi miniszternek.

A lépést „Ukrajna támogatásának újabb jelentős lépéseként” jellemezte.

Videóriport készült a Harkivi terület oroszok által ellenőrzött részén, ahol jelenleg is zajlik az ukrán szimbólumok megsemmisítése. 

A felvételen az látható, ahogy egy épület oldalán lévő szimbólumot semmisítenek meg kalapáccsal.

Nem vagyunk vandálok. Le fogjuk ezeket cserélni a saját, orosz szimbólumainkra

– mondta az egyik munkás a videóban. 

Az ukrán hatóságok közölték, hogy vasárnap délelőttig bezárólag az utóbbi 24 órában 24 alkalommal hajtottak végre csapást az oroszok a Donbászban.

Az agresszorok 18 települést vettek ágyútűz alá, és összesen 31 civil épületet megrongáltak vagy megsemmisítettek. Több civil meghalt vagy megsérült a támadások következtében – írták.

Szakértők szerint az ukrajnai háborúban eddig regisztrált halálos áldozatok száma valószínűleg erősen alábecsült. Ukrajna és Oroszország azt állítja, hogy számuk több tízezerre tehető, ám becsléseik nem egyeznek, és nem ellenőrizhetők. Ahhoz, hogy kiderüljenek a pontos adatok, számos forrást kell megvizsgálni, beleértve az ENSZ-t, a nemzeti kormányokat és a független megfigyelőket.

Az Armed Conflict Location and Event Data Project (ACLED) összesítéséből a BBC News június közepéig mintegy 3600 civil halálos áldozatot azonosított, míg az ENSZ csaknem 4700-at erősített meg a hónap végéig. Mindkét szervezet azt mondja, hogy számadataik messze elmaradnak a halálos áldozatok tényleges számától.

Az elesett katonák számát Ukrajna hivatalosan nem közölte. Június elején azonban egy magas rangú ukrán elnöki tanácsadó a BBC Newsnak azt mondta, hogy naponta 100-200 ukrán katona hal meg a donbászi régióban. Áprilisban Oroszország azt mondta, hogy mintegy 23 ezer ukrán katonát ölt meg.

Ukrajna rendszeresen közöl adatokat az orosz katonai halálesetekről, és június végéig közel 35 ezer orosz halottról számolt be.

Vasárnap este Tochka–U rakétákkal és egy Reis drónnal lőtték a Kurszki és Belgorodi területet az ukrán csapatok – számolt be az orosz védelmi minisztérium. 

Ma éjjel, helyi idő szerint 3 óra és 3 óra 30 perc között Kijev szándékos csapást mért Tocska–U ballisztikus rakétákkal, kazettás lőszerekkel és egy Tu–143 Reis drónnal Belgorod és Kurszk lakott területeire

– közölte a minisztérium.

Hozzátették: az ágyúzásban négy ember vesztette életét (három ukrán és egy orosz állampolgár). Továbbá 11 lakóház, 40 magánépület megsérült – írta a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Tetjana Ihnacsenko, a donyecki területi közigazgatás szóvivője az ukrán közszolgálati hírcsatornának elmondta, hogy a Szlovjanszk elleni támadásban legalább 6 ember meghalt, és 15-en megsebesültek – írja a Guardian.

A város polgármestere, Vadim Liak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül közölte, hogy ez volt az utóbbi idők legsúlyosabb támadása.

A Sky News értesülése szerint gyermek is van az áldozatok között.

Kramatorszk, a donyecki régió másik, az orosz erők által nem megszállt városa szintén ágyúzásnak volt kitéve. Harkiv úgyszintén.

Oroszország összesen 35 970 katonát veszített az Ukrajnával vívott háború kezdete óta Kijev legfrissebb becslései szerint.

Az ukrán fegyveres erők rendszeresen adnak ki becsléseket az orosz veszteségekről a 130 napja tartó háborúban.

A jelentésből az is kiderül, hogy február 24-e óta 1584 orosz harckocsit semmisítettek meg.

A Sky News szerint azonban érdemes megjegyezni, hogy ezek a becslések következetesen jóval magasabbak, mint az Oroszország és a nyugati ügynökségek által kiadott adatok.

Az Európai Asztalitenisz-szövetség (ETTU) a következő szezonra kizárta az orosz és belorusz klubokat a kontinentális kupasorozatokból – írja az MTI.

Vasárnapi tájékoztatása szerint az ETTU előzetes felmérést végzett az elmúlt idényben a Bajnokok Ligájában és az Európa-kupában érdekelt egyesületek között, és a többség közölte: az ukrajnai háború miatt nem áll készen arra, hogy orosz vagy belorusz csapatok ellen szerepeljen.

Az európai szervezet közölte, a klubok túlnyomó része egyenesen bojkottálná a sorozatokat az orosz vagy belorusz együttesek részvétele esetén.

Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője szerint Kijev és nyugati támogatói nem járnak jól, ha folytatják a provokációkat Oroszországban.

Ezt az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Marija Zakarova jelentette ki vasárnap a Rosszija-24 tévécsatorna műsorában az orosz TASZSZ hírügynökség szerint, véleményezve az ukrán fegyveres erők Belgorod elleni támadását.

Megértjük, hogy a kijevi rezsimnek ezek a lépései nem csupán a nyugati anyagi támogatóikkal vannak összehangolva, hanem nagy valószínűséggel ők ösztönzik őket. Mindezt azért teszik, hogy minket ilyen jellegű csapások visszavágására kényszerítsenek, majd tovább pörgetik az oroszellenes hisztériát

– mondta a diplomata.

Egy ukrán újságírónő jelentkezett be nemrég Szlovjanszk városából, nem sokkal az után, hogy az orosz tüzérség vasárnap bombázta a várost.

A tüzérségi csapás következtében az egyik piac kigyulladt a városban. A felvételen látható a tűzoltás, valamint az is, hogy a város számos épülete megrongálódott a harcokban.

Az ukrán hadsereg rakétája csapódott be az oroszországi Belgorod városában vasárnap hajnalban – írta az orosz védelmi minisztérium.

A Belgorodi terület kormányzója korábban közölte, hogy három ember meghalt, és négyen megsérültek a csapásban. Az orosz védelmi minisztérium ezzel kapcsolatban most azt írta, hogy az ukránok egy Tocska–U rakétával lőtték Belgorodot. A légvédelemnek az összes rakétát sikerült kilőnie, de az egyik rakéta roncsa egy lakóépületre zuhant. 

A csapásról időközben több videó is felkerült a Telegramra, ezeken egy nagyobb robbanás látható:

Mindeközben az Insider nevű orosz oldalon azt írták, hogy nemcsak egy Tocska–U, hanem egy orosz légvédelmi rakéta is lezuhant a városban, amiről egy fotót is közzétettek:

Hozzátették azt is: jelzésértékű lehet, hogy nem sokkal a belgorodi támadás után került sor egy orosz csapásra Harkivban. 

A katolikus egyházfő arra kérte a politikai élet és a nemzetközi szervezetek vezetőit, hogy lépjenek fel azokkal az irányzatokkal szemben, melyek a konfliktust és a szembenállást erősítik.

A világnak békére van szüksége, de nem olyan békére, amely fegyverkezési egyensúlyon alapszik, és a kölcsönös félelemre épül: ez így nem jó, így visszalépünk hetven évet a történelemben. Az ukrajnai válságnak kihívásnak kellett volna lennie, és ha van hozzá akarat, még az lehet a bölcs államférfiak számára, akik párbeszéddel jobb jövőt tudnak építeni az új generációknak

– mondta Ferenc pápa vasárnap délben az apostoli palotának a Szent Péter térre néző ablakából.

„Isten segítségével ez mindig lehetséges, de a politikai, gazdasági és katonai stratégiákról át kell térni egy globális béketervre. Az egymással háborúzó hatalmak között megosztott világ helyett az egymást tisztelő népek és civilizációk összetartó világára van szükség” – tette hozzá.

A pápai beszédet csaknem tizenötezren követték a Vatikán közlése szerint. A téren álló hívők és turisták esernyőkkel és kalapokkal igyekeztek védekezni a hőséggel szemben, sokan a tér oszlopcsarnokában kerestek menedéket – számolt be az MTI.

Jurij Szak, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője korábban azt mondta, hogy a keleti Liszicsanszk város nincs Oroszország teljes ellenőrzése alatt.

Moszkva ma reggel közölte, hogy a területet, a luhanszki régió utolsó, ukrán ellenőrzés alatt álló nagyvárosát is „felszabadították” – írja a Sky News. Jurij Szak azt mondta a műsorszolgáltatónak, hogy ez nem így van, de még ha Oroszország át is venné az ellenőrzést a donbászi régió felett, az nem jelentené Ukrajna számára „a játék végét”.

Elmondta, ezek olyan városok, amelyek az elmúlt napokban súlyos rakétatámadások, tüzérségi lövések célpontjai voltak, de a Donbászért folytatott csata még nem ért véget.

Bulgária kiutasított hetven orosz diplomatát – számolt be a RIA Novosztyi orosz hírportál a Novinite-re hivatkozva.

A diplomaták és családtagjaik vasárnap két repülőgéppel hagyják el Bulgáriát. A gépeken körülbelül 170 ember utazik majd.