Kiszivárgott a Kreml rettegett terve

A svájci–svéd mérnökóriás, az ABB bejelentette, hogy az ukrajnai háború és a Moszkva elleni nemzetközi szankciók miatt úgy döntött: kivonul Oroszországból – írja az Al Jazeera. 

Oroszország az ABB teljes éves forgalmának csak egy-két százalékát jelenti – közölték. 

Az ABB úgy döntött, hogy kilép az orosz piacról az Ukrajnában zajló háború és az ebből fakadó nemzetközi szankciók hatása miatt

– áll a csoport közleményében.

Tartós élelmiszert gyűjtenek a Kárpátalján élőknek és a háború elől odamenekülőknek a szombati Ez az nap! keresztény könnyűzenei rendezvényen – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Soltész Miklós, a Karitatív Tanács elnöke elmondta: a rendezvénynek otthont adó Puskás Aréna négy bejáratánál a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat egy-egy sátra áll majd, ahol az érkezők leadhatják adományaikat.

Az államtitkár hozzátette: az adománygyűjtéssel Magyarország legnagyobb keresztény felekezetközi rendezvénye a béketeremtés mellett a szolidaritás üzenetét is közvetíti – írta az MTI.

Két ember meghalt és további 21 ember megsérült Harkiv csütörtök reggeli orosz támadásában – számolt be a város polgármestere, Igor Terekov.

Jelenleg 21 sérültről tudunk, és ketten meghaltak az orosz csapatok támadásában. A megfigyeléseink szerint az oroszok tömegekre csapnak le. Tegnap egy tömegközlekedési megállóhelyen történt támadás, abban az időszakban, amikor az emberek munkába mentek

– idézte a város elöljáróját az Unian ukrán hírügynökség.

Rendőr áll egy leégett autó mellett 2022. július 21-én, miután orosz rakétacsapást mértek Harkivra

Fotó: Sergey Bobok / AFP

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz erők lelőttek egy ukrán SU–25 katonai repülőgépet a kelet-ukrajnai Kramatorszk közelében. 

Az információ igazságtartalmáról az Al Jazeera és a Reuters még nem tudott meggyőződni, és Kijevből sem érkezett reakció a kijelentésre. 

Az ukrajnai háború sem tudja megakadályozni a több mint húsz éve működő kárpátaljai Szent Márton Karitász jótékonysági szervezetet szociális munkájának végzésében, ugyanakkor a kényszersorozás miatt kulcsfontosságú munkatársakat veszítenek el.

Fehér Ferenc, a karitász igazgatója elmondta, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a szervezetük ellát, valójában az ukrán államnak kellene, de mivel ez nem történik meg, ők nyújtanak segítséget már több mint húsz éve a munkácsi római katolikus egyházmegyében.

Jelenleg ötven intézményük van, például általuk épített óvodák és családi típusú gyermekotthonok, amelyek használati jogát átadják az államnak, hogy az gondoskodjon a további fenntartásról.

Fehér Ferenc az MTI szerint hangsúlyozta, hogy a magyar államtól is nagyon sok támogatást kapnak, főleg a kollégiumok és líceumok fenntartásában, valamint annak a négy óvodának a működtetésében, amelyeket az ukrán állam nem támogat: ezek fenntartását a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozza.

Az igazgató beszélt arról is, hogy már a február 24-én kirobbant háború első napjaiban távozott több munkatársuk. 

Liz Truss brit külügyminiszter kijelentette, hogy nem támogatja a brit csapatok közvetlen részvételét az ukrajnai harcokban. 

A BBC-nek adott interjújában Liz Truss arra a kérdésre, hogy miniszterelnöksége esetén támogatná-e a brit erők alkalmazását Ukrajnában, azt felelte:

Mindent megteszünk Ukrajna támogatásáért. Mi vezettük a fegyverek küldését célzó nemzetközi koalíciót, életbe léptetjük a szankciókat, de nem támogatom a brit csapatok közvetlen részvételét

– írja az Al Jazeera. 

Növeli olaszországi gázszállításait az orosz Gazprom az olasz Eni energiaipari konszern honlapján közzétett jelentés alapján.

Az orosz gázipari konszern csütörtökön mintegy 36 millió köbméter gáz szállítását helyezte kilátásba, szemben az elmúlt napokban leszállított, átlagosan napi mintegy 21 millió köbméterrel.

A milánói energiaipari konszern vállalat jelezte, hogy további információkkal fog szolgálni, amennyiben „jelentős változásokat” tapasztal a gázszállításokban – írta az MTI.

A kormány várja a hivatalos javaslatot az Európai Bizottságtól (EB) a gázfelhasználás csökkentéséről – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel az amerikai Fox Newsnak adott interjújában.

Szijjártó Péter kifejtette: a magyar kormány a bizottságnak azt a felvetését, miszerint 15 százalékkal kellene csökkenteni az európai gázfelhasználást, nagyon komoly ügynek tartja.

Úgy vélem, hogy ez túl komoly kérdés ahhoz, hogy megjegyzéseket tegyünk egy ilyen típusú kijelentést követően, tehát várjuk, hogy a bizottságtól kapjunk egy írásos javaslatot, és ezután ki tudjuk majd alakítani az álláspontunkat

– fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kollégáival beszélget az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása kezdetén 2022. július 18-án

Fotó: Virginia Mayo / MTI

Az ukrajnai háború kapcsán azt mondta, mivel egy szomszédos államról van szó, ezért a háború minden perce biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára fizikai és gazdasági, valamint energiaellátási értelemben is – írta az MTI.

Az Európai Unió legújabb terve, hogy az olajpiacon bevezetik az árplafont, ami azonban több súlyos következménnyel is járhat. Az egyik ilyen, hogy Oroszország bejelentette: nem szállítana több olajat a világpiacra, mert egyszerűen nem érné meg.

Az Interfax hírügynökség jelentése szerint Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes rögtön tisztázta, hogy az árplafon bevezetése esetén Oroszország nem fog olajat szállítani a világpiacra. Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen azonban erősen presszionálja az árplafon bevezetését annak érdekében, hogy csökkenjenek az olajárak, és ennek következtében Moszkva nehezebben tudja finanszírozni az ukrajnai háborút – írja a Guardian.

 Alekszandr Novak leszögezte, hogy ha a szóban forgó olajárak alacsonyabbak lesznek, mint magának a kitermelésnek a költségei, akkor Oroszország nem szállít több olajat a világpiacra.  

Szimplán csak nem dolgozunk veszteségesen

– részletezte a tisztviselő. 

Az orosz erők valószínűleg bezárják Ukrajna második legnagyobb erőművét a Donyecktől 50 kilométerre északkeletre fekvő Vuhlehirskánál – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.

Oroszország számára kiemelten fontos a kritikus nemzeti infrastruktúrák, például az erőművek elfoglalása

– közölte a minisztérium a titkosszolgálati tájékoztatón.

A minisztérium hozzátette, hogy Oroszország valószínűleg megkísérel áttörni a Vuhlehirskán, annak érdekében, hogy visszanyerje lendületét a Kramatorszk és Szlovjanszk kulcsvárosok felé történő előrenyomuláshoz. 

Az oroszok közzétettek egy videót arról, amint Herszon városában elkaptak egy „rendkívül veszélyes” bűnözőt.

A felvételen az látható, hogy a férfi az egyik kormányzati épület közelében sétál egy zacskóval a kezében, amikor a fegyveresek rárontanak, leteperik és megbilincselik.

Az oroszok szerint a férfi Molotov-koktélokkal akart rájuk támadni.

Szerda éjjel kigyulladt egy 8 emeletes épület az orosz fővárosban, az épületből 400 embert ki kellett menekíteni.

A tűz mintegy 1000 négyzetméterre terjedt ki. A helyszínre 150 tűzoltó vonult ki és egy helikoptert is bevetettek. 

A TASZSZ hírügynökség szerint hajnal 3 óra körül sikerült eloltani a lángokat. Arról még nincs hír, hogy mi okozhatta a tüzet.

Több várost is bombáztak szerdán a Donyecki régióban, aminek következtében két iskola épülete is leomlott – közölte a terület kormányzója. 

Kramatorszk és Kosztjantyinivka városában álló iskolákat támadtak– írta Pavlo Kirilenko a Telegramon, hozzátéve, hogy az oroszok jelentős károkat okoztak Bakhmutban: megint a város közepét bombázták.

Egy ellenséges rakéta berepült egy torecki magánház udvarára

– mondta Kirilenko, hozzátéve, hogy nincs információ az áldozatokról – írja az Al Jazeera.

Magyarország területére július 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 6514 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4922 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.

Mint írták, a beléptetettek közül a rendőrség 290 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az orosz külügyminisztérium vezetőjének, Szergej Lavrovnak az Ukrajna elleni háborús célok állítólagos földrajzi kiterjesztéséről szóló nyilatkozata propaganda – mondta Annalena Berbock német külügyminiszter az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

A szóvivő szerint az oroszok azonnal újabb érveket hoznak fel.

Most azt állítják, hogy ez a katonai támogatásnak köszönhető. De korábban Kijevet és Ukrajna más részeit is megtámadták már

– hangsúlyozta a tisztviselő, utalva ezzel a 2014-ben elfoglalt Krím területére.

Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége több segítséget kért az amerikai kongresszustól az Oroszország elleni háborúhoz.

Fegyvereket kérek. Fegyvereket, amelyeket nem arra használnak, hogy háborút folytassanak valaki más földjén, hanem arra, hogy megvédjék az otthonukat

– mondta washingtoni beszédében Zelenszka.

Erre azután került sor, hogy Oroszország közölte, háborús céljai immár Kelet-Ukrajnán túlra is kiterjedtek. Szergej Lavrov külügyminiszter utalt arra, hogy ez válasz arra, hogy a Nyugat nagyobb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán erők számára – írja a BBC.

Az ukrajnai háború elől július 20-án 12 ember, köztük 4 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség.

Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Ukrajna szerdán felszólította szövetségeseit, hogy további szankciókkal sújtsák Oroszországot, és gyorsítsák fel az országába irányuló fegyverszállításokat, miután Moszkva közölte, hogy katonai céljai Ukrajnában bővülnek.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov azzal, hogy beismeri, hogy további ukrán földek megszerzéséről álmodozik, bebizonyítja, hogy Oroszország elutasítja a diplomáciát, és a háborúra és a terrorra összpontosít

– fogalmazott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában.

Az oroszok vért akarnak, nem pedig tárgyalásokat. Felszólítok minden partnert, hogy fokozzák az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomást, és gyorsítsák fel az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat

– tette hozzá az ukrán külügyminiszter a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!