Az ukrán hadsereg tagadta, hogy támadást hajtott volna végre a szeparatisták kezén lévő börtön ellen, amelyről az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy negyven ukrán hadifogoly halálát okozta, és a támadásért az orosz erőket hibáztatta – írja az Al Jazeera.

Oroszország fegyveres erői célzott támadásokat hajtottak végre egy javítóintézet ellen a Donyeck megyei Olenivka településen, ahol ukrán foglyokat is tartottak

– áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának a közleményében.

Ebben az esetben a megszállók elérték a céljaikat – hogy háborús bűnök elkövetésével vádolhassák Ukrajnát, valamint hogy elrejtsék a világ elől az általuk megkínzott foglyokat és kivégzéseket 

– tették hozzá. 

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója szerint a vád egyértelműen hamis, és Oroszországot hibáztatja a támadásért. 

 Az ukrán hadsereg soha nem lőne egy olyan objektumra, mint ez. A hír vagy teljesen fals, vagy pedig egy szörnyű orosz bűncselekmény 

– írta a posztjában.  

Hiába ismétlik időről időre különböző politikusok, sőt maguk az oroszok is, hogy az uniós szankciókkal Európa többet árt magának, mint Oroszországnak, az amerikai Yale Egyetem új elemzése megkérdőjelezi ezt az állítást: szerintük a szankciók igenis nagyon fájnak az orosz gazdaságnak. 

 Az orosz agresszió megkezdése óta mintegy 6800 szankciót vetettek ki vállalatok, magánszemélyek, intézmények és egyéb célpontok ellen

– írja a Correctiv oknyomozó portál. Az Egyesült Államok fogadta el a legtöbbet a közel 1500 intézkedésből. A Vnyesekonombank állami hitelintézet számításai azonban azt mutatják, hogy május végére „csak” hat százalékkal csökkent az orosz GDP, a rubel pedig megerősödött a korábbi állapotához képest. Emiatt egyre nagyobbak a kétségek a szankciók hatékonyságával kapcsolatban. 

A Yale elemzése azonban ennek az ellenkezőjét állítja: a szankciók „katasztrofálisan megnyomorítják” az orosz gazdaságot, és addig esélytelen a gazdasági fejlődés, ameddig a szövetséges országok „fenntartják a szankciós nyomást”.

A szankciók hatásai még csak most kezdenek kibontakozni: az ellátási lánc problémái fokozódnak, a kereslet pedig gyorsan csökken 

– olvasható a tanulmányban. 

Az ukrán radikális Jobboldali Szektor szervezet által előkészített terrortámadást akadályoztak meg az oroszországi Lipeck város környékén – közölte pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A közlemény szerint a Lipeck megyei Goricsi faluban három, Oroszországba korábban érkezett ukrán állampolgárt vettek őrizetbe: egy 34 éves férfit, akit korábban többször is elítéltek pedofília miatt, valamint egy 36 éves és egy 44 éves nőt. Mindhárman a Jobboldali Szektor által az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) égisze alatt létrehozott diverzáns és felderítő csoport tagjai voltak.

A vád szerint azzal a céllal érkeztek Oroszországba, hogy egy nagy erejű, saját készítésű pokolgépet robbantsanak fel egy népes helyen, „a lipecki közlekedési infrastruktúra egyik létesítményénél”.

A rögtönzött robbanószerkezet alkatrészeit egy rejtekhelyen megtalálták. A nyomozók birtokába jutott a gyanúsítottaknak a Jobboldali Szektor más tagjaival folytatott levelezése is, amely „leleplezi szándékaikat”.

A három ukrán ellen az MTI szerint büntetőeljárás indult terrortámadás előkészítése, szélsőséges szervezetben való részvétel és robbanóanyagok illegális birtoklása címén.

Az ország déli frontvonalához közeli, erősen bombázott ukrajnai Mikolajiv város elleni orosz csapások alatt négy ember meghalt és további hét megsebesült – közölte a terület kormányzója.

Pénteken újabb területet támadtak meg, közel egy közlekedési ponthoz. A legfrissebb információk szerint négy ember meghalt, heten pedig megsérültek

– írta Vitaliy Kim a közösségi médiában.

Az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok azt állítják, hogy legalább 40 ukrán hadifogoly halt meg a Mariupolért folytatott harcok alatt az ukrán bombázásokban – írja az Al Jazeera.  

Daniil Bezsonov, az Oroszország által támogatott donyecki szakadárok szóvivője elmondta, hogy legalább 40 ukrán hadifogoly meghalt és további 130-an megsebesültek pénteken, amikor ukrán lövés érte Olenyivka város börtönét.

A tűzoltók nyolc embert mentettek ki a tűzből, valamint további kétszázat kellett evakuálni a sokemeletes épületből, írja a TASZSZ egy ottani forrásra hivatkozva. 

Legalább nyolc ember életét vesztette, amikor tűz ütött ki egy hostelben az Alma-Atinszkaja utcában Moszkva déli részén – nyilatkozta. 

Biztosra megállapítottuk, hogy nyolc ember életét vesztette a tűzben, további hármat pedig jelenleg is vizsgálnak az orvosok 

– tudatta a forrás. A mentőalakulatok jelenleg is fésülik át a törmeléket – tette hozzá. 

A Vészhelyzeti Minisztérium sajtóosztálya megerősítette a nyolc ember halálhírét, hozzátéve, hogy az orosz főváros déli részén egy bérház első emeletén keletkezett tűzről csütörtökön ottani idő szerint 23 óra 58 perckor kapták meg az értesítést, pénteken pedig hajnali egy előtt tíz perccel sikerült eloltani.

Azóta szakértők egy csoportja érkezett a helyszínre, hogy megállapítsák a tragédia okát. Az orosz nyomozóbiztosság vizsgálatot indított az ügyben. 

A Wagner orosz katonai magáncég a kelet-ukrajnai frontvonal bizonyos szektoraiért kapott felelősséget azért, mert Oroszország komoly hiányt szenved a harcoló gyalogságból – közölte a brit védelmi minisztérium péntek reggeli hírszerzési jelentésében a Guardian szerint.

Ez jelentős változás a Wagner-csoport korábbi, 2015 óta tartó foglalkoztatásához képest, amivel jellemzően a nyílt, nagyszabású, rendszeres orosz katonai tevékenységtől eltérő feladatokat vállalt

– közölte a tárca és hozzátette, hogy a Wagner-erők nagy valószínűséggel nem elegendők ahhoz, hogy jelentős változást hozzanak az ukrajnai orosz invázió menetében.

Gyorsan az ukrán ellenállás jelképévé vált egy ukrán lány fotója péntek reggel, aki „Ukrajna” feliratú pólót visel, miközben dacosan egy orosz lövések által részben lerombolt épület felé mutat középső ujjaival.

A fotó állítólag az oroszok által megszállt Mariupolban készült.

Abdulaziz Kamilov üzbég külügyi megbízottal egyeztetett az ukrajnai háború és annak következményei miatt péntek reggel Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter. 

Szijjártó Péter 2022. július 27-én

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A politikusok egyetértettek azzal, hogy a háborúnak minél előbb véget kell vetni, valamint hogy csak a béke jelent megoldást.

Üzbegisztán számára Magyarország a kulcspartner Európában, országaink szoros együttműködést alakítottak ki a Türk Államok Szervezetében is. Idén ünnepeljük diplomáciai kapcsolataink felvételének 30. évfordulóját

– fogalmazott a külügyminiszter Facebook-posztjában.

A Kreml szóvivője ismételten annak adott hangot, hogy Ukrajna teljes területét „fel kell szabadítani”, vagyis meg kell szállni – írja a RIA Novosti Dimitrij Peszkov nyilatkozatára hivatkozva. 

A Kreml támogatja, hogy egész Ukrajnát fel kell szabadítani a náci eszmék minden megnyilvánulása alól

– közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy muszáj azokat a lépéseket megtenni, amelyeket a különleges katonai hadműveletben tettünk a Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság lakosainak megvédésére.

Dmitrij Peszkov nyilatkozata előtt a donyecki bábállam vezetője, Denisz Pusilin is hasonló véleményt fejtett ki a témában, mondván, hogy egész Ukrajnát „fel kell szabadítani”.

Az Egyesült Államok újabb katonai segélyt nyújt Ukrajnának, ezúttal HIMARS típusú nagy hatótávolságú rakétarendszereket ad a háborúzó országnak – írta az Unian ukrán hírügynökség.

A lap úgy tudja, a segély az úgynevezett FreeDom projekt keretein belül valósul meg, amelyben úgy állapodtak meg, hogy Amerika több mint 270 millió dollárnak megfelelő katonai felszerelést küld Ukrajnába.

A csomag tartalmaz még 30 ezer darab lőszert, 580 drónt, páncéltörő fegyvereket, pótalkatrészeket és más katonai felszereléseket. 

Egyes orosz műtrágyagyártók európai bankoknál lévő vagyona továbbra is be van fagyasztva, a termékeiket pedig lefoglalják az európai terminálokban – nyilatkozta a TASZSZ-nak egy, az iparágban dolgozó forrás. 

Július 26-án az orosz műtrágyagyártó EuroChem nyilvánosan felkérte az Európai Bizottságot, hogy adjon felvilágosítást a szankciókkal kapcsolatos további tervekről. 

Hulusi Akar török védelmi miniszter az ukrajnai gabonaexportról szóló megállapodás sikerében bízik. Meggyőződésének adott hangot, hogy az isztambuli megállapodásokat aláíró országok nem szegik meg kötelezettségeiket.

Ne gondolkozzunk hipotetikusan! Ezt a megállapodást az orosz és az ukrán fél között az ENSZ részvételével folytatott hosszas megbeszélések után sikerült megkötnünk. Reméljük maradéktalan végrehajtását

– mondta a védelmi miniszter.

Akar azt is elmondta, hogy folytatódik a gabona berakodása az első hajóra, amelynek az ukrán kikötőből kell tengerre indulnia.

„A közeljövőben, néhány órán belül minden megtörténhet. Remélem, hamarosan értesülni fogunk a hajó elindulásáról Ukrajna kikötőjéből” – zárta szavait Akar a TASZSZ tudósítása szerint.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma tízmillió dolláros (négymilliárd forint) jutalmat tűzött ki csütörtökön az amerikai választási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozással kapcsolatos információkért.

Közleményében a minisztérium kiemelte, hogy információt keres az Internet Research Agency (Internetkutató Ügynökség) nevű orosz állami vállalatról, Jevgenyij Prigozsin Kreml-közeli üzletemberről, valamint a hozzájuk köthető orosz szervezetekről és személyekről az amerikai választásokban játszott szerepüket illetően.

A céget Kremlhez közeli intézményként tartják számon, amely álinformációk közlésével és trollok működtetésével manipulálja a közösségi portálok felhasználóit. Az Egyesült Államok az MTI szerint már szankciós listára helyezte a szentpétervári székhelyű vállalat vezetőjéhez és támogatójához köthető személyeket és szervezeteket is.

Az amerikai hírszerzés szerint az Internet Research Agency központi szerepet játszott a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló orosz erőfeszítésekben.

Az ukrán katonai tüzérség lőtte a „Donyecki Népköztársaság” (DPR) területén fekvő Jelenovka települést, 12 lövedéket lőtt ki – jelentette pénteken a DPR missziója a Közös Tűzszünet-ellenőrző és Koordinációs Központnak a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Tizenkét 152 miniméteres lövedéket lőttek ki Jelenovka településre helyi idő szerint 23.30-kor csütörtökön

– áll a misszió közleményében.

A közlemény szerint az ukrán hadsereg többszörös rakétaindító rendszerrel (MLRS) két rakétát is kilőtt Ilovajszk lakott településre helyi idő szerint hajnali 1 óra 55 perckor.

A Latvijas gaze nevű cég, gázimporttal foglalkozó nemzeti cég vezetője beismerte, hogy Lettország továbbra is vásárol orosz gázt – számolt be a lett közmédia (LSM). 

Lettországban július elején tiltották be az oroszoktól való közvetlen gázvásárlást törvényi úton.  A Latvijas gaze most arról beszélt, hogy továbbra is orosz gázt vásárolnak, de nem az orosz Gazpromtól – mivel ezt nem tehetik meg –, hanem egy másik partnertől, és euróban fizetnek érte.

Azt viszont nem volt hajlandó megnevezni, hogy pontosan kitől vásárolják az orosz gázt, arra hivatkozva, hogy ez nem nyilvános piaci információ.

Az ukrajnai háború elől július 28-án 175 ember, köztük 49 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség.

Fotó: Police.hu

Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Magyarország területére július 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 6898 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7287 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a rendőrség honlapján. 

Mint írták, a beléptetettek közül a rendőrség 386 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Köszöntjük olvasóinkat!

Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Kövessenek bennünket ma is!