Friedrich Merz, a német konzervatív CDU párt elnöke a Német Sajtóügynökségnek azt nyilatkozta:
Mi Európával együtt Ukrajna oldalán állunk, ezért nem vagyunk semlegesek ebben a konfliktusban.
A CDU vezetője azzal vádolta a német koalíciós kormányt, hogy a nehézfegyverek Ukrajnának történő szállítása terén tanúsított tétova magatartásával meghosszabbította a háborút – írja a Guardian.
A fegyverszállítást illetően még mindig nem segítettünk eleget Ukrajnának. Ez pedig meghosszabbítja ezt a brutális háborút, amely naponta több száz áldozattal jár
– tette hozzá Merz.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.
Ukrajna hatalmas ásványlelőhelyeket veszíthet el, ha orosz kézen maradnak a megszállt területei – számolt be az ua-reporter.
Az amerikaiak becslése szerint legalább 12,4 billió dollárra értékelhető a jelenleg orosz ellenőrzés alatt lévő ukrajnai területeken található ásványkincs. Ezek között 117 olyan fém- és ásványianyag-lelőhely van, amely nélkülözhetetlen a repülőgépek és a számítástechnikai, elektronikai berendezések gyártásához.
Kimutatták, hogy a jelenlegi helyzet szerint Ukrajna elveszítette szénipara 63, gázlelőhelyei 42, ércbányái 33 százalékát. Orosz kézre került egy-egy aranybánya, uránbánya, lítiumbánya, 2 titánérclelőhely és 6 vasércbánya. Ugyancsak az oroszok felügyelnek 41 szénbányát és 27 gázlelőhelyet.
Ha Ukrajna nem szerzi vissza az elszakított területeit, akkor búcsút inthet ásványkincslelőhelyei kétharmadának. Továbbá elveszíti saját földgáz- és kőolajtartalékait, és egy olyan országgá válik, amely képtelen fenntartani saját nehéziparát.
Az elnöki törvénytervezetekben Volodimir Zelenszkij azt a javaslatot tette, hogy az augusztus 23-án lejáró hadiállapotot 90 nappal hosszabbítsák meg. Ugyanez vonatkozott az általános mozgósításra is – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Így a hadiállapot és az általános mozgósítás november 21-ig marad érvényben. A két törvénytervezetet a parlament egyhangúlag jóváhagyta.
Az Oroszország elleni háború hosszú ideig el fog húzódni – erről beszélt Szergej Krivonosz ukrán tábornok egy televíziós műsorban az UNIAN szerint.
Az ukrán katona arra a kijelentésre reagált, amelyet Jim Hockenhull tábornok, a brit katonai hírszerzés feje tett ezzel kapcsolatban. „A briteknek nagy tapasztalatuk van katonai stratégaként, és mindig az igazat mondják, nem törekszenek arra, hogy bárkinek megfeleljenek.”
Sok álmatlan éjszaka és sok csata áll még előttünk, nagy veszteségek lesznek még
– mondta az ukrán tábornok, miközben azt is hozzátette: Ukrajnának jó esélyei vannak a háború megnyerésére, ha megfelelően felkészül (gazdasági-katonai szempontból) az elhúzódó konfliktusra.
A Herszoni területről elmenekült az orosz katonai vezetés jelentős része – írta az UNIAN hírügynökség egy helyi tisztviselőre hivatkozva.
Jurij Szobolevszkij, a herszoni regionális tanács elnökhelyettese azt mondta: szerinte az oroszok már rájöttek, hogy – az eredeti terveikkel ellentétben – nem fogják tudni elfoglalni a Herszoni területet.
Hozzátette: az ukrán tüzérség továbbra is azon dolgozik, hogy az oroszok ne tudják megjavítani azokat a lerombolt hidakat, amelyeken keresztül az utánpótlást szállítanák Herszonba, és elsősorban emiatt kellett elmenekülnie a katonai vezetésnek is.
Friedrich Merz, a német konzervatív CDU párt elnöke a Német Sajtóügynökségnek azt nyilatkozta:
Mi Európával együtt Ukrajna oldalán állunk, ezért nem vagyunk semlegesek ebben a konfliktusban.
A CDU vezetője azzal vádolta a német koalíciós kormányt, hogy a nehézfegyverek Ukrajnának történő szállítása terén tanúsított tétova magatartásával meghosszabbította a háborút – írja a Guardian.
A fegyverszállítást illetően még mindig nem segítettünk eleget Ukrajnának. Ez pedig meghosszabbítja ezt a brutális háborút, amely naponta több száz áldozattal jár
– tette hozzá Merz.
Az orosz megszállók a Zaporizzsja régióban található Enerhodar városát lőtték. Az ágyúzás következtében a zaporizzsjai atomerőmű egyik alkalmazottja és annak kutyája meghalt.
Ezt Dmitrij Orlov polgármester jelentette be Telegram-csatornáján. A jelentés szerint további két lakos is megsérült – számolt be az Unian.
Újabb két, gabonát szállító hajó hagyta el szombaton Ukrajna fekete-tengeri kikötőit – közölte a török védelmi minisztérium, így az országból induló hajók száma 16-ra nőtt a július végén kötött megállapodás óta, amelynek legfőbb célja a globális élelmiszerválság enyhítése.
A hajó a Marshall-szigeteki felségjelzéssel közlekedő társához csatlakozott: a Fulmar S tizenkettőezer tonnányi lisztet és háromezer tonnányi kukoricát szállít.
Az ukrán infrastrukturális minisztérium szombaton közölte, hogy augusztus eleje óta közel tizenhatezer tonna mezőgazdasági terméket szállító hajó indult el Ukrajna tengeri kikötőiből – írja a Guardian.
A lengyelek több mint fele támogatja a sorkötelezettség visszaállítását az ország biztonságának megerősítése érdekében – írja a napi.hu egy lengyel közvélemény-kutatás alapján.
Az adatgyűjtés szerint a lengyelek több mint fele, 54 százaléka úgy véli, hogy vissza kellene állítani a kötelező katonai szolgálatot. Ennél is többen támogatták azt, hogy – a sorkatonai szolgálattól függetlenül – az emberek kapjanak valamilyen katonai kiképzést, ezzel 78 százalékuk értett egyet.
A sorkötelezettség 2008-ig volt érvényben Lengyelországban a 19 évüket betöltő férfiaknak. A rendszert 2009-ben a jelenleg ellenzékben lévő, mérsékelt jobboldali Polgári Platform kormánya törölte el, de megszavazta a jelenleg kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság párt is.
Egy 2008-as felmérés szerint az emberek akkor még inkább ellenezték a sorkatonai szolgálatot, mostanra azonban megváltozott a véleményük.
Ezzel együtt a CBOS-felmérés válaszadóinak 70 százaléka nem változtatna vagy egyenesen szigorítana a civilek fegyvertartási szabályain. Lengyelországban a lakosság 2,5 százalékának van fegyvertartási engedélye, amivel a 166. helyen áll ezen a téren egy 195 országot áttekintő felmérés szerint.
A csecsen székhelyű különleges erők egyetemének kiképzésén részt vevő önkéntesek egy újabb csoportja hagyta el az orosz Észak-kaukázusi Köztársaságot, és indult meg Ukrajna felé – írta Ramzan Kadirov csecsen vezető a Telegram-csatornáján.
A Grozniji Nemzetközi Repülőtérről ma egy újabb önkéntescsoport indult a Donbász felé. Az Orosz Speciális Erők Egyeteme kiemelkedő oktatói állományának köszönhetően az önkéntesek felkészültek a műveleti feladatok gyors és ügyes megoldására
– írta Ramzan Kadirov.
Magyarország – 42 másik állammal, valamint az Európai Unióval együtt kiadott közös nyilatkozatban – felszólította Oroszországot arra, hogy ne veszélyeztesse a nukleáris biztonságot a zaporizzsjai atomerőműnél.
Az Európai Unió honlapján elérhető közleményben emlékeztettek arra, hogy Oroszország jogtalanul, a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát megsértve rohanta le Ukrajnát. Ezután leszögezték azt is, hogy:
Elfogadhatatlan és a nukleáris biztonsági előírásokkal is ellentétes, hogy orosz katonákat és fegyvereket állomásoztatnak a zaporizzsjai atomerőműben.
„Az orosz hadsereg jelenléte az erőműben megakadályozza azt, hogy a zaporizzsjai atomerőmű üzemeltetői és az ukrán hatóságok betartsák a nukleáris biztonság szempontjából előírt, nemzetközi szerződések szerint és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség [IAEA] által meghatározott kötelezettségeket. Ezenkívül azt is megakadályozza, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség végrehajtsa ellenőrző tevékenységét az erőműben” – fogalmaztak, majd azt követelték az oroszoktól, hogy
ne csak atomerőművet, hanem egész Ukrajnát hagyják el.
A közleményben szó szerint ezt írták erről:
Felszólítjuk az Orosz Föderációt, hogy azonnal vonja ki a katonai erőit, valamint minden, ott jogosulatlanul tartózkodó személyt a zaporizzsjai atomerőműből és annak közvetlen közeléből, továbbá egész Ukrajnából is annak érdekében, hogy az atomerőmű üzemeltetői és az ukrán hatóságok [...] külső beavatkozás vagy fenyegetettség nélkül teljesíthessék a kötelezettségeiket, és ne elfogadhatatlan munkakörülmények közt kelljen dolgozniuk.
A közlemény végén azt is hozzátették, hogy teljes mértékben támogatják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség munkáját Ukrajnában, és teljes mértékben tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását a saját területe felett. A közlemény végén azt írták:
Tagadhatatlan, hogy Oroszország inváziója és tartós jelenléte Ukrajna nukleáris létesítményeiben jelentősen megnöveli a nukleáris incidensek, balesetek veszélyét. Határozottan elítéljük azt, hogy Oroszország dezinformáció által próbálja meg igazolni az illegális cselekményeit Ukrajnában. A nemzetközi közösség felelősségre fogja vonni Oroszországot az agresszióért, és Oroszországnak teljes mértékben vállalnia kell az ukrajnai jogtalan tetteinek következményeit.
A közlemény közvetlen előzménye az volt, hogy a napokban egyre gyakrabban csapódtak be tüzérségi lövedékek a zaporizzsjai erőmű közvetlen közelében. Az oroszok és ukránok egymást vádolták az erőmű bombázásával.
Felrobbant egy tengeri akna az Odesszai területen található Novaja Dofinovka településénél. Az esetről videó is készült, amelyet a Dumszkaja nevű lap hozott nyilvánosságra.
In the village of Novaya Dofinovka, #Odesa region, a mine in the water was detonated
— NEXTA (@nexta_tv) August 14, 2022
The video of the explosion was published by the "Dumskaya" newspaper. Judging by the video, the explosion happened near the shore. pic.twitter.com/cznbl4SCrC
Az odesszai tengerparton egy esetleges invázióra készülve telepítettek aknákat az ukránok a háború elején, és ezek többnyire még mindig élesek.
Újabb két, gabonát szállító hajó hagyta el szombaton Ukrajna fekete-tengeri kikötőit – közölte a török védelmi minisztérium, így az országból induló hajók száma 16-ra nőtt a július végén kötött megállapodás óta, amelynek legfőbb célja a globális élelmiszerválság enyhítése.
A hajó a Marshall-szigeteki felségjelzéssel közlekedő társához csatlakozott: a Fulmar S tizenkettőezer tonnányi lisztet és háromezer tonnányi kukoricát szállít.
Az ukrán infrastrukturális minisztérium szombaton közölte, hogy augusztus eleje óta közel tizenhatezer tonna mezőgazdasági terméket szállító hajó indult el Ukrajna tengeri kikötőiből – írja a Guardian.
A német gáztározók valamivel több mint 75 százalékon álltak múlt pénteken, pedig csak néhány hét múlva lenne esedékes ennek a szintnek az elérése – derül ki a GIE európai üzemeltetői csoport adataiból.
Németország 23,3 milliárd köbméter föld alatti gáztározóval rendelkezik, ami a 2021-ben felhasznált 100 milliárd köbméter gázmennyiség valamivel több mint egyötöde.
Németország egy háromlépcsős vészhelyzeti terv második szakaszát hajtja végre – számolt be az Al Jazeera.
Richard McLaren, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) független bizottságának vezetője arról beszélt, hogy az orosz és belarusz sportolókat igazságtalanul zárták ki a nemzetközi versenyeken való részvételből – írja az Unian.
A 77 éves doppingszakértő szerint nem az orosz sportolók a felelősek az Oroszország által Ukrajnában kirobbantott háborúért.
A velük való bánásmód igazságtalan. Nem a sportolók kezdték ezt a konfliktust, és nem felelősek érte. Ez két jó ok arra, hogy ismét nemzetközi versenyeken indulhassanak
– mondta McLaren.
Vasárnap délután sűrű fekete füst szállt fel az oroszok által megszállt bergyanszki kikötőből.
An explosion is reported in the port of occupied #Berdyansk. pic.twitter.com/8aio2gAfAu
— NEXTA (@nexta_tv) August 14, 2022
A dél-ukrajnai városban már több robbanás történt azóta, hogy az oroszok megszállták a háború legelején. Az oroszok a mostani esettel kapcsolatban azt közölték, hogy a kikötői dolgozók nem tartották be a tűzbiztonsági előírásokat, és emiatt tűz ütött ki a bergyanszki kikötőben, de már eloltották.
UPDATE on #Berdyansk
— Tim White (@TWMCLtd) August 14, 2022
The smoke was due to "a violation of safety procedures" hahaha!
Apparently by workmen during welding. This report and photo claims to have been made 14 minutes ago.
The fire is out.#StopRussia #StandWithUkraine pic.twitter.com/CGGYvVeYGs
Mindeközben úgy tudni, hogy Mariupolban is kigyulladt vagy felrobbant valami vasárnap délután – körülbelül ugyanakkor, mint Bergyanszkban –, mivel ott is sűrű füst szállt fel egy létesítményből.
Ötvenhárom személyt jegyez az a szankciós lista, amelyet július 21-én hagyott jóvá az Európai Tanács az oroszok ukrajnai háborúja miatt. A listán szereplő személyek jellemzően mind az Európai Unió területén kívül élő orosz, belarusz és ukrán állampolgárok, egy személyt leszámítva – írja a Paraméter.
Ő az Éjszakai Farkasok nevű putyinista motorosbandának a nagyszombati összekötője: Jozef Hambálek. A férfinak egy motorkereskedő vállalkozása van, az Éjszakai Farkasok európai delegációját még 2018-ban alapította meg, de már évek óta nemzetbiztonsági kockázatként tartják számon.
A férfi ellen semmilyen eljárás nem folyt, a szankciós lista hatásait azonban már másnap elkezdte megtapasztalni: a földhivatal azonnal korlátozta a nagyszombati ingatlanának a tulajdonjogait, a bankszámláit és a cégtulajdonait is zárolták, az autóit pedig elvontatták.
A férfi vagyonát csak zárolták, nem kobozták el, de így sem tudja kifizetni az alkalmazottait vagy a hiteleit.
Litvánia az elsők között vezetett be korlátozásokat az orosz állampolgárokkal szemben.
Litvánia következetesen kiáll az agresszor elleni szankciók mellett. Azon az állásponton van, hogy a megszorítások akkor a leghatékonyabbak, ha azokat az Európai Unió szintjén vezetik be
– áll a külügyi tárca közleményében.
Emellett Észtország már végérvényes döntést hozott, és szigorúan korlátozza az oroszok beutazását az országba.
Az intézkedés augusztus 18-án lép hatályba. Hasonló lépést tett Lettország is. Csehország pedig úgy határozott, hogy 2023 áprilisáig nem ad ki vízumot az orosz és a belarusz állampolgároknak – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Az ukrán elnök vasárnapi videós bejelentkezésében azt mondta: azok az orosz katonák, akik a zaporizzsjai erőművet lövik, vagy onnan lőnek másokra, „különleges célpontok” lesznek.
A Reuters szerint Zelenszkij azt mondta: ezeket a katonákat az ukrán hadsereg, a kommandósok és a hírszerzés is különleges célpontként fogja kezelni. Az ukrán elnök ezenkívül azt mondta, hogy szerinte Oroszország „nukleáris zsarolásra” használja fel az atomerőmű bombázását.
A Szabad Európa nemrég a Donbászból, a Sziverszk és Szoledar városok közötti frontvonalról közölt videóriportot.
Az ellenség aknavetőkkel, tüzérséggel és többlövetű rakétarendszerekkel lő minket. Ezenkívül légi támogatásuk is van. De mi mélyen beástuk magunkat, így ellenállunk a támadásnak
– fogalmazott az egyik katona, miközben egy másik arról beszélt: az ad erőt nekik, hogy az igazság az ő oldalukon van ebben a háborúban.
A közeljövőben az ágyúzások között hosszabb szünetek fognak beállni, a rakétakilövések számát azonban növelni fogja Oroszország – erről Alekszandr Kovalenko, az Információs Ellenállás csoport megfigyelője beszélt.
Az orosz parancsnokság keresi annak a lehetőségeit, hogy növelhesse a megmaradt rakétafegyverek hatékonyságát – tette hozzá.
Többször megjegyeztem, hogy az ukrán légvédelem ma az egyik leghatékonyabb és legharcképesebb a világon, annak ellenére, hogy rakétáink régi szovjet felszerelésekkel működnek. És ez tény, hiszen az ukrán légierő bravúros módszereket dolgozott ki Oroszország légi, tengeri és szárazföldi rakétafegyvereinek ellensúlyozására
– vélekedett a szakértő.
Hozzátette: a közelmúltig még a sebezhetetlen és „a világon páratlan” Caliber cirkálórakétát is kilencven százalék feletti valószínűséggel lőtte le az ukrán légvédelem.
Az egyetlen rakéta, amelyet eddig nem tudott kifogástalanul hatástalanítani az ukrán légvédelem, az a Kh–47M Kinzhal
– közölte a szakértő.
De a Kh–47M Kinzhal nem egy sorozatgyártású termék, és Oroszországban kevesebb mint 40 ilyen rakéta elérhető – ilyen helyzetben pedig nem pazarlod a fegyvereket
– részletezte.
Csak egy kiút van, ez pedig az egyszeri kilövések számának növelése a légvédelem sikerességének növelése érdekében. A közeljövőben azt láthatjuk majd, hogy növekszik az ágyúzások közti szünet, ugyanakkor az egy alkalommal kilőtt mennyiség növekedni fog. Viszont minden ilyen indítás növeli az ágyúzások közti szünet mértékét, illetve csökkenti a támadásra fordítható pénzösszeget
– magyarázta Alekszandr Kovalenko.
Ferenc pápa vasárnap azt mondta: az ukrajnai háború elterelte a figyelmet a világ éhezésének problémájáról, és sürgős élelmiszersegélyt sürgetett a szomáliai éhínség megelőzése érdekében.
Ennek a térségnek a lakosai, akik már így is nagyon bizonytalan körülmények között élnek, most halálos veszélyben vannak az aszály miatt. Sajnos a háború elvonta erről a figyelmet
– mondta a Szent Péter téren tartott heti beszédében a pápa.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) augusztusban közölte, hogy szeptemberben éhínség ütheti fel a fejét Szomália nyolc régiójában is, ha az állatállomány tovább pusztul, és a humanitárius segítség nem jut el a leginkább kiszolgáltatottakhoz – számolt be a Guardian.
Videó készült két ukrán nehézfegyver működéséről.
Az egyik felvételen a Vilha nevű, 2018-ban kifejlesztett mobilis ukrán rakéta-sorozatvető látható, amelyet a a Szmercs rakétarendszer alapján fejlesztettek ki az ukránok.
"Vilha" is a Ukrainian tactical missile complex with 300-mm calibrated ammunition.
— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) August 13, 2022
Developed on the basis of the 9K58 "Smerch" multiple rocket launcher system pic.twitter.com/KJv99NdEXj
A másik felvételen pedig a Pion nevű önjáró löveg szerepel, amelyet még a szovjet korszakban fejlesztettek ki.
The mighty "Pion" pic.twitter.com/4cqxxoN0ei
— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) August 13, 2022
Ezeket a rendszerváltás után az ukránok egy időre kivonták a forgalomból, de a 2014-es donbászi harcok kitörése után ismét rendszeresítettek 99 darabot. Ugyanebből a lövegből körülbelül 60 darabot az oroszok is használnak, és további 260 lehet még a fegyverraktáraikban tartalékban.
Oroszország a világ negyedik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója. Emellett olyan ország, amelynek területe 2 és félszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó egésze, és már most is súlyosan érzi az éghajlatváltozás hatásait.
2022-ben Puskin Ház Könyvdíjra jelölték a Klimat: Oroszország az éghajlatváltozás korában című könyvet, amelyben Thane Gustafson elemzést írt arról, hogy Oroszország hogyan boldogulhat az elkövetkező évtizedek egyre melegedő bolygóján.
Bár a Klimat még Oroszország ukrajnai inváziója előtt íródott, tartalma most különös figyelmeztetésként szolgálhat, amikor a Nyugat jelentős mértékben elzárkózik az orosz energiától, ami Moszkva keletre fordulásához vezet, és a szankciók megakadályozzák Moszkvát abban, hogy a megújuló energiaforrások terén új technológiákat fejlesszen ki – írja a Moscow Times.
A Smer–SD elnöke éles kritikával illette a kormányt, amiért az támogatja Ukrajnát a háborúban. Az Oroszország elleni szankciók leginkább a kelet-közép-európai országokat sújtják, és azok közül is Szlovákiát tekintve a legártalmasabbak – írja az Új Szó.
Elég volt abból, amit Volodimir Zelenszkij művel
– fejtegette az egykori kormányfő a TA3 egyik vitaműsorában.
Robert Fico úgy véli, az oroszok ellen bevezetett szankciók tehetők felelőssé azért, hogy nem lesz gáz és olaj a télen, illetve az inflációnak és az egekig emelkedő áraknak is ez az oka.
Vitapartnere, Boris Kellár ezzel szemben úgy vélekedett, az ország helyesen cselekszik, ha támogatja Ukrajnát. Emellett azt is szorgalmazta, hogy mielőbb befejeződjön az ország területén dúló háború.
Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban található Ugyi települést – számolt be Oroszország Védelmi Minisztériuma vasárnap délután.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt írta, nemrég a donyecki régióban található Piszki települést foglalták el az orosz csapatok.
A török Baykar Makina Sanayi ve Ticaret AS, amely pilóta nélküli légi járműveket szállít Ukrajnának, azt állítja, hogy jelenleg havi 20 drón gyártására képes, és három évre lefoglalják a megrendelések.
A TB2 és az Akinci drónok sorozatgyártásban vannak, mindkettőre van kereslet – mondta Haluk Bayraktar, a magántulajdonban lévő vállalat vezérigazgatója. A Bayraktar TB2 esetében 22 különböző országgal van exportszerződésük.
A Baykar, amely a Bayraktar Kizilelma nevű, pilóta nélküli vadászgép projektjén is dolgozik, tovább szeretné növelni gyártási kapacitását, és ezt a Bloomberg szerint egy ukrajnai üzemmel szeretné elérni.
Ukrajnában már az idén folytathatják tevékenységüket azok a márkák, amelyek a háború kitörése miatt függesztették fel munkájukat az országban – számolt be Makszim Havrjusin, az Ukrán Bevásárlóközpontok Tanácsának elnöke.
Az elnök kiemelte: sok márka tér vissza Ukrajnába. Folytatja a munkát az országban az Adidas, a Zara, a Pull&Bear, a Stradivarius, a Massimo Dutti és a H&M is.
Úgy gondolom, hogy ebben az évben, ebben a szezonban érdekes felfedezések várnak ránk. Azok a cégek pedig, amelyek még nem nyitottak meg, idén folytathatják munkájukat. Ez eleinte Kijevre és azokra a régiókra vonatkozik majd, ahol nem aktívak a harcok
– hangsúlyozta Havrjusin az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A kelet-ukrajnai Rubizsne város lakói elkezdték exhumálni, vagyis kihantolni az udvarokban a harcok hevében sietve eltemetett holttesteket, hogy méltó módon helyezhessék őket örök nyugalomra.
Rubizsne az ukrajnai Luhanszk régió része, ahol az orosz erők július elején, több mint négy hónappal az után, hogy Vlagyimir Putyin elnök elindította az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai hadműveletet, teljes ellenőrzést vezettek be.
Férfiak ásóval távolították el a földet pénteken az 50 ezer lakosú város egyik megrongálódott lakóháza előtt – írja a Guardian.
Az uniós országok légterének lezárása és a szankciók bevezetése után több mint öt hónappal még mindig legalább 10 orosz repülőgép tartózkodik a német repülőtereken – írta a német RND lap a német közlekedési minisztériumra hivatkozva.
A gépeknek az uniós szankciórendszer értelmében tilos felszállniuk és repülniük, tulajdonosaik nem használhatják és más helyre sem küldhetik őket
– közölte a minisztérium.
Mint arról korábban beszámoltunk, Németország a többi uniós országhoz hasonlóan a február végén kezdődött ukrajnai orosz háborúra válaszul lezárta légterét az orosz repülőgépek előtt.