Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 44 100 orosz katona esett el, az elmúlt napon csaknem 200 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 15 orosz hajót, 792 hadműveleti és taktikai drónt, 93 egység speciális felszerelést és 182 cirkálórakétát számoltak fel.
Volodimir Zelenszkij az UATV-n szólt a népéhez, amelyben azt mondta: az augusztus második fele sűrű lesz, mert számos megbeszélésen és találkozón kell részt vennie. Ilyen lesz például a Krími Platform, valamint azok a felhívások, amelyeket Ukrajna intéz a külföldi közösségek felé.
Az ukrán elnök köszönetét fejezte ki a hírszerzőknek, a bűnüldöző tiszteknek, illetve az újságíróknak és minden adatgyűjtésben szerepet játszó személynek, mert az ő segítségükkel lehet majd megállapítani az ukrán nép szenvedését okozó felelősök kilétét.
De emlékeznünk kell rá, hogy amikor a gonoszság ilyen méreteket ölt, az emberek hallgatása felér a cinkossággal, a gonosz elleni valódi harc elutasítása pedig annak támogatásává válik. Ha orosz állampolgár vagy, de hallgatsz, vagyis nem harcolsz, az azt jelenti, hogy támogatod (ami zajlik)
– fogalmazott Zelenszkij.
Ukrajnának ezért minden szinten és minden fronton harcolnia kell, és amennyire csak lehet, meg kell erősítenie az államát, és meg kell őriznie az egységét, miközben minél több országot próbál bevonni a „háborúellenes koalícióba”.
„Minél erősebb lesz Ukrajna, annál gyengébb lesz Oroszország, ezért annál rövidebb ideig fog tartani ez a háború. Ezért Ukrajnában és a szabad világban mindenkinek meg kell tennie mindent, ami hatalmában áll, és ami lehetséges, hogy Oroszország és a háború támogatói minél nagyobb árat fizessenek az orosz terrorért”
– zárta a beszédét Zelenszkij.
Észtország megtagadta az országba való belépést egy csapat ukrán menekülttől, hiába érkeztek eredetileg a lebombázott Mariupol kikötővárosból. A menekülteket segítő civilek egyik önkéntese szerint egy észt határőr azzal indokolta a döntést, hogy a család túl sok időt töltött Oroszországban – írta meg a Moscow Times.
A család tagjai azzal érveltek, hogy csak arra tudtak menekülni a háború elől, onnan pedig nem tudtak annyira egyszerűen eljönni.
Putyint egy pulsza denura nevű átok sújtja, ezt pedig ő maga kérte az orosz elnökre – nyilatkozta az ukrán állampolgárságától megfosztott Hennagyij Korban az NV ukrán csatornának.
A pulsza denura olyan eljárás, amelynél hivatalosan figyelmeztetni kell az ellenséget vagy azt a személyt, akin végre akarjuk hajtani, hogy tudja, átkot szórunk rá. Én figyelmeztettem Putyint. Hadd gondolkodjon el, és vonja le a következtetéseket
– nyilatkozta egy csütörtöki interjúban.
Az Ukrajna ellen indított februári invázió óta számtalan nyugati cég döntött úgy, hogy kivonul Oroszországból. Ezek a cégek most soha véget nem érő márkaháborúra számíthatnak, ellenfeleik pedig azok a cégek lesznek, akik utángyártott márkáikkal próbálják betölteni a piacon maradt űrt – írja a Reuters.
Ezt két módon is megtehetik: vagy megszervezik a kivonult cégek termékeinek az importját, vagy pedig „másolt”, helyi gyártású termékeket adnak el a fogyasztóknak. A nyugati cégek kivonulása óta máris számtalan kereset érkezett a szerzői jogok védelméért felelős hatósághoz, a Roszpatenthoz, ám ezek eredményessége kétséges.
Az orosz kormány tavasszal elfogadott egy rendeletet, amely engedélyezi a vállalkozóknak, hogy használják az Oroszországgal szemben „barátságtalannak” minősített országok cégeinek a szabadalmait. Emellett pedig a párhuzamos importot is legálissá tették, ami annyit jelent, hogy az adott márka tulajdonosának tiltása ellenére is be lehet vinni a terméket az országba.
A Coca-Cola mindkét opciót megtapasztalta már, és egyik esetben sem sikerült érvényesítenie az igazát.
Orosz–tádzsikisztáni egyeztetéseket tartottak a biológiai biztonságról Dusanbében, amelyen a felek megvitatták a vonatkozó kormányközi memorandum végrehajtását, és megerősítették a közös álláspontot – közölte szerdán az orosz–tádzsikisztáni nagykövetség sajtószolgálata.
A felek „a biológiai biztonság biztosításáról szóló kétoldalú kormányközi egyetértési megállapodás végrehajtásáról tárgyaltak, beleértve a további együttműködés konkrét lépéseit” – közölte a sajtószolgálat.
Megvizsgálták a dokumentum céljainak érdekében elvégzendő munka hatékonyabbá tételét, valamint értékeléseket cseréltek a FÁK-országok biológiai biztonságát fenyegető veszélyekről – tette hozzá.
Különös figyelmet fordítottak az ukrajnai helyzetre. A felek hangsúlyozták a további együttműködés fontosságát, elsősorban a Biológiai Fegyverek Egyezménye, valamint a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a Független Államok Közössége és a Sanghaji Együttműködési Szervezet keretében – írja a TASZSZ.
Megérkezett szerda délután António Guterres, az ENSZ főtitkára a nyugat-ukrajnai Lviv városba, ahol csütörtökön találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel – számolt be a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a világszervezet szóvivőjének Twitteren nyilvánosságra hozott közleménye alapján.
A hírportál szerint a főtitkár várhatóan négyszemközt is tárgyal Zelenszkijjel. A megbeszélésen megvitatják a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet, valamint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború befejezésének politikai megoldási lehetőségét.
Az ENSZ javasolta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége Kijevből látogasson el a zaporizzsjai atomerőműbe, Oroszország szerint viszont bármely misszió, amely az ukrán fővároson keresztül akar odajutni, veszélynek teszi ki magát – írta a Jevropejszka Pravda.
Egy ukrán duó, az ARTBAT is fellép pénteken a siófoki Plázson – közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.
Közleményükben azt írták: az ARTBAT, az Artur és Batish alkotta duó a legsikeresebb ukrán elektronikus zenei előadók közé tartozik, és világszerte elismert. „Az ARTBAT sikerének kulcsa a legmagasabb minőségű, erőteljes és ötletes hangzásukban rejlik” – fogalmaztak.
Ukrajna nem vesztette el az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott HIMARS rakétavetők egyikét sem – közölte az ukrán védelmi miniszter.
A konfliktus kezdete óta Ukrajna legalább húsz darabot kapott az amerikai gyártmányú egységekből, és az orosz lőszerraktárak, parancsnoki állások és légvédelmi állások támadására használta őket.
Oroszország többször is azt állította, hogy a rendszerek egy részét megsemmisítette.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Ukrajna még mindig rendelkezik az összes kapott rendszerrel. Az állítást később az ország védelmi minisztériumának hivatalos Twitter-fiókján is közölték.
.@oleksiireznikov for @holosameryky
— Defense of Ukraine (@DefenceU) August 17, 2022
🚮30% of russian elite troops (paratroopers, marines, special forces) were eliminated in Ukraine
✅#UAarmy has not lost any #HIMARS
🔄We need a political decision about ATACMS supplies
⏩Our plan: total de-occupation of 🇺🇦 territories
Az észt hatóságok lebontották azt a szovjet korszakból származó második világháborús emlékművet, amely a határ menti Narva városában állt. A döntés miatt Moszkva már korábban is tiltakozott, valamint figyelmeztette az országot – írta meg a Szabad Európa.
A mérnökök augusztus 16-án reggel kezdték meg egy T–34-es harckocsi eltávolítását Narvában az egyik emlékműnél, a helyszínen tekintélyes számú rendőri és biztonsági kontingens őrködött – jelentette az ERR észt közszolgálati rádió.
A mai döntés segít abban, hogy továbbra is a legfontosabb feladatainkra összpontosítsunk: Észtország biztonságának őrzésére és arra, hogy átsegítsük Észtország minden lakóját az ukrajnai háború okozta válságon
– idézték Kaja Kallas miniszterelnököt.
Több európai bank (az UBS, a Deutsche Bank és a Barclays) is újraindítja az orosz kötvényekkel való kereskedést – számolt be a Financial Times szerdán.
Mint írták, az intézkedés elsősorban az Oroszországhoz kapcsolódó eszközöket eladni próbáló külföldi befektetők megsegítését célozza.
A lap értesülései szerint a háború kezdetéig Oroszország államadósságának csaknem 40 milliárd dollárját nem fizették vissza, és ennek az összegnek mintegy fele külföldi befektetők tulajdonában volt.
A Zaporizzsja Atomerőmű elfoglalása Oroszország által növelte a nukleáris katasztrófa kockázatát – vélekedik Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A Zaporizzsja régióban található erőmű környéke március óta orosz ellenőrzés alatt áll. Az erőmű továbbra is a frontvonal közelében van, az elmúlt hetekben többször is lövedékek találták el.
Stoltenberg a szerb elnökkel, Alekszandar Vucsiccsal tartott közös sajtótájékoztatón elmondta,
a Zaporizzsja Atomerőmű elfoglalása komoly veszélyt jelent a létesítmény biztonságára és védelmére, növeli egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, és veszélyezteti Ukrajna, a szomszédos országok és a nemzetközi közösség lakosságát.
Szerinte emiatt sürgősen lehetővé kell tenni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzését, és biztosítani kell az összes orosz erő kivonását – írja a Guardian.
Ismét pályázni lehet arra a Hős Anya elnevezésű kitüntetésre, amelyet még maga Sztálin alapított 1944-ben. A kitüntetés visszavezetésének oka valószínűleg a háborús cselekményekben, a koronavírus általi halálozásban és egyéb népességfogyási tendenciákban keresendő.
A kitüntetést Sztálin vezette be a Szovjetunió II. világháborús emberveszteségei miatt, ugyanis csak olyan anyák jogosultak rá, akik minimum tíz orosz állampolgárságú gyermeknek adtak életet. A Moscow Times szerint Putyin azért döntött a visszavezetés mellett, mert véleménye szerint „kardinális intézkedéseket” igényel a népességfogyás problémája.
A kitüntetést elnyerő nők jutalma egymillió rubel, amit egy összegben kapnak kézhez akkor, amikor a tizedik gyermek is betölti az első életévét.
Augusztus 30. és szeptember 5. között a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg is részt vesz az oroszországi Vosztok-2022 hadgyakorlaton – írja a védelmi minisztérium szerdai közleményében.
A két ország által kötött megállapodások tiszteletben tartása mellett hajtják végre a gyakorlatokat, amelyek segíthetnek növelni a baráti együttműködést és a stratégiai interakció szintjét – írta meg a TASZSZ.
A gyakorlatok elősegítik a különböző biztonsági fenyegetésekre való reagálás képességének fejlesztését is, azonban ez semmilyen módon nem függ össze a jelenlegi nemzetközi és regionális helyzettel – hangsúlyozta a két ország.
Az Oroszország szárazföldi részét a Krím félszigettel összekötő hidat meg kell semmisíteni legitim katonai célpontként – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Guardiannek adott nyilatkozatában.
A hidat Oroszország építette, miután 2014-ben önkényesen bekebelezte az Ukrajnához tartozó félszigetet.
Az illegális építmény a fő útvonala az orosz hadsereg ellátásának a Krímben. Az ilyen létesítményeket meg kell semmisíteni
– szögezte le Podoljak.
A tisztségviselő előrejelzése szerint a következő két-három hónapban „újabb eseményekre”, például robbantásokra lehet számítani a félszigeten.
Az oroszok nem állnak meg Mariupolnál vagy délen, de még csak Ukrajnánál sem. Egy új szovjet birodalom megteremtése a céljuk, így Ukrajna nemcsak a saját területét, hanem egész Európát védi – erről beszélt Vitalij Klicsko a Times of Israelnek adott interjúban.
Kijev polgármestere szerint a szovjet birodalom újjáépítéséért az oroszok a balti államokat, Lengyelországot és Németország egy részét is célba vehetik.
Klicsko elmondása szerint az ukránok nemcsak a saját földjüket, hanem emberi értékeket és egész Európát védik. Úgy véli, a háborúnak addig nem lesz vége, amíg az oroszokat erővel ki nem szorítják Ukrajnából.
Az orosz fegyveres erők nagyszámú ukrán katonát, lőszert, fegyvert és katonai felszerelést semmisítettek meg szerdán Herszon régióban – jelentette be szerdán Igor Konasenkov orosz altábornagy, Oroszország Védelmi Minisztériumának képviselője.
Az Ukrán Fegyveres Erők sok tartalékos katonája, fegyvere és katonai felszerelése semmisült meg. A katonák egy szállítmány kirakodása miatt érkeztek a Herszon régióban található kalinyindorfi pályaudvarra
– mondta a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján közölte:
Az orosz megszállók azért lövik a lakóépületeket tankokból, hogy megöljék az ukránokban az „otthon érzését” – adta hírül az Unian.
Az orosz megszállók tankokból lövik a lakóépületeket, várostömböket rombolnak le és rakétákat céloznak civil objektumokra pontosan azért, hogy ezt az életteret megsemmisítsék, és megöljék az otthon érzését
– hangsúlyozta az ukrán elnök.
A moszkvai védelmi minisztérium közölte, hogy egy magas rangú tisztviselőjük találkozott a Palesztin Hatóság biztonsági erőinek vezetőjével, Nidal Abu Dukhan vezérőrnaggyal, akivel a lehetséges katonai és hírszerzési együttműködésről tárgyaltak – írja az Al Jazeera.
A megbeszélésekre az Orosz Hadsereg 2022 fórumon került sor, Moszkvának ugyanis egyre inkább szüksége van szövetségesekre, ahogy szigetelődik el a nyugati világtól.
Oroszország ezzel veszélybe sodorhatja a történelmi szempontból erősnek tekinthető kapcsolatát Izraellel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az alkoholizmus elleni küzdelemben „semmit sem szabad tiltani, az árakat is fölösleges emelni, mivel inkább az egészséges életmódot kell támogatni. Az államfő szerint azok az érvek is primitívek, amelyek szerint „a férfiak isznak, és ez a jövőben is így lesz”.
Putyin szerdán Alekszandr Avdejevvel, Vlagyimir régió megbízott kormányzójával tartott videókonferencián kiemelte: semmit sem szabad tiltani ezen a területen, és nem szabad emelni az árat és a jövedéki adót sem. Az államfő szerint vannak egyszerű, de nagyon hatékony megoldások az alkoholizmus problémájának leküzdésére, és ezt az elmúlt évek gyakorlata is mutatja.
Szükséges az egészséges életmód népszerűsítése. Csak foglalkozni kell vele, nem szabad feladni, nem szabad azt gondolni, hogy ez másodlagos: ha más ember tovább iszik, akkor ő is
– mondta az elnök.
Nem, ez nem ilyen primitív és egyszerű, csak foglalkoznunk kell vele. Az összes intézkedés közül az egészséges életmód népszerűsítése nagyon fontos
– hangsúlyozta, hozzátéve: a propaganda önmagában nem elég. Fejleszteni kell a régió sportinfrastruktúráját, és kellő figyelmet kell fordítani a kulturális létesítményekre – idézi az államfőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz megszállók elraboltak egy polgármestert Herszon régióból – írja a Kijev Independent.
Szvetlana Korotunt, Verkhnyij Rohacsik település polgármesterét augusztus 16-án rabolták el az otthonából, és ismeretlen helyre vitték – közölte Jurij Szobolevszkij, a regionális törvényhozás helyettes szóvivője.
Elmondása szerint a polgármestert azért rabolták el, mert nem volt hajlandó együttműködni az oroszokkal.
⚡️Official: Russian occupiers kidnap mayor in Kherson Oblast.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) August 17, 2022
Svitlana Korotun, mayor of the Verkhny Rohachyk community, was kidnapped from her home on Aug. 16 and taken away in an unknown direction, according to Yury Sobolevsky, a deputy speaker of the regional legislature.
Oroszország alacsony kategóriás okostelefon-készlete 56 százalékkal visszaesett, miután a Samsung kivonult az országból. Emellett a Xiaomi és a Realme is kevesebb eszközt szállít az országba – jelentették a kereskedők.
Az év első felében összesen 9,9 millió okostelefont importáltak Oroszország területére, ez negyven százalékkal kevesebb a tavalyi adatoknál.
Az okostelefonok hiánya miatt az oroszok elkezdtek újra nyomógombos telefont használni. A hírek szerint az ország azonban hamarosan saját okostelefonokat és számítógépeket fog gyártani, illetve egy új – az Androidhoz hasonló – operációs rendszert is szeretne fejleszteni – adta hírül az Unian.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter megerősítette: Ukrajnában az adott helyzetben nem mozgósítanak mindenkit válogatás nélkül.
Hozzátette: Jelenleg nincs szükség a személyi állomány növelésére, hanem specialisták kellenek, és konkrét szakmai tudással rendelkezőket hívnak be.
A védelmi tárca vezetője rámutatott: a mozgósítást a vezérkar szakemberei irányítják.
Ők értékelik a létszámot, az erőt és eszközöket, amelyek egy adott harci feladat elvégzésére szükségesek, és felbecsülik a veszteségeket is. Legyünk realisták, nekünk is vannak veszteségeink, sebesültek és – sajnos – elesettek is
– mondta Reznyikov.
Alekszej Navalnij szerint a nyugati nemzetek nem tesznek elegendő erőfeszítést a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szoros kapcsolatban álló orosz oligarchák megbüntetésére.
Arra kell rávennünk a külföldi tisztviselőket, hogy támogassák a hatezres listánkat, vagy készítsék el a sajátjukat ahelyett, hogy a végtelenségig csak fecsegnének, és valóban azt tegyék, amit a háború első napja óta hangosan és hevesen hirdettek
– írta Navalnij a Twitteren.
Navalnij szerint a Forbes listáján szereplő 200 orosz oligarchából mindössze 46-ot szankcionált a Nyugat. Másokat – a Putyinnal való szoros kapcsolatuk ellenére – megkíméltek.
Az orosz ellenzéki vezető azt is javasolta, hogy vezessenek be 20 éves beutazási tilalmat az Egyesült Királyságba, az Egyesült Államokba és az EU-ba azon orosz tisztviselők és oligarchák számára, akik nyilvánosan támogatják az ukrajnai háborút – írja a CNN.
1/28 Putin's war with Ukraine has been going on for 6 months now. From Day 1, Western leaders firmly stated that Putin's oligarchs and bribe-takers would face imminent sanctions and wouldn’t get away this time. But they did. This is a rage thread about almost nothing being done. pic.twitter.com/vJ45Ytzhpq
— Alexey Navalny (@navalny) August 16, 2022
Volodimir Zelenszkij elutasította azt a petíciót, amelynek aláírói azt kérték, hogy nyissák meg a határokat a katonai tapasztalattal nem rendelkező 18–60 éves férfiak előtt – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
A beadványt alig pár nap alatt 25 ezren írták alá. Azt mondták, hasznosabb lenne, ha külföldre mennének inkább dolgozni, hogy támogassák anyagilag a hadsereget.
Az elnök válaszában emlékeztetett: az ország területi egységének, szuverenitásának megvédése az ukrán nép ügye, és minden állampolgár alkotmányban rögzített kötelessége.
Hozzátette: az általános mozgósításról szóló törvény értelmében azok a hadkötelesek, akik korábban nem vettek részt katonai kiképzésen, a szükséges tudás megszerzése után bekerülhetnek a fegyveres erők kötelékébe, vagy védelmi jellegű feladatokat láthatnak el.
Az államfő biztosított arról, hogy a külföldre utazás tilalmát a hadiállapot megszűnése után megszüntetik.
Andrij Sadovji arra figyelmeztette Lviv városának lakóit, hogy kemény télre kell készülniük.
Nagy valószínűséggel kemény telünk lesz. Ez logikus is, mivel nem lehet minden könnyű egy olyan országnak, amely a függetlenségéért küzd. Minden eshetőségre fel kell készülnünk
– idézi a polgármester videoüzenetét a Guardian.
Majd hozzátette, hogy a hatóságok kidolgoztak egy akciótervet a lehetséges vészhelyzetekre, amelyek az ellenség támadása miatt merülhetnek fel.
The mayor of #Lviv Andriy Sadovyi urged the city's residents to prepare for a difficult winter.
— NEXTA (@nexta_tv) August 17, 2022
People should prepare for a situation "that is difficult to imagine," he said. pic.twitter.com/yDezKA6K0v
Kínai alakulatok utaznak Oroszországba, hogy részt vegyenek egy közös hadgyakorlaton, amelyen India, Belarusz és Tádzsikisztán is részt vesz – közölte a kínai védelmi minisztérium.
Kína részvétele nincs összefüggésben a jelenlegi nemzetközi és regionális helyzettel. A gyakorlatok egy kétoldalú éves együttműködési megállapodás részét képezik
– áll a minisztérium közleményében.
Az elmúlt években hasonló orosz vezetésű, Kína részvételével zajló gyakorlatok már voltak. Ennek szándéka a „gyakorlati és baráti együttműködés elmélyítése a részt vevő országok hadseregeivel, valamint a különböző biztonsági fenyegetésekre való reagálási képesség erősítése” – olvasható a közleményben a Sky News híradása szerint.
Az Oroszországhoz csatolt Krím legfőbb tisztviselője azt mondta, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) letartóztatott egy hatfős „terrorista sejtet” egy nappal azután, hogy robbanások rázták meg Oroszország egyik ottani katonai bázisát – számolt be róla az Al Jazeera.
Mindannyiukat őrizetbe vettük. A terroristák tevékenységét, ahogyan az várható volt, a terrorista Ukrajna állam területéről koordinálták
– közölte Szergej Akszjonov, a Krím vezető tisztviselője a Telegramon, aki szerint a gyanúsítottak az Oroszországban betiltott Hizb ut-Tahrir csoport tagjai voltak.
Az FSZB közleménye nem közölte, hogy az őrizetbe vettek kapcsolatban állnak-e az észak-krími Dzsankojban lévő bázison kedden és a múlt héten egy nyugat-krími orosz katonai bázison történt robbantásokkal. Ugyanakkor Dzsankojt, valamint Jalta városát említette, mint azt a két helyszínt, ahol az állítólagos sejtet „semlegesítették”.
JUST IN: Sergei Aksyonov, a top official in Russian-annexed Crimea, claimed that the FSB security service had dismantled a six-person terrorist cell of a banned Islamist group, a day after explosions rocked one of Russia's military bases in #Crimea #Russia pic.twitter.com/pox0C0aB01
— BNN Newsroom (@BNNBreaking) August 17, 2022
Robbanások rázták meg az oroszok által megszállt Melitopol városát – közölte a Kijev Independent.
A robbanások állítólag a város központjában, egy orosz parancsnoki központ közelében történtek.
Ivan Fedorov, Melitopol polgármesterének elmondása alapján áldozatokról egyelőre nincs információjuk.
⚡️Mayor: Explosions heard in the center of Russian-occupied Melitopol.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) August 17, 2022
The explosions allegedly took place near a Russian command center but casualties are yet to be determined, said Ivan Fedorov, mayor of Melitopol in Zaporizhzhia Oblast.
Oroszországban a zsidó lakosság nagy részének tömeges külföldre vándorlásával kell szembenéznie: legalább minden nyolcadik zsidó elhagyta az országot az Ukrajnával vívott háború kezdete óta.
A Zsidó Ügynökség segít a zsidóknak a világ minden tájáról Izraelbe költözni. A szervezet szerint március óta a becslések szerint 165 ezer oroszországi zsidóból 20 500-an távoztak.
Kétségtelen, hogy a történelmi zsidóüldözés kísértete sokak fejében ott motoszkál, akik részesei ennek a hirtelen tömeges migrációnak, és azokéban, akik még mindig próbálnak kijutni Oroszországból – írja a BBC.
Moszkvában a kommunizmus bukása óta nagy erőfeszítéseket tettek a zsidó közösség fejlesztése érdekében. Az élen járók között volt Pinchas Goldschmidt, aki 1993 óta a város főrabbija. „A nulláról kezdtük a zsinagógákkal, iskolákkal, óvodákkal, szociális szolgálatokkal, tanárokkal, rabbikkal és a közösség tagjaival” – mondta a kialakult pezsgésről.
Ám alig két héttel az idén kitört háború után Goldschmidt rabbi és családja elhagyta Oroszországot, először Magyarországra ment, majd Izraelbe. Ezután lemondott állásáról, és felszólalt a háború ellen:
Úgy éreztem, hogy tennem kell valamit, hogy megmutassam teljes elhatárolódásomat és egyet nem értésemet Ukrajna inváziójával, de veszélybe sodortam volna magam, ha ezt Moszkvában maradva teszem.
Néhány orosz zsidó bírálta, amiért a rabbi elhagyta Oroszországot és felszólalt az invázió ellen, mert attól tartanak, akik maradtak, hogy közösségüket még szorosabb ellenőrzés alá vonják majd, de Goldschmidt szerint a többség neki adott igazat.
Magyarország területére 2022. augusztus 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6970 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7329 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 363 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.