Von der Leyen becsapta a lengyel kormányt – állítja az igazságügyi miniszter

Zbigniew Ziobro, aki az egyik kisebb koalíciós pártnak, a Szolidáris Lengyelországnak az elnöke, nyilatkozatában a Der Spiegel szombati cikkét kommentálta. A német hetilap szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatná, hogy kifizessék Lengyelországnak a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós alap neki járó összegét, viszont ellenzi ezt Vera Jourová, a bizottság alelnöke.

Ziobro szerint a helyzetnek a hetilap szerinti bemutatása „megtévesztés a németek részéről”. A Der Spiegel „azt a verziót próbálja terjeszteni, miszerint nem Von der Leyen csapta be a lengyel kormányt, hanem Jourová asszony” – mondta a miniszter.

Németország újabb feltételeket szabott

Von der Leyen fontos német politikusként „nyilvánvalóan becsapta a lengyel kormányfőt és az államfőt”, mivel újabb feltételeket támaszt a több közös egyeztetés eredményeképpen jóváhagyott lengyel helyreállítási tervnek – vélekedett a lengyel igazságügyi miniszter.

2020 decemberében Ziobro elmondása szerint figyelmeztette Mateusz Morawiecki kormányfőt a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel kapcsolatban. Szerinte a „cinikus német politikusoknak akkor tett engedmények csak erősebb nyomásgyakorlást, zsarolást hoztak Varsó fejére”.

Lengyelországot meglopják, ebben pedig vezető szerepet a német politika, német politikusok játszanak a német Von der Leyennel az élén

– mondta Ziobro.

B tervre lenne szükség

A miniszter bejelentette: a Szolidáris Lengyelország azt kéri Morawieckitől, hogy mutasson be egy B tervet a helyreállítási eszközökkel összefüggő helyzet megoldására. Lengyelország az EU szuverén tagjaként jogosult arra, hogy teljesítsék az elvárásait, már csak azért is, mert az Európai Bizottság „csak közvetítő volt a részben a lengyel adófizetők terhére felvett nagy hitel igénylésében” – hangsúlyozta Ziobro az MTI szerint.

A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, ennek eszközeinek kifizetését viszont a tervben foglalt szükséges feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi.

Augusztus elején Jaroslaw Kaczynski, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke azt mondta: Brüsszellel tárgyalva Lengyelország maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget mutatott, de mivel az Európai Unió a lengyel engedmények ellenére sem hajlandó kifizetni a pénzt, pártja kénytelen felülvizsgálni az EU-val való kapcsolatát.