Zelenszkij egy falánk aligátorhoz hasonlította Oroszországot

Ismét előkerültek az 1960-as években rendszeresített, 1950-es években fejlesztett Be–12-es Csajka amfíbiák: a Krím félsziget körüli járőrfeladatokat látják majd el – írja az Aerotech.

Az orosz haditengerészet már csak kevés ilyen géppel rendelkezik, amelyek egy részét épp akkor szerezték az ukránoktól, amikor 2014-ben elfoglalták a Krím félszigetet. 

A stockholmi kormány összesen egymilliárd korona (38,7 milliárd forint) értékben nyújt újabb katonai és civil segítséget Ukrajnának – mondta el Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn, miután Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt.

Az ígért katonai segély értéke 500 millió korona (több mint 19 milliárd forint). A svéd kormányfő nem pontosította a csomag tartalmát, de hangsúlyozta, hogy az előzőekhez hasonló lesz. Svédország korábban háromszor küldött egyebek között páncéltörő fegyvereket, védőeszközöket, rakétákat és aknamentesítő felszerelést tartalmazó fegyverszállítmányt Ukrajnának.

A stockholmi kormány a civil segítség részeként búzát vásárol Ukrajnától, amit élelmiszerválsággal küzdő országoknak ad tovább.

Andersson az MTI szerint aláhúzta, támogatni fogják a kijevi vezetést, amíg véget nem ér a háború.

A balti országok javaslatokat készítettek az Európai Bizottságnak a nyolcadik oroszellenes szankciócsomagról – mondta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a Die Weltnek adott interjújában hétfőn. A javaslatok az energiát, a kereskedelmet és a SWIFT-rendszert érintik.

Mi azt szeretnénk, ha ezt mielőbb elfogadnák. Ebben a kérdésben már konkrét javaslatokat nyújtottunk be a bizottságnak. Energiáról, kereskedelemről, további korlátozásokról van szó. A SWIFT-rendszert, valamint még több személyt és szervezetet szeretnénk felvenni a szankciós listákra

– mondta a diplomata.

Reinsalu szerint a korábban elfogadott szankciók „működnek, de ez nem elég”. Az észt külügyminisztérium vezetője ugyanakkor megjegyezte, hogy a korlátozások az európaiakra is negatív hatással vannak.

Rövid távon ez részben igaz, de hosszú távon nem. Ha most nem vagyunk készek egy kis kárt szenvedni, akkor a jövőben gazdaságaink még többet szenvednek. Ki kell tartani, és még szigorúbb szankciókat is bevezetni

– mondta a miniszter.

Korábban felvetődött a hír, hogy 17 késszúrással végeztek Natalja Vovkkal, akit Oroszország Darja Dugina orosz újságírónő meggyilkolásával vádol – a hírt azonban sem Moszkva, sem pedig Bécs nem erősítette meg. 

Az ukrán bérgyilkosnő halálának a hírét az Exxpress című osztrák hírportál is megírta, ám később az osztrák belügyminisztérium azt közölte a TASZSZ-szal: „Semmit nem tudunk az esetről, ezért nem is tudjuk megerősíteni az információt.”

Hiába a korábbi híresztelések, hétfőn az Exxpress már azt írta, hogy Bécs után Oroszország sem tudja megerősíteni az ukrán nő meggyilkolásáról szóló híreket. 

Az Ericsson bejelentette, hogy a következő hónapokban fokozatosan leállítja az oroszországi üzleti tevékenységét, ahogy végrehajtja az ügyfél-kötelezettségeit – írja az Al Jazeera. 

Az oroszországi üzleti tevékenységét áprilisban határozatlan időre felfüggesztő cég közlése szerint mintegy négyszáz alkalmazottat foglalkoztat Oroszországban, az érintett munkavállalóknak pedig pénzügyi támogatást nyújt majd. 

A Budapesti Közlekedési Központ 2022. december 31-ig meghosszabbította az ingyenes utazási lehetőséget a közösségi közlekedési járatain az Ukrajnából érkező menekült személyek számára – tudatta a BKK közleményében.

A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére a díjmentes utazás az eddigiekhez hasonlóan, egy személyazonosításra alkalmas ukrán úti okmány felmutatásával vehető igénybe.

A működőképesség határán vannak Luhanszk megye megszállt területein lévő bányák – számolt be Szerhij Hajdaj, a terület katonai közigazgatásának vezetője.

Mára a luhanszki régió megszállt területeinek bányáit a bezárás fenyegeti, mivel nincs, aki dolgozzon bennük. Az ellenség a bányászok többségét mobilizálta. Minden egyes behívó újabb lépés a szénkitermelés leállítása felé

– idézi a Kárpáti Igaz Szó a vezetőt, hozzátéve: a helyzet mostanra annyira súlyossá vált, hogy a nők is kénytelenek lemenni a tárnákba a férfiakkal.

Oroszország további 90 ezer katona mozgósítását tervezi – írta közleményében az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője, Vagyim Szkibitszkij.

A képviselő szerint az oroszok önkéntes zászlóaljakat és tartalékosokat vonnak össze egy zászlóaljba. Valamint tart a toborzás a katonai körzeteikben is, hogy pótolják a veszteségeket – írta a Sky News.

Algéria a Franciaországba irányuló gázszállítás 50 százalékos növelésének lehetőségét tervezi, az erről szóló egyeztetéseket már megkezdték az Engie francia energiaipari vállalattal – számolt be az Europe 1 rádió vasárnap.

A gázszállítások 50 százalékos növelésének lehetősége jelentős segítséget nyújtana ahhoz, hogy Párizs megbirkózzon azokkal a gondokkal, amelyet az orosz gázimport leállítása okoz – annak ellenére, hogy az ország nincs különösebben rászorulva az algériai gázra. 

Emmanuel Macron francia elnök és Abdel-Madzsid Tebbún algériai elnök aláírt egy közös nyilatkozatot az együttműködés megerősítéséről, amely leginkább az energiát, a biztonságot, a kultúrát és a sportot foglalja magában – írta meg a Magyar Narancs. 

Az orosz erők „átépítik” a mariupoli színházat, hogy elfedjék a háborús bűnöket – állítja a város polgármesterének tanácsadója.

Petr Andriuscsenko szerint a moszkvai erők történelmi értékmegőrzés céljából rekonstruálják a színházat, amivel csak álcázni próbálják háborús bűneiket.

A megszállók a saját háborús bűneiket leplezik. Sietnek eltüntetni minden nyomot és bizonyítékot az »újjáépítéssel« a »történelmi érték« álcája alatt.

Az egyetlen történelmi érték akkor keletkezett, amikor két bomba leesett. A megszállók most ezt próbálják meg elrejteni

– mondta Mariupol polgármesterének tanácsadója. Az orosz erők még márciusban csapást mértek a színházra, és a Guardian szerint mintegy 300 emberrel végeztek, akik az épületet használták menedékként.

Oroszország védelmi miniszterhelyettese, Dimitrij Bulgakov egy megbeszélésen rendelte el a krími lőszerraktáraknál és katonai létesítményeknél történt robbantások titokban tartását – állítja az ukrán hírszerzés főigazgatósága. 

Egyre gyakoribbá válnak a megszállt félszigetet érő hasonló támadások, ez pedig a lakosság pánikreakcióját válthatja ki, ezért döntött úgy az orosz vezetés, hogy titkolni próbálja a hasonló híreket – írja az Ukrainska Pravda. 

Amennyiben mégis kiszivárog valami, megkeresik és felelősségre vonják a tetteseket.

Szeptember 1-jén kezdik meg az iskolai tanévet Kárpátalján, de csak azokban az iskolákban lesz fizikai részvétellel történő oktatás, ahol van kialakított óvóhely – írja a Magyar Nemzet.

A személyes részvételen alapuló oktatás feltétele, hogy az iskolák óvóhelyet alakítsanak ki a tanintézményen belül vagy egy közeli épületben, és ezt a hatóság is ellenőrizze, jóváhagyja. Az ukrán oktatási tárca augusztus közepén még úgy kalkulált, hogy az ukrajnai iskolák mintegy 41 százalékában van megfelelő óvóhely. 

Szeptember 1-jén pedig már egy gyakorlatot is tartanak a gyerekeknek, amelyen elmagyarázzák nekik, hogyan kell majd az óvóhelyre vonulniuk, és a folyosókon is kijelölik az útvonalakat.

A gyakorlatban még én is nehezen tudom elképzelni, de működnie kell, ha muszáj

– mondta Kovács Péter, az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium igazgatója.

Az iskola vezetője a Magyar Nemzetnek azt is elmondta, hogy a háború gyakorlatilag „hirtelen halált” jelentett a magyar kisebbségnek, mivel sokan elmenekültek Kárpátaljáról. Így nemcsak a tanulókból, hanem a pedagógusokból is hiány van, mindemellett „megfogyva, de törve nem” még mindig működnek az oktatási intézmények. 

Egyszer véget ér ez a rémálom, és akkor hazatérnek azok is, akik megrémültek, elmentek

– fogalmazott.

Kovács Péter hozzátette azt is: nagyon változó, hogy mikor szólalnak meg a légiriadót jelző szirénák Kárpátalján. Van olyan hét, amikor egyáltalán nem, de van olyan nap is, amikor „mint a kanalas orvosságot, úgy osztják”, akár háromszor is.

A Pentagon egykori afgán pilótákat képez ki Kaliforniában, hogy Lengyelországon keresztül Ukrajnába küldjék őket – közölte egy katonai-diplomáciai forrás hétfőn a TASZSZ-szal.

Tudomásunk szerint a Pentagon egy éve kezdte toborozni az egykori afgán pilótákat, akik az amerikaiakkal együtt szolgáltak az Egyesült Államokban. Kiképzésük Kaliforniában kezdődik, a tervek szerint pedig ezt követően mindannyiukat Ukrajnába küldik Lengyelországon keresztül

– közölte a forrás, majd hozzátette, hogy ebben nemcsak az egykori pilóták, hanem a különleges egységeknél szolgáló afgánok is érintettek. Szerinte ugyanakkor ezek az intézkedések nem befolyásolják Oroszország ukrajnai különleges hadműveletének kimenetelét.

Hétfő hajnalban az oroszok által megszállt Nova Kakovka települését bombázta az ukrán hadsereg.

A várost és környékét több alkalommal is lőtték az utóbbi hetekben, közlésük szerint elsősorban a lőszerraktárakat próbálták megsemmisíteni a térségben. 

A Központi Katonai Körzet parancsnoka, Alekszandr Lapin vezérezredes állami kitüntetéseket adott át a „Luhanszki Népköztársaság” felszabadításakor bátorságot és hősiességet tanúsító katonáknak. Erről hétfőn számoltak be az Orosz Föderáció védelmi minisztériumában a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Az önök határozott, bátor és merész cselekedeteinek köszönhető az ellenség legyőzése és a Luhanszki Népköztársaság felszabadítása. Ma a nép bátran tekinthet a jövőbe. A haza büszke rátok, tartsátok meg, vigyázzatok magatokra és beosztottjaitokra, és ne feledjétek: az ellenséget legyőzzük, a győzelem a miénk lesz

– mondta Lapin a kitüntetések átadásakor.

Mintegy 50 katona kapott Bátorságrendet, a haza szolgálatáért és bátorságért. Lapin a Pirogov-rendeket is átadta azoknak a katonaorvosoknak, akik önzetlenségről tettek tanúbizonyságot és életüket kockáztatták az orvosi ellátásokkor. Több katonának a „hadnagy” első tiszti rangot és magasabb katonai rangokat idő előtt átadták.

Anasztaszija Alekszandrova, egy 12 éves fiatal lány leginkább a telefonját babrálva tölti az időt, mivel a környéken nem maradt senki vele egykorú. A februári orosz invázió óta a tanítás is csak online zajlik, úgyhogy a kislány a közösségi oldalakhoz és a videójátékokhoz menekül unaloműzésképpen – írja a Szabad Európa. 

Kevesebbet beszél és kevesebbet jár ki. Általában itthon marad, és a telefonján

játszik

– mondja Anasztaszija nagymamája, Olena Alekszandrova. Ez a fajta magatartás, az online térbe való visszavonulás egyre jellemzőbb a Donyecki régióban élő fiatalokra – vélekedik a portál.

A fiatalok a háború mellett még a magánnyal és az unalommal is kénytelenek szembenézni, mivel százezrek menekültek el a környező nagyvárosokból.

Az orosz erők Kelet-, Dél- és Északnyugat-Ukrajnában indítottak támadásokat – jelentették vasárnap a helyi hatóságok a Moscow Times szerint.

A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk régióban lévő Nikopol városát ért támadásban egy nő meghalt, két ember pedig megsebesült – közölte a regionális törvényhozás szóvivője.

Egy lebombázott lakóépület Ukrajnában Nikopol Dnyipropetrovszk megyében 2022. augusztus 11-én

Fotó: Metin Aktas/Anadolu Agency via Getty Images

A Zaporizzsjai területen Orikhiv városát hat óra alatt 200 alkalommal lőtték, egy nő és két kisgyermek megsérült. Az orosz média arról számolt be, hogy az orosz erők megtámadták a régió közigazgatási központjában, Zaporizzsjában található Motor Szics katonai repülőgépmotor-gyárat.

Ukrajna második legnagyobb városában, az orosz határon fekvő Harkivban leromboltak egy közigazgatási épületet, míg a szomszédos Szumi régióban hat települést 82 alkalommal lőttek – az érintett területek polgármestere és kormányzója szerint.

Az északnyugati Rivnye régió északnyugati részén fekvő Szarnij körzetében az ukrán katonai infrastruktúrát ért támadásnak nem voltak áldozatai.

Kilenc ember megsérült, amikor heves harcok alakultak ki Energodar városában, két ember életéért jelenleg is küzdenek az orvosok – számolt be a Zaporizzsjai régió közigazgatása. 

A Zaporizzsja atomerőmű Ukrajnában 2022. augusztus 22-én

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

A Ria Novosztyi azt írja, korábban a város hatósága azt közölte, egy ukrán drónt semmisítettek meg a zaporizzsjai atomerőmű fölött. Hozzátették: a harcokban csaknem negyven parkoló autó és számos lakóház rongálódott meg. 

Az ukrán katonák azt állítják, hogy megtámadtak három orosz parancsnoki állomást és legalább két lőszerraktárt az ország déli részén található Herszon régióban.

Az ukrán hadsereg déli hadműveleti parancsnoksága közölte, hogy erőik 11 orosz katonát öltek meg, valamint 11 rakétavetőt, három páncélozott járművet és egy önjáró tarackot semmisítettek meg.

Ukrán katonák egy katonai gyülekezési ponton Herszon régióban Ukrajnában 2022. július 15-én

Fotó: Metin Aktas/Anadolu Agency via Getty Images

Az oroszok által kinevezett adminisztrációs főnök, Vlagyimir Leontyev a Ria Novosztyi orosz állami ügynökségnek megerősítette az ukrán támadásokat, mondván, hogy Nova Kahovka városára négyszer lőttek – írja az Al Jazeera. 

Magyarország területére augusztus 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 7055 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 10 112 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 465 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – police.hu.

Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 28-án 545 ember, köztük 170 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Orosz rakéta csapódott katonai infrastruktúrába az észak-ukrajnai Rivne régióban – számolt be a Guardian.

Az eddigi értesülések szerint nincsenek áldozatok, és a rakéták a határon túlról, Belaruszból érkeztek.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!