Eltűntek az orosz turisták Magyarországról

Szombaton újabb négy kárpátaljai katona halálát jelentették be – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

Néhány napja amiatt rendeltek el gyásznapot, hogy egy nap alatt hat kárpátaljai katona is meghalt. A kárpátaljai portál szerint most a beregsárréti Olekszandr Melnik, a munkácsi Roman Matvijiv, az ungvári Szerhij Csernyikov, valamint a 29 éves Ivan Mudraninec haláláról érkezett jelentés, akik az elmúlt napokban vesztették életüket a fronton. 

Az ukrán védelmi minisztérium kiadta frissített statisztikáit az orosz háborús veszteségekről, amelyet Twitter-oldalukon közöltek.

Állításuk szerint közelít az ötvenezerhez a halott orosz katonák száma, ami a legutóbbi adatokhoz képest 450 fővel bővült.

Emellett elveszített többek közt 15 tankot, 27 páncélozott járművet, és 13 tüzérségi fegyverrendszert az orosz hadsereg szombat óta.

Nem Oroszországban, hanem Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendezik a 2023-as sportlövő világbajnokságot.

A nemzetközi szövetség (ISSF) honlapján szombaton közölt hírben nem indokolta a szervezet végrehajtó bizottságának pénteki döntését, de az minden bizonnyal összefüggésben van Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával.

Az ISSF ugyanis – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlásának megfelelően – korábban már eltiltotta az általa szervezett versenyekről az orosz és fehérorosz sportlövőket, illetve tavasszal elismerését fejezte ki, amiért az európai szövetség (ESC) Moszkva helyett idén az olimpiai kvalifikációs sportlövő Európa-bajnokságot Larnacán és Wroclawban rendezi.

A 2023-as sportlövő vb-t a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) Oroszországra kirótt szankciói miatt már 12 hónappal elhalasztották.

Az orosz erők szeptember 3-ról 4-re virradó éjjel megtámadták a Kijevszkij negyedet Harkiv városában – számolt be Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere a Telegramon.

Két csapásról tudunk. A jelentések szerint az első Kijevszkij negyed lakóövezetét érte, ám az áldozatokról és a keletkezett kárról egyelőre még nincs pontos információm

– írta a polgármester.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vasárnap Németországba látogat.

A két fél között a háború első szakaszában minimális feszültség volt, ugyanis kijevi vezetés korábban bírálta a német segélyeket, amelyeket túl kevésnek és túl késeinek tartottak.

Azonban Scholz júniusi kijevi látogatása és a Németországból érkező fegyverutánpótlás javította a két ország viszonyát – írja a Guardian.

Smihal a német sajtónak tett nyilatkozatában kijelentette, hogy Németország óriási előrelépést tett a támogatások terén, de a miniszterelnök szerint Ukrajnának többre van szüksége, gondolva itt a modern harckocsikra.

Scholz katonai kitüntetéssel fogadja majd Smihalt az országba való megérkezésekor.

Egy helyi felvétel szerint így működik az iskolai propaganda az oroszok által megszállt Bergyanszk városában: 

A gyerekek orosz zászlókat kaptak, miközben Oroszországról tartották nekik előadást.

A dél-ukrajnai Bergyanszkot még a háború elején foglalták el az oroszok, de a térségben partizánmozgalom működik és időről-időre robbantásos akciókat hajtanak végre. 

A német kormány egy újabb, 200 millió eurós támogatást biztosít azoknak az embereknek, akik elmenekültek otthonukból, de Ukrajna határain belül maradtak – ezt mondta Svenja Schulze gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős miniszter a Funke Mediagroupnak adott interjúban. 

Közölte, hogy a támogatás jelentős részét az ukrán kormány egyik programjának keretében fogják folyósítani. „A támogatás célja, hogy a belső menekültek el tudják látni magukat a legszükségesebb dolgokkal” – mondta a miniszter. 

A brit csapatok részt vettek a svéd és a finn fegyveres erőkkel közösen tartott, az Éber kés (Vigilant Knife) kódnevű hadgyakorlaton –  írja az MTI. 

A hadgyakorlatot augusztus 29-e és szeptember 2-a között tartották az észak-finnországi Rovaniemiben és Rovajarviban. Az eredeti bejelentés még csak arról szólt, hogy a svédek és finnek gyakorlatoznak közösen, most azonban a brit védelmi minisztérium bejelentette, hogy ők is részt vettek a gyakorlaton. 

Tájékoztatásuk szerint a gyakorlat a hadseregek közötti együttműködés megerősítését szolgálta, mivel Svédország és Finnország egyaránt pályázik a NATO-csatlakozásra. A gyakorlatot az orosz–ukrán háborúra is reagálva rendezték meg, mivel a konfliktus Európa-szerte kiélezte az orosz agresszióval szembeni aggodalmakat.

Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta: „miközben Európában háború dúl, fontosabb, mint valaha, hogy megerősítsük nemzetközi partnerkapcsolatainkat. Üdvözöljük Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, és továbbra is együtt fogunk gyakorolni, hogy készen álljunk a közös biztonsági kihívásokra”.

Hozzátette azt is, hogy az Éber kés hadgyakorlat felbecsülhetetlen értékű lehetőség volt a brit hadsereg számára, hogy fejlessze készségeit és tapasztalatait a hideg időjárási körülmények közötti hadviselés terén.

Magyarország területére szeptember 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6863 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 12593 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 293 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szeptember 3-án 105 ember, köztük 30 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről, értesüljenek nálunk a legfontosabb tudnivalókról. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.