Ez a poszt a következő Percről percre része:
Saját tábornokai gyilkolhatják meg az elszigetelt Putyint
-
Elképzelhető, hogy a közvetlen beosztottjai meggyilkolják az orosz elnököt, ha az atomfegyverek bevetése mellett dönt – erről beszélt Peter Duncan, a University College London (UCL) szlavisztikaprofesszora, kelet-európai kutatója.
Az orosz elnök az utóbbi napokban beszélt arról, hogy ha az ukrajnai népszavazások után a Donyecki, Luhanszki, Herszoni és Zaporizzsjai terület csatlakozik Oroszországhoz, akkor azok védelmére atomfegyvereket is bevethetnek. A professzor viszont úgy látja, hogy ha az orosz elnök így dönt,
akkor ez akár visszafele is elsülhet, és pont Putyin számára lehet végzetes.
Peter Duncan kifejtette, hogy az orosz elnök az utóbbi időben „elszigetelődött a valóságtól”, és valójában már nem érti mindazt, ami körülötte történik. „Egyszerűen nem fogja fel, hogy mi történik Oroszországban, mit gondolnak az emberek Oroszországban, és hogy mit gondolnak az emberek külföldön. És ezért halmoz hibát hibára” – vélekedett a professzor.
Vlagyimir PutyinFotó: Antonio Masiello / Getty Images HungaryA szakértő azt is hozzáfűzte, hogy az orosz elnök már annak a következményeit sem látja át, hogy mi lenne, ha bevetné az atomfegyvereket, és szerinte ha úgy döntene, hogy ezt teszi, akkor legközelebbi „szövetségesei” ellene fordulnának.
Úgy vélem, hogy ha Putyin a nukleáris fegyverek használata mellett döntene, és utasítaná Sojgut [a védelmi minisztert] és Geraszimovot [a vezérkari főnököt], hogy vessék be azokat Ukrajnában, akkor nagyon valószínű, hogy ők megtagadnák a parancsot, Putyin ellen fordulnának, és akár meg is gyilkolnák
– mondta a professzor, hozzáfűzve: Putyint nem lenne egyszerre megölniük, de ha az orosz titkosszolgálaton (FSZB) belül néhány embert maguk mellé állítanának, akkor sikerülhetne nekik.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az orosz hadsereg korszerűtlen, elavult katonai felszereléseiről és fegyvereiről számos kép, videó került ki a világhálóra az elmúlt hónapokban.
A legújabb felvételeken az látszik, hogy behívott orosz tartalékosok azt szemlélik, milyen állapotban lévő Kalasnyikov gépkarabélyokat kaptak. Legtöbbjük megdöbbenve nézi, milyen fegyverekkel kell a frontra vonulniuk, ugyanis a lőfegyvereket vastagon ellepte a rozsda.
— Ian Birrell (@ianbirrell) September 24, 2022
автоматы для путенских мобиков pic.twitter.com/usvYrT3F9Z
— IgorGirkin (@GirkinGirkin) September 24, 2022#Primorye: #Mobilized conscripts report they were handed half-rotten Kalashnikov assault rifles. They are, to put it mildly, shocked. pic.twitter.com/VUvvFcyGcJ
— NEXTA (@nexta_tv) September 24, 2022 -
Ramzan Kadirov csecsen vezető, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök „vérebeként” is emlegetnek, fenyegető bejegyzést tett közzé Telegram-csatornáján. Mint írta, Oroszország hatalmas ország, és olyan sok erőforrással rendelkezik, hogy a NATO és a Nyugat belefáradna a számolgatásba.
Majd megjegyezte azt is, hogy nemcsak a természeti, hanem a katonai erőforrásokat tekintve is jelentősen a nyugati országok felett áll. Azzal érvelt, hogy a bűnüldöző és katonai szervekkel együtt körülbelül 5 millió embert tudnának mozgósítani, azonban a felét így is szolgálatban hagynák, és csak 2,5 millió emberre lenne szükség ahhoz, hogy „bármely nyugati hadsereget lerombolják”.
Bejegyzésében megemlítette azt is, hogy milyen „szánalmas látvány”, ahogy többen menekülnek Oroszországból.
Az ingyenélők, a semmittevők, a lógósok, az élősködők soha nem fognak jót tenni. Csak ártani. Haszontalan emberek. Hadd meneküljenek, miközben a nagy Oroszországnak vannak és mindig is voltak olyan erőforrásai, amelyeket a Nyugat soha nem vett figyelembe. Ez a mi erősségünk
– vélekedett a csecsen hadúr, aki szerint az orosz és az ukrán mozgósítás nagyban különbözik egymástól. „A mi esetünkben a tartalékosok kiképzése egyszerűen csak folyamatban van: egy-két hónapig a gyakorlótéren lesznek, hogy emlékezzenek a manőverekre és a taktikára, aztán majd meglátjuk. Ha szükségünk van rájuk, jó. Ha nincs szükségünk, még jobb” – írta Kadirov.
-
Az ENSZ Közgyűlésén az orosz delegációval lefolytatott találkozók száma arra enged következtetni, hogy Moszkva elszigeteltsége nem valósult meg – mondta Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője.
Ma különösen fájdalmas volt az elszigeteltség. Tucatnyi barátunkkal és kollégánkkal vártuk, de végül nem érkezett meg
– viccelődött a Telegram-csatornáján. A bejegyzéshez egy Szergej Lavrovról és Abdullah bin Zayed Al Nahyanról készült fotót mellékelt, amelyen melegen üdvözlik egymást New Yorkban – írja a TASZSZ.
-
Már néhány órával azután, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a tartalékosok részleges mozgósítását, alig tudtak repülőjegyet foglalni azok, akik ennek hallatán menekülőre fogták.
„Nem akarok ágyútöltelék lenni” – magyarázta a Moscow Times-nak egy névtelenséget kérő moszkvai menekülő. Bár az orosz törvények korlátozzák az állampolgárok mozgási szabadságát katonai mozgósítás esetén, a Kreml egyelőre nem tett lépéseket annak érdekében, hogy lezárja Oroszország határait – írja az Euobserver.
A tömegével menekülő oroszok az európai menedékjog számára is nagy kihívást jelentenek: Észtországban és Lettországban biztosan nem kapnak menedékjogot, Finnország, Litvánia és Lengyelország reakciója pedig még kérdéses.
Az oroszországi állampolgári kötelesség teljesítésének megtagadása nem jelent elegendő indokot arra, hogy menedékjogot kapjanak
– közölte a Reuters-szal Urmas Reinsalu észt külügyminiszter. Lett kollegája szerint „biztonsági okok miatt Lettország nem fog humanitárius vagy másfajta vízumot adni ezeknek az orosz lakosoknak, akik távol tartják magukat a mozgósítástól”.
A litván külügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy a menedékjogi funkciókat „a szokásos módon, minden körülményt figyelembe véve és személyre szabottan fogják elbírálni”, de hozzátette, országának „nem célja és nem képes humanitárius okokból megadni a vízumot minden oroszországi lakosnak, aki azt kérelmezi”.
-
Az észak-atlanti szövetség nem fog háborúzni Oroszországgal – mondta Klaus Iohannis román államfő szombaton.
Románia a NATO tagjaként kész minden forgatókönyvre az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatban
– hangsúlyozta, ugyanakkor azt is kiemelte, szerinte „nem lesz szükség semmilyen forgatókönyvre, mert amit mindenki akar, az az, hogy Oroszország kivonja csapatait Ukrajnából és béketárgyalásokat folytasson a két ország”.
A románok nem akarnak háborúzni, ahogyan a NATO sem fog háborúzni Oroszországgal
– mondta a TASZSZ állami hírügynökség szerint a román államfő.
-
A rezsiárak emelkedése miatt nem tudják majd, hogyan fogják elszállásolni az Ukrajnából menekült embereket Tiszakürtön és Tiszapüspökiben.
Tiszakürtön a kialakult helyzet miatt a művelődési ház mellett a könyvtár sem a megszokott rendben lesz nyitva. A májusban érkezett öt ukrán édesanya és gyermekeik számára pedig naponta négyezer forintot kap az önkormányzat, ám ez nem elegendő a fűtési szezonra.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hírportál azt írja, Tiszapüspökiben sem tudják már kigazdálkodni a fűtési szezont a menekültek számára. A településre még nyáron érkeztek Ukrajnából, akkor az önkormányzat az egyik Tisza-parti oktatóközpont épületében tudta elszállásolni a családokat.
Már jeleztem az Operatív Törzs felé, hogy a fűtési szezon kezdetétől nem tudjuk biztosítani nekik a szállást, mert ez az épület tulajdonképpen nyári diákszállás, nincs téliesítve. Egyébként is ujjnyi rések vannak az ajtókon, és ilyen rezsiárak mellett meg sem próbáljuk felfűteni elektromos hősugárzóval
– mondta Bander József polgármester.
-
Mexikó az ukrajnai békét előteremtő javaslatokon dolgozik – nyilatkozta Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter pénteken a Szergej Lavrovval való találkozás után.
Megkezdtük a munkát
– mondta Ebrard.
Korábban Mexikó egy bizottság felállítását javasolta az ukrajnai béke megteremtése érdekében – írja a TASZSZ. A javaslat célja a konfliktus új tárgyalási alapokra való helyezése lett volna, illetve egy olyan környezet teremtése, amely növeli a bizalmat és csökkenti a feszültséget – tette hozzá a mexikói külügyminiszter.
Marcelo EbrardFotó: Jeenah Moon / Bloomberg / Getty Images Hungary -
A börtönben lévő orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij ötödik alkalommal került magánzárkába augusztus közepe óta, véleménye szerint politikai indíttatású okok miatt – írja a Szabad Európa.
A Kreml legfőbb, szókimondó kritikusát újabb 12 napra visszaküldték a magánzárkába egy nappal azután, hogy véget ért az előző, 15 napos büntetése – írta Kira Jarmisz, Navalnij sajtótitkára szeptember 23-án Telegramon.
Eközben a politikus Twitter-fiókjában megjelent egy felvétel, amelyen Navalnij egy bírósági tárgyaláson szólal fel egy videóban. Ebben azt állítja, hogy a magánzárkába való visszaküldése politikai okokból történt, miután nemrég bírálta Vlagyimir Putyin részleges mozgósításra vonatkozó bejelentését.
Hogy kiálljak az ellen az ötlet ellen, hogy népünkből több százezer embert küldjenek más ártatlan emberek megölésére a semmiért, ha kell, 12 napra vagy még annál is tovább büntetőcellába megyek
– mondta Navalnij nyilatkozatában.
Fotó: Contributor / Getty Images Hungary -
Eddig 23 ország nyújtott be kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához azzal a szándékkal, hogy harmadik félként vehessen részt Ukrajna Oroszország elleni perének elbírálásában. A kérelmek beérkezését a strasbourgi bíróság is megerősítette – írja az Unian hírügynökség.
Bulgária, Görögország, Málta, Magyarország és Ciprus kivételével valamennyi uniós ország jelezte, hogy kiáll Ukrajna mellett. A nem EU-tagállamok közül Norvégia már csatlakozott a megtámadott országot támogatók közé, az Egyesült Királyság és Izland pedig csatlakozási hajlandóságát jelezte a perben, míg a Genfi Nemzetközi Humanitárius Jog és Emberi Jogok Akadémiája akkreditációt kért.
Bár Oroszország az Európa Tanácsból való kizárása miatt szeptember 16-án kikerült az Emberi Jogok Európai Egyezményéből is, az EJEB továbbra is mérlegelheti, vizsgálhatja az Oroszország által ezen időpont előtt elkövetett, feltételezhető bűncselekményeket. Ukrajna június 23-án indított pert Strasbourgban.
Az ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottsága az Ukrajnában elkövetett jogsértésekkel kapcsolatban bizonyítékokat talált arra, hogy az orosz hadsereg számos háborús bűnt követett el az elmúlt hónapokban Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi megye megszállt területein. A jelentést szeptember 23-án, pénteken terjesztették elő.
A megállapított háborús bűncselekmények között szerepel a robbanófegyverek illegális használata, a válogatás nélküli támadások, a személyes integritás megsértése, a kivégzések, a kínzás és rossz bánásmód, valamint a szexuális és nemi alapú erőszak esetei. Az illetékes bizottság a gyermekek jogainak megsértését is bizonyítottnak találta.
-
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 7276 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4989 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 254 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől szeptember 23-án 181 ember, köztük 59 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
-
Nyilvánosságra hozták az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazások első napjának eredményeit a szakadár donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai területeken.
Az eredmények szerint a de facto Luhanszki Népköztársaságban a részvételi arány 21,97 százalék volt az első napon, ami azt jelenti, hogy mintegy 298 900 választópolgár adta le szavazatát.
Donyeckben az első napon 23,64 százalékos volt a részvételi arány, több mint 370 ezer lakos szavazott.
A szintén orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai területen a választók több mint 20,5 százaléka adta le szavazatát az első napon. A legkisebb arányban Herszonban mentek el szavazni, csupán a lakosság 15 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.
A szakadár területeken szeptember 23-án indított népszavazás vasárnapig tart.
Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters -
Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint az, aki megpróbál kibújni Oroszország részleges mozgósítása alól, nem más, mint „gyáva, áruló és másodosztályú ember”.
Szerinte akkor, amikor ezeknek az embereknek szükségük van az államra, akkor ők a jogaikat követelő állampolgárok, és általában az orosz alkotmányra mutogatnak.
De amikor az államnak szüksége van a támogatásodra, és beidéznek, ki vagy te?
– tette fel a kérdést Kadirov közösségi oldalán. Szerinte azok, akik kifogásokat keresnek, és azért nem vesznek részt Moszkva részleges mozgósításában, azokról „semmi nem mossa le a szégyent”.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki tudósításunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!