Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A TASZSZ hírügynökség szerint a Zaporizzsjai területen a szavazók 93 százaléka az Oroszországhoz való csatlakozás mellett voksolt.

Az orosz hírügynökség a szavazás első, pénteki napjának eredményéről közölt adatokat, egy orosz közvélemény-kutató intézet exit poll felmérésére hivatkozva. Azt írták, hogy az intézet aznap 500 szavazót kérdezett meg arról, hogy miként voksolt.

Elmondásuk szerint közülük csak 7 százalék szavazott amellett, hogy Zaporizzsja Ukrajna része maradjon, miközben 93 százalék Oroszország mellett döntött. 

A nemzetközi közvélemény, valamint Ukrajna ugyanakkor a napokban jelezte: az oroszok által megszállt területeken tartott „népszavazások” eredményét nem fogják elfogadni.

A Szabad Európa szerkesztője, Rikard Jozwiak úgy értesült, hogy az Oroszország elleni következő – szám szerint nyolcadik – uniós szankciós csomagban nem vezetnek be újabb korlátozásokat az Oroszországból érkező olajra.

Az újabb szankciókról az Európai Tanács következő, október eleji ülésén döntenek a tagállami vezetők, de az energiaszektort érintő korlátozásokat össze akarják hangolni a G7-országok által megszavazott lépésekkel.

Rikard Jozwiak erről azt írta a Twitteren, hogy a G7 még nem dolgozta ki azt, hogy pontosan miként korlátoznák az Oroszországból érkező olaj árát, és ezért várhatóan az uniós szankciós csomagban sem lesz szó erről.

Ehelyett azonban korlátozásokat vezetnek be Oroszországgal szemben a vegyi anyagok, illetve gép- és fémipari termékek kereskedelmét illetően, továbbá számos olyan orosz tisztviselő vagyonát befagyaszthatják, akik részt vesznek az oroszok által megszállt ukrajnai területeken tartott „népszavazások” lebonyolításában. 

Komolyan veszi Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetését – erről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a CBS amerikai hírtelevíziónak adott, vasárnap közzétett interjúban az MTI szerint.

Talán tegnap még blöff volt. Mostanra ez a valóság lehet

– jelentette ki Zelenszkij az adásban, majd a zaporizzsjai atomerőmű körül zajló harcokra utalva úgy fogalmazott, hogy Putyin az „az egész világot meg akarja ijeszteni”, és hogy szerinte ez még csak az orosz elnök első lépése.

Vlagyimir Putyin a napokban jelentette ki, hogy Oroszország területi épségének védelmében – beleértve a megszállt ukrajnai területeket is, ha azok Oroszországhoz csatlakoznak – minden, rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és azt is hozzátette, hogy „ez nem blöff”. 

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap délután közölte, hogy Oroszország 2500 ukránt tart fogva, és a katonák mellett civileket is foglyul ejtett.

Oroszország a legutóbbi fogolycserén 215 ukrán állampolgárt engedett szabadon, ám Ukrajna azt állítja, hogy az oroszok megtagadták a civilek átadását – számolt be a Sky News.

A fogolycsere részeként az ukránok átadták az oroszoknak az idén tavasszal elfogott, Vlagyimir Putyinhoz is közel álló oroszpárti ukrán politikust, Viktor Medvedcsukot.

A The New York Timesnak adott interjút Olaf Scholz német kancellár, akitől az amerikai lap azt is megkérdezte, hogy miért vonakodnak harckocsikat küldeni Ukrajnának.

Az ukrán fél több alkalommal is kérte az utóbbi időben a németeket arra, hogy küldjenek nekik több harckocsit. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter például úgy fogalmazott, hogy a németek „egyetlen racionális érvet sem hoztak fel amellett, hogy miért ne tudnának küldeni ezekből a fegyverekből”, és csak „elvont félelmekre és kifogásokra” hivatkoztak.

Olaf Scholz most azt mondta erről a New York Timesnak: „A vezetés nem arról szól, hogy azt kell tenni, amit az emberek kérnek tőled. A vezetés arról szól, hogy megfelelő döntéseket kell hozni, és nagyon erősnek kell lenni. Ez az, amit én csinálok” – mondta, majd hozzátette azt is: 

Együttműködünk, közösen dolgozunk a szövetségeseinkkel, egyedül sosem csinálunk semmit. Így reagálunk erre a nagyon veszélyes háborúra. 

A kancellár azt is hozzáfűzte az interjúban, hogy Ukrajnát támogatják, de csak úgy, hogy „a konfliktus ne eszkalálódjon egy Oroszország és a NATO közti háborúvá, mert az egy katasztrófa lenne”. 

A New York Times azt is megjegyezte, hogy a kancellár arra a kérdésre sem adott választ: „Szeretné-e, ha Ukrajna győzne?”. Olaf Scholz mindössze annyit mondott, hogy szerinte „Oroszország nem győzhet” a háborúban.

A közösségi médiában kezdett el terjedni egy mém, amelyben Georgia és Oroszország határát helyezték egymás mellé 2008-ban és 2022-ben. 

Az oroszok a részleges mozgósítás bejelentése után kezdtek el menekülni az országból. Észtországban és Lettországban azonban biztosan nem kapnak menedékjogot, Finnország, Litvánia és Lengyelország reakciója pedig még kérdéses. 

Kiképzés nélkül küldik az újonnan besorozott katonákat a frontra az oroszok – közölte vasárnap este az ukrán hadsereg.

Hadműveleti tájékoztatójukban azt írták, hogy az orosz katonai-politikai tisztviselők 24 órában dolgoznak azért, hogy végrehajtsák a hét közepén elrendelt részleges mozgósítást.

Elmondásuk szerint a Krím félszigetén található, több százezer lakosú Szevasztopolban körülbelül 1000 behívólevelet osztottak ki az oroszok, és nekik azt megígérték, hogy csak a Herszoni területen kell szolgálatot teljesíteniük majd.

Az ukrán hadsereg közleményében azt is hozzáfűzték, hogy az orosz hadvezetés az újonnan érkező katonákat

Elmondásuk szerint mindez negatívan hat az orosz katonák moráljára, valamint teljesítményére is. 

Robbanás dördült a dél-ukrajnai Melitopol város északi részén, egy autó porig égett – erről Ivan Fedorov, a város polgármestere számolt be a Telegramon.

A polgármester hozzátette: a részletes információk gyűjtése folyamatban van – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az égő autóról felvétel is készült.

Az utóbbi napokban elvesztette a lendületét a korábban sikeres keleti ellentámadás – erről számolt be az AFP hírügynökség helyszíni tudósítója.

A hírügynökség szerint a támadás elsősorban az időjárási körülmények – a heves esőzés –, valamint az orosz ellenállás hevessége miatt lassult le.

Azt írták, hogy az Oszkil folyó partján, Kupjanszk városában – amelynek elfoglalása az offenzíva fő célja volt – állandó tűzpárbajt vív az orosz és ukrán tüzérség. 

Most nehezen tudnánk előnyomulni az időjárás miatt, ezért [a tüzérséggel] a páncélozott járműveiket, a lőszerraktáraikat és a katonáikat vesszük célba

– mondta Roman Malina, az ukrán hadsereg tisztje az AFP-nek. 

Mindeközben Andrij Kanasevics, Kupjanszk ukránok által kinevezett katonai vezetője azt mondta a hírügynökségnek még pénteken, hogy az ukrán erőknek körülbelül 10 napjába telhet az, hogy stabilan az irányításuk alá vegyék a stratégiai szempontból fontos várost és környékét.

Az AFP riportja szerint ez utóbbi azzal magyarázható, hogy az Oszkil folyó keleti partjáról többé-kevésbé visszaverték ugyan az oroszokat, de egy hídfőállásuk még maradt, és onnan időről időre megpróbálnak kitörni és támadást indítani. És amíg ezt a hídfőállást nem számolják fel a ukránok, addig nincs esély arra, hogy a Harkivi területről a szomszédos Luhanszki terület irányába offenzívát indítsanak.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter csütörtökön közölte: azok az oroszok, akik most a mozgósítás elől menekülnek országukból, nem teljesítik a humanitárius vízum kiadásának feltételeit Csehországban. A részleges mozgósítást szerdán rendelte el Vlagyimir Putyin orosz államfő.

„Úgy vélem, hogy ezeknek az embereknek, hasonlóan, mint az ukrajnai menekülteknek, vízumot kellene adnunk – szögezte le az elnök. – Az a személy, aki most Oroszországból menekül, nem jelent biztonsági veszélyt” – hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a menekülő oroszok vízumainak ügyében az egyes tagállamoknak önállóan kell dönteniük. Az uniós tagállamoknak be kellene engedniük területükre a menedéket kérő oroszokat, majd az egyéni kérelmek alapján kellene döntést hozniuk.

Petr Fiala cseh kormányfő a Blesk.cz hírportál vitájában csütörtökön azt mondta, hogy

Hozzátette: a kormánynak nincsenek olyan információi, amelyek alapján feltételezhető lenne, hogy nagyszámú orosz állampolgár szeretne most vízumot kérni a cseh hatóságoktól.

Csehország az Európai Unió első tagállamaként már február végén leállította a vízumkiadást az orosz állampolgároknak. Az intézkedés, amelyet időközben a belarusz állampolgárokra is kiterjesztettek, továbbra is érvényben van – adta hírül az MTI.

Milos Zeman

Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / Getty Images Hungary

Szerbia nem fogadhatja el az ukrajnai régiókban zajló népszavazások eredményeit, mert ez ellentétes állami és nemzeti érdekeivel – jelentette ki vasárnap Belgrádban Nikola Selaković szerb külügyminiszter.

Mint mondta, egyrészről Szerbia elkötelezett a nemzetközi jog alapelvei és szabályai, valamint az ENSZ alapokmánya iránt, másrészről pedig ez teljesen ellentétes lenne az ország érdekeivel, valamint a területi egységet, önállóságot és a határok sérthetetlenségét hirdető politikájával.

Szerbia az ukrajnai háborút illetően is igyekszik egyensúlyozni Kelet és Nyugat között, ahogyan az európai integrációt illetően is teszi. Az ENSZ közgyűlésében márciusban ugyan elítélte Ukrajna megtámadását, ám nem hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz, és ragaszkodik ahhoz, hogy fenntartsa hagyományosan jó kapcsolatát Moszkvával – számolt be az MTI.

Mongóliába is tömegek próbálnak átjutni Oroszországból, a határon hosszú autósor alakult ki. A részleges mozgósítás bevezetésének híre szerdán tömeges kivándorlási hullámot indított meg Oroszországban.

Szerda óta több mint háromezer orosz állampolgár érkezett Mongóliába, többségük férfi – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek az Altanbulag városában lévő ellenőrző pont vezetője.

Legtöbbjük egyedülálló fiatal, aki szüleivel együtt távozik külföldre. Több mint ötszáz gyerek és nő is átlépte a határt – számolt be az al-Dzsazíra.

Az orosz állampolgárok 30 napig vízum nélkül látogathatnak Mongóliába, és szükség esetén további 30 nappal meghosszabbíthatják ott-tartózkodásukat.

A NATO által „az elrettentés és a védelem terén végrehajtott alapvető váltásnak” nevezett program keretein belül megkezdődött Cincu városában egy olyan bázis építése, amely az európai csapatok elhelyezésére és kiképzésére szolgál majd.

Az apró magyar kisebbség által Nagysinknek nevezett település Brassó megyében helyezkedik el, a megyeszékhelytől mintegy kilencven kilométerre – írja a Szabad Európa.

Ukrajna infrastrukturális minisztériuma szerint újabb hét, mezőgazdasági terményekkel megrakott hajó hagyta el az ukrán kikötőket, így összesen 218 hajó szállított gabonát eddig más országokba augusztus óta – számolt be az al-Dzsazíra.

A minisztérium a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy ezzel a szállított mezőgazdasági termékek összmennyisége 4,85 millió tonnára emelkedett.

Szeptember 25-én hét hajó 146,2 ezer tonna mezőgazdasági terményt szállított afrikai, ázsiai és európai országokba, elhagyva az odesszai, csornomorszki és pivdennyi kikötőket

– áll a minisztérium közleményében.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap felszólította a nukleáris nagyhatalmakat, hogy mutassák meg a helyes utat Oroszországnak.

Putyin és Lavrov felelőtlen kijelentései a nukleáris fegyverek esetleges bevetéséről teljesen elfogadhatatlanok. Ukrajna nem fog engedni. Felszólítunk minden nukleáris hatalmat, hogy tegye világossá Oroszország számára: az ilyen kijelentések veszélyeztetik a világot, és nem tűrhetők

– írta a Twitteren.

Ha Oroszország annektálja őket, Moszkva maximális védelme alá kerül az a négy régió, ahol most a népszavazások zajlanak – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ New York-i közgyűlésén tartott beszédét követő sajtótájékoztatón. 

Arra a kérdésre, hogy Oroszországnak lenne-e oka atomfegyvereket használni az elcsatolt ukrajnai régiók védelmében, Lavrov azt felelte: az orosz területek az állam teljes védelme alatt állnak – és ide tartoznak az Oroszország alkotmányában a jövőben „tovább rögzített” területek is – írja a The Guardian. 

Az Orosz Föderáció minden törvénye, doktrínája, koncepciója és stratégiája az állam egész területére vonatkozik

– nyomatékosította a külügyminiszter. 

Ukrajna közölte, hogy a déli Odessza kikötővárost iráni gyártmányú drónok támadták szombat éjszaka, két nappal az után, hogy egy ilyen fegyverrel végrehajtott orosz támadásban két civil meghalt – írja az al-Dzsazíra.

Odesszát ismét ellenséges kamikazedrónok támadták. A megszállók háromszor találták el a város központjában lévő közigazgatási épületet

– közölte az ukrán hadsereg déli hadműveleti parancsnoksága.

Egy drónt lelőttek az ukrán légvédelmi erők. Áldozatokról nem számoltak be

– tette hozzá.

Natalja Gumenjuk, az ukrán déli parancsnokság szóvivője az AFP hírügynökségnek később azt nyilatkozta, hogy „ezek iráni drónok voltak”.

Fotó: Viacheslav Onyshchenko / SOPA Images / Getty Images Hungary

A Jerusalem Post összegyűjtötte, hogy kik voltak a 2022-es év legbefolyásosabb zsidó származású emberei.

Utána következett Jaír Lapid izreli miniszterelnök, Élisabeth Borne francia miniszterelnök, Tom Nides, az Egyesült Államok izraeli nagykövete, valamint Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő, az ellenzék vezetője. Meglepő lehet, de Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csak a 8. helyre került a listán.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán erők folytatták a támadásokat az ország déli részén található zaporizzsjai atomerőmű térségében, többek között nyolc „kamikazedrónt” vetettek be a létesítmény ellen – számolt be az al-Dzsazíra.

Hozzátették: az orosz erők az atomerőmű területén kívül lelőtték az összes drónt, és a sugárzási szintek továbbra is normálisak.

Szeptember 25-én, vasárnap az orosz megszállók által elfogott Herszonban megölték az oroszbarát Régiók Pártja volt parlamenti képviselőjét, Olekszij Zsuravkót.

Zsuravkó állítólag a város központjában található szállodát ért támadásban halt meg. Az Unian ukrán hírügynökség azt írja, az épületet az Ukrajnának biztosított amerikai HIMARS rakétatüzérségi rendszerből kilőtt lövedék találta el.

A mentőszolgálat munkatársai szerint az eltalált objektumban nem voltak katonai felszerelések és fegyveresek.

Szeptember 25-re befejeződik az oroszok részleges mozgósítása a Krím félszigeten – számolt be a régió vezetője, Szergej Akszjonov a Telegram-csatornáján.

Hála a krímieknek, akik eleget tettek kötelességüknek, bátorságot mutattak, és eljöttek a katonai nyilvántartási és sorozási irodákba, hogy csatlakozzanak az orosz fegyveres erőkhöz. A mai nap végére befejeződnek a mozgósítási tevékenységek a Krím félszigeten

– írta posztjában a vezető.

Az ukrán–magyar határszakaszon 6317-an léptek be szombaton Magyarországra, a román–magyar szakaszon belépők közül 6404-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – számolt be a rendőrség.

A beléptetettek közül a rendőrség 237 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hozzátették: vonattal 112 ember, köztük 45 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.

A moszkvai parlament már csütörtökön napirendre tűzheti a megszállt ukrán területek annektálásáról szóló törvényt – adta hírül a TASZSZ állami hírügynökség. A döntést a négy régióban (Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja) lefolytatott népszavazás eredményére hivatkozva szeretnék meghozni. A nemzetközi közösség majdnem egésze törvénytelennek tartja az Oroszország által tartott népszavazást – írja a Reuters. 

Csütörtökön az orosz parlament alsó- és felsőháza is napirendre tűzheti a kérdést, pénteken pedig az orosz elnök tarthat beszédet a két ház összevont, rendkívüli ülésén – írja az Interfax hírügynökség. 

Ha Oroszország valóban bekebelezi ezt a négy régiót, az az egész háborúban fordulatot hozhat, mert az orosz vezetés onnantól kezdve nevezheti honvédő háborúnak az Ukrajna ellen folytatott támadást. 

Egy szavazó nő Donyeckben 2022. szeptember 23-án

Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Roger Waters törölte a krakkói koncertjeit, miután a helyi önkormányzat a napokban tartott volna szavazást arról, hogy a városban nemkívánatos személynek nyilvánítsák-e az ukrajnai háborúról tett megjegyzései miatt. A zenész kétszer is fellépett volna áprilisban a Tauron Arena színpadán, de a menedzsere minden indoklás nélkül lemondta a koncerteket – írja az AP. 

A lengyel sajtó értesülései szerint a krakkói önkormányzat épp szavazásra bocsátotta volna a kérdést, hogy Roger Waterst beengedjék-e a városba.