Ez a poszt a következő Percről percre része:
Putyin születésnapja előtt készül nagy bejelentésre a Kreml
-
A Quincy Institute for Responsible Statecraft és a Data for Progress által végzett felmérés szerint a lehetséges szavazók 57 százaléka erősen vagy inkább azt támogatja, hogy az Egyesült Államok a lehető leghamarabb diplomáciai tárgyalásokba kezdjen annak érdekében, hogy véget érjen az ukrajnai háború. Még akkor is e mellett döntenének, ha ennek érdekében Ukrajnának kompromisszumokat kellene kötnie Oroszországgal. Ezt csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenezte határozottan vagy valamelyest – írja az Insider.
Fotó: Samuel Corum / Getty Images HungaryA megkérdezettek közel fele, 47 százalék pedig azt mondta, csak abban az esetben támogatná a továbbiakban az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, ha az Egyesült Államok nagyobb energiát fordítana a háború befejezését elősegítő diplomáciai tárgyalásokra.
A Biden-kormánynak és a kongresszusnak többet kell tennie diplomáciai úton a háború befejezésének elősegítése érdekében a valószínű szavazók 49 százaléka szerint, míg 37 százalék szerint eleget tettek e tekintetben – derült ki a felmérésből.
Az amerikaiak felismerik azt, amit sokan Washingtonban nem: Oroszország ukrajnai háborúja nagyobb valószínűséggel ér véget a tárgyalóasztalnál, mint a csatatéren. És egyre nagyobb a szkepticizmus Washington hozzáállását illetően, amely a kemény beszédre és a katonai segítségre, de a diplomáciai stratégiára és a kötelezettségvállalásra nem terjedt ki”
– mondta Trita Parsi, a Quincy Institute ügyvezető alelnöke.
Az »Ameddig csak kell« nem stratégia, hanem egy évekig tartó, katasztrofális és pusztító háború receptje – egy olyan konfliktusé, amely valószínűleg nem visz közelebb a célhoz, a független Ukrajna biztosításához. Az amerikai vezetőknek meg kell mutatniuk a munkájukat: magyarázzák el az amerikai népnek, hogyan tervezik felhasználni diplomáciai befolyásukat, hogy véget vessenek ennek a háborúnak”
– tette hozzá Parsi.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Egy nagyon kiterjedt, több száz közösségi médiás oldalból álló orosz propagandahálózatot kapcsoltak le kedden – közölte a Facebook és az Instagram üzemeltetője, a Meta.
A vállalat szerint több mint 60 weboldalt állítottak elő az oroszok, amelyek úgy terjesztettek álhíreket az ukrajnai háborúról, hogy megpróbálták egy-egy létező híroldal fiókjának álcázni magukat.
ÍGY PÉLDÁUL A BRIT THE GUARDIANÉVEL VAGY A NÉMET DER SPIEGELÉVEL MEGEGYEZŐ ARCULATOT VETTEK FEL,
és olyan anyagokat terjesztettek, amelyek egybehangzóak az orosz kormányzat állításaival, például megrendezett eseményként próbálták beállítani a bucsai mészárlást is.
A Meta szerint az ezeken a weboldalakon található tartalmat több mint 1600 Facebook-felhasználó terjesztette volna szét a német, olasz, francia, brit és ukrán felhasználók közt.
AZ ÁLOLDALAK MÁR NYÁRON ELINDULTAK, DE A HÍREKET TERJESZTŐ KÖZÖSSÉGI OLDALAKAT MÉG AZELŐTT LEKAPCSOLTÁK, HOGY SZÉLESEBB KÖZÖSSÉGHEZ ELJUTOTTAK VOLNA A FACEBOOKON.
Mindemellett a Meta közölte: ez volt eddig a legnagyobb és kiterjedtebb orosz propagandakísérlet, amellyel a háború eleje óta találkoztak. Elmondásuk szerint a közösségi oldalakon található alkalmakat több alkalommal még a helyi orosz diplomáciai képviseletek is megosztották a Facebookon.
-
„A kis volt szovjet államnak, Moldovának meg kell erősítenie a védelmi rendszerét, mert Oroszország nem tartja tiszteletben semlegességét” – mondta szerdán Maia Sandu Nyugat-barát elnök a nemzeti televízióban.
Az Ukrajnával és Romániával határos Moldova idén kérte az Európai Unióba tagságát, és határozottan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját – írja a Sky News.
A Dnyeszteren túli szakadár régióban orosz csapatok és békefenntartók állomásoznak, miközben Moldova nagymértékben függ az orosz energiától.
Moldova semleges ország, de Oroszország nem tartja tiszteletben a semlegességünket, és a hadseregét Moldova területén tartja. Ezért meg kell erősítenünk védelmi készültségünket
– mondta Maia Sandu.
Európa egyik legszegényebb országa idén bruttó nemzeti össztermékének 0,45 százalékát védelmi kiadásokra fordította.
-
Az Északi Áramlat gázvezetékek elleni állítólagos orosz szabotázstámadás, amely nagy robbanásokat okozott a Balti-tengerben, „valószínűleg előre kitervelt és megtervezett” volt – jelentette a The Times című napilap egy brit védelmi forrásra hivatkozva.
A forrás szerint az aknákat hosszú kötélen ereszthették le a tengerfenékre, egy hajó oldaláról dobhatták le, vagy víz alatti drónnal helyezhették el az Északi Áramlat csővezetékek mellett akár már hónapokkal ezelőtt.
-
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) legutóbbi jelentésében azt állította, hogy az orosz hatóságok kiképzetlen sorkatonákat küldenek különböző egységek, köztük az Oroszország legelitebbnek tartott egységeinek megerősítésére. Az ISW szerint az újonnan mozgósított erők hozzáadása az orosz hadsereg ezen egységeihez nem valószínű, hogy növeli azok harci erejét.
-
Tizennégy ember megsérült, amikor Belgorod közelében felrobbant egy lőszerraktár szerda délután – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökség szerint a Belgorodi terület kormányzója azt közölte:
a robbanást emberi mulasztás okozta.
Hozzátette azt is, hogy a sérültek eltérő súlyosságú sérülést szenvedtek, és az ügyben hivatalos vizsgálat is indult.
-
Oroszországban „nemzetközi terrorizmus” miatt nyomozás indult az Északi Áramlat gázvezetéket ért szabotázsakció miatt – jelentette be az orosz főügyészi hivatal.
Azt írták: a gázvezetéket ért támadás „jelentős gazdasági károkat” okozott Oroszországnak, mivel korábban ezeken a vezetékeken keresztül szállítottak gázt Európába (bár az utóbbi hónapokban teljesen leállt a szállítás). Az ügyben az orosz állambiztonság, az FSZB indított vizsgálatot – közölte a főügyészség.
-
Ukrajnának vissza kell szereznie minden megszállt területét, és csakis ezután lehet a háború végéről beszélni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az amerikai Harvard Egyetem diákjaival és tanáraival videó-összeköttetés útján folytatott beszélgetésében, amely szerdán jelent meg hivatalos honlapján.
Szavai szerint, ha ugyanis Ukrajna úgy kötne békét, hogy valamely területének hovatartozása nem tisztázott, vagy továbbra is orosz kézen marad, egy ilyen kompromisszum azzal járna, hogy Oroszország bármikor ismét megkísérelheti Ukrajna megszállását – írta az MTI.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai tudósításunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!