Belorusz területről indítottak akciót Ukrajna ellen

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács csütörtökön új szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, válaszul a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye illegális annektálására – értesült a Magyar Távirati Iroda a brüsszeli testület közléséről.

A tanácsi sajtóközlemény szerint az új csomag lefekteti az olajár felső határának unión belüli bevezetéséhez szükséges jogi keret alapját is. A tengeren szállított orosz nyersolaj behozatalára vonatkozó uniós tilalom teljes mértékben megmarad, az árplafon bevezetése után az intézkedés lehetővé teszi az orosz olaj exportját az unión kívüli országoknak is. Ennek feltétele, hogy az exportált olaj ára az előre meghatározott felső határ alatt marad.

Ez hozzá fog járulni Oroszország bevételeinek további csökkentéséhez, miközben a folyamatos ellátás révén stabilan tartja a globális energiapiacokat. Segíteni fog továbbá az infláció kezelésében és az energiaköltségek stabilizálásában

– áll a tanácsi sajtóközleményben.

Érinti a kereskedelmet is

Ami a kereskedelmet illeti, az EU meghosszabbítja az Oroszországból származó acéltermékekre vonatkozó behozatali tilalmat. További importkorlátozások vonatkoznak a cellulózra és a papírra, a cigarettára, a műanyagokra és a kozmetikumokra, valamint az ékszeriparban használt elemekre, például drágakövekre és nemesfémekre, amelyek összességében jelentős bevételt jelentenek Oroszországnak.

Az EU továbbá szankcionálni fogja az oroszok által megszállt, ukrán területeken tartott illegális népszavazások megszervezésében szerepet játszó személyeket és szervezeteket. A vonatkozó jogi aktusokat a testület hivatalos közlönyében teszik közzé.

Néhány cseh internetfelhasználó ironikusnak találta azt, hogy Oroszország négy olyan megyét akar a területéhez csatolni, amelyet nem is ellenőriznek teljes egészében, ezért megszületett az ötlet: Kalinyingrádot egy népszavazás után elcsatolják Oroszországtól, és átnevezik Královec tartománnyá.

 Kalinyingrád lakosságának 97,9 százaléka úgy döntött egy népszavazáson, hogy csatlakoznak Csehországhoz, és átnevezik a területet Královeccé

– írja pár cseh felhasználó „Královec hivatalos Twitter-oldalán”. Nem sokkal ezután a „cseh kormány annektálta Královecet”, majd elkezdték kialakítani a szükséges katonai jelenlétet, valamint több turisztikai központot is – írja a mémet felkapó internet népe. 

2023. január 1-jére pedig elkészül a „Sör áramlat 1-es vezeték”, amelynek segítségével Královecet Lengyelországon keresztül kötik majd össze a cseh anyaországgal.

Korábban a délkeleti Zaporizzsja város kormányzója azt mondta, hogy legalább két ember meghalt, miután az orosz erők ágyúzták a régiót. Egy orosz rakétacsapás az éjszaka folyamán lerombolt egy ötemeletes lakóházat, és ma reggel újabb robbanások hallatszottak a helyi tisztviselők szerint egy orosz támadás során.

Legutóbbi közleményében a kormányzó a következőket írta: „Eddig egy nő haláláról van tudomásunk. Egy másik személy halálát még nem erősítették meg. Az orvosoknak köszönhetően megmentették az életét. Hét ember különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett, őket ellátták, köztük egy hároméves gyermeket.”

A regionális kormányzó hozzátette, hogy a mentési művelet folyamatban van. Hozzátette, hogy az áldozatok száma „sokkal magasabb is lehetett volna”, de a régió mentőszolgálatainak köszönhetően már 21 embert sikerült megmenteni – írja a Sky News.

Az unió azt szeretné, ha az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki prágai nyitó csúcstalálkozóján összegyűlő 44 ország kiemelné Oroszország nemzetközi elszigeteltségét az ukrajnai háborúja miatt – közölte a blokk vezető diplomatája.

A csúcstalálkozót azonban valószínűleg a gázárak korlátozásával kapcsolatos nézeteltérések fogják uralni, hogy megfékezzék a háború miatt megugró energiaköltségeket, amelyek elveszik a levegőt a Covid utáni gazdasági fellendülésből.

Az Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett EPC az Európai Unió 27 tagállamát és 17 további országot tömörít, köztük több, a csatlakozásra váró és az egyetlen, a blokkból valaha kilépett országot, az Egyesült Királyságot.

„Ez a találkozó egy új rendet keres Oroszország nélkül. Ez nem azt jelenti, hogy örökre ki akarjuk zárni őket, de Putyin Oroszországának itt nincs helye” – hangsúlyozta a diplomata a Telegraph híradása szerint.

Több települést is visszafoglaltak az ukrán erők a déli Herszon megyében – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda késő este közzétett videoüzenetében.

Az orosz katonák visszavonulása nyomán sikerült felszabadítani Novovoszkreszenszke, Novohrihorivka és Petropavlivka falvakat Herszon várostól északkeletre – mondta az ukrán elnök.

Ukránról orosz nyelvre váltva Zelenszkij a videóban azt mondta, az ukránok tudják, miért harcolnak, de Oroszországban egyre több ember ismeri fel, hogy pusztán azért kell meghalniuk, mert egyetlen ember nem akarja befejezni a háborút.

Az ukrán vezérkar szerdán arról számolt be, hogy az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el Herszon megyében, mintegy 150 sebesült katonát szállítottak át a Dnyeper (Dnyipro) folyón. A régióban szerdán hét települést tudtak visszafoglalni az oroszoktól.

Az ukrán források állítása szerint a drónt egy Dnyipró városban található dróngyártó vállalat munkatársai szedték szét. Ők azt állítják, hogy az iráni UAV-ot egy Altera/Intel chip működtette, amelyet az Egyesült Államokban gyártottak. 

Az Egyesült Államok régen megtiltotta, hogy amerikai gyártmányú elektronikai eszközöket árusítsanak Iránnak, bizonyos nem hivatalos elméletek szerint az elektronikai eszközök Kínán keresztül jutottak el Iránba, amiről az Altera/Intel nem tudott.

Annak ellenére, hogy az ukránok már egy fotót is megosztottak az állítólagos iráni drónban talált chipről, az információ hitelességét egyelőre egyetlen független hírforrás sem erősítette meg – írja a Portfolio. 

Az Egyesült Államok 290 millió dollárt költött sugárfertőzés elleni gyógyszerekre, miután Vlagyimir Putyin figyelmeztette a Nyugatot, hogy kész nukleáris fegyvert használni Oroszország védelmében.

Jelentős mennyiséget vásárolt a kormány az Nplate nevű gyógyszerből, amely serkenti a szervezet vérlemezke-termelését és csökkenti a sugárzás által kiváltott vérzést – közölte az amerikai egészségügyi és humán szolgálat (HSS).

A Sky News arról ír tudósításában: a HSS tagadta, hogy a lépés Oroszország folyamatos, Ukrajna elleni inváziójára adott válasz lenne, csupán csak „a radiológiai és nukleáris vészhelyzetek utáni életmentésre való jobb felkészültség érdekében tett hosszú távú, folyamatos erőfeszítések része”.

A gyógyszert a kaliforniai Amgen gyógyszergyár gyártja, ami felnőttek és gyermekek kezelésére egyaránt használható.

Vlagyimir Putyin aláírta a rendeletet, amely kimondja, hogy Oroszország magához csatolja az orosz hadsereg által megszállt zaporizzsjai atomerőművet – írja a Kyiv Independent. Az elnöki rendelet alapján a zaporizzsjai atomerőmű orosz állami tulajdonná válik. 

Ennek következtében valószínűleg hamarosan leválasztják az erőművet Ukrajna energiaellátási infrastruktúrájáról, és teljes egészében átkapcsolják Oroszország és a Krím energetikai rendszerére.  

Az elnöki rendelet érvényességét várhatóan senki sem fogja elismerni, beleértve Ukrajnát is. 

Észak-Korea a nemzetközi joggal is szembemenve támogatja a négy ukrán megye orosz annexióját, amelyet a világ több országa is éles kritikával illetett. 

Az elcsatolás előtt Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megyék területén tartott látszatnépszavazások Phenjan szerint összhangban vannak az ENSZ Alapokmányával

– idézte a KCNA észak-koreai állami hírügynökség egy magas rangú kormánytisztviselő keddi kijelentését. Az országa támogatja Oroszország álláspontját az ukrajnai területek elcsatolásának ügyében – tette hozzá Cso Csol Szu, az észak-koreai külügyminisztérium nemzetközi szervezetekért felelős igazgatója.

Oroszország és Szíria után Észak-Korea a harmadik olyan ország a világon, amelyik elismerte Donyeck és Luhanszk ukrajnai területek oroszbarát szakadár népköztársaságainak függetlenségét – írja az Interfax hírügynökség.

Az Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter által Twitteren közzétett animált térkép azt a területet mutatja, amelyet az Ukrán Fegyveres Erők állításuk szerint visszafoglaltak az elmúlt havi támadásokban.

Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz demokratikus ellenzék száműzött vezetője a mai, Zaporizzsja elleni csapások kapcsán a következőket mondta:

A zaporizzsjai lakóépületek elleni orosz támadás újabb szégyenletes terrorcselekmény Ukrajna lakossága ellen. Ártatlan felnőttek és gyerekek ezrei fizettek életükkel Putyin és Lukasenka háborújáért. A csatatéren veszítenek, és bosszút állnak a civileken.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij reméli, hogy a jövő heti ENSZ-közgyűlésen a lehető legegyhangúbb lesz a szavazás, amely elítéli Ukrajna területeinek Oroszország általi elcsatolását – írja a The Guardian.

Zelenszkij csütörtökön videokapcsolaton keresztül szólal fel a sydney-i Lowy Intézetben. Nyitóbeszédében az ukrán elnök sürgette Ausztráliát, segítsen elérni, hogy az ENSZ elsöprő többséggel szavazzon Oroszország fellépése ellen:

Arra kérem Ausztráliát, hogy minden befolyását latba vetve győzze meg a lehető legtöbb országot, hogy ne maradjanak semlegesek, és szavazzanak a nemzetközi jog mellett és az orosz annexió ellen.

Harkiv megye megszállt részén 534, oroszok által megölt civil holttestét találták meg – számolt be az Unian ukrán hírügynökség csütörtökön.

Sajnos a megszállt területeken már 534 civil holttestét találtuk meg, ebből 226 nő, 260 férfi, 19 gyermek, és 29 személy nemét még nem állapították meg

– nyilatkozta Szerhij Bolvinov, az Állami Rendőrség Harkiv régióbeli nyomozói osztályának vezetője.

Nemrég arról számoltunk be, hogy Izjumban tömegsírokat fedeztek fel.

Moldovában a külügyminisztériumba kérették csütörtökön Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet, és közölték vele, hogy Chisinau nem ismeri el a megszállt ukrajnai területeken tartott népszavazások eredményét, és a „lehető leghatározottabban” elítéli a területek Oroszországhoz csatolását – adta hírül az MTI.

Szeptember 23-27. között a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint Zaporizzsja és Herszon régiók népszavazást tartottak arról, hogy Oroszország részévé váljanak. A hivatalos végeredmény szerint a résztvevők elsöprő többsége támogatta ezt a lépést. Szeptember 30-án Vlagyimir Putyin orosz elnök és az érintett régiók vezetői megállapodást írtak alá az Oroszországhoz való csatlakozásról.

A négy új terület felvételének ünnepségén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy a népszavazáson hozott döntés az emberek ENSZ Alapokmányában rögzített elidegeníthetetlen joga volt.

A brit miniszterelnök csütörtökön a Csehországban tartott regionális csúcstalálkozón arra fogja sürgetni a vezetőket, hogy egységesen lépjenek fel az orosz agresszióval szemben.

Liz Truss egy sor kétoldalú prágai találkozón arra fogja ösztönözni az országokat, hogy tegyenek többet és gyorsabban annak érdekében, hogy megszűnjön Európa orosz szénhidrogénekre való utaltsága, és így „a rugalmasság és függetlenség új korszaka köszöntsön be”.

Európa a második világháború óta a legnagyobb válsággal néz szembe. És mi együtt, egységesen és elszántan álltunk vele szemben. Továbbra is szilárdan ki kell tartanunk annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút, de azért is, hogy megbirkózzunk az általa felszínre hozott stratégiai kihívásokkal

– jegyezte meg a brit kormányfő a Telegraph híradása szerint.

Mint megírtuk, orosz rakétatámadás érte Zaporizzsját csütörtök kora reggel, többen a romok alá szorultak. A legfrissebb információk szerint két ember meghalt.

Olekszandr Sztaruk, Zaporizzsja Regionális Katonai Igazgatóságának vezetője megerősítette: egy nő vesztette életét, a másik áldozat egy mentőautóban halt meg.

Legalább öt ember van az épületek romjai alatt. Sok embert sikerült megmenteni. Köztük van egy hároméves kislány. A helyszínen folynak a mentési munkálatok

– írta Sztaruk a Telegramon.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője nemsokára Kijevbe érkezik, hogy tárgyaljon a zaporizzsjai atomerőmű körüli biztonsági övezet létrehozásáról – írja a Guardian.

„Úton vagyunk Kijevbe, egy fontos megbeszélésre” – írta a Twitteren Rafael Grossi, aki szerint a létesítmény körüli védőövezet létrehozásának szükségessége „sürgetőbb, mint valaha”.

Putyin korábban rendeletet írt alá, amelyben elrendelte, hogy az orosz kormány vegye át az irányítást Európa legnagyobb atomerőműve felett. Grossi várhatóan a következő napokban Moszkvába is ellátogat.

Mint megírtuk, október 10-én rendkívüli tanácskozást tart az ENSZ Közgyűlése a négy ukrajnai régió elcsatolása miatt.

Diplomáciai források szerint szavazást is tartanak egy határozatról, amelyben Moszkva cselekményeit tervezik elítélni. Oroszország viszont nyilvános helyett titkos szavazást szeretne – írja a The Guardian.

Várakozások szerint nagy többséggel elfogadják majd az elítélő határozatot az ENSZ Közgyűlésében.

Az ukrán–magyar határszakaszon 4786-an léptek be szerdán Magyarországra, a román–magyar szakaszon belépők közül pedig 4586-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön.

A beléptetettek közül a rendőrség 162 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 10-en – köztük 5 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.

Az ukrán erők újabb településeket foglaltak vissza Herszonban, amelyet Moszkva állítása szerint annektált – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Miközben az orosz erők visszavonultak a déli és a keleti frontvonalakból, Zelenszkij szerdán késő esti videóbeszédében azt nyilatkozta, hogy a Herszon városától északkeletre fekvő Novovoskresenszkét, Novohrihorivkát és Petropavlivkát is sikeresen felszabadították az ukrán csapatok. 

Az ENSZ Közgyűlése jövő héten szavazna arról, hogy elítélje-e a négy megye, Donyeck, Luhanszk, Herszon, valamint Zaporizzsja annektálását, miután lezajlottak az álnépszavazások. Oroszország titkos szavazást szeretne elérni a nyilvános szavazás helyett – írja a Reuters. 

Szerdán indult útnak Elon Musk SpaceX nevű rakétatársaságának hosszú távú szolgálatteljesítésre kijelölt személyzete a Nemzetközi Űrállomás felé. A küldetésben egy orosz kozmonauta is részt vesz, az orosz–ukrán háború és a diplomáciai kapcsolatok nyilvánvaló megromlása ellenére is. A többi résztvevő két amerikai és egy japán űrhajós. 

 Magyar idő szerint szerdán este hat órakor indult útnak a SpaceX hordozórakétája, amely egy Falcon 9 rakétából és egy Crew Dragon kapszulából állt. A felszállást a NASA Kennedy űrközpontjában hajtották végre, Floridában. A négy tagból álló legénység 29 órával később érkezik a Nemzetközi Űrállomásra, ahol megkezdi a 150 napos tudományos küldetését. 

Azért is egyedi és figyelemre méltó a Crew–5 küldetése, mert az űrhajó fedélzetén utazó 38 éves orosz kozmonauta, Anna Kikina az egyetlen, aki az ukrajnai háború és az emiatt kialakult diplomáciai feszültségek árnyékában megteheti ezt, ráadásul erre legutoljára 2002-ben volt példa. 

A jelek szerint úgy fest, az oroszok az ukrajnai frontra küldtek legalább egy exportra szánt T–90Sz típusú harckocsit. A korábban nemkívánatosnak ítélt és eladásra szánt tankok frontra küldésére valószínűleg azért van szükség, hogy az orosz hadsereg kompenzálni tudja a súlyos harcjárműveszteségeit. 

Több OSINT-oldal is megosztott egy fotót egy „V” jelzésekkel és háborús feliratokkal ékesített orosz T–90Sz harckocsiról. Ezt a járművet az oroszok eredetileg nemzetközi exportra szánták, bizonyos információk szerint pedig India lett volna a vevő. 

Gyakran előfordul, hogy ha egy szignifikánsabb hadiiparral rendelkező ország megszorul a harctéren, akkor az eredetileg exportra szánt termékeit inkább odaadja a saját haderejének. Oroszország persze megpróbálja kimagyarázni a helyzetet: különböző orosz telegrammos csatornák azt írják, valójában India volt az, aki visszalépett a harckocsik megvásárlásától – írja a Portfolio. 

Olekszandr Sztaruk, Zaporizzsja Regionális Katonai Igazgatóságának vezetője arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy az oroszok 7 rakétát lőttek ki Zaporizzsja többemeletes épületeire, a támadásnak pedig több áldozata is lehet.

Az oroszok megszállórakétákat lőttek ki a régió központjára, infrastrukturális épületeket célba véve. A pusztítás mértéke és az áldozatok száma még nem meghatározható, de több ember is a romok alatt van

– írta Sztaruk.

Az ukrán fegyveres erők annyi orosz fegyvert zsákmányoltak az utóbbi időben, hogy Moszkva lett Ukrajna legnagyobb nehézfegyver-beszállítója. A lefoglalt felszerelés segíti az ukrán erőket, hogy visszafoglalják Donyeck megye keleti területeit – olvasható a Wall Street Journal cikkében.

A WSJ azt írja, hogy Ukrajna gyors áttörése Harkivban oda vezetett, hogy több száz orosz egység felszerelése került ukrán kézbe. Az orosz hadsereg menekülés közben hátrahagyta nehézfegyvereit és élelmiszer-tartalékait.

Az ukrán védelmi minisztérium legfrissebb statisztikái szerint 460 orosz tankot, 92 önjáró tarackot, 195 páncélozott járművet és 44 rakétavetőt foglaltak el eddig Zelenszkij katonái.

Az Északi Áramlat ellen most végrehajtott akció meglehetősen hasonlít egy 1983-as, CIA által támogatott támadásra, amely a nicaraguai olajinfrastruktúrát vette volna célba – közölte szerdán az orosz elnök egyik legfőbb szövetségese, Nyikolaj Patrusev. 

Hadd emlékeztessem Önöket, hogy hasonló helyzet történt 1983-ban. Akkoriban a CIA által beszervezett szabotőrök támadásokat szerveztek Nicaragua ellen, amelyek többek között egy olajvezeték felrobbantásához vezettek az egyik kikötőben

– mondta. A biztonsági tanács titkára már múlt héten is annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint a Nyugat több tapasztalattal is rendelkezik a csővezetékek felrobbantásában, amellyel a Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov is egyetértett – írja a Reuters. 

Lvivben speciális védőöltözetet fejlesztettek ki gyerekeknek. A védelmi felszerelések tervezésével és gyártásával foglalkozó cégek egyesülése az első 30 gyermekre méretezett golyóálló mellényt, valamint védősisakot már legyártotta és elküldte a harcok sújtotta Donyeck megyébe – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

A civilek, köztük a gyerekek harci övezetből való evakuálását végző rendőrség keresett meg minket azzal, hogy fejlesszünk ki golyóálló mellényt a gyermekek számára. Elkészítettük a terveket, amit végül jóváhagytak a hatóságok. Ezeknek a súlya nem haladhatja meg a két kilót, valamint három méretben készülnek a különböző korú gyermekek számára. Eddig 500 darabra érkezett megrendelés. Most támogatókat keresünk, ugyanis az alapanyagok beszerzése nem olcsó

– mondta Jurij Fedorov, a Lvivi Védelmi Klaszter igazgatótanácsának alelnöke.

Az Egyesült Államok újabb 10 millió hordó kőolajat szabadít fel stratégiai tartalékaiból novemberben, hogy mérsékelje az üzemanyagárak várható emelkedését, miután a kőolaj-kitermelő országok kibővített tanácsa, az OPEC+ a napi kitermelés 2 millió dolláros csökkentéséről döntött szintén novembertől.

A Szaúd-Arábia vezette országcsoport lépése nyomán a Fehér Ház közleményében csalódottságának adott hangot, rövidlátó döntésnek nevezte a kitermelés csökkentését. Karinne Jean-Pierre szóvivő újságírók előtt szerdán úgy fogalmazott, hogy az OPEC+ egyértelműen Oroszország mellé állt a szerdai bejelentéssel.

A szóvivő azt is hozzátette, hogy ez az eset is emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államoknak miért fontos csökkentenie függését a külföldi energiaforrásoktól, és a tiszta energia felé fordulnia – írja az MTI.

Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere határozottan visszautasította a politikai motivációra vonatkozó utalást. Abdulaziz bin-Szalman azt mondta, hogy a csoport a stabil energiapiacok őreként működik.