Az Európai Unió katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása, az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
A közlemény szerint az EUMAM Ukrajna-misszió célja, hogy hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők felkészültségének fokozásához a katonai műveletek hatékony végrehajtása érdekében, „lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megvédje területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, gyakorolhassa önállóságát, és megvédhesse a polgári lakosságot”.
Közölték: a misszió létrehozásáról Ukrajna kérelmének eleget téve döntött az unió, az ukrán kormány szeptember 30-án kérte a támogatást. Az EUMAM Ukrajna egyéni, csoportos és különleges képzést nyújt az ukrán fegyveres erők számára, emellett összehangolja a tagállamok kiképzést támogató tevékenységeit.
Biztosítani fogja továbbá a tagállamok Ukrajnát kétoldalú formában támogató tevékenységeinek együttműködését, valamint a közös munkát más, hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel is.
A misszió az uniós tagállamok területén fog működni, műveleti központja Brüsszelben lesz, működését az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) biztosítja. A katonai misszió megbízatása kezdetben két évre szól, erre az időszakra szóló költségvetése 106 millió 700 ezer euró – tették hozzá.
A magyar álláspontról alábbi cikkünkben olvashatnak.
Szijjártó Péter a külügyminiszterek találkozója után tett bejelentést.
Az Európai Unió külügyminiszterei várhatóan jóváhagyják 15 ezer ukrán katona kiképzését, elsősorban Lengyelországban és Németországban − írta meg a Sky News.
Valószínűleg további félmilliárd eurós többlettámogatást is biztosítanak az országnak.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője Luxembourgban újságíróknak nyilatkozva kijelentette:
Erkölcsileg, politikailag, sőt katonailag is Oroszország fog veszíteni ebben a háborúban, ezért továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát.
Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter közleményében felszólította az ukrajnai fegyvertulajdonosokat, hogy ne próbálják meg lelőni a felettük megjelenő drónokat, hanem inkább bízzák mindezt a rendfenntartókra és a katonaságra – írja az Ukrajinszka Pravda.
A miniszter azt is hozzátette: egy drón pontos eltalálásának esélye igen alacsony, ezért ha egy tapasztalatlan ember próbálja meg kiiktatni azt felfelé lövöldözve, a drón mindig képes lesz a védekezésre.
Emellett megjegyezte azt is, hogy az ilyen akciók sérüléseket és egyéb veszélyeket is hordoznak magukban.
Kijev megsegítése tönkretenné az Izrael és Oroszország közti kapcsolatokat – írta a Telegramon Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a Biztonsági Tanács alelnöke, akinek írását az Unian vette észre.
A volt orosz elnök posztjában azt állította, hogy Izrael fegyverekkel látja el Ukrajnát.
Az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint Moszkvában véget ért a részleges mozgósítás − írta meg a The Guardian.
Idézik Szergej Szobjanyint, az orosz főváros polgármesterét, aki személyes blogján azt írta, hogy
az elnöki rendelet és a védelmi minisztérium utasításai alapján megállapított részleges mozgósítási feladatok teljes egészében befejeződtek. A mozgósítottak gyűjtőpontjai 2022. október 17-én 14 órakor bezárnak. A mozgósítás alatt a lakóhelyekre és a vállalkozásokhoz kiküldött idézések érvényüket vesztik.
Három régióban is támadás érte hétfő reggel az ukrajnai energiainfrastruktúrát, amiről Denis Smihal miniszterelnök számolt be a Telegramon. Az Unian által észrevett beszámoló szerint Kijevben öt dróntámadást is rögzítettek.
A támadások miatt energetikai létesítmények és egy lakóépület is megrongálódott. Dnyipropetrovszk infrastruktúráját szintén rakétatámadás érte, az akciók miatt több száz település maradt áram nélkül.
Ukrajna azt állítja, hogy a legújabb orosz drónok közül tízből majdnem kilencet megsemmisítettek − írta meg a Sky News.
Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat elmondta, hogy vasárnap este óta 37 orosz drónt semmisítettek meg.
Ez állítólag a legutóbbi támadásokban részt vevő távirányítású repülőgépek számának mintegy 85 százaléka.
Ez elég jó eredmény a légvédelmünktől, és ez a szám a jövőben növekedni fog
− mondta Ihnat egy sajtótájékoztatón.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint ismét átkelhetnek a buszok a néhány nappal ezelőtti támadásban megrongálódott Krími hídon − írta meg a The Guardian.
A hírügynökség idézi Kercs polgármesterét, Szvjatoszlav Bruszakovot, aki azt mondta, hogy
a legfontosabb, hogy már buszokat tudunk átküldeni a hídon − például gyerekcsoportokat. A buszok a kercsi buszpályaudvarra érkeznek.
Oroszország egyre inkább elszigetelődik, erkölcsileg, politikailag és katonailag el fogja veszíteni az ukrajnai háborút – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban, az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozása előtt hétfőn.
Josep Borrell a Külügyi Tanács ülésére érkezve újságíróknak fejtette ki véleményét, miszerint a végső győzelem érdekében továbbra is támogatást kell biztosítani Ukrajnának. A főképviselő fontosnak nevezte az Európai Unió katonai segítségnyújtásának fenntartását Ukrajna számára, valamint azt, hogy megkezdjék a kiképzőmisszió munkáját az ország határain kívül.
Az unió elkötelezett amellett, hogy az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűnök felelőseit elszámoltassák – hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője az MTI híradása szerint.
A Telegramon üzent Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Ramzan Kadirov csecsen hadvezér, aki szerint ha előbbi tényleg szeretné a hazáját, lemondana pozíciójáról.
Ha tényleg annyira szeretné az országát, feláldozná elnöki székét, abban a tudatban, hogy ezzel akár egy ukrán életét is megmentheti. Zelenszkij azonban a fordítottját műveli – feláldozza az ukránokat az elnöki székéért
– fogalmazott bejegyzésében a csecsen hadvezér, amit a Mandiner vett észre. Azt is hozzátette, hogy Ukrajnának fel kellene ébrednie, ugyanis a Nyugat számára az ország „csak egy húsdaráló”.
Egyelőre nem zárják be Magyarország kijevi nagykövetségét, a döntést azonban szükség esetén módosíthatják – minderről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt Luxemburgba menet, ahol a külügyminiszteri tanács ülésén vesz részt.
A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy a magyar kormány békét akar, arra kérnek mindenkit a nemzetközi politikában, hogy tartózkodjanak az eszkalációt okozó döntésektől, és a béketörekvésekre kerüljön a hangsúly, de erre még várni kell.
A Twitteren reagált az ukrajnai városok ellen elkövetett hétfői orosz dróntámadásokra Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója. Bejegyzésében annak is hangot adott, hogy a történtek miatt ki kellene zárni Oroszországot a G20-csoportból.
Hozzátette: azok, akik kritikus infrastruktúrák megtámadására, civilek elleni támadásra és teljes mozgósítás megszervezésére adnak parancsot, nem ülhetnek egy asztalhoz a G20 vezetőivel.
Ideje véget vetni az orosz képmutatásnak. Az Orosz Föderációt minden platformról ki kell zárni
– fogalmazott a The Guardian szerint Podoljak.
Az Energoatom jelentése szerint a Dnyiprovszka nagyfeszültségű vezetéket – az utolsó távvezetéket, amely a zaporizzsjai atomerőművet az ukrán energiarendszerrel köti össze – az orosz tüzérségi támadások miatt leállították − írta meg a Nexta.
‼️#Energoatom reports that the "Dniprovska" high-voltage line, the last power line connecting the #Zaporizhzhia NPP to the #Ukrainian energy system, was shut down as a result of #Russian shelling. pic.twitter.com/CSHHyjTGKG
— NEXTA (@nexta_tv) October 17, 2022
18 embert kimentettek egy épületből, amelyet kamikazedrónok támadtak meg ma reggel Ukrajna fővárosában, Kijevben, de legalább két ember továbbra is a romok alatt rekedt − jelentette a város polgármestere a The Guardian beszámolója szerint.
Vitalij Klicsko a Telegramon azt írta, hogy
kamikazedrónok támadása következtében robbanás történt egy lakóházban a főváros Sevcsenko kerületében. Eddig 18 embert mentettek ki. Az előzetes információk szerint két lakó még mindig a romok alatt van. A mentési munkálatok jelenleg is folynak. A megsemmisült épületszerkezetek oltása és a törmelékek bontása folyamatban van.
Saját Telegram-oldalán reagált a hétfő hajnali támadásokra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint az orosz erők egész éjjel és már reggelre virradóra is terrorizálják a civil lakosságot.
Kamikaze drónok és rakéták támadják egész Ukrajnát. Kijevben egy lakóépületet ért találat. Az ellenség megtámadhatja városainkat, de megtörni nem tud minket
– idézte az ukrán politikus szavait a The Guardian.
Miután állítólag drónokat szállított Oroszországnak, Irán most föld-föld rakétákat fog eladni a Kremlnek − mondták biztonsági tisztviselők a Washington Postnak.
Az amerikai és szövetséges tisztviselők szerint az iráni kormány a múlt hónapban Oroszországba küldte képviselőit, hogy megállapodjanak a végleges feltételekről − írta meg a Sky News.
Az újonnan szállított fegyverek között a lap szerint két rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta, a Fateh–110 és a Zolfaghar, valamint kétféle iráni föld-föld rakéta lesz.
Elmondásuk szerint Irán arra is készül, hogy nagyszámú Shahed–136-ost, amelyeket néha „kamikaze drónoknak” is neveznek, valamint pilóta nélküli légi járműveket küldjön Oroszországba.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk ukrán kormányzója a Telegramon azt írta, hogy
az oroszok tankokkal, tüzérséggel és légvédelmi rakétákkal törlik le a felszabadított településeket a föld színéről.
Hozzátette, hogy „a megszállók betonkockákat helyeznek el és árkokat ásnak szerte Luhanszk térségében − hosszú védekezésre készülnek” − írja a The Guardian.
Luhanszk egyike azoknak a megszállt ukrajnai régióknak, amelyeket Oroszország saját területéhez csatolt, annak ellenére, hogy nem ellenőrzi teljes mértékben annak területét.
A harkivi körzetben egy 45 éves nő meghalt a Lukjancsevet ért tüzérségi támadásban − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
Hétfőn az oroszok aknavetőkkel, rakétákkal és tüzérséggel lőtték a harkivi terület településeit a frontvonal és az Orosz Föderációval közös határ mentén.
Az orosz–ukrán háború az Északi-sarkvidék helyzetének rendezését is nehezíti – mondta el az InfoRádiónak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője.
Németh Viktória kiemelte: az Arktisz nemzetközi területnek számító részeit számos ország igyekszik megszerezni. A felek az úgynevezett Arktisz Tanács ülései keretében korábban rendszeresen tárgyalóasztalhoz ültek, a háború kitörése után azonban az együttműködésből kizárták az oroszokat.
A Föld földgáztartalékainak 30 százaléka az Északi-sarkvidéken van, míg becslések szerint a kőolajtartalékok 13 százaléka található ott, de emellett értékes fémek is bányászhatók a területen.
Már négy robbanás is történt Kijev központjában, melyekről ezúttal is Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere jelentett be a Telegramon – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
A városvezető szerint a hajnalihoz hasonlóan ismét két robbanás volt, az ukrán média szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy az Ukrenergo energiavállalat épülete felett füstfelhők is megjelentek.
Az Európai Unió külügyminiszterei várhatóan megállapodnak a jövő hónaptól induló, 15 ezer ukrán katona kiképzésére irányuló programról és a Kijevnek történő fegyverszállítások 500 millió euró (208 milliárd forint) értékű kiegészítő finanszírozásáról, amikor hétfőn Luxembourgban találkoznak − írja a The Guardian.
Több uniós ország már eddig is oktatta az ukrán csapatokat bizonyos fegyverek használatára.
Az Európai Unió a háború kezdete óta támogatja Kijevet pénzügyi és − a közösségben először − katonai segélyekkel.
Az Európai Unió külügyminiszterei arról fognak tárgyalni, hogy további 500 millió euróval (208 milliárd forinttal) bővítik azt az alapot, amely a tagállamoknak megtéríti az Ukrajnának szállított fegyverek árát, így a Kijevnek szánt fegyverekre szánt teljes összeg meghaladja a 3 milliárd eurót (1200 milliárd forintot).
A korábbi részletekkel ellentétben a további pénzösszeg az Ukrajnának már leszállított fegyverek javítási és karbantartási költségeit is fedezi.
Az uniós külügyminiszterek az iráni drónok Oroszországnak történő átadásáról is tárgyalni fognak, újabb szankcióknak megnyitva ezzel az utat.
Intenzív harcok törtek ki az orosz és az ukrán erők között Kelet-Ukrajnában − közölte Volodimir Zelenszkij elnök.
Az összecsapások epicentruma a donyecki terület két városában, Bakhmutban és Szoledarban volt − írta meg a Sky News.
A nemzethez intézett esti beszédében Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az Oroszország által elcsatolt régiókban „nagyon súlyos harcok” folytak.
III. Károly király hétfőn találkozik az Ukrajnából, Szíriából és Afganisztánból Aberdeenbe telepített családokkal a menekültek újratelepítését célzó program részeként − írta meg a Sky News.
Az uralkodónak be fognak számolni arról, hogyan támogatták az aberdeeni városi tanács programjai a menekülteket, valamint helyi tisztviselőkkel találkozik, köztük Inna Skvortsovával, a fogadóközpont vezetőjével, valamint egy ukrán nővel, aki az év elején érkezett az ukrán áttelepítési program keretében, és most teljes munkaidőben dolgozik a tanácsnál.
Orosz csapatok és katonai repülőgépek érkeztek Belaruszba, hogy előkészítsék egy új, közös orosz–belarusz haderő megalakítását – közölte vasárnap a belarusz védelmi minisztérium.
Belarusz Ukrajna északi szomszédja és szoros szövetségese Oroszországnak, amelynek területéről Moszkva februárban sikertelen támadást indított az ukrán főváros, Kijev ellen − írta meg a The New York Times.
Hétfőn Alekszandr G. Lukasenko belarusz elnök bejelentette, hogy az orosz csapatok nagy számban térnek vissza országába, ami megismétli az ottani csapatösszevonást, amely megelőzte Oroszország ukrajnai invázióját.
Az ukrajnai orosz invázió gazdasági következményei négymillió gyermeket sodortak szegénységbe Kelet-Európában és Közép-Ázsiában – közölte az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF.
A Guardian által észrevett közlemény szerint ez a szám 19 százalékos növekedést jelent 2021 óta. Azt is hozzáteszik, hogy leginkább az orosz és ukrán gyermekeket érintette a február 24-én megindított invázió.
Oroszország felelős az ukrajnai háború és a megélhetési költségek válsága miatti szegénységben élő gyermekek számának teljes növekedésének csaknem háromnegyedéért a régióban, és további 2,8 millió gyermek él szegény háztartásokban
– idézte a brit lap az UNICEF tanulmányát.
Legalább egy ember meghalt, és egy helyi közigazgatási épület jelentősen megrongálódott az oroszok által megszállt keleti Donyeck városában egy robbanás következtében vasárnap reggel – jelentették az oroszbarát helyi hatóságokra hivatkozó orosz jelentések.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint egy ember meghalt, két másik pedig megsebesült, amikor ukrán tüzérségi lövedékek csapódtak be az épületbe. A helyszínről készült képek és videók nagymértékű károkat mutattak − írja a The New York Times.
Ma reggel robbanások sorozata rázta meg az ideiglenesen megszállt Donyeck városát, és kigyulladt egy helyi közigazgatási épület
− közölték az ukrán fegyveres erők vasárnap az egyik Telegram-csatornájukon közzétett bejegyzésben, de nem vállalták a felelősséget a támadásért.
Három kamikaze drónnal támadták az orosz erők hétfőre virradóra Mikolajiv megyét, ahol ipari infrastrukturális létesítményeket és egy gyógyszergyárat is támadás ért – írja az Ukrajinszka Pravda.
Áldozatokról egyelőre nem érkezett információ, a keletkezett tűz miatt még zajlanak az oltási munkálatok.
Orosz csapatok és katonai repülőgépek érkeztek Belaruszba, hogy előkészítsék egy új, közös orosz–belarusz haderő megalakítását – közölte vasárnap a belarusz védelmi minisztérium.
Belarusz Ukrajna északi szomszédja és szoros szövetségese Oroszországnak, amelynek területéről Moszkva februárban sikertelen támadást indított az ukrán főváros, Kijev ellen − írta meg a The New York Times.
Hétfőn Alekszandr G. Lukasenko belarusz elnök bejelentette, hogy az orosz csapatok nagy számban térnek vissza országába, ami megismétli az ottani csapatösszevonást, amely megelőzte Oroszország ukrajnai invázióját.
Három kamikaze drónnal támadták az orosz erők hétfőre virradóra Mikolajiv megyét, ahol ipari infrastrukturális létesítményeket és egy gyógyszergyárat is támadás ért – írja az Ukrajinszka Pravda.
Áldozatokról egyelőre nem érkezett információ, a keletkezett tűz miatt még zajlanak az oltási munkálatok.
Összesen 5292 fő lépett be Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5417 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 211 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. október 16-án 53 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Robbanásokra riadtak fel hétfő kora hajnalban Kijevben, ahol az ukrán főváros központjának számító Sevcsenko negyedben történtek támadások. Minderről Vitalij Klicsko, a város polgármestere számolt be.
A városvezető az Unian hírügynökség szerint arról számolt be, hogy folyamatosak a fővárosban az orosz légitámadások, ezért mindenkit arra kért, maradjon a menedékhelyeken.
Minden szolgáltatás úton van. Részletek később. A légitámadás folytatódik. Maradjatok menedékhelyeken!
– írta Klicsko.
Andrii Yermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője elmondta, hogy a fővárost kamikaze drónokkal támadták.
Az oroszok azt hiszik, hogy ez segíteni fog nekik, de az ilyen akciók olyanok, mint a kín. Több légvédelmi rendszerre van szükségünk, és minél hamarabb. Nincs időnk lassú akciókra. Több fegyver az ég védelmére és az ellenség megsemmisítésére
– mondta Yermak.