Kellemetlen videó kering az interneten az oroszok szuperfegyveréről

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Egyesült Államok „agresszív, gyakorlati” lépésekkel fogja megnehezíteni az iráni drónok és rakéták eladását Oroszországnak – közölte kedden Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.

Patel szerint Washingtonnak több eszköze is van arra, hogy elszámoltassa Moszkvát és Teheránt. Az illetékes napi sajtótájékoztatóján nem említett részleteket, de felidézte, hogy Washington már bevezetett szankciókat és exportkorlátozásokat. Patel egyben hangsúlyozta, hogy Oroszország és Irán elmélyülő szövetségére a világnak alapvető fenyegetésként kell tekintenie.

Az amerikai tisztségviselő közlését megelőzően két magas rangú iráni tisztségviselő és két diplomata arról nyilatkozott, hogy Irán szárazföldi célok leküzdésére alkalmas rakéták és további drónok leszállítását ígérte meg Oroszországnak – írta az MTI.

A moldovai hatóságok bejelentették, hogy légvédelmi rendszereket fognak vásárolni. A nyilatkozatot azért tették, mert az orosz rakéták rendszeresen megsértik az ország légterét − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.  

A moldovai parlament elnöke, Igor Grosu szerint Moszkva nem ismerte el a légtérsértéseket, ami azt jelenti, hogy növelniük kell az ország védelmi képességét. 

A Downing Street megerősítette, hogy a két vezető ma délután telefonbeszélgetést folytatott az Oroszország által kivitelezett legutóbbi támadásokról és az összehangolt válaszlépésekről − írta meg a The Guardian. 

A vezetők megvitatták mélységes aggodalmukat az ukrajnai polgári területek elleni legutóbbi oroszországi barbár támadások miatt

− közölte a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.

Hozzátette, hogy megállapodtak abban, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország továbbra is szorosan együttműködik a szövetségesekkel Ukrajna támogatására és az orosz agresszióra adott válaszlépések összehangolására.

A gabonafolyosó részeként október 18-án, kedden az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Világélelmezési Programja megrakodta a hatodik hajó búzát a csornomorszki kikötőben – számolt be kedden az ukrán Infrastrukturális Minisztérium sajtószolgálata.

A PANGEO ömlesztettáru-szállító vállalat negyvenezer tonna búzát szállít a jemeni lakosságnak. Az első öt hajó több mint 150 ezer tonna búzát szállított Etiópiába, Szomáliába, Jemenbe és Afganisztánba.

Az Ukrajinszka Pravda azt írta: ezen kívül a napokban 51,4 ezer tonna ukrán búzát rakodnak ki Kenyában a Super Henry nevű áruszállító hajóról. 

Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin szerint a finn parlamentben széles körű támogatása van annak a javaslatnak, miszerint kerítést építenének Finnország és Oroszország közös határaira – számolt be a Sky News. Hozzátették: az ötletet először a finn határőrség tisztviselői javasolták.

A Finnországba menekülő orosz állampolgárok beáramlása azt követően indult meg, hogy Vlagyimir Putyin múlt hónapban bejelentette a részleges mozgósítást, amelynek értelmében fiatal férfiakat soroznak be az Ukrajnával vívott háborúba.

A finn kormány később teljesen lezárta a határait az orosz turisták előtt. 

Ukrajna az elkövetkező napokban megkapja a NATO-tól az iráni kamikazedrónok elleni eszközöket, amelyeket Oroszország aktívan használ békés városok megtámadására − közölte az ukrán Unian hírügynökség.

Ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelentette ki kedden, a berlini külpolitikai fórumon tartott megbeszélésen.

A legfontosabb, amit tehetünk, hogy teljesítjük, amit a szövetség tagjai megígértek. Az elkövetkező napokban a NATO átadja a drónok elleni rendszereket

− mondta Stoltenberg.

Jens Stoltenberg

Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Összesen 43 eljárás indult az orosz megszállók ellen a polgári lakosság ellen elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával – számolt be Katerina Pavlicsenko, Ukrajna belügyminiszter-helyettese kedden, az ENSZ-nek a nők elleni diszkrimináció felszámolásával foglalkozó bizottsága ülésén. 

Ma az ukrán bűnüldöző szervek tevékenysége az Orosz Föderáció által elkövetett  háborús bűncselekmények dokumentálására irányul. Ezek között vannak a polgári lakosság elleni szexuális bűncselekmények is. Ezzel kapcsolatban 43 büntetőeljárás indult már, köztük olyanok is, amelyek ismétlődők voltak, vagy több áldozattal vannak kapcsolatban

– mondta az Unian ukrán hírügynökség szerint a helyettes. Pavlicsenko hozzátette: a legtöbb szexuális bűncselekményt a kijevi, herszoni, harkovi, zaporizzsjai, luhanszki és csernyihivi régióban követték el. 

Az ukrán parlament kedden elfogadott határozatában Oroszország által ideiglenesen megszállt területnek minősítette az Icskeriai Csecsen Köztársaságot, és elítélte a csecsen nép ellen végrehatott népirtást – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A határozatot 287 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. E szerint Ukrajna nem ismeri el a terület Oroszország általi megszállását, és az ezen a területen fennálló rezsimet megszállónak tekinti – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál a határozat tartalmát ismertetve. Ukrajna emellett felszólítja az ENSZ tagállamait és a nemzetközi szervezeteket, hogy vizsgálják ki az Icskeriai Csecsen Köztársaságban elkövetett orosz bűntetteket, állítsák bíróság elé a felelősöket, és ismerjék el az országot Oroszország által megszállt területnek.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy 1994–1996-ban volt az első csecsenföldi háború, amely Icskeria győzelmével és függetlenségének elismerésével ért véget. Az orosz csapatok a háború alatt civilek százezreit ölték meg, az Oroszországi Föderáció csecsen adatok szerint mintegy nyolcvanezer katonát veszített, de hivatalosan Moszkva öt és fél ezer katona elvesztését ismeri el. Ukrajnai önkéntesek is harcoltak a csecsenek oldalán.

A békeszerződés ellenére az orosz különleges szolgálatok megölték a csecsen köztársaság első elnökét, Dzsohar Dudajevet. 1999-ben Oroszország a polgári lakosság védelme ürügyén második háborút indított Csecsenföldön, és megszállta az országot.

Oroszország végül Csecsen Köztársaságként ismerte el Icskeriát az Oroszországi Föderáció részeként, és Ahmat Kadirovot tette meg vezetőnek. Kadirov meggyilkolása után fia, Ramzan vette át a helyét – írta az MTI.

A horvát hadsereg főparancsnokaként nem fogja jóváhagyni Zoran Milanović horvát államfő, hogy ukrán katonákat képezzenek ki Horvátországban – adta hírül az MTI.

Az elnök arra az újságírói kérdésre válaszolt így, hogy mit szól ahhoz, hogy az Európai Unió katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása és az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából, a misszió pedig az uniós tagállamok területén fog működni.

Nem támogatom az ötletet, mert nem akarom, hogy Horvátország a kelleténél jobban belekeveredjen ebbe a háborúba. Korrektek vagyunk, szolidárisak, és ennyi. Ennél tovább nem

– fogalmazott Zoran Milanović. 

A lehető legsürgősebben megoldást kell keresni az energiaválságra a kereslet csökkentését, az ellátás biztonságának szavatolását és az árak korlátázását célzó intézkedések fokozása által – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében, amit az MTI adott hírül.

Michel a kétnaposra tervezett, csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcs meghívólevelében közölte: a tanácskozás alkalmat ad az energiaárakat csökkentő intézkedések áttekintésére, amibe a közös gázvásárlás lehetőségeinek kiaknázása, az új gázpiaci viszonyokat pontosabban tükröző referenciaértékek kidolgozása, valamint egy átmeneti dinamikus árkorlátozás bevezetésének vizsgálata is szerepel.

Álláspontja szerint foglalkozni kell más, rövid és hosszú távú energiapiaci beavatkozásokkal is, például a villamosenergia-termelésre szánt gáz árának korlátozására vonatkozó uniós keretrendszer bevezetésével.

Irán ígéretet tett arra, hogy a kamikazedrónok mellett föld-felszíni rakétákat is szállít Oroszországnak – közölte kedden két iráni tisztségviselő és két iráni diplomata.

A Reuters azt írja: a hír fontos lépéseket vált majd ki az Egyesült Államokból és a nyugati országok vezetéséből. 

Mint arról korábban írtunk, Miguel Berger, Németország brit nagykövete szankciókat sürgetett Irán ellen, mivel az ország állítólag fegyvereket szállított Oroszországnak. 

Iránt további szankciókkal kellene büntetni, amiért segít Oroszországnak abban, hogy önmagukat felrobbantó drónjaival terrorizálja a civileket Ukrajnában. Aggasztó hírek szerint Irán rakétákat is adhat el Oroszországnak

– közölte Miguel Berger a  The Guardian  szerint.

Közleményben figyelmeztette állampolgárait Görögország külügyminisztériuma az Ukrajnától való távolmaradásra, egyúttal felszólította a még az országban tartózkodókat az azonnali távozásra – írja a The Guardian.

Azoknak a görög állampolgároknak, akik még nem hagyták el az országot, azt is javasolják, hogy azonnal regisztrálják elérhetőségeiket a kijevi görög nagykövetségen. 

A tájékoztatást azért adták ki, mert Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter Kijevben tárgyal az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával és más magas rangú tisztviselőkkel. 

Öt gyermek holttestét exhumálták Liman városában, amely a közelmúltig orosz megszállás alatt állt − írta meg a The Guardian.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint a három lány és két fiú − akik mindannyian repeszek által okozott sérülésekben haltak meg − egy és 14 év közötti volt.

A háború kezdete óta legalább 425 gyermeket ölt meg Oroszország − tette hozzá.

Putyin csapatai egy nappal azután vonultak ki Limanból, hogy az orosz elnök október elején bejelentette Donyeck annektálását.

James Cleverly, az Egyesült Királyság külügyminisztere Vlagyimir Putyin „kétségbeesett cselekedetének” nevezte Oroszország legutóbbi ukrajnai támadásait − írta meg a The Guardian. 

A „gyáva” csapásokra az orosz elnök kudarcainak sorozata miatt került sor − mondta.

Putyinnak nem sikerült tankokkal elfoglalnia ukrán városokat, most pedig gyáva dróntámadásokkal próbálkozik

− mondta Cleverly.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közlése szerint Ukrajna hivatalos jegyzéket küld Izraelnek, amelyben azt kéri, haladéktalanul biztosítsák számára a légvédelmi rendszereket.

Az Unian ukrán hírügynökség tudósítása szerint a tárcavezető minderről egy online tájékoztató keretein belül beszélt.

Régóta sürgetjük Izraelt, hogy nyisson az együttműködés felé Ukrajnával a légvédelem területén. Nem látunk semmilyen objektív okot, ami miatt ez ne történhetne meg, ugyanakkor mégsem történik meg

– fogalmazott újságírói kérdésre Dmitro Kuleba.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napon 530 orosz katona halt meg Ukrajnában, az ukrán erők 23 orosz tüzérségi rendszert semmisítettek meg.

Az összesítés szerint a háború kezdete óta eddig már

• mintegy 65 850 orosz katona halt meg,
• az ukrán hadsereg megsemmisített egyebek mellett 2548 harckocsit,
• 5219 páncélozott járművet,
• 1622 tüzérségi rendszert
• és 1276 drónt, utóbbiból az előző napon 35-öt.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban közölte, hogy kedd reggel az ukrán erők lelőttek egy Szu–25-ös orosz csatarepülőgépet a dél-ukrajnai Herszon megyében. Ezenfelül az éjjel hét iráni gyártmányú kamikazedrónt és négy Kalibr típusú rakétát is sikerült megsemmisíteniük – írta az MTI.

Az ukrán parlament (Verkhovna Rada) elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint kilép abból a transznacionális vállalatokról szóló egyezményből, amelyet a Független Államok Közösségével (FÁK) kötött – jelentette be Tarasz Melnicsuk, az ukrán parlament képviselője kedden. 

A törvényjavaslat előírja Ukrajna kilépését a transznacionális vállalatokról szóló egyezményből annak érdekében, hogy Ukrajna jogi keretei összhangba kerüljenek a FÁK-tagállamokkal fennálló kapcsolatok jelenlegi realitásaival, és figyelembe vegyék Ukrajna jelenlegi európai integrációs politikáját

– magyarázta Melnicsuk az Unian ukrán hírügynökség szerint.

A moszkvai semmítőszék kedden elutasította Alekszej Navalnij fellebbezését a bíróság ellen, amely csalás ügyében hozott ítéletet – jelentette a TASZSZ.

„A védelem panaszát elégtétel nélkül kell hagyni. Az első- és másodfokú bíróság ítélete változatlan” – jelentette be a bíró a döntést.

Navalnij videókapcsolaton keresztül vett részt az ülésen egy zárkából, ahol büntetését tölti. A védelem az ítélet hatályon kívül helyezését és a férfi felmentését kérte.

Az ügyészség képviselője viszont azt kérte a bíróságtól, hogy az ítéletet hagyja változatlanul. „Az államügyészség úgy véli, hogy az ítéletet a törvényeknek megfelelően hozták meg, és nem változtatható meg” – közölte az ügyész.

Az elmúlt tíz napban Oroszország mintegy 190 támadást hajtott végre 16 ukrajnai régió ellen – számolt be kedden Alekszand Horunzsij, az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat szóvivője.

A jelenleg rendelkezésünkre álló információk szerint Oroszország október 7. és október 18. között körülbelül 190 csapást mért rakétákkal, kamikazedrónokkal és tüzérséggel Ukrajna 16 régiójára. A legtöbb támadást Kijevben és közelében hajtották végre

– mondta a szóvivő az Unian ukrán hírügynökség szerint.