Teherán szombaton határozottan elítélte Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felhívását, hogy az ENSZ indítson vizsgálatot, valóban használt-e Oroszország iráni gyártmányú drónokat ukrajnai hadműveletei során.
Nasszer Kanáni iráni külügyminisztériumi szóvivő kijelentette: az E-3 csoporthoz tartozó országok pénteki felhívása „hamis és alaptalan”, Teherán „határozottan visszautasítja és elítéli azt”.
Ukrajna szerint Oroszország Sahíd–136 típusú, iráni gyártmányú támadó drónokat használt, amelyek célba éréskor felrobbannak. Teherán viszont tagadja, hogy ilyen drónokat juttatott volna Oroszországnak, Moszkva pedig azt, hogy iráni gyártású drónokat használt volna ukrajnai hadműveletei során.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya az ország nemzeti érdekeinek védelme és a nemes iráni nép jogainak biztosítása érdekében fenntartja magának a jogot, hogy mindenfajta felelőtlen akcióra válaszoljon” – fogalmazott az iráni külügyminisztérium szóvivője.
Nem fogunk habozni megvédeni az iráni nép érdekeit
– tette hozzá Nasszer Kanáni.
A Franciaország, Németország és Nagy-Britannia ENSZ-nagykövetei által aláírt levélben a három európai ország támogatta Ukrajna hétfői kérését az ENSZ-vizsgálattal kapcsolatban. Az E-3 csoport érvelése szerint a drónok használata megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2231-es számú határozatában foglaltakat, amely elismerte az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodást.
Az Egyesült Államok elnöke úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin nemcsak Ukrajnára, de a Nyugatra és a NATO-ra is veszélyt jelent – írja a pravda.com.ua.
Sok pénzt költöttünk arra, hogy segítsük az ukránokat. De sokkal többről van szó, mint Ukrajna, Nyugat-Európáról és a NATO-ról is
– mondta.
Arról szól, hogy biztosítsuk, Vlagyimir Putyin nem nyeri meg a háborút
– tette hozzá.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Németország nem fog egyoldalúan, a partnerekkel való egyeztetés nélkül nyugati gyártású fegyvereket, köztük német Leopard 2 harckocsikat szállítani Ukrajnának. Ezt a Welt am Sonntag című napilapnak adott, szombaton megjelent interjúban jelentette ki.
Az ukrán fél többször követelte, hogy Berlin Leopard 2 harckocsikat szállítson. A TASZSZ szerint a liberálisok és a zöldek több képviselője is felszólalt e harci rendszerek átadása mellett, de a kancellár továbbra is hajthatatlan ebben a kérdésben, és többször utalt arra, hogy a harckocsikat még az Egyesült Államok sem biztosítja Kijevnek.
A Maxar által publikált felvételeken az látszik, hogy a helyi milíciák a Wagner-csoport segítségével gigantikus védvonalakat építenek Donbász elfoglalt részeiben.
A „Prigozsin-vonal” és „Putyin-vonal” elnevezéssel is illetett védvonalak az oroszok tervei szerint 200 kilométer hosszan húzódnak majd, ebből eddig közel 2 kilométer épült meg – írja a Kyiv Independent.
A lap szerint egyelőre nem látni a további munkálatok nyomát, a Hirszke térségében található védvonalat egyelőre könnyen meg lehet kerülni.
MAXAR published satellite imagery of Russian Wagner defensive line in Donbas.
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) October 21, 2022
The length of the line is now ~1,6km out of ~200km planed pic.twitter.com/3rClhl8E2b
Ritkán látott videó terjed az interneten arról, ahogyan az ukránok légvédelmi rendszere civilek fölött semmisít meg egy vélhetően orosz Kh-101 típusú robotrepülőt.
Ukrainian AD intercepts a Russian Kh-101 pic.twitter.com/nuXXMPtJ6a
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) October 21, 2022
A felvételt október 21-én tették közé a Twitteren.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette: nem látja annak bizonyítékát, hogy Oroszország érdekelt lenne az Ukrajna elleni agresszió befejezésében, Moszkva ehelyett az ellenkező irányba halad.
Washington minden eszközt megfontol, hogy előrehaladjon a diplomáciai tárgyalás Oroszországgal, ha nyitást lát
– tette hozzá Blinken a Cathérine Colonna francia külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után tartott washingtoni sajtótájékoztatón. Valamint kiemelte azt is, hogy szerinte Moszkva egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy komoly tárgyalásokba szeretne kezdeni.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: országa és Franciaország az „értelmes diplomácia hívei” az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben. Washington és Párizs szerint az ilyen diplomáciával lehet véget vetni az ukrajnai konfliktusnak – számolt be az MTI.
Október 22-én délelőtt a kritikusan megnőtt áramfogyasztás miatt Kijevben, a csernyihivi, cserkaszi és zsitomiri régióban az Ukrenergo villamosenergia-átviteli rendszerirányító munkatársai korlátozzák a villamosenergia fogyasztását – számolt be a vállalat helyi idő szerint szombat délelőtt Telegram-csatornán.
A bejelentés szerint a korlátozás mértéke jóval kisebb, mint az október 21-én alkalmazott korlátozásé. Mint írták, erre azért van szükség, hogy csökkentsék a hálózatok terhelését, és elkerüljék az ismétlődő baleseteket, ugyanis a villamosenergia-hálózatokat az oroszok rakétatámadásai károsították.
Az ukrán hadsereg tíz településen szorította vissza az orosz katonákat a harkivi, luhanszki és donyecki régióban – számolt be szombaton az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara.
Az ellenség megpróbálja megtartani az ideiglenesen elfoglalt területeket, erőfeszítéseit a védelmi erők akcióinak elrettentésére összpontosítja bizonyos területeken, ugyanakkor nem mond le a Bahmut és Avgyijivka irányában történő támadó akciók végrehajtására irányuló kísérletekről
– írta a vezérkar az Ukrajinszka Pravda szerint.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6419-en léptek be pénteken Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5968-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 232 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Oroszország mesterséges sorokat kreált a kikötőben várakozó hajók előtt, ami miatt eddig hárommillió tonnával kevesebb exportélelmiszert tudtak útnak indítani, mint ahogy a tervekben szerepelt – közölte Volodimir Zelenszkij.
Az Euronews beszámolója szerint az ukrán elnök pénteken azzal vádolta meg Oroszországot, hogy szándékosan akadályozza az ukrán kikötőkből az afrikai és ázsiai országokba induló gabonaexportot.
Ma több mint 150 hajó áll sorban, hogy teljesítse a mezőgazdasági termékeink szállítására vonatkozó szerződéses kötelezettségeit
– mondta Zelenszkij egy videóbeszédben.
Ez egy mesterséges sor. Csak azért alakult ki, mert Oroszország szándékosan késlelteti a hajók áthaladását
– tette hozzá. Arra nem tért ki, hogy mi okozza pontosan a késlekedést, azt azonban elmondta, hogy a késések Algériát, Bangladest, Kínát, Egyiptomot, Indonéziát, Irakot, Libanont, Marokkót és Tunéziát is érintik.
Gabonaszállításaink során az oroszok lassítása miatt miatt mintegy hárommillió tonna élelmiszerrel kevesebbet tudtunk exportálni. Ez pedig 10 millió ember éves fogyasztási mennyisége
– fogalmazott az ukrán elnök.
A Fekete-tengeren felvonultatott orosz flotta hajói tíz egységre nőttek. Erről a Dél elnevezésű hadműveleti parancsnokság számolt be a közösségi oldalán. A jelentés szerint a flotta fekete-tengeri állománya 10 egységre emelkedett. Ez három felszíni rakétahordozót is magában foglal, amelyek 24 Kaliber cirkáló rakétával vannak felszerelve.
Október 20-án az ellenséges hajócsoport 7 egységből állt, köztük 1 rakétahordozóból, amely 8 Kaliber rakétát szállított a fedélzetén – számolt be róla az UNIAN.
Október 21-én az orosz csapatok civileket lőttek a donyecki régióban található Bahmutban. A fegyveresek a Grad típusú rakétavetőkből származó kazettás bombákkal támadták a várost – számolt be az Ukrán Nemzeti Gárda Facebook-oldalán.
A jelentésben kiemelték, hogy a város helyzete kritikus az ellenség folyamatos ágyúzása miatt.
A helyi lakott városok kazettás bombákkal való bombázása háborús bűncselekmény, és az orosz csapatok és zsoldosok, akik ebben az irányban foglalnak állásokat, büntetést fognak kapni érte
– jegyezte meg a gárda az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Az ukrajnai háború elől október 21-én 177 ember, köztük 68 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség szombaton.
Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A csütörtökön tett pennsylvaniai látogatása alkalmával Joe Biden amerikai elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Ukrajna katonai támogatása megfelelő mértékben folytatódik-e abban az esetben, ha a republikánusok nyerik meg a novemberi félidős kongresszusi választásokat – írja a CNN.
Ha megnyerik a választásokat, a republikánusok csökkenteni fogják Kijev támogatását. Nem értik, hogy ez nemcsak Ukrajna, hanem egész Kelet-Európa és a NATO számára is nagyon fontos – mondta az elnök az újságíróknak.
A belgorodi régió hatóságai november hatodikáig meghosszabították a magas terrorfenyegetettség miatti készültséget – tudatta Vjacseszlav Gladkov, a térség kormányzója szombaton Telegram-csatornáján.
„A mai naptól november hatodikáig meghosszabbítjuk a terrorfenyegetettség sárga (magas) fokozatát, emellett pedig meghosszabbítjuk a petárdák és a tűzijátékok tilalmát is” – írta a posztban.
Az Ukrajnával határos Belgorod régióban április 11-én vezettek be készültséget a magas szintű terrorfenyegetettség miatt, amit azóta többször is meghosszabbítottak. A háború kezdete óta több eset is előfordult, hogy Ukrajna a régió határ menti területeit ágyúzta – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az orosz hadsereg egyre gyakrabban használ kamikaze drónokat az ukrajnai háborúban – mondta Denisz Fedutinov, a pilóta nélküli légi járművek szakértője a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
Fedutinov szerint a fegyvereket a hatékonyságuk miatt kezdték el aktívabban használni a fegyveres konfliktusban.
Az orosz hadsereg által közzétett videókon látható, hogy a Lancet típusú hordozható lőszereket ukrán páncélozott járművek és fegyverek ellen használják, beleértve a NATO-országok által szállított fegyvereket is.
Az Európában állomásozó amerikai 101. légideszant hadosztály készen áll arra, hogy belépjen az ukrajnai háborúba vagy fellépjen valamelyik NATO-ország elleni támadás esetén – számolt be a hadosztály parancsnokságára hivatkozva pénteken a CBS televízió.
Washington tavaly nyáron jelentette be, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében közel 80 év óta először Európába helyezi át az egységet. A CBS szerint a hadosztály 4,7 ezer katonából áll.
Készek vagyunk megvédeni a NATO területének minden centiméterét
– mondta John Ljubas, a hadosztály dandártábornoka.
Légitámadást indítottak az orosz megszállók a cserkaszi régió ellen helyi idő szerint szombat hajnalban – számolt be a cserkaszi regionális katonai igazgatóság vezetője, Igor Taburets.
Légitámadás érte a cserkaszi régiót. A támadás következményeiről egyelőre nincsenek információk. A hatóságok már a helyszínen vannak
– jelentette a vezető az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint „sokkal puhább és nyitottabb a tárgyalásokra” az ukrajnai háború befejezéséről, mint korábban.
„Nem vagyunk reménytelenek” – mondta a tárgyalások lehetőségéről a török elnök az AP News szerint, aki egy azerbajdzsáni útjáról visszatérve fejtette ki véleményét. Erdogan, aki a háború alatt találkozott Putyinnal, azt mondta, derűlátó azzal kapcsolatban, hogy meghosszabbítható az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás, amely lehetővé tette több millió tonna ukrán gabona világpiacra szállítását.
Az ukrán nép kész elszenvedni egy sötét és hideg telet, amíg az orosz csapatok továbbra is megszállják Ukrajna területét – mondta az ország infrastrukturális minisztere pénteken a CNN-nek.
„Mindenki úgy érzi, hogy a hadseregünk a csatatéren győzedelmeskedik, de azt is megértik, hogy az infrastruktúra elleni támadások célja az emberek életének megnehezítése” – mondta Olekszandr Kubrakov.
Népünk az elmúlt nyolc hónapban megmutatta, hogy kész várni, támogatja a hadsereget, és kész szenvedni
– folytatta Kubrakov. Közléséből az is kiderült, hogy az energetikai infrastruktúra elleni támadások miatt az ország elvesztette áramtermelő kapacitásának legalább 40 százalékát.
Ukrán tisztviselők a hét elején arra figyelmeztettek, hogy vészhelyzeti és tervezett áramkimaradások is lesznek. Ezek az áramkimaradások csütörtökön a fővárost, Kijevet és más központi régiókat érintettek, majd a keleti régiókra is kiterjedtek.
Köszöntjük olvasóinkat! Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!