Kárpátaljai magyarok szabadítottak fel egy ukrán falut Harkivban

Az energiaellátás helyreállt néhány olyan területen, ahol szombaton az energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások miatt szünetelt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A szombati nap folyamán több mint egy tucat rakétatámadás érte a létesítményeket Ukrajna-szerte, ami széles körű áramkimaradásokat okozott. Éjszakai beszédében Zelenszkij a Guardian szerint elmondta, hogy az áramellátás részben helyreállt a déli Odessza régióban, valamint a nyugati Hmelnickij és Rivne régiókban.

Más régiókból is vannak pozitív jelentések, de sok városban, sok körzetben még mindig folynak a helyreállítási munkálatok. Igyekszünk minél hamarabb visszaadni az áramot az embereknek

– közölte Zelenszkij, majd arra kérte a lakosokat, hogy legyenek óvatosak az áram használatával, és korlátozzák a sok áramot fogyasztó készülékek használatát.

Egy nap alatt csaknem négyszáz orosz katona vesztette életét a harctéren, így az ellenséges csapatok eddigi vesztesége megközelítette a 67 500 főt – számolt be az ukrán fegyveres erők vezérkara vasárnap a Facebook-oldalán. 

Az ellenség teljes harci vesztesége február 24. és október 23. között az ukránok szerint a következő: 

• 67 470 katona,
• 2584 harckocsi,
• 5284 páncélozott harcjármű,
• 1667 tüzérségi rendszer,
• 374 légelhárító ágyú,
• 245 helikopter,
• 350 cirkálórakéta,
• 4039 katonai jármű és tartályhajó.

Ezenkívül a teljes körű invázió során 189 ellenséges légvédelmi fegyvert, 270 repülőgépet, 16 hajót és 148 speciális felszerelést semmisítettek meg – írták a beszámolóban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap gratulált Hszi Csin-ping kínai elnöknek, aki harmadik elnöki ciklusát töltötte be, és kijelentette, hogy várakozással tekint a két ország közötti partnerség további fejlesztése elé.

„A pártkongresszus eredményei teljes mértékben megerősítik az Ön magas politikai tekintélyét, valamint az Ön által vezetett párt egységét” – üzente Putyin a kínai elnöknek a Reuters szerint.

Fotó: Sputnik / Gavriil Grigorov / Pool / Reuters

A két elnök februárban, három héttel Oroszország ukrajnai inváziója előtt „határokon átívelő” partnerségi megállapodást kötött. Azóta Kína óvatos álláspontot képvisel, bírálja az Oroszország elleni nyugati szankciókat, de tartózkodik attól, hogy támogassa vagy segítse a katonai hadjáratot.

A múlt hónapban személyes találkozójukon Putyin azt mondta, megérti, hogy Hszi Csin-pingnek „kérdései és aggodalmai” vannak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban.

Az október 22-i és 23-i támadások következtében jelentős sérüléseket szenvedett a mikolajivi régió infrastruktúrája – számolt be a régió katonai igazgatásának vezetője, Vitalij Kim. 

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Támadást hajtottak végre október 23-án reggel és valamivel éjfél után Sevcsenkove település közelében. A támadás következtében megrongálódott egy infrastrukturális létesítmény. Éjjel 1 óra 30 perckor pedig Galicsinovot érte támadás, melynek következtében megsérült egy épület. A részletek pontosítása jelenleg is folyamatban van

– írta Telegram-csatornán Kim.  

A G7 elítéli a Zaporizzsja atomerőmű vezetésének oroszok általi elrablását, és a létesítmény feletti teljes ellenőrzés visszaadására szólította fel Oroszországot. 

Elítéljük, hogy Oroszország ismételten elrabolta az atomerőmű vezetését és személyzetét. Továbbá sürgetjük Oroszországot, hogy haladéktalanul adja vissza a létesítmény teljes ellenőrzését jogos tulajdonosának, Ukrajnának 

– fogalmazott közleményében a G7 a Guardian szerint.

 Az ukrán energetikai létesítmények elleni orosz támadások a tél közeledtével jelentős „humanitárius katasztrófával” fenyegetnek – közölte szombaton az ukrán kormányzat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: az orosz hadsereg harminchat rakétát lőtt ki szombaton ukrajnai célpontokra.

„Sok rakétát lelőtt a légvédelem, de több másik energetikai létesítményeket talált el” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson Zelenszkij, aki sürgette a nagyhatalmakat, hogy segítsenek „megállítani ezt a terrort”.

Fotó: Dylan Collins / AFP

Az elnöki hivatal közlése szerint az Ukrenerho állami energiaszolgáltató mintegy 1,5 millió fogyasztójánál nem volt áram – írja az MTI.

Az Ukrenerho több kárról is beszámolt, amelyeket az orosz támadások okoztak szombaton az ország nyugati részén. Luckban eltaláltak egy energetikai létesítményt, és megszakadt a szolgáltatás – közölték a hatóságok.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Twitteren azt írta, hogy „az Ukrajna létfontosságú instrastruktúrája elleni támadással a Kreml Európába tartó újabb menekültáradatot akar kiprovokálni”.

A humanitárius katasztrófa megállításának egyetlen módja a légvédelem és az újabb rakéták gyors átcsoportosítása

– írta a tanácsadó. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szintén figyelmeztetett, hogy a fokozódó rakéta- és dróntámadások miatt új menekülthullám várható.

„Ha nincs több áram, fűtés, víz Ukrajnában, ez migrációs cunamit idézhet elő” – mondta Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap vasárnapi kiadásában megjelenő interjúban a kormányfő, amelyből több részletet előzetesen a dpa német hírügynökség rendelkezésére bocsátottak.

Smihal azzal vádolta Moszkvát, hogy a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal „humanitárius katasztrófába kívánja taszítani Ukrajnát”. 

A miniszterelnök emiatt mobil áramfejlesztőket, fűtő- és vízkezelő berendezéseket kért. Mint mondta, egyelőre még van üzemanyag a generátorokhoz, de nagyszabású áram- és fűtéskimaradás esetén Ukrajnának többre – egyebek mellett Nyugatról importált áramra – lesz szüksége – mondta.

Lettország hatóságai a tartózkodási engedély meghosszabbítása során ellenőrizni fogják az adott orosz illető politikai nézeteit – jelentette be Edgar Rinkevich, hozzátéve, hogy az ország szigorúan ellenőrizni fogja az összes oroszt, néhányuk tartózkodási engedélyét pedig valószínűleg nem fogják meghosszabbítani. 

Edgar Rinkevich a Current Time-nak adott interjújában azt is hangsúlyozta, hogy Lettország nem fogad be olyan orosz állampolgárokat, akik az általános mozgósítás miatt hagyták ott az országot. 

Ezek az emberek nem az ukrajnai háborút ellenzik, hanem az általános mozgósítás elől menekülnek, ez pedig nagy különbség

– magyarázta a külügyminiszter. 

A háború februári kezdete óta 7822 orosz katona vesztette életét – állapította meg a Meduza és a BBC Russian Service.

Az október 21-én bejelentett részleges mozgósítás óta 41 ember halt meg a behívottak közül – tették hozzá.

A veszteségek egy része azonban nem harci jellegű: többen is meghaltak a kiképzőközpontokban még azelőtt, hogy a frontra küldték volna őket. 

Amellett, hogy Berlin nem akar önállóan eljárni a nyugati tankok Ukrajnának történő átadásának kérdésében, figyelembe veszi azoknak a véleményét is, akik ellenzik a szankciókat és az Ukrajnának történő fegyverszállításokat – mondta Olaf Scholz német kancellár.

Fotó: John Thys / AFP

Továbbá emlékeztetett arra, hogy Németország körcsere útján több mint száz harckocsit szállított Ukrajnának, amelyek azonnal bevethetők.

Az orosz vagy posztszovjet gyártású harckocsikhoz szükséges logisztika, pótalkatrészek és lőszerek Ukrajnában rendelkezésre állnak. Megpróbálunk más országokból is szállítani. De az a kérdés, hogy milyen fegyvereket szállítunk, egy nagyon világos elven alapul: nem szabad egyedül cselekedni

– fogalmazott Scholz az Ukrajinszka Pravda szerint.

Magyarország területére október 22-én az ukrán–magyar határszakaszon 6014 menekült lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6489 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a rendőrség.

Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 206 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől október 22-én 33 ember, köztük 12 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Néhány orosz asszony több ezer zoknit köt az orosz fronton harcoló katonáknak, de nem azért, hogy a harcok közben viselhessék őket. Az önkéntesek azért kötik őket, hogy ha a katonák bevetés után felveszik, akkor jó érzéssel jusson eszükbe a hazájuk. 

Azért csinálom, hogy emeljem a harcosaink morálját, akik most Ukrajnában vannak vagy oda készülnek, hogy támogassam őket, hogy érezzék, a hazájuk mögöttük áll

– mondta az egyik önkéntes. 

Ők értünk vannak, mi pedig őértük. Kötnék én sapkát, takarót is, még be is takarnám őket, ha lehetne

– fogalmazott egy másik orosz nő. Az akció szervezői azt is elmondták, hogy a katonáknak nem a fronton lesz szükségük a zoknikra. 

A hadseregnek mindene megvan. Ráadásul a zoknik, amiket kötünk, nem is férnének bele a surranóba. De ha a fiúk este leveszik a bakancsot, és felveszik a zoknit, az otthonukra gondolnak majd, és arra, hogy szeretik őket

– magyarázta a helyi önkormányzat egyik vezetője. A kezdeményezésben részt vevő 2700 fő már ezer pár zoknit kötött az orosz katonáknak – írja az Euronews. 

Az ukrajnai háború elől szombaton 33 ember, köztük 12 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tájékoztatott a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz−ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!