- Külföld
- háború
- orosz-ukrán-konfliktus
- oroszország
- ukrajna
- herszon
- kivonulás
- vlagyimir putyin
- volodimir zelenszkij
Nagy csapás ez Moszkva ukrajnai hadjáratára nézve
További Külföld cikkek
- Elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Törvényszék az izraeli miniszterelnök ellen
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
Az orosz erők a Dnyeper folyó keleti partjára vonultak vissza, amely kettészeli a tágabb, szintén Herszon nevű régiót, amelyet Oroszország szeptemberben a nemzetközi törvények megsértésével annektált − írta meg a CNN.
A visszavonulás újabb megalázó kudarc Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és a háború legjelentősebb katonai pillanata azóta, hogy az ukrán erők szeptemberben végigsöpörtek az északi harkivi területen.
Orosz csapatok kivonulása Herszonból
Az orosz kivonulást szerdán rendelték el Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Szergej Szurovikin tábornok, az ukrajnai orosz erők parancsnoka közötti, az orosz állami médiában bemutatott moszkvai megbeszélésen.
Herszon nyugati felének elhagyásával az oroszok több ezer négyzetkilométernyi területről, köztük Ukrajna legjobb mezőgazdasági területeinek egy részéből vonultak vissza.
Szurovikin szerint a kivonulással a civilek és a csapatok életét védik − akiknek jelentős ukrán ellentámadással kellett szembenézniük, amely orosz lőszerraktárakat és parancsnoki állásokat vett célba, akadályozva az utánpótlást.
Az orosz erők néhány nap alatt feladták a Dnyeper folyó mentén elterülő Herszon régió mintegy 40 százalékát.
Most, hogy az ukrán erők visszafoglalták Herszont, a két fél a folyó két partján, mintegy 250 kilométeres távolságban − a zaporizzsjai atomerőmű környékétől a Fekete-tenger partjáig − áll egymással szemben.
Mit jelent ez Oroszország számára?
A kivonulás − bár óvatos katonai lépésként próbálják eladni, hogy erőforrásokat takarítsanak meg, és azokat más frontokon lehessen bevetni − komoly csapást mér Moszkva ukrajnai hadjáratára.
Alig néhány héttel ezelőtt Herszon régiót annektálták, illegálisan az Orosz Föderációhoz csatolták. Most mintegy 10 ezer négyzetkilométernyi terület került vissza ukrán kézbe, és Ukrajna pontos, nyugatiak által szállított tüzérsége a Krím hatótávolságán belül van.
Oroszország azonban továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Dnyepertől délre és keletre fekvő régió mintegy 60 százalékát, beleértve az Azovi-tenger partvidékét is. Amíg Moszkva csapatai ellenőrzik és megerősítik a folyó keleti partját, addig az ukrán erők nehezen tudják megkárosítani a Krímbe édesvizet szállító csatornát.
A keleti partra való átvonulás megkönnyíti Oroszország számára, hogy feltöltse csapatait és visszanyerje a mélységi védelmet.
Az ukrán erőknek a Dnyeperen való átkelésre irányuló bármilyen kísérlete költséges lenne, mivel az orosz erők jól beásták magukat a folyó egy szakaszán.
Az őrházak mindennapos látvánnyá váltak, a műholdképeken lövészárkok jelentek meg, és a civileket eltávolították a folyóhoz közeli házakból.
Moszkvában egyesek megalázónak és kínosnak nevezték a visszavonulást. Mások azonban, akik korábban kritikusan viszonyultak a védelmi minisztériumhoz, elfogadták a lépést. Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint Szurovikin ezer katonát mentett meg, és „nehéz, de helyes döntést hozott a hangzatos nyilatkozatok kedvéért hozott értelmetlen áldozatok és a katonák felbecsülhetetlen értékű életének megmentése között”.
Kadirov hozzátette, hogy Herszon nehéz hely a harcra, különösen garantált utánpótlási útvonalak nélkül.
Mit jelent ez Ukrajna számára?
Volodimir Zelenszkij elnök Ukrajna számára „történelmi napnak” nevezte a pénteket.
Az ukrán hadsereg újabb sikere, amely a szeptemberi, Harkiv nagy részén való villámgyors előrenyomulás után született, segít megerősíteni az ukrán háborús erőfeszítések nemzetközi támogatását, még akkor is, ha amerikai tisztviselők arra ösztönzik Zelenszkijt, hogy enyhítse a tárgyalásokkal kapcsolatos retorikáját, ha nem is az alapvető követeléseit.
A Herszonban elért siker a kimerült ukrán egységeknek is adhat némi pihenőt, valamint lehetővé teheti a Donbászra való átirányítást, ahol Luhanszkban és Donyeckben is folytatódnak a heves harcok.
Oroszországnak azonban rengeteg fegyvere és több tízezer újonnan mozgósított katonája van, akiket harcba küldhet,
és az ukrán infrastruktúra elleni hadjárata miatt az áram- és vízellátás sok régióban akadozik. Ukrajna lassan korszerű légvédelmet kap a nyugati adományozóktól, de hatalmas területet kell megvédenie.
Az ukrán hatóságokra hatalmas újjáépítési feladat vár Herszonban is, ahol az orosz erők elpusztították a kritikus infrastruktúrát és rengeteg aknát hagytak hátra. Pénteken a Maxar Technologies műholdfelvételei és más fotók azt mutatták, hogy az elmúlt 24 órában legalább hét hidat leromboltak.
Újabb károk láthatóak egy kritikus fontosságú gáton is, amely a folyó keleti partján, a Herszon régióbeli Nova Kakhovka városában, a Dnyeperen található. Hetek óta mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy a gát átszakítását tervezi, amely ha megsemmisülne, akkor a keleti parton kiterjedt áradásokhoz vezetne, és megfosztaná a zaporizzsjai atomerőművet a reaktorok hűtéséhez szükséges víztől.
Ukrajna már a nyáron megalapozta a Herszonban aratott győzelmét az orosz utánpótlási raktárak, vasúti csomópontok és hidak elleni könyörtelen tüzérségi támadásokkal. Ugyanezt a taktikát alkalmazza most Luhanszkban.
A Herszonban és Harkivban történt események megmutatták, hogy az ukránok olyan taktikai mozgékonysággal rendelkeznek, amelyek idegenek az orosz hadviselési módtól, valamint sokkal jobb a harctéri hírszerzésük.
Oroszország kíméletlen bombázásai, különösen Donyeckben és Luhanszkban, kétségtelenül több tízezer ukrán katonát öltek meg az invázió kezdete óta. De nehéz elképzelni, hogy egy ilyen eszközzel elérje Putyin célját, hogy elérje Luhanszk és Donyeck határait − különösen, hogy Ukrajna mostanra ilyen előnyösen változtatta meg a frontvonalakat délen.
(Borítókép: Bulent Kilic / AFP)