Zelenszkij beszéde után Magyarországnak üzent a NATO főtitkára

A Kreml aggodalmát fejezte ki a zaporizzsjai atomerőmű állítólagos ukrán ágyúzása miatt. Felszólította a világhatalmakat, hogy biztosítsák, hogy Kijev hagyjon fel az Európa legnagyobb atomerőműve elleni támadásokkal.

Az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet vasárnap lövések érték, ami miatt az ENSZ nukleáris felügyelő szerve elítélte a támadásokat, és kijelentette, hogy az ilyen támadások súlyos katasztrófa kockázatát hordozzák magukban.

Ez csak aggodalomra ad okot – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Felszólítjuk a világ minden országát, hogy használják fel befolyásukat, hogy az ukrán fegyveres erők hagyjanak fel ezzel” – hangsúlyozta Peszkov.

Ukrajna szerint Oroszország volt az, aki lőtte az erőművet – írja a The Guardian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a méltóság és szabadság napját ünnepelte, az ukrán nép áldozathozatalára emlékezve, melyre az orosz invázió óta rákényszerült. Szerinte országa kitart és győzni fog.

A nemzethez intézett videóbeszédében Zelenszkij üdvözölte az ukránok hozzájárulását a háború sikeréhez: a katonáktól, tűzoltóktól és orvosoktól kezdve az online órákat adó tanárokig, a katonáknak főző falusiaktól, az egyenruhákat varró szabóktól és a földjeiket a kockázat ellenére felszántó gazdákig mindenkit felsorolt.

Üdvözölte, hogy kitartottak a gyakori rakétacsapások, a széles körű pusztítás, a hiány és az áramszünetek ellenére, miközben a tél beköszönt – írja a The Guardian.

Pénz nélkül maradhatunk. Benzin nélkül. Meleg víz nélkül. Világítás nélkül. De szabadság nélkül nem

– mondta Zelenszkij a főváros, Kijev elnöki palotájának díszes termében tartott beszédében.

Lengyelország további Patriot rakéták telepítését javasolja az ukrán határ közelében.

Mariusz Blaszczak védelmi miniszter közölte, a német féllel folytatott megbeszélés után javasolni fogja, hogy a rendszert az ukrán határon állomásoztassák.

Németország felajánlotta Varsónak a rakétavédelmi rendszert, hogy segítsen légterének biztosításában, miután a múlt héten egy eltévedt rakéta lezuhant Lengyelországban – közölte Christine Lambrecht berlini védelmi miniszter.

A német kormány azt mondta, hogy további segítséget ajánl fel a légtérrendészetben Eurofighterekkel a rakétaincidens után, amely kezdetben félelmeket keltett, hogy az ukrajnai háború átterjedhet a határon.

 A rakéta, amely a múlt héten csapódott be Lengyelországba, és két ember halálát okozta, úgy tűnik, hogy nem orosz csapás, hanem az ukrán légvédelem lőtte ki 

– mondta Jens Stoltenberg NATO-főnök a Sky News szerint.

Az amerikai Raytheon cég által épített Patriot rakétavédelmi rendszer a beérkező rakéták hatástalanítására szolgál.

November végén megkezdi működését az ukrán csapatok új kiképzőközpontja a közép-spanyolországi Toledo városában – közölte Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök a NATO parlamenti közgyűlésén.

A spanyol rendőrséget is bevetik Ukrajnában a következő hetekben, hogy segítsenek az állítólagos orosz háborús bűncselekmények kivizsgálásában – tette hozzá Sanchez a The Guardian szerint.

Ukrajna a 2022–23-as szezonban eddig közel 16,2 millió tonna gabonát exportált, ami 31,7 százalékkal kevesebb, mint az előző szezon azonos szakaszában exportált 23,8 millió tonna – derült ki a mezőgazdasági minisztérium adataiból.

Az utóbbi szezon gabonaexportja közel 6,3 millió tonna búzát, 8,6 millió tonna kukoricát és 1,3 millió tonna árpát tartalmazott.

Az orosz invázió okozta közel hat hónapos blokád után július végén három ukrán fekete-tengeri kikötőt feloldottak a Moszkva és Kijev közötti, az ENSZ és Törökország által közvetített megállapodás értelmében.

A minisztériumi adatok szerint november első húsz napjában 3 millió tonna különböző gabonafélét exportáltak, 29,7 százalékkal kevesebbet, mint 2021 novemberének azonos időszakában – írja a The Guardian.

A kormány szerint Ukrajna idén 50-52 millió tonna gabonát takaríthat be, ami a 2021-es rekordmennyiségű 86 millió tonnához képest visszaesés, mivel az orosz erők földterületeket vontak el, és a terméshozamok is alacsonyabbak.

Ukrajnának nincsenek forrásai a Krím megtámadására, ebben a nyugat nem fog segíteni Kijevnek – fogalmazott Telegram-posztjában Viktor Bondarev, az orosz Szövetségi Tanács védelmi és biztonsági bizottságának vezetője.

Ukrajnának sem az erőforrásai, sem a katonai ereje, sem a krímiek támogatása nincs meg a félszigetre ígért offenzívához. A Nyugat sem fog valódi erőfeszítéseket tenni, hogy segítse Ukrajnát ebben a kalandban. Ezért a kijevi hatóságok nem mennek túl a bejelentés szintjén

– írta a bejegyzésben.

Szerinte az ukrán fél kijelentései a Krím visszaszerzési szándékairól vakmerők és arcátlanok. 

A The New York Times vasárnap megerősítette, hogy azok a videók hitelesek, amelyeken orosz katonákat ölnek meg az ukrán erők, amikor november közepén visszafoglalták a kelet-ukrajnai Luhanszk régióban lévő Makijivka falut.

Az egyik videón, amelyet egy ukrán katona vett fel egy tanya udvaráról, három bajtársa látható, amint végignézték, ahogy tíz, látszólag fegyvertelen orosz katona kilépett egy fészerből, és arccal lefelé a földre feküdtek. Egy 11. orosz katona kilépve tüzet nyitott az ukrán katonákra, akik azonnal visszalőttek.

A lap által megkérdezett szakértők eltérő választ adtak arra, hogy a találkozás háborús bűncselekménynek minősíthető-e. Szerintük

Ráadásul, míg a 10 fekvő katona nem harcoló katonának minősül, a 11. katona cselekedete is háborús bűncselekménynek tekinthető, mivel megadást színlelt.

Az orosz katonai és polgári hatóságok azzal vádolják ukrán kollégáikat, hogy háborús bűnöket követtek el a hadifoglyok megölésével.

Az ukrán ombudsman tagadta a vádat, azzal érvelve, hogy az ukrán katonák a megadást színlelő oroszokkal szemben védekeztek. Ez azt jelenti, hogy a katonák nem tekinthetők hadifoglyoknak, mert egyikük tüzet nyitott.

Az ENSZ emberi jogi hivatala közölte, hogy vizsgálja a videókat.

Az Egyesült Államok több mint 20 milliárd dollár értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának – közölte hétfőn Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

Hozzátette: az Egyesült Államok addig fogja támogatni Ukrajnát, ameddig csak szükséges.

A lengyel ügyészség nem fogja megengedni az ukrán félnek azt, hogy részt vegyenek a múlt hét keddi lengyelországi rakétabecsapódás ügyében zajló vizsgálatokban – tudta meg a Rzeczpospolita nevű lengyel lap.

A lap szerint a politikusok elhamarkodottan beszéltek arról az elmúlt napokban, hogy az ukrán fél is részt vehet a vizsgálatokban, ugyanis nem vették számításba, hogy az ügyészség ezt nem fogja jóváhagyni. A Rzeczpospolita az ügyre rálátó forrásoktól úgy értesült:

A lengyel lap ezzel lényegében cáfolta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait, aki pénteken azt mondta, hogy a becsapódás helyszínén már ukrán szakértők is dolgoznak. A Rzeczpospolita szerint a lengyel politikusok azzal kapcsolatban sem mondtak igazat, amikor azt mondták, hogy amerikai szakértők is részt vehetnek a vizsgálatban. 

Ukrán aktivisták egy Herszonból származó ukrán lobogót adtak át Lloyd Austin amerikai védelmi miniszternek a hétvégén, a kanadai Halifaxban zajló biztonsági fórumon.

A lobogót egy herszoni falu főterén álló póznáról tépte le egy helyi nő a megszállás idején, majd elrejtette azt az orosz katonák elől. Az oroszok kivonulása után, az ukrán hadsereg érkezésekor a zászlót átadta a katonáknak.

Darina Kalenyuk, az aktivistacsoport vezetője azt mondta a Jevropejszkaja Pravdának, hogy röviden volt alkalmuk beszélni a védelmi miniszterrel, akitől katonai repülőgépeket és modern harckocsikat kértek.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közzétett egy videót, amely a Tornado-S rakétarendszerek (MLRS) működését mutatja be egy különleges katonai művelet során.

A katonai tárca Telegram-csatornáján közzétett felvételen látható, ahogy a legénységek pozícióba helyezkednek és csapást mérnek.

„A Tornado-S MLRS legénységei hatástalanítják és megsemmisítik a parancsnoki állásokat, a fegyvereket, lőszereket, raktárakat, kommunikációs központokat, légvédelmi berendezéseket és más fontos, nagy távolságban lévő célpontokat” – áll a videó leírásában.

A védelmi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a rakétarendszer minden egyes lövedéke egyedi repülési feladatot kaphat, a csapás pontossága a GLONASS navigációs rendszernek köszönhetően jobb.

Egyetlen Tornado-S-telepítés egyetlen sortűzzel képes megsemmisíteni több APU-támogatót az első vonalban, egy útkereszteződést az ellenség második védelmi vonalában és egy lőszerraktárt a mélyhátvédben – sorolták az eredményeket a TASZSZ szerint.

A „Luhanszki Népköztársaság” (LPR) hírszerzésének információi szerint Szvatov–Kremenski irányában növekszik az elégedetlenség az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) tisztjeinek soraiban – mondta Andrej Marocsko, az LPR népi milícia egyik tisztje hétfőn a TASZSZ-nak.

A Szvatovo és Kremennaja települések elleni támadásért felelős egységek ukrán tisztjei a felsőbb vezetésnek küldött napi jelentéseikben a „problémás kérdések” bekezdésben számos olyan érvet soroltak, amelyek szerint akadályokba ütköztek, miközben teljesíteni próbálták harci feladataikat.

Ahelyett, hogy a kérdéseket érdemben vizsgálnák, hivatalos vizsgálatokat kezdtek lefolytatni, amiket fegyelmi eljárások követtek, pedig az ukrán katonák rossz véleményeket fogalmaztak meg NATO közös parancsnokságának felügyelete alatt álló főtisztekkel szemben

– mondta Marocsko.

A Szvatove–Kreminna vonalon folytatódnak az aktív harcok, a romló időjárási körülmények azonban befolyásolják a frontvonalon kialakult helyzetet – számolt be az Institute for the Study of War (ISW) hétfőn.

A Luhanszki terület Novoszelivszke térségében kialakult helyzet pedig az ukrán fegyveres erők sikerét jelzi – tették hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy csapást mértek az ukrán csapatokra a Luhanszki területhez tartozó Novoszelivszke közelében. Korábban az orosz védelmi minisztérium a település elleni ukrán támadások visszaveréséről beszélt, és ez a kijelentés arra utalhat, hogy az ukrán erők előrenyomultak a településre

– hangsúlyozzák az ISW elemzői az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Közben az orosz csapatok folytatták támadó akcióikat Bahmut, Avgyijivka és a nyugat-donyecki szektorokban. 

45 ország és intézmény találkozik hétfőn Párizsban, hogy több millió eurós segélyt ígérjenek Moldovának, mivel egyre nagyobb a félelem, hogy az ukrajnai konfliktus tovább destabilizálhatja az országot. Az Ukrajna és Románia között fekvő Moldovát az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, valamint a mintegy 2,5 millió lakosú országba érkező több ezer menekült beáramlása is sújtja. Úgy vélik, Moldova minden más országnál több menekültet fogadott be.

Moldova nagymértékben függ az orosz energiaellátástól, egyre nagyobb nehézségekkel néz szembe a tél beköszöntével, és azzal, hogy Moszkva mintegy 40 százalékkal csökkentette a földgázszállításokat, ami rontja a lakosság áramellátásának biztosítását.

Moldova közvetlenül érintett, mivel függ az orosz energiaellátástól, és olyan ország, amely területének egy részét orosz katonák ellenőrzik, így különösen sebezhető

– mondta egy francia diplomata a The Guardian szerint.

A segélyt Moldova költségvetésének és áramellátásának támogatására, valamint több ezer ukrán menekült befogadásának költségeire fordítanák.

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz erők védelmi állásokat építenek az északkelet-ukrajnai Luhanszk régióban lévő Szvatove környékén, amelyeket részben rosszul kiképzett, mozgósított tartalékosok személyzete lát el.

Mivel Oroszország délnyugati frontvonala a Dnyipro folyó keleti partja mentén már könnyebben védhető, a Szvatove szektor most valószínűleg az orosz erők sebezhetőbb operatív szárnya – áll a brit hírszerzés legfrissebb jelentésében.

„Az orosz vezetők politikai prioritásként tekintenek Szvatove ellenőrzésének megtartására, bár parancsnokaik valószínűleg küzdenek a katonai realitásokkal, miközben próbálják biztosítani a hiteles védelem fenntartása mellett a délebbre, Donyeckben támadó műveletek erőforrásait.”

Az orosz védekezést és a támadás hatékonyságát egyaránt akadályozza a lőszerek és a szakképzett személyzet súlyos hiánya

– teszi hozzá a jelentés.

Az orosz erők csaknem 400 csapást mértek vasárnap Ukrajna keleti részén egy tüzérségi hadjárat keretében – közölte Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti beszédében.

A leghevesebb harcok, mint korábban, most is a donyecki régióban zajlanak. Bár az időjárás romlása miatt ma kevesebb támadásra kerül sor, az orosz ágyúzások száma sajnos továbbra is rendkívül magas.

Luhanszki területen kis lépésekben haladunk előre a harcokkal. Mostanáig a nap kezdete óta csaknem 400 lövedéki alkalom volt keleten

– közölte az ukrán elnök. Oroszország csapatokat vezényelt a keleti Donyecki és Luhanszki területen lévő állások megerősítésére, miután kivonult a déli Herszon városából.

Volodimir Zelenszkij 2022. november 14-én

Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / Handout / Reuters

A déli ukrán állásokra utalva Zelenszkij azt mondta, hogy a kijevi erők tartják a frontot, következetesen rombolják a megszállók lehetőségeit – idézte a The Guardian.

„Oroszország rakétacsapásainak megnövekedett száma Ukrajnában részben arra irányul, hogy kimerítse Kijev légvédelmi készleteit és uralmat szerezzen az égbolt felett” – mondta szombaton a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője.

Az ukrajnai háború elől november 20-án 125 ember, köztük 39 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség honlapján. 

Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Magyarország területére november 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 4935 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4777 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség hétfőn. 

Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 198 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A The Financial Times egy terjedelmes anyagot közölt arról, hogy miként áll a háborúhoz az orosz társadalom most, a herszoni visszavonulás után.

„Senki sem ért semmit. Először elmentünk Kijevig, aztán visszavonultunk – és hányan haltak meg közben. Azután elfoglaltuk Herszont, majd megint visszavonultak. És aközben hányan haltak meg?” – mondta egy orosz tanárnő a lapnak, aki szerint még a veteránok, a háborút ismerő orosz emberek sem értik azt, hogy mire irányul az orosz stratégia.

Ugyanerről Tatjana Sztanovaja, az R. Politik nevű politikai elemzőcég vezetője azt mondta: meglepő, hogy az orosz vezetés és a nép mennyire könnyen feladta Herszont, és azt is hozzátette, hogy

Alexei Venediktov, a Moszkvai Visszahang nevű rádió szerkesztője nagyjából ugyanezt  mondta a The Financial Times-nak, azzal a különbséggel, hogy szerinte egy kivétel van. „A Krím szent és sérthetetlen” – fogalmazott, utalva arra, hogy míg a többi terület elvesztése nem rázná meg igazán az orosz társadalmat, azzal szemben ugyanez nem mondható el a 2014 óta orosz kézen lévő, népszerű nyaralóhellyé vált Krímről.

Donyeck, Luhanszk, meg valami Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja – hol vannak ezek egyáltalán? 

– mondta Venediktov arról, hogy milyen kép él az orosz többségi társadalom fejében ezekről a területekről.

Ukrajna fegyveres alakulatai hét lövedéket lőttek ki hétfő hajnalban Donyeckben – közölte Telegram-csatornáján az Ukrajnai Háborús Bűncselekmények Ellenőrzési és Koordinációs Központja hétfőn. 

A beszámoló szerint a támadás következtében kár keletkezett a Donyeck Vasút ilovajszki állomásában.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!