Sámánok és okkultisták között keresheti támaszát Putyin

Az összeg abban segít Ukrajnának, hogy fenntartsa az alapvető szolgáltatásokat és az alapvető kormányzati funkciókat nemzeti és regionális szinten, miközben az orosz erőkkel szemben védekezik – áll a közleményben.

Az Egyesült Államok által biztosított pénz a kórházi dolgozók, a kormányzati és iskolai alkalmazottak béreinek kifizetéséhez, az idősek nyugdíjának kifizetéséhez, a közalkalmazottak fizetéséhez és a kiszolgáltatottaknak szóló szociális programokhoz nyújt segítséget – áll a Világbank közleményében.

A folytatódó háború és az infrastruktúra pusztulása közepette elkötelezettségünk, hogy sürgős segítséget nyújtsunk az ukrán népnek

– mondta David Malpass, a Világbank-csoport elnöke a CNN szerint.

Kanada újabb szankciókat jelentett be Alekszandr Lukasenka belorusz elnök kormánya ellen, amiért az támogatja Oroszország ukrajnai háborúját.

A külügyminisztérium közölte, hogy további 22 belorusz tisztviselőt, valamint 16 vállalatot szankcionál, amelyek katonai gyártásban, technológiában, mérnöki tevékenységben, banki tranzakcióban és vasúti szállításban vesznek részt.

A tisztviselők között vannak olyanok is, akik „bűnrészesek voltak az ukrajnai invázióban részt vevő orosz katonai személyzet és felszerelés állomásoztatásában és szállításában” – írja a The Guardian.

Mélanie Joly kanadai külügyminiszter nyilatkozatában azzal vádolta Lukasenka rezsimjét, hogy „hagyja, hogy területe kiindulópontként szolgáljon Oroszország Ukrajna elleni támadásaihoz”.

Ezzel Belarusz lehetővé tette az orosz rezsim emberi jogi jogsértéseit olyan helyeken, mint Bucsa, Izjum és Mariupol, és hozzájárult ahhoz a fájdalomhoz és szenvedéshez, amelyet Putyin elnök fegyverkezése okozott millióknak világszerte

– közölte a kanadai külügyminiszter.

Mint megírtuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden razziát tartott a Pecserszka lavra néven is ismert kijevi barlangkolostorban.

Az ukrán hatóságok arra hivatkoztak, hogy a monostor oroszpárti tevékenységek színhelyéül szolgálhat, és hogy néhány, hozzájuk érkezett bejelentés szerint fegyvereket, külföldi állampolgárokat és szabotőröket rejtegetnek ott. 

A kolostor mind az orosz, mind az ukrán hívők számára nagyon fontos hely, és az Ukrán Ortodox Egyház székhelyeként is szolgál (amely a közelmúltig, 2019 januárjáig az  Orosz Ortodox Egyház alárendeltségében működött). A The New York Times szerint ez az akció azt jelzi, hogy

Az ukrán egyház a februári invázió kezdete után hivatalosan is szakított a Moszkvai Patriarchátussal, ennek ellenére az ukrán kormányzat több tisztviselője is beszélt az utóbbi hónapokban, hogy bizonyos papok továbbra is hűségesek lehetnek Moszkvához.

Az SZBU közleményéből az nem derült ki, hogy találtak-e valamit a helyszínen, vagy őrizetbe vettek-e bárkit is. A barlangkolostor egyik szerzetese az akció után azt nyilatkozta a sajtóban, hogy semmilyen felforgató tevékenység nem zajlik náluk, de azt elismerte, hogy történelmileg valóban jó kapcsolatokat ápolnak Moszkvával, és épp ezért „nagyon fáj nekik” mindaz, ami napjainkban történik.

Az orosz kormányzat az Orosz Ortodox Egyház elleni támadásnak nevezte az akciót. Az ukrán hatóságok mindeközben azt is közölték, hogy két másik monostornál, valamint egy egyházmegyei központban is razziát tartottak a kijevi akcióval párhuzamosan (mindhárom épület Nyugat-Ukrajnában található a The New York Times szerint).

Az invázió kezdete óta az Oroszország által elfoglalt területek 55 százalékát sikerült visszaszerezniük az ukránoknak – írta a The New York Times.

A lap azt írta, hogy az ukránok nagy sikereket arattak az utóbbi hetekben,

ugyanis a frontvonal egyre rövidebbé – és ezáltal védhetőbbé – válik az oroszok számára, akik most már csak Bahmut környékén próbálnak meg érdemi támadásokat indítani, mindenhol máshol védekeznek.

Ezzel szemben Ukrajna előnyére válhat az, hogy a tél beállta előtt sikerült demoralizálnia, leharcolttá tennie az orosz hadsereget, és az is, hogy a herszoni előrenyomulás után az orosz hadsereg újabb utánpótlási központjai kerültek a nyugatról érkezett ukrán HIMARS-ok lőtávolságába.

Az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krímben található Szevasztopol városának orosz beiktatású tisztviselői azt mondták, hogy az orosz légvédelem aktiválódott, miután két drónt lelőttek.

Mihail Razvozhayev, Szevasztopol Kreml által beiktatott kormányzója a Telegramon azt írta:

Támadás történt drónokkal. Légvédelmi erőink most is dolgoznak.

Két drónt „már lelőttek”. A polgári infrastruktúra nem sérült meg – tette hozzá, és nyugalomra szólította fel az embereket a The Guardian szerint.

Szevasztopol az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállása. Októberben Oroszország Ukrajnát vádolta a kikötő elleni, légi és tengeri drónokkal végrehajtott támadásért.

A nyugati országok – élükön az Egyesül Államokkal és Nagy-Britanniával – blokkolják a béketörekvéseket Ukrajnában, és arra késztetik Kijevet, hogy folytassa az ellenségeskedést – mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Richard Black, Virginia állam törvényhozó testületének egykori tagja.

Bármelyik pillanatban békét érhetünk el Ukrajnában, és elkerülhetjük a harmadik világháborút, ha akarjuk. De eddig az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság újra és újra blokkolta az ellenségeskedések befejezését célzó béketárgyalásokat. Az egyetlen ok, amiért a háború még mindig tart, az az, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azt követeli, hogy Ukrajna folytassa a harcot

– mondta a volt képviselő a lap szerint.

A Meduza orosz portál számolt be arról, hogy Moszkvában őrizetbe vették az orosz vezérkari egyik ezredesét.

Az ezredesnek hivatalos ellenőrzést kellett tartania novemberben Moszkva közelében egy katonai komisszárságnál, de egy héttel előtte felhívta az ott szolgáló  kommisszárt, és figyelmeztette arra, hogy bajba kerülhet, mert rosszul állnak a besorozott orosz katonák kiképzésével. Ezután azt ajánlotta a katonai tisztviselőnek, hogy

A komisszár úgy tett, mintha belement volna a dologba, de közben jelentette az orosz titkosszolgálatnak a zsarolást, ezt követően vették őrizetbe az ezredest, aki ellen most büntetőeljárás indult, és már be is ismerte bűnösségét.

A mosógép az utóbbi hónapokban az ukrajnai orosz csapatok fosztogatásának szimbólumává vált. Hogy miért, azt például itt lehet megtekinteni (olyan oroszellenes demonstráció is volt már, ahol mosógépekkel tiltakoztak a fosztogatások ellen). 

A tél közeledtével az Ukrajnában harcoló katonáknak új kihívásokkal kell szembenézniük. Az önkéntes akciók szervezői azonban remélik, hogy az ukrán katonák egy kis segítséggel képesek biztosítani az ország védelmét.

A civilek elkezdtek ruhákat gyűjteni a katonáknak, és már majdnem összegyűlt a szükséges összeg, hogy a pénzből kesztyűket és meleg zoknikat vásároljanak – írja a Sky News.

Az egyik ukrán gyűjtést szervező férfi elmondta, hogy az orosz katonák valószínűleg megfagynak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a rendőrséggel és a nemzeti gárdával közösen kémelhárítási műveletet hajtott végre az orosz ortodox egyházhoz hű ukrán ortodox egyházi szárnyhoz tartozó kijevi Pecserszki Lavra-kolostor és templomkomplexumban – közölte az SZBU sajtószolgálata.

A közlemény szerint a hatóságok az ukrán állam ellen irányuló „felforgató tevékenység” elleni küzdelem részeként hajtották végre a házkutatást. Az SZBU kiemelte, hogy az orosz agresszió közepette nő a terrorcselekmények, a szabotázs, a túszejtés kockázata, különösen a zsúfolt helyeken. Az MTI szerint a hatóságok tevékenysége azt célozta, hogy a kijevi Lavrát ne használhassák fel oroszbarát propagandára, ne rejtegessenek ott ellenséges szabotázs- és felderítőcsoportokat, illetve fegyvereket.

Az SZBU hasonló kémelhárítási műveletet hajtott végre a nyugat-ukrajnai Rivne megyében lévő egyik kolostorban is, amely úgyszintén az orosz ortodox egyházhoz hű ukrán ortodox egyházhoz tartozik.

Ukrán és iráni tisztviselők találkoztak, hogy megvitassák azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország iráni drónokat használ a háborúban. Az elmúlt hetekben ugyanis Ukrajna és nyugati szövetségesei azzal vádolták Iránt, hogy drónokat szállít Oroszországnak.

Az iráni külügyminiszer november elején elismerte, hogy kormánya drónokat küldött Oroszországnak, de hozzátette: a felszerelést még azelőtt szállították, hogy Oroszország megkezdte invázióját.

A legutóbbi találkozóról Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „Nem árulhatom el a részleteket, az azonban nem titok, hogy az ukrán fél továbbra is mindent megtesz annak megakadályozására, hogy Oroszország iráni fegyvereket használjon az Ukrajna elleni háborúban.”

Oleg Nikolenko hozzátette: az ukrán kormányzat figyelmeztette Iránt a bűnrészesség következményeire – írja a Sky News.

Zoran Milanovics horvát államfő nem kíván foglalkozni azzal a levéllel, amelyben Mario Banozsics horvát védelmi miniszter arra kéri, járuljon hozzá ukrán katonák horvátországi kiképzéséhez – közölte kedden az elnöki hivatal.

A Horvát Köztársaság alkotmánya csak a Horvát Köztársaság kormányát, a Horvát Köztársaság elnökét és esetleg a horvát parlamentet írja elő illetékesnek ilyen döntések meghozatalára

– olvasható a sajtóközleményben.

A levél ráadásul nem részletezi horvát katonák külföldi és ukrán katonák horvátországi tevékenységét, csak az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukrajna) általános információit tartalmazza – tették hozzá.

A védelmi miniszter levele az alkotmány azon cikkelyére hivatkozik, amely szerint a szövetséges országok fegyveres erői nemzetközi megállapodás alapján, a horvát parlament hozzájárulása mellett, a kormány javaslatára és az elnök előzetes jóváhagyásával léphetik át a horvát határt és folytathatnak tevékenységet az országon belül.

Az elnöki hivatal szerint viszont ez a cikkely csak abban az esetben lenne alkalmazható, ha Ukrajna szövetséges állam lenne, de ilyen értelemben nem az. Ukrajna egyetlen olyan nemzetközi szövetségnek sem tagja, amelyben Horvátország részt vesz, és amely arra kötelezné Zágrábot, hogy nyújtson katonai segítséget számára, és nemzetközi szerződés sem teremt alapot ukrán katonák horvátországi tevékenységére – olvasható a nyilatkozatban az MTI szerint.

Az ukrán Nobel-békedíjas Olekszandra Matvijcsuk által felvett videóüzenetet sugároztak a Red Bull Forma–1-es versenyzői központjának London melletti épületére, amelyben a világbajnok pilótához, Max Verstappenhez fordulnak, hogy használja fel befolyását, hogy rávegye a Red Bullt az Oroszországból való kivonulásra.

A The Guardian azt írta, több világmárkával ellentétben a Red Bull nem volt hajlandó megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, az energiaital még mindig kapható az ország szupermarketjeiben.

Max, te vagy a Red Bull egyik vezető márkanagykövete. Megkérdeznéd, hogy miért árulják még mindig a Red Bullt Oroszországban, miközben annyi globális márka kivonult onnan? Miért segíti a Red Bull továbbra is Oroszországot a háború finanszírozásában? Kérem a támogatásodat, hogy meggyőzzük a Red Bullt, hogy állítsa le az oroszországi üzletet

– fogalmazott a videóban Matvijcsuk.

A dél-ukrajnai Mikolajivi területen már csak három települést kell az ukrán erőknek az orosz megszállás alól felszabadítaniuk ahhoz, hogy a megye egészét visszavegye Ukrajna – közölte kedden Vitalij Kim, a terület kormányzója.

A tisztségviselő hozzátette, hogy mindhárom település a tengerbe nyúló kinburni keskeny földsávon található. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Natalia Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfőn közölte: a térségben most információs csendben zajlanak a hadműveletek.

A tengeren tomboló vihar segíti a terület felszabadítását

– mondta a vezető az MTI szerint.

Az orosz Gazprom állítása szerint Ukrajna nem továbbítja teljes egészében a területén áthaladó vezetékes földgázszállításokat a Moldovai Köztársaságba. Az ukrán gázhálózat-üzemeltető visszautasította a Gazprom vádját

A Gazprom keddi közleménye szerint Ukrajna 52,5 millió köbméter gázt nem továbbított a szomszédos Moldovai Köztársaságnak.

A vezetékbe betáplált gázmennyiség nem egyezik meg az ukrán–moldovai határon átadott mennyiséggel

– írja a közlemény. Amennyiben ebben nem történik változás, hétfőtől csökkenni fog a napi szállított gázmennyiség – közölte a Gazprom a konkrét mennyiség megnevezése nélkül.

Ez a tények durva elferdítése annak igazolására, hogy tovább csökkenthessék az európai országokba irányuló gázszállításokat

– áll Gas TSO, az ukrán gázhálózat üzemeltetőjének a Gazprom állítására kiadott közleményében.

A területén dúló háború ellenére Ukrajna február vége óta mintegy 15,6 milliárd köbméter orosz földgázt szállított Nyugatra – számolt be az MTI. 

A lengyel elnök egy magát a francia Emmanuel Macronnak kiadó emberrel beszélt azon az éjszakán, amikor rakéta talált el egy falut az ukrán határ közelében – ismerte el a lengyel elnöki hivatal. 

A The Guardian úgy tudja, másodszor fordult elő, hogy egy csalónak sikerült elérnie Adrzej Duda elnököt. A hét és fél perces beszélgetést a Vovan és Lekszus nevű orosz humorista posztolta az interneten. A felvételen Dudával egy francia akcentust imitáló férfi beszélt. 

Emmanuel, hidd el, nagyon óvatos vagyok. Nem akarok háborút folytatni Oroszországgal, és hidd el, rendkívül óvatos vagyok, rendkívül óvatos

– mondta a telefonálónak a lengyel elnök. 

A lengyel elnöki hivatal Twitteren reagált a történtekre. 

A przewodówi rakétarobbanás után, az állam- és kormányfőkkel folytatott folyamatos telefonbeszélgetések alatt egy magát Emmanuel Macron francia elnöknek kiadó személyt kapcsoltak. Andrzej Duda elnök a beszélgetőpartner szokatlan beszélgetésvezetéséből rájött, hogy átverési kísérletről lehet szó, és befejezte a beszélgetést

– fogalmazott a hivatal.

Önként jelentkezett a hadseregbe az 1825 és 1855 közt uralkodó I. Miklós orosz cár egyik, Franciaországban élő leszármazottja, Gabriel Doroshin.

Az uralkodói leszármazott – aki Lyonban született és élt is eddig – az Rosszija–1 adásában beszélt arról, hogy jelenleg a Donbászban harcol Oroszország „jövőjének és civilizációjának” megvédéséért.

Az adásban megmutatta a családfáját is (lásd alább). Állítása szerint I. Miklós az ükapja volt, egy másik híres felmenője pedig Napoleon örökbefogadott fia, Eugene de Beauharnais. 

A Vascárként is emlegetett I. Miklós a magyarok számára leginkább a ’48-as szabadságharc leverése miatt lehet emlékezetes, de az ő nevéhez kötődik a krími háború elindítása is, amely végül súlyos orosz kudarcként vonult be a történelembe.

Olaf Scholz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy országának fel kell készülnie az ukrajnai helyzet eszkalálódására. Berlinben egy konferencián közölte: a háború alakulása és Oroszország látható és növekvő kudarcai miatt fel kell készülnünk az eszkalációra, ami akár az infrastruktúra lerombolását is magában foglalhatja.

Scholz a hónap elején Kínába látogatott, hogy találkozzon az ország elnökével, Hszi Csin-pinggel, és szerinte ez az út már csak azért is megérte, mert világossá tette a két ország közös álláspontját a nukleáris fegyverek használata ellen.

A G7-ek vezetőjének a Covid-járvány óta tett első kínai látogatásán Scholz sürgette Hszit, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy hagyjon fel az ukrajnai invázióval. Hszi Csin-ping egyetértett azzal, hogy a két vezető ellenzi a nukleáris fegyverek alkalmazását vagy alkalmazásával való fenyegetést Ukrajna miatt, de tartózkodott attól, hogy bírálja Oroszországot vagy felszólítsa Moszkvát csapatai kivonására – írja a The Guardian.

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója azt állította, hogy Oroszország a mozgósítás második fordulójára készül, és a tervek szerint a januári hullámban akár 500-700 ezer tartalékos katonát is a frontra küldhetnek – írja a The Guardian.

Moszkva több mint 300 ezer katonát hívott harcba szeptemberben a részleges mozgósítás keretében, és ez a lépés több százezer orosz férfit késztetett arra, hogy elmeneküljön az országból, nehogy besorozzák.

Gerascsenko Twitter-bejegyzésében közölte, hogy a korábban besorozottak közül rengeteg orosz katonát megöltek, megsebesítettek vagy demoralizáltak.

A Kreml találkozót szervez Vlagyimir Putyin orosz elnök és a részlegesen mozgósított katonák hozzátartozói között – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságírókkal.

Köztudott, hogy gyakran tart ilyen találkozókat, de ezek nem mind nyilvánosak. Az elnök első kézből tájékozódik a valós helyzetről. Folyamatban van egy újabb találkozó előkészítése

– mondta a Kreml szóvivője.

A RIA Novosztyi orosz hírportál azt írja, november 7-én Putyin Tverin tett látogatása alatt kijelentette, hogy személyesen akar találkozni a polgári lakossággal, hogy megbeszéljék a helyzetet és a támogatások további formáját.

Novák Katalin köztársasági elnök hivatalában fogadta Béres Jánost, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját és Ruszin-Szendi Romuluszt, a Magyar Honvédség parancsnokát. A katonai vezetők tájékoztatták az államfőt az orosz–ukrán háború aktuális történéseiről, és biztosították arról, hogy a magyar katonák képesek garantálni a magyar emberek biztonságát.

Kun Szabó István, az államfő főhadsegéde a találkozó után a közmédiának azt mondta: a szokásoknak megfelelően negyedévente kap tájékoztatást Novák Katalin a Magyar Honvédség főparancsnokaként, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel, az orosz–ukrán háború miatt kéthetente tartanak ilyen találkozót.

Ismertette: a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója általános tájékoztatást adott, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig a honvédség feladatrendszeréről számolt be, kiemelve a haderőfejlesztési programot. Ruszin-Szendi Romulusz számot adott arról, hogy folyamatos a Zrínyi 2026 elnevezésű program végrehajtása. Kun Szabó István kijelentette, hogy a honvédség fejlesztése jól átgondolt.

Emlékeztetett: múlt héten Izraelben járt az államfő, ahol személyesen tekintette meg a Vaskupola működését. Hozzátette: a rakétaelhárító rendszer egyes elemei már jövőre megérkeznek Magyarországra.

Hangsúlyozta: a köztársasági elnök rendkívül fontosnak tartja, hogy pontos tájékoztatást kapjon a csaknem kilenc hónapja tartó orosz–ukrán háborúról. A Magyar Honvédség parancsnoka kijelentette: a magyar katonák meg tudják védeni Magyarország területét, garantálni tudják a magyar emberek biztonságát.

„Az államfő számára fontos, hogy személyesen is találkozzon a katonákkal, ezért látogatta meg tavasszal a határon szolgálókat, és így tett Koszovóban is, amikor meglátogatta a KFOR-missziónál szolgáló katonákat, és rövid időn belül látogatást tesz az Irakban szolgáló magyar katonáknál is” – közölte Kun Szabó István.

Egy önkéntes meghalt, két nő pedig megsebesült, miután orosz lövedékek csapódtak be egy humanitárius segélyelosztó központba Délkelet-Ukrajnában – közölte a regionális kormányzó a The Kyiv Independent beszámolója szerint.

Olekszandr Sztaruh, a Zaporizzsjai terület kormányzója nem közölt további részleteket az Orihiv várost érő támadásról, amely mintegy hetven mérföldre keletre fekszik a zaporizzsjai atomerőmű telephelyétől, amelyet az elmúlt napokban lőttek.

„Az orosz terroristák humanitárius szállítási pontokat lőnek, folytatják a nukleáris zsarolást. Ez a katonai vesztesek szánalmas taktikája” – írta Andrij Jermak, az elnöki kabinetfőnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hozzátéve: minden ilyen akcióra van egy ukrán ellenreakció.

A Twitterre került fel egy videófelvétel, amelyen tömegverekedés tör ki az orosz katonák és az ott-tartózkodó civilek között. Az incidens pontos helye nem ismert, azonban minden valószínűség szerint egy vendéglátóegységben esett egymásnak a két csoport. 

A felvételen többek között az látszik, hogy a terem két végében felsorakozott katonák és civilek rövid kakaskodás és üvöltözés után egymáshoz vágják a szórakozóhely felszedett bútorzatát, majd ököllel esnek egymásnak – írja a Portfolio. 

Kanada közölte, hogy további szankciókat fog bevezetni Belarusszal szemben, amiért támogatja Oroszország ukrajnai háborúját – írja az Al Jazeera.

Az ottawai külügyminisztérium közölte, hogy további 22 belorusz tisztviselőt és 16 belorusz vállalatot szankcionál.

A hivatal szerint a tisztviselők között vannak olyanok, akik „bűnrészesek voltak az Ukrajna lerohanásában részt vevő orosz katonai személyzet állomásoztatásában és katonai felszerelés szállításában”.

Orosz parlamenti képviselők felszólították a külföldi politikusokat, hogy ítéljék el az orosz katonák állítólagos kivégzését az ukrán erők által. A közösségi médiában keringő videókon állítólag ukrán katonák közelről lőttek agyon földön fekvő orosz katonákat. 

A felvételeken látszólag az egyik orosz katona hirtelen tüzet nyit a közelben álló ukrán katonákra. Ez vitát váltott ki arról, hogy az ukrán katonák önvédelemből cselekedtek-e, vagy háborús bűnt követtek el, bár nem világos, hogy pontosan mi történt – írja a Sky News.

Az orosz Állami Duma szerint a politikusoknak „egyértelműen el kell ítélniük a kijevi rezsim bűntetteit, hogy segítsenek felelősségre vonni a brutális gyilkosság közvetlen elkövetőit és pártfogóikat”. 

A szamarai régióban a helyi airsoftszövetség oktatói képezik ki a mozgósítottakat. A szövetség vezetője, Anton Pticskin szerint az airsoftjátékosok októberben kezdték meg a mozgósítottak kiképzését, azóta pedig több mint 600 embert képeztek ki. A következő két-három hétben ugyanennyi airsoftjátékos tervez felkészülni – írja a Meduza.

A képzésben részt vevők nemcsak az airsoftfegyvereket, hanem az orosz hadsereg szokásos, vaktölténnyel ellátott fegyvereit is használhatják. A szövetség vezetője külön kiemelte, hogy a képzést nem a katonaság kérésére végzik, hanem maga a szövetség döntött így. 

Folytatódik az együttműködés Irán és Ukrajna védelmi szakértői között – állítja Teherán. Irán bejelentette, hogy szakértői ukrán szakértőkkel fognak találkozni annak érdekében, hogy megvitassák, Oroszország milyen drónokat használt a háborúban, és honnan jutott hozzájuk. A hírről az IRNA hivatalos iráni hírügynökség számolt be – írja a Korrespondent.

A mai napig fontos lépések történtek a közös iráni és ukrán szakértők interakciójában, ez pedig mindaddig folytatódni fog, amíg az ezzel kapcsolatos félreértéseket teljesen nem tisztázzák

– írja a hírügynökség. Irán korábban többször is tagadta, hogy drónokat szállított volna Oroszországnak. Az ország csak október elején ismerte be, hogy valóban szállított drónokat Oroszországnak, de akkor azt nyilatkozták, hogy ez még jóval a háború kezdete előtt volt. 

A herszoni régióban található Strelkovoe faluban az orosz megszállók kínzókamrákat állítottak fel egy rekreációs központ területén, ahol az ukrán foglyokat kínozzák – írja az Ukrainska Pravda.

Ez szembemegy a nemzetközi humanitárius jog normáival, valamint a hadviselés törvényeivel és normáival – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara. 

A felszabadított Herszonban eddig négy olyan létesítményre bukkantak, amelyeket az ukrán állampolgárok fogva tartására is kínzására használtak az orosz csapatok. 

Az Associated Press kirúgta James Laporta újságírót, mert pontatlan információkat közölt a lengyelországi rakétabalesetről – írja a The Washington Post. 

Egy magas rangú amerikai hírszerzési tisztviselő szerint orosz rakéták lépték át a NATO-tagállam Lengyelország határát, és két ember halálát okozták – írta Laporta a cikkében. Ennek eredményeként a lap pontatlanul adott hírt arról, hogy az esetért Oroszország a felelős. 

Az AP több ezer hírügynökségnek küldte el a téves információt, ami – mivel Lengyelország NATO-terület – tovább eszkalálhatta volna a háborút.