Harminchárom, az ukrán erőket támogató georgiai önkéntes halt meg Ukrajnában – közölte Szalome Zurabisvili georgiai elnök hétfőn Varsóban, a lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával közösen tartott sajtóértekezleten. A két államfő egyeztetésének egyik fő témája az ukrajnai helyzet volt.
Zurabisvili Ukrajna függetlensége és területi egysége elleni „jogtalan és kegyetlen” háborúnak nevezte az orosz inváziót. Utalva az országát 2008-ban ért orosz támadásra, Zurabisvili hangsúlyozta: az ukránok nemcsak a saját szabadságukért, hanem Georgia szabadságáért is harcolnak.
Georgia nem teheti meg, hogy saját lehetőségeihez mérten ne támogassa Ukrajnát
– fogalmazott Szalome Zurabisvili georgiai elnök. Hozzátette, országának nincs olyan ereje, hogy bekapcsolódjon a háborúba, és az nem is lenne helyes.
Az elnök tiszteletét fejezte ki azon georgiai katonák iránt, akik önként harcoltak Ukrajnában, és életüket vesztették. Szavai szerint 33 önkéntesről van szó.
„A háború után fontos lesz, hogy ne engedjük meg ennek a megismétlődését, a nemzetközi közösségnek nem szabad újból elkövetnie azokat a hibákat, amelyek a Krím 2014-es megszállása után történtek” – mondta Zurabisvili.
Megerősítette, országa továbbra is az Európai Unió tagjelölti státuszára vár. Ezzel az MTI szerint arra utalt, hogy az Európai Bizottság nyáron elfogadta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, megtagadta viszont Georgiáét. Hangsúlyozta, hogy a georgiaiak 80 százaléka támogatja országuk európai perspektíváját.
Andrzej Duda megköszönte georgiai partnerének „az ukrajnai orosz agresszió ügyében tanúsított egyértelmű kiállást”. Mindkét elnök tudatában vannak annak, hogy határozottan fel kell lépni Ukrajna védelmében, és le kell állítani az orosz agressziót.
Olaf Scholz német kancellár a Foreign Affairs magazin hétfőn megjelent cikkében kijelentette, hogy nem oldják fel az Oroszország elleni nyugati szankciókat, ha Oroszország „diktálja” az ukrajnai békerendezés feltételeit – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.
A háború kezdete óta világos volt, hogy ezeknek a szankcióknak hosszú ideig fenn kell maradniuk, mivel hatékonyságuk minden héten növekszik
– írta Scholz.
Partnereivel összehangoltan „Németország készen áll arra, hogy a háború utáni esetleges békerendezés részeként megállapodásokat kössön Ukrajna biztonságának fenntartása érdekében” – fejtette ki Scholz, aki szerint az ukrajnai konfliktus lezárásához Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából.
Moszkvának szóló üzenetünk nagyon világos: eltökéltek vagyunk, hogy a NATO minden egyes centiméterét megvédjük minden lehetséges agresszióval szemben. Tiszteletben tartjuk a NATO ünnepélyes ígéretét, miszerint bármelyik szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül. Világossá tettük Oroszország számára azt is, hogy a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos legutóbbi retorikája meggondolatlan és felelőtlen
– szögezte le Scholz.
A Kreml egykori szövetségese, Alekszej Kudrin hétfőn megerősítette a hírt, miszerint elfogadta a Yandex nevű technológiai óriásvállalatnál neki kínált vezető tanácsadói posztját.
Az egykori pénzügyminiszter a múlt héten távozott az orosz számvevőszék éléről, miután a Yandex-nél vezető szerepet szántak neki a cég átalakulása után – írja a The Moscow Times.
Az egyik legfőbb feladat a Yandex egyedülálló menedzsment- és technológiai kultúrájának megőrzése annak érdekében, hogy továbbra is független és a legjobb informatikai vállalat maradjon Oroszországban
– írta Kudrin a Telegram-csatornáján.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt választotta az év emberévé a Financial Times – jelentette be a lap szerkesztősége hétfőn.
A londoni üzleti napilap online kiadásában megjelent indoklás szerint Zelenszkij az ukrán nép által az orosz agresszió elleni harcban tanúsított bátorság és ellenállás megtestesítőjévé, az önkényuralom elleni szélesebb, globális küzdelemben – amely meghatározhatja az egész XXI. század irányvonalát – a liberális demokrácia zászlóvivőjévé vált.
A Financial Times szerint az ukrán hadsereg és a nép ellenállásra buzdításának szempontjából a háború egyik legfontosabb döntése volt, hogy Zelenszkij az orosz offenzíva kezdetén elutasította a kimenekítésére szóló amerikai ajánlatot, és Kijevben maradt. Ez meglepte az ukránokat és a nyugati szövetségeseket is, akiknek nem voltak vérmes várakozásaik az ukrán politikai vezetőkkel szemben – írja a brit lap.
A Financial Times hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a 2018-ban földcsuszamlásszerű többséggel, 73 százalékos szavazataránnyal elnökké választott Zelenszkij első két és fél hivatali évének mérlege „a legjobb esetben is vegyes”. Jóllehet sikerült fontos reformtörvényeket elfogadtatnia, az oligarchák befolyása vagy a korrupció elleni fellépésben ugyanakkor csekély eredményeket ért el – adta hírül az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai videoüzenetében arra kérte az ukránokat, hogy legyenek türelmesek és erősek a tél megpróbáltatásaival szemben, miközben az ukrán hatóságok igyekeznek helyreállítani az orosz légicsapások miatt akadozó közszolgáltatásokat – írja az MTI.
„Minden eddiginél ellenállóbbnak és egységesebbnek kell lennünk, hogy átvészeljük ezt a telet” – szögezte le az ukrán elnök. Oroszország október eleje óta támadja az ukrán infrastruktúrát, ami miatt milliók maradtak áram és fűtés nélkül, miközben a hőmérséklet meredeken zuhan.
Most nem engedhetünk meg semmilyen belső konfliktust vagy sztrájkot, amely mindannyiunkat meggyengítene, még akkor sem, ha valaki ettől úgy gondolja, hogy erősebb pozícióba kerülhet
– fogalmazott Zelenszkij. Nyugati politikusok elítélték Oroszország támadásait az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár szerint ezzel Oroszország háborúja szintet lépett barbárságban.
Emmanuel Macron francia elnök a CBS News 60 Minutes című műsorában arról beszélt, hogy még a háború előtt tárgyalt Putyinnal, és a többórás beszélgetés után megállapította, hogy az orosz vezető neheztel a Nyugatra.
Putyin szerint ugyanis a Nyugat Oroszország elpusztítására törekszik.
Macron a háború előtt utazott Moszkvába, hogy négyszemközt tárgyaljon Putyinnal a háború megelőzése érdekében, és a francia vezető azóta is ragaszkodik a nyílt párbeszédhez. Macron elmondta azt is, hogy Putyin elképzelése talán az, hogy „visszaállítson egy nagy birodalmat”.
Ma lépett életbe a nyugati országok azon döntése, hogy 60 dollárban maximálják az orosz olaj árát – emlékezett közösségi oldalán Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke. A politikus a nyugati országokat egy csapat emberhez hasonlította, akik „sok pálinka, kolbász és sör után először szállnak be a jéghideg vízbe”.
Néhányan közülük gyorsan kijózanodnak, és kimásznak a vízből. Néhányan megtanulnak úszni a hideg vízben, de nagyon rosszul (egy jégveremben nehéz megtanulni úszni). És néhányan megfulladnak. És eltemetik őket, miközben rájönnek, hogy elestek az orosz medvével és Fagy Tábornokkal vívott egyenlőtlen csatában
– írta bejegyzésében.
Szerinte „elképesztő, hogy az emberiség mennyire szereti folyton ugyanazokat a hibákat elkövetni, és megpróbálja az árakat a politikai konjunktúrának megfelelően szabályozni”.
Ezek a kísérletek mindig a termék eltűnésével vagy árának emelkedésével végződnek […] Így lesz ez az olajjal is. Természetesen nem fog eltűnni, de elképzelhetetlen dolgok fognak történni az árakkal
– ígérte Medvegyev.
A Corriere della Sera közölte Ferenc pápa békefelhívását, melyet az ukrajnai háborúnak szentelt könyv előszavaként írt. Szerinte a háborúval mindenki veszít, még azok is, akik győztesnek képzelik magukat, vagy közömbösen ki akarnak belőle maradni.
„Mindannyiunk kötelessége, akármilyen szerepben, hogy a béke emberei legyünk. Senki sem kivétel. Senkinek nincs felhatalmazása, hogy félrefordítsa tekintetét” – írta az egyházfő, aki kiemelte, hogy szünet nélküli imára van szükség az ukrajnai béke érdekében: „Nem szabad fáradnunk, nem szabad hozzászoknunk ehhez és semmilyen más háborúhoz. Nem szabad megengednünk, hogy szívünk és elménk érzéketlenné váljon az Isten- és emberellenes szörnyű borzalmakkal szemben.”
Nem szabad biztosra venni ezt a darabokban zajló harmadik világháborút, mely szemünk előtt drámaian totális harmadik világháborúvá vált. Még hány tragédiával kell szembesülnünk, mielőtt mindazok, akik részt vesznek a háborúkban, megértik, hogy ez az út kizárólag a halálba vezet, még ha néhányakat azzal is ámít, hogy győztesek? Imádkozzunk a békéért! Dolgozzunk a békéért!
– fogalmazott a pápa.
Szofija Sztuzsuk új párjával él Lettországban, és a negyedik gyermekével várandós. Elmondása szerint ismeretlen elkövetők Molotov-koktélt dobtak az otthonukra, aminek következtében a ház homlokzata leégett. Az oroszpárti blogger erről Telegram-csatornáján számolt be – írja a Korrespondent.
Elmondása szerint az eset december negyedike éjjelén történt, amikor nem tudott aludni, ezért szerencsére meghallotta a zajt, és hamar fel tudta ébreszteni a párját. A Telegram-csatornáján a biztonsági kamerák felvételét is megosztotta, amelyen látszik a támadás.
Szofija Sztuzsuk feljelentést tett a rendőrségen.
Svédországban meggyilkolták a csecsen hatóságok Ramzan Kadirov egyik legismertebb kritikusát, Tumso Abdurahmanov bloggert. A férfire többen rálőttek az éjszaka, a gyilkosság részletei azonban egyelőre nem ismertek – írja a Meduza.
Tumso Abdurahmanov testvérét jelenleg a különleges szolgálatok munkatársai bújtatják. A svéd bűnüldöző szervek egyelőre nem kommentálták a történteket.
Svéd emberi jogi aktivisták egy csoportja szerint Tumso Abdurahmanov néhány nappal ezelőtt, december elején tűnt el. Már akkor is felröppent néhány hír a meggyilkolásáról, de ezt akkor nem sikerült megerősíteni.
Hétfőn életbe lépett az olajársapka, melynek értelmében az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 dollárban határozták meg, az árkorlát azonban a jövőben bármikor módosítható lesz. Az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsban hagyták jóvá az intézkedés unión belüli végrehajtását.
A brüsszeli testület hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Az EU nem egyedül hozott döntést a szankcióról, hanem a G7-csoport is részt vett a megállapodás létrejöttében.
Szintén hétfőn lép hatályba az Európai Unió hatodik szankciós csomagja, amely egyebek mellett megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak – így Magyarországnak is –, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.
Volodimir Zelenszkij elégedetlenül nyilatkozott hétvégén, szerinte nagyon engedékeny a hordónkénti 60 dolláros árlimit, amelyben az Európai Unió tagállamai megegyeztek.
Oroszország már így is nagy veszteségeket okozott a világ összes országának az energiapiac destabilizálásával, de a világ nem meri elvenni tőlük az energiafegyvert. Ez egy gyenge pozíció
– fogalmazott az ukrán elnök.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes pedig azt mondta, hogy az orosz kormányzat folyamatosan figyeli a fejleményeket, és azon dolgozik, hogy megtiltsa az olajszállítást az árplafon miatt. „Dolgozunk azokon a mechanizmusokon, amelyek megtiltják az olajársapka használatát, függetlenül attól, hogy milyen limitet határoznak meg, mert az ilyen beavatkozás tovább destabilizálhatja a piacot” – közölte Novak.
Második hónapja csökkent az orosz szolgáltatóipar beszerzésimenedzser-indexe (BMI) novemberben. Az S&P Global gazdaságkutató intézet hétfőn ismertetett felmérése szerint az oroszországi szolgáltatási szektor üzleti aktivitása novemberben 48,3 pont lett az októberi, héthavi mélypontnak számító 43,7 pont után.
Az S&P Global index 50 pont alatti értéke az üzleti aktivitás csökkenését, az 50 feletti pedig növekedését jelzi. A novemberi mutató azt jelzi, hogy a múlt hónapban lassult a visszaesés októberhez képest.
A gazdaságkutató szerint novemberben gyorsabban csökkentek az exportrendelések, mint egy hónappal korábban, miközben a belső kereslet továbbra is gyenge maradt, a foglalkoztatás szintje csökkent, a szállítási és logisztikai árak pedig emelkedtek.
Az MTI beszámolója szerint a szolgáltatóipari és a múlt héten ismertetett feldolgozóipari adatok összesítésével képzett novemberi kompozit BMI 50 pontra emelkedett az októberi 45,8 pontról.
Volodimir Zelenszkij rendeletének értelmében minden nap egyperces néma csenddel emlékeznek meg a háború áldozataira Ukrajnában. Az egyperces csendet minden nap kilenc órakor tartják, és ezt az összes tömegtájékoztatási eszközön bejelentik – írja az Ukrinform.
A rendelet minden állami és közigazgatási intézményre vonatkozik, beleértve az iskolákat is. Az pedig a Külügyminisztérium feladatai közé tartozik, hogy a külföldi diplomáciai intézményekben is egyperces néma csenddel emlékezzenek meg a háború áldozataira.
Kiss-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a háborúban a hadviselő felek kimerülőben vannak, és úgy gondolja, lesz béketárgyalás, de olyan megállapodást kell megszülni, hogy mind a két fél győztesként kerüljön ki a háborúból.
Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő pedig az ATV Híradójának elmondta, hogy az ukrán hadsereg sikerei fordulópontot jelentettek a háborúban. Az ukránok szeptemberben indították el az ellenoffenzívát, és heteken keresztül folyamatosan visszaszorították az oroszokat, amit már az orosz médiában sem tudtak eltitkolni.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának szóvivője szerint az orosz csapatok húsz települést támadtak a Dnyeper folyó mellett, Herszon irányában. Az orosz csapatok folyamatosan támadják Herszon városát – olvasható a közösségi oldalon megosztott jelentésben.
A Herszonban található Szkadovszkijban az orosz csapatok megerősítették a rendvédelmi szervek sorait, és kijárási tilalmat vezettek be. A települések közti átjárás egy az egyben tilos, a településeken belül pedig csak nappal lehet mozogni.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara megerősítette az információt, miszerint az ukrán csapatok megsemmisítették az orosz haderőt Zaporizzsja közelében. A harcokban 30 orosz katona megsebesült, 10 pedig meghalt. Az elmúlt egy napban az ukrán hadsereg egy támadást hajtott végre Oroszország légvédelmi rakétarendszerei ellen.
Kigyulladt két ház Donyeck Vorosilovszkij kerületében hétfőn az Ukrán Fegyveres Erők egységei által végrehajtott támadás következtében – számolt be az orosz média.
A találatok következtében két épület kigyulladt, és több ház ablaka betört. További részleteket még nem tudni
– jelentette Alekszej Kulemzin, a város oroszok által kinevezett polgármestere a Telegramon.
Mint beszámoltunk róla, Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője arról tájékoztatott, hogy hétfő hajnalban rakétatámadás volt Krivij Rihben.
Azóta felmérték a károkat, a következményeket és az is kiderült, hogy három rakétát lőttek ki a városra, melynek következtében egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek – írja az Unian hírügynökség.
Ez egy tragikus éjszaka. Egy halott, három sebesült. Az oroszok eltaláltak egy ipari vállalkozást. Megöltek egy munkást. A hatóságok kimentették a holttestet a lerombolt gyártóműhely romjai alól. A sérülteket a helyi kórházba szállították
– közölte Valentin Reznicsenko, a Dnyipropetrovszki Regionális Katonai Igazgatóság elnöke.
Elmondta azt is, hogy az orosz megszálló csapatok ismét nehéztüzérségi támadás alá vették Nikopol régiót. Marhanec városát is lőtték, áldozatokról egyelőre nem érkeztek hírek. A régió más részein elmondása szerint egyelőre nyugalom van.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának szóvivője közösségi oldalán számolt be a háború legújabb eseményeiről. Elmondása szerint az ukrán hadsereg legutóbb a luhanszki régióban található Ploshanka és Bilogorivka településeken verte vissza az oroszok támadásait. Emellett sikeresen verték vissza a támadásokat több régióban is, például Donyeckben, Bahmutban vagy Beresztovban.
Az orosz csapatok 7 rakéta- és 32 légicsapást hatottak végre az elmúlt 24 órában. A szóvivő szerint a megszálló csapatok továbbra is nagy valószínűséggel fogják támadni a kritikus infrastruktúrát.
Belarusz továbbra is támogatja Oroszország harci törekvéseit, a fegyveres erőik továbbra is az ukrán határ közelében gyakorlatoznak – olvasható a posztban. Az orosz csapatok tankokkal lövik Berestov és Visneve településeket.
A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis szerint téves és „mérgező” az az elgondolás, miszerint Oroszország erősen, felfegyverezve és elégedetten fejezné be a háborút – írja a Korrespondent.
A politikus hozzátette, néhány ország vezetője titkon már most abban reménykedik, hogy a háború végeztével újra üzletelhet Oroszországgal.
Elfogadhatatlan az ukránok támogatása helyett a tárgyalásokat hangoztatni. Egyesek szerint még területi engedményeket is kellene tenni a megszállóknak. A nemzetközi jogszabályok azonban nem így működnek. Oroszországnak nem szabad békét ajánlani, mert cserébe más országokat is le fog rohanni
– közölte a külügyminiszter.
Két ukrán lány is erőszak áldozata lett Mikolajivban – erről ír az orosz sajtó. Névtelen forrásokra hivatkozva lengyel önkéntes katonákat okolnak a történtekért.
„Lengyel zsoldosok lengyel rendszámú autókkal járják a várost, randalíroznak, isznak és megerőszakolják a lányainkat. Két nemi erőszakról tudunk. A lányok és szüleik elmentek a rendőrségre, de ők csak annyit mondtak, hogy ők a mi védelmezőink és szövetségeseink, és hogy nem tehetnek semmit” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírportálnak egy neve elhallgatását kérő helyi lakos.
Ráadásul Kijevből az a parancs érkezett, hogy hunyjanak szemet afölött, amit a lengyelek művelnek
– tette hozzá.
Arvydas Anusauskas litván hadügyminiszter a Twitteren közölte: visszaküldtek Ukrajnába két felújított Panzerhaubitze 2000 önjáró tüzérségi löveget. Az ukrán haderőnek eljuttatott lövegekhez megfelelő mennyiségű lőszert is mellékeltek. A német gyártmányú önjáró tüzérségi löveg automatizált, nagy tűzerejű, az újra töltése is önműködően történik. A lövedékeket 30 kilométer távolságban lévő célpontokra is képes eljuttatni.
Az ukrán hadsereg nem tudta használni ezeket a keleti fronton használat közben hamar meghibásodott lövegeket, és alkatrészek sem voltak hozzájuk. Litvánia azonban felajánlotta, hogy rendbe hozza, és felújítja ezeket – írja a Kárpáthír.
🇱🇹🇺🇦Two more PzH2000 howitzers were repaired and delivered to Ukraine. Along with ammunition. pic.twitter.com/yA0ntjGQcE
— Arvydas Anušauskas (@a_anusauskas) December 3, 2022
A „Sátán kegyencei” – ezzel a jelzővel illette Ramzan Kadirov csecsen hadúr az ukrán védőket. Közösségi oldalán épp arról számolt be, hogy a megszállt Zaporizzsja egyes területein folytatódik a „takarítás”.
Mint írta: „a rendfenntartók szinte minden ilyen helyen találnak fegyver- és lőszerraktárakat. Ez világosan mutatja, hogy a nacionalisták gondosan felkészültek a szabotázsra és mindenféle provokációra. Sajnos az ilyen vakmerő akciók első áldozatai a civilek, akiknek már elegük van az ukrán nacionalisták bűneiből”.
A szövetséges csapatok méterről méterre tisztítják meg a testvéri Donbászt a Sátán kegyenceinek jelenlététől, a legkisebb esélyt sem hagyva az ellenállásnak.
– fogalmazott a csecsen vezér. Kadirov szerint „az erő nyelve az egyetlen nyelv, amelyet értenek” az ukránok.
Szerencsére mi ezt a nyelvet a legmagasabb szinten beszéljük
– vélekedett.
Vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5206 fő lépett be Magyarország területére. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3538 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 181 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől vasárnap 150 ember, köztük 32 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
December 5-én rakétatámadás volt Krivij Rihben – közölte Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon, helyi idő szerint hajnali 02:11-kor.
„Krivij Rih. Számos erős robbanás hallható a városban. Ne videózzon, és ne tegyen közzé semmit a közösségi médiában” – írta Vilkul.
Hozzátette, hogy a támadás következményeit jelenleg vizsgálják – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz fegyveres erők hétfő hajnalban Zaporizzsja város ipari és energetikai infrastrukturális létesítményeit támadták rakétákkal.
„Az alattomos ellenség ismét megtámadta Zaporizzsját éjszaka” – jelentette a Telegramon Anatolij Kurtev, a város polgármestere.
Károkról és áldozatokról egyelőre nincsenek információk – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre összeállításunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!