Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos keresések formálták legnagyobb mértékben az idei év összesített magyar Google-listáját, a felkapott keresések tízes toplistáját Ukrajna vezeti. A Google sajtóirodájának szerdai közleménye szerint dobogós helyezést értek el 2022 fontos hazai eseményei, így a népszámlálás és választás keresőszavai is – írja az MTI.

Mint írták, a Google, összegyűjtve keresőmotorjának legfrissebb adatait, idén huszonötödik alkalommal tette közzé a leggyakoribb keresések listáit. A Year in Search oldalon a magyar és globális listák mellett a világ számos országának idei eredményei tekinthetők meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lett az év embere a Time magazinnál „Ukrajna szellemével” együtt.

„Zelenszkij sikere háborús vezetőként azon alapult, hogy neki köszönhetően a bátorság ragályos lett az ukrán politikusok körében. Mindenki eltökéltebbé vált, amikor látták, hogy az elnök kitart” – írta a Time.

A Time tavaly Elon Muskot választotta meg az év emberének.

Németország megtagadta a Patriot légvédelmi rendszerek Ukrajnának való átadását, ezeket a rendszereket ehelyett Lengyelországban fogják bevetni. Erről Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter számolt be Twitter-bejegyzésében – írja a The New Voice of Ukraine. 

A német védelmi minisztérium vezetőjével folytatott tárgyalás után csalódottságomra úgy döntöttem, hogy megvonom a támogatást Ukrajnától 

– írta a bejegyzésében, amelyben azt is megismételte, hogy a Patriot rendszerek betelepítése Varsó és Kijev biztonsági érdekeit is szolgálta volna.

Németország azután ajánlotta fel a légvédelmi rendszereket Lengyelországnak, hogy november 15-én lezuhant egy rakéta az ukrán határ közelében, ezzel megölve két embert. Ukrajna pedig Lengyelországtól kapta volna az eszközöket, erre mondott nemet Németország. 

Kína a gyenge kereslet és a kis finomítói árrés miatt olyan mélyen diszkontált áron vásárolja az ESPO típusú orosz könnyű nyersolajat, amilyenre hónapok óta nem volt példa, és bár a finomítók által fizetett ár meghaladhatja a nyugati országok által bevezetett árplafont, nem törődik vele, a korábbi üzletmenetet folytatja Oroszországgal – jelentette szerdán a Reuters iparági szakértőkre hivatkozva.

A nyugati államok hordónkénti 60 dolláros árplafonja hétfőn lépett hatályba, így próbálják akadályozni Oroszországot ukrajnai katonai műveletének finanszírozásában – emlékeztetett a hírügynökség.

Kína, az orosz olaj – ezen belül is az ESPO – egyik legnagyobb importőrje, de nem követi a nyugati országok által meghatározott árplafont. A kereskedők közlése szerint a két ország az eddig szokásos üzletmenetet fogja folytatni – írja az MTI.

Az orosz Távol-Keleten megtermelt ESPO-t a földrajzi közelsége és amiatt kedvelik a kínai olajiparban, mert a finomítás során a legnagyobb hozzáadott értéket lehet vele elérni. Peking „zéro-Covid” egészség- és gazdaságpolitikája azonban gyengítette az ország gazdaságát, és visszaesést okozott a nyersolaj iránti igényében is.

A Reuters forrásai szerint az alacsony kereslet miatt egy decemberi szállítmányt a februári ICE Brent nyersolaj árához képest is hat dollárral alacsonyabb áron adtak el.

A hatdolláros kedvezmény azt jelenti, hogy Kína hordónként 68 dollárért vásárolhatja az orosz olajat, amely nyolc dollárral még így is magasabb, mint a nyugati árplafon. Az egyik független finomító vezetője azt mondta erre: „Az üzemeket nem érdekli az árplafon, csak a számok számítanak, és az, hogy mekkora lesz a nyereség.”

A Brent ára kedden 80 dollár alá csökkent, ami január óta a legalacsonyabb szint. A kereskedők szerint az ESPO alacsony ára hamarosan még több kínai vevőt vonzhat, miután azt remélik, hogy a járványügyi korlátozások lazítása miatt a kínai gazdaság is gyors bővülésnek indul.

Viktor Kurilov és Jorge Leon, a Rystad Energy elemzői viszont kedden azt írták: „Várható, hogy az orosz nyersolaj bizonyos vásárlói a következő hetekben óvatosak lesznek, amíg az ilyen kereskedelem jogi következményei világosabbakká nem válnak.”

„Az árplafon bevezetésével Kína, India, Törökország kedvezőbb alkupozícióra tett szert” – tették hozzá az elemzők.

Tovább emelkedhetnek az élelmiszerárak Ukrajnában a tervezett áramkimaradások miatt – számolt be szerdán Tarasz Viszockij agrárpolitikai miniszterhelyettes.

A villamos energia részaránya a termék típusától függően 3-tól 5 százalékig befolyásolja egy termék árát. Az áremelkedés leginkább attól függ, hogy a jövőben milyen gyakran és mennyi időre kapcsolják ki az áramot, és ennek megfelelően használnak-e valamilyen alternatív megoldást a kereskedők – mondta el Viszockij a Kárpátalja.ma szerint.

Szerinte ha a helyzet nem rosszabbodik, akkor csupán néhány százalékos áremelkedés várható.

Országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi a Mi Hazánk Mozgalom egyik képviselője, hogy a kormány vonja vissza a szomszédos állam működőképességének fenntartásához nyújtott támogatásról szóló döntését – írja az MTI.

Szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Dúró Dóra, a parlament alelnöke, a párt elnökhelyettese kijelentette, a rezsiszámláik kifizetésére képtelen magyar családoknál, vállalkozásoknál sokkal jobb helyen lenne ez a mintegy 75 milliárd forintos összeg.

A Mi Hazánk politikusa azt is felvetette, ezzel a pénzzel „a kormány közvetetten finanszírozza a háborút”, márpedig pártja semmilyen módon nem tud elfogadni semmilyen, „Ukrajna háborús céljait szolgáló pénzügyi támogatást”.

Hozzátette: egy „rendkívül korrupt” ukrán rezsimet támogatna a juttatással a kormány, nem látni garanciát arra, hogy a forrást valóban humanitárius célra fordítják, ahogyan „arra sincsen semmilyen garancia, hogy nem a magyarellenes ukrán politikusoknál fog ez landolni”.

Dúró Dóra felidézte azt is: noha Magyarország jelentős támogatást ad a szomszédos országból menekülőknek, Ukrajnában „egy rendkívül felháborító gesztussal” eltávolították a munkácsi várból a turulszobrot.

Az orosz csapatok megerősítették a Mariupol körüli biztonsági intézkedéseket, ennek érdekében még „sárkányfogakra” hasonlító betontömböket is telepítettek a város köré. A hírt Mariupol polgármestere jelentette be Telegram-csatornáján – írja az Ukrainska Pravda. 

December 6-án érkezett az első betontömb-szállítmány Mariupolba. A szállítmány állítólag egy Szevasztopol melletti katonai táborból származik, ahol gyártják őket. 

A megszállók tömegesen szállítják a gyerekeket a luhanszki régióból Csecsenföldre – mondta Szergej Hajdaj, a luhanszki régió katonai igazgatásának vezetője szerdán.

Már több mint száz ilyen esetről tudunk, amikor tizenéveseket toloncolnak orosz területre

– számolt be az Unian ukrán hírügynökség szerint Hajdaj. 

Szerinte a megszállók azzal magyarázzák a gyermekek illegális deportálását, hogy „sürgős orvosi ellátásra van szükségük”. A Luhanszki terület megszállási adminisztrációja arról számolt be, hogy 15 ezer, 2 és 17 év közötti gyermeket vetettek alá alapos orvosi vizsgálatnak, amelyből állítólag kiderült, hogy 70 százalékuknak segítségre van szüksége.

Az ukrajnai háború megduplázta a román hadseregből kilépők számát, idén kétszer annyi hivatásos katona mondott fel, mint tavaly – írta szerdán a védelmi tárcától származó értesüléseire hivatkozva a profit.ro román gazdasági portál.

A lap szerint idén már több mint kétezer szerződéses katona szerelt le, míg a kilépők száma tavaly ezer, 2020-ban pedig ötszáz körül volt. – írja az MTI. Év elején a román hadseregben 73 350 hivatásos katona szolgált, a tartalékosok száma pedig 50 ezer volt – teszik hozzá.

A katonai pálya vonzereje csökkenőben van, és ez a folyamat kritikussá vált az ukrajnai háború által előidézett rendkívül képlékeny biztonsági helyzetben. A katonai művezetői képzésekre jelentkezők száma például idén kevesebb mint felére csökkent – 2500-ra a tavalyi 5700-hoz képest –, olyan körülmények között, amikor a meghirdetett helyek száma csaknem azonos volt

– idézte a lap a román védelmi minisztérium hivatalos dokumentumát. Az elemzés szerint ugyanakkor a jelentkezők 25-35 százaléka nem felel meg a katonai szolgálat támasztotta minimális követelményeknek, és a helyzet rosszabbodhat, tekintettel arra, hogy Románia állandó lakossága mintegy kétmillióval csökkent az utóbbi 15 évben.

A távozások másik oka az idézett elemzés szerint az, hogy a katonaságnál szolgáló mérnököknek, művezetőknek a magánszférában jobb fizetéseket kínálnak. A jelenséget „meg kell állítani”, mert oda vezethet, hogy a hadsereg nem lesz képes küldetéseit teljesíteni az ukrajnai háború okozta növekvő feszültség közepette – szögezi le a minisztériumi dokumentum.

Az elemzés szerzői azt javasolják, hogy csökkentsék a katonai pálya által megkövetelt iskolai végzettséget, hogy olyan fiatalokat is meg tudjanak szólítani, akiknek a magánszektorban kisebb esélyük lenne annyit keresni, mint a hadseregnél.

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának február 24-i kezdete óta öt energetikai dolgozó halt meg – számolt be Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke.

Kudrickij elmondása szerint mindannyian a munkahelyükön voltak, amikor életüket vesztették. A legtöbben pedig az ukrán energetikai létesítmények elleni rakétacsapás-sorozatokban haltak meg.

Az egyik telephelyünkön december 5-én ismét megsérült egy munkatársunk. De szerencsére ő életben van

– mondta az elnök az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

Összeütközött egy orosz katonákat szállító teherautó és egy kisbusz Sahtarszk régió közelében egy autópályán. Az ütközésben 16-an vesztették életüket, hárman pedig megsérültek – írja az Ukrainska Pravda.

A három áldozat súlyos állapotban van, jelenleg az intenzív osztályon ápolják őket. A baleset körülményeiről nem osztottak meg egyéb információt. Az eddigi információk szerint a teherautó sofőrje is az áldozatok között van. 

A zaporizzsjai régió két falujára is csapást mértek az orosz csapatok – számolt be szerdán Telegram-csatornáján Olekszandr Sztaruk, Zaporizzsja regionális kormányzója.

Oroszország egyik napról a másikra drón- és rakétacsapásokat mért két falura. A csapásokban egy 15 éves lány és további két ember sebesült meg

– idézi a kormányzó posztját a The Guardian. 

Magyarország területére december 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 4547 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3570 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.

A beléptetettek közül a rendőrség 122 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hozzátették: az ukrajnai háború elől december 6-án 33 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az Anadolu török állami hírügynökség újságírói ellátogattak Bahmutba, ahol riportot készítettek arról, hogyan dolgoznak az ukrán orvosok a frontvonalon lévő kórházban. 

Ebbe a kórházba viszik a fronton megsebesült ukrán katonákat, mert nagyon közel van. A sebesült katonák ellátása mellett a kórház sürgősségi sebészeti beavatkozásokat is végez. 

A török állami hírügynökség által készített fotók szerint az orvosok és a kórház személyzete életveszélyes körülmények között végzik a munkájukat. 

December 7-én áramhiány miatt nem üzemel a tömegközlekedés Odesszában. Erről az odesszai regionális közigazgatás vezetője, Szergej Bratcsuk számolt be Telegram-csatornáján – írja az Ukrainska Pravda. 

Az odesszai regionális államigazgatás december 6-án arról számolt be, hogy a legutóbbi rakétatámadást követően teljesen helyreállították a városban a szükséges szolgáltatásokat. 

Az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága még akkor sem ad parancsot egységei visszavonására, amikor a helyzet teljesen reménytelen, továbbá elnyomó intézkedéseket alkalmaznak a másként gondolkodókkal szemben – fogalmazott Denisz Puskin, a de facto Donyecki Népköztársaság oroszok által megbízott vezetője a TASZSZ-nak adott interjújában.

Amikor nem célszerű egy lakott területen maradni, és ha Ukrajna fegyveres alakulatainak egységei abszolút lehetetlennek látják a helyzetet, és visszavonulási parancsot kérnek – amint azt rádiólehallgatásaink tanúsítják –, a parancsnokságuk semmiképpen sem engedélyezi

– mondta Puskin, hozzátéve: „Van, ahol elnyomó intézkedéseket alkalmaznak azokkal az egységekkel és parancsnokokkal szemben, akik meg akarják őrizni az életüket és a védenceik életét.”

Közép-Ukrajna egész területén légiriadót indítottak kedd este, mivel a helyi média jelentése szerint Dnyipro térségében robbanásokat hallottak.

Az ukrán légvédelem orosz drónokat próbál hatástalanítani a térségben – írja a Kyiv Independent.

További szirénák működnek Zaporizzsjában, Poltavában és Kirovohradban.

Ezt megelőzően Odesszában és Mikolajivban is volt érvényben aktív riasztás.

Oroszország ukrajnai inváziója aláássa az ENSZ Biztonsági Tanácsának munkáját – jelentette ki ma Írország külügyminisztere.

Simon Coveney ír külügyminiszter elmondta, hogy a sok negatívum ellenére úgy véli, hogy Írország tartós és pozitív hatást gyakorolt a tanácsban töltött kétéves megbízatása alatt.

Írország helyet kapott a Biztonsági Tanácsban, a 15 országot tömörítő testületben, amelynek célja a konfliktusok és háborúk megelőzése és megoldása világszerte. A tanácsot az elmúlt években kritika érte, hogy csak egy hatástalan vitaklub, mert nem segíti elő a békét gyors vagy értelmes módon.

Ez a kritika még inkább felerősödött, amikor a tanács öt állandó tagjának egyike, Oroszország idén év elején megszállta Ukrajnát, és a bizonyítékok alapján Oroszország többször is civileket támadott.

Simon Coveney szerint a tanács önellentmondásba keveredett a háború óta. „Lehet a negatívumokra összpontosítani, és van is azokból bőven. A Biztonsági Tanács egyik tagja – egy katonai szuperhatalom – naponta szándékosan civileket vesz célba, és ezt még csak nem is próbálja palástolni.”

„Sok szempontból ez egy nagyon alapvető ellentmondás, amely aláássa a Biztonsági Tanács hitelességét” – közölte Coveney a Sky News szerint.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere hétfőn a IX. kerület új testvérvárosának, Bucsának a polgármesterével, Anatolij Fedorukkal találkozott.

A Kijevhez közeli Bucsa lakói közül több mint 400 embert öltek és kínoztak meg az oroszok, emlékeztetett bejegyzésében Karácsony Gergely. Ugyan a város azóta felszabadult, az oroszok által elkövetett bucsai mészárlás soha el nem feledhető mementója a háború pusztításának és a háborús agresszor brutalitásának – tette hozzá a városvezető.

Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!