Így lett diplomáciai válság a TikTokból

Március 10-én, két héttel az ukrajnai orosz invázió után a Fehér Ház összehívott egy Zoom-konferenciát 30 prominens TikTok-influencerrel. Jen Psaki, a Fehér Ház akkori sajtótitkára és a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársai tájékoztatták a több tízmillió követővel rendelkező alkotókat a konfliktus legfrissebb híreiről, valamint a Fehér Ház céljairól és prioritásairól. A találkozót egy előző nyári hasonló erőfeszítés követte, amelynek során a Fehér Ház több tucat tiktokert toborzott, hogy segítsenek a fiatalokat a koronavírus elleni védőoltás beadására ösztönözni − írta meg elemzésében a The New York Times Magazine.

Az applikáció csak még népszerűbbé vált az azóta eltelt hónapokban.

Felismertük, hogy ez egy kritikusan fontos útja annak, ahogy az amerikai közvélemény értesül a legújabb hírekről. Ezért szerettük volna biztosítani, hogy hiteles forrásból kapják a legfrissebb információkat 

− mondta a meghívottaknak Rob Flaherty, a Fehér Ház digitális stratégiáért felelős igazgatója.

Ugyanakkor a Biden-kormányzat több mint egy éve tárgyalt a TikTokot létrehozó és tulajdonló kínai céggel, a ByteDance-szel az alkalmazással kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályokról. Sőt, a Fehér Ház munkatársait, akik a TikTok alkotóit szervezték és tájékoztatták, eltiltották attól, hogy az alkalmazást letöltsék a munkahelyi telefonjukra.

Saját képére alakította az amerikai médiát

A kormányzat ellentmondásos megközelítése a TikTokhoz − az alkalmazásnak mint a nyilvánossághoz vezető létfontosságú csatornának az elfogadása, és az alkalmazástól mint a külföldi befolyásolás potenciális eszközétől való félelem − talán megfelelő válasz arra a teljesen egyedi problémára, amelyet a TikTok jelent. A TikTok látszólag egyik napról a másikra a saját képére alakította át az amerikai kultúrát, a médiától és a zenétől kezdve a mémekig és a hírességekig. A TikTok tette Olivia Rodrigót közismertté, Colleen Hoover írónőt pedig a bestsellerlista élére repítette, idén több példányt adtak el könyvéből, mint a Bibliából. A TikTok alkotta meg a „csendes kilépés” kifejezést, a 2022-es év egyik jellegzetes kifejezését.

A vállalatok és márkák, a Goldfish kekszektől a Pradáig, több milliárd dollár értékű reklámot irányítottak át a platformra, elismerve annak mindenre kiterjedő hatását, amely látszólag bármelyik pillanatban képes akár egy évtizedes terméket is must-have termékké változtatni. Tavaly a TikTok több oldallátogatást ért el, mint a Google, és több nézett percet az Egyesült Államokban, mint a YouTube. A Facebooknak majdnem kilenc évbe telt, mire elérte az egymilliárd felhasználót; a TikTok öt év alatt tette ezt meg.

Az alkalmazás rendkívüli sikerét még figyelemre méltóbbá teszi az a tény, hogy Amerika legnagyobb geopolitikai riválisának terméke. Évtizedes próbálkozások ellenére egyetlen kínai vállalat sem hódította meg úgy az amerikai társadalmat, mint a TikTok. Nehéz elképzelni, hogy egy orosz vagy iráni cég − vagy egyre inkább egy másik kínai cég − hasonló bravúrt hajtana végre.

A TikTok származása miatt a kínai kormányzat általi kizsákmányolással és manipulációval szembeni sebezhetőségével kapcsolatos tartós és régóta fennálló aggodalmakat szította. Az elmúlt évben a TikTok folyamatosan rossz reputációval szembesült, és úgy tűnt, hogy minden héten újabb és újabb hírek látnak napvilágot a vállalat megkérdőjelezhető adatszolgáltatási gyakorlatáról és a hiányos belső biztonsági intézkedésekről.

Csak az elmúlt hat hónapban a TikTokot és a ByteDance-t azzal vádolták, hogy hazudtak a kínai alkalmazottak amerikai felhasználói adatokhoz való hozzáféréséről, egy híralkalmazást használtak a Peking-párti tartalmak külföldre juttatására, és hagyták, hogy a kínai állami média fiókjai ellenőrizetlenül és címkézés nélkül működjenek, miközben kritizálták az amerikai politikai folyamatokat.

Be akarják tiltani az alkalmazást

Ha a TikTok népszerűsége eddig némi védelmet nyújtott is a kormányzati intézkedésekkel szemben, az alkalmazás ideje talán kifutóban van. Novemberben Brendan Carr, az amerikai hírszerzési felügyelet egyik biztosa azt mondta, hogy teljesen be kellene tiltani. Mark Warner szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának társelnöke a tiltásról azt mondta:

Minél hamarabb megtesszük, annál jobb.

Christopher Wray, az FBI igazgatója a kongresszusban elmondta, hogy „rendkívül aggódik” a TikTok egyesült államokbeli működése miatt. A hónap elején Marco Rubio szenátor olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely gyakorlatilag megakadályozná a TikTok működését az Egyesült Államokban, betiltva minden olyan alkalmazást, amely „Kína, Oroszország és más külföldi ellenfelek jelentős befolyása alatt áll”.

A Biden-kormányzat eközben állítólag közel áll a TikTokkal való megállapodáshoz. A technológiai vezetők konferenciáján Kemba Walden, a nemzeti kiberügyi igazgatóhelyettes főnöke azt mondta, hogy a Fehér Ház nem hozott végleges döntést a tiltásról, de támogatását fejezte ki „minden olyan intézkedésnek, amely növeli a biztonságot”.

Maryland, Dél-Dakota, Dél-Karolina, Nebraska, Texas, Alabama és Utah már megtiltotta az alkalmazás használatát az állami eszközökön. Az amerikai szenátus által múlt héten elfogadott törvényjavaslat szövetségi szinten ugyanezt tenné. A hadsereg szintén megtiltotta az alkalmazás használatát a kormányzati eszközökön.

A globalizáció terméke a TikTok

Amit gyakran nem vesznek észre, az az, hogy a TikTok ugyanúgy nyugati, mint kínai termék. A ByteDance az eszmék, a tőke és az emberek keveredésének köszönheti létét, amely meghatározta az amerikai–kínai kapcsolatok elmúlt öt évtizedét. Az Egyesült Államok a saját modelljének vonzerejével és a fennálló nemzetközi rend előnyeivel igyekezett megnyerni Kínát, abban a reményben, hogy a liberalizált piacgazdaság elősegíti a belpolitikai reformokat. Ezzel egyidejűleg úgy tűnt, hogy Peking a gazdasági növekedés és a globális soft power motorjaként szeretné kiépíteni saját technológiai szektorát. Egy olyan termék sikere, mint a TikTok, csak a leglátványosabb példája volt a mélyebb technológiai szimbiózisnak, amely egykor elkerülhetetlennek tűnt.

Mostanra azonban megváltozott a világ. Az Egyesült Államokban a Kínával szembeni kemény fellépés a kétpárti egyetértés kevés területének egyike. És ebben a feszült geopolitikai kontextusban a TikTokot trójai falónak tekintik − a kínai befolyás, a kémkedés vagy esetleg mindkettő szempontjából. Kínában eközben széles körű szigorítással igyekeztek megfékezni a magasan szárnyaló technológiai vállalatokat és alapítóikat, mert attól tartottak, hogy befolyásukkal, függetlenségükkel és népszerűségükkel a Kínai Kommunista Párt alternatív hatalmi bázisává válnak. A kampány csak egy része annak a szélesebb körű politikai és társadalmi folyamatnak, amely azzal fenyeget, hogy az országot visszarángatja Mao idejébe. Maga a TikTok nem érhető el Kínában − az ottani felhasználóknak egy másik ByteDance alkalmazást kell használniuk, amely követi a kínai kormány cenzúrára és propagandára vonatkozó irányelveit.

(Borítókép: Lorenzo Di Cola / NurPhoto / Getty Images)