Sztanyiszlav Csekaljov tájépítész állítása szerint dolgozott Vlagyimir Putyin Moszkva mellett található épületkomplexumán, és most a Szabad Európa birtokába juttatott több tervet, videót és fotót is az épületről.
A férfi állítása szerint tavaly öt hónapot dolgozott az orosz elnök nova-ogarjovói rezidenciáján, majd miután kitört az ukrajnai háború, elmenekült Georgiába.
A rajzokon fellelhető Putyin magánkórháza, egy hatemeletes fogadóépület és egy jégpálya is – ezeket kizárólag az ő számára építették.
Az orosz elnök 2000 óta használja ezt a komplexumot. Csekaljov a szerződését is megmutatta a lapnak.
Egy férfi megpróbált benzinnel leönteni és felgyújtani egy karácsonyfát a moszkvai Vörös téren – számolt be az Izvesztyija nevű orosz lap.
A férfinek végül nem sikerült az akció, őrizetbe vették, a helyszínt pedig lezárták. Egyelőre nem világos, mi volt az indíték.
A krasznodari területen a Krími híd közelében kialakult dugó hossza az öt kilométert is meghaladta. Az ellenőrző pontok nagyjából 190 autót tudnak leellenőrizni óránként, ezért a hídon való átkelés több óráig is tarthat – írja az Interfax hírügynökség.
December 30-án, délután helyi beszámolók szerint nagyjából ezer autó várakozott az átkelésre, így alakult ki az öt kilométeres dugó. Az illetékes szervek melegedőpontokat helyeztek ki a híd közelébe a várakozó autósoknak, és vizet is szállítottak nekik.
Mintegy 20 ezer katona vesz részt Moszkva lég- és rakétavédelmében az ünnepek alatt – közölte az orosz védelmi minisztérium.
„Összességében az újévi ünnepek alatt és hétvégéken a Légierő- és Rakétavédelmi Szövetség mintegy 20 ezer katonája vesz részt a légvédelmi harci szolgálatban” – közölte a minisztérium a RIA szerint.
A minisztérium tájékoztatása szerint az orosz légierő első számú légvédelmi és rakétavédelmi különleges célú hadseregének több mint 1800 katonája tölt be harci szolgálatot szilveszterkor. A különleges védelmi erők feladata a főváros védelme ballisztikus rakétáktól és ás légi támadásoktól.
A de facto Donyecki Népköztársaság képviselete szerint az Ukrajnai Háborús Bűnöket Ellenőrző és Koordináló Központban az ukrán katonák éjfél után elkezdték lőni a donyecki régiót, és négy, 155 milliméteres kaliberű lövedéket lőttek ki.
A tüzet az Ukrán Fegyveres Erők oldaláról rögzítették a következő irányba: Orlovka településtől Donyeck város felé, ahol négy, 155 milliméteres kaliberű lövedéket lőttek ki.
Donyeck Kijev kerülete a város északi részén található. Itt található a Bányász tér, a Kijev Prospekt, a vasútállomás, a Donbass Arena futballstadion. Itt ér véget az Artem Street , a város fő ütőere. 2014 óta, amikor a népköztársaság kikiáltotta függetlenségét Kijevtől egy államcsíny után, a területet rendszeresen ágyúzták az ukrán biztonsági erők – írja az orosz állami RIA hírügynökség.
Idén több száz tárgyat „derusszifikáltak” az ukrán fővárosban, amelyek nevét az agresszor országhoz vagy a Szovjetunióhoz kötötték – írja az Unian.
Ahogy a kijevi városi igazgatás üzenetében írják, már 237 utcát, sugárutat és körutat neveztek át, amelyek neve az agresszor országhoz vagy a szovjet múlthoz kapcsolódtak.
Emellett a fővárosban csaknem 190 ezer fő számára építettek óvóhelyeket oktatási intézményekben és kommunális óvodai nevelési intézményekben. Ma 152 ezer embert tudnak elhelyezni az iskolai bombabiztos óvóhelyeken.
Az ukrán hadsereg december 30-án támadást hajtott végre Luhanszk megyében. A de facto Luhanszki Népköztársaság (LNR) több képet is megosztott egy ukrán HIMARS-támadás következményeiről – írja az Institute for The Study of War (ISW) legújabb elemzése.
Egy ukrán katonai forrás megerősítette, hogy a csapások egy orosz laktanyát értek Alcsevszkben, illetve egy felszerelésekkel teli raktárat Kadijivkában és Brjankában. Az ukrán hadsereg egy orosz támaszpontra is lecsapott Hirszkében.
Oroszország orosz útleveleket kényszerít az állami munkásokra a megszállt területeken – írja a The Kyiv Independent.
Moszkva több állami dolgozóval is közölte, hogy orosz útlevelet kell szerezniük, és le kell mondaniuk az ukrán állampolgárságról, hogy tovább tudjanak dolgozni – közölte az ukrán hadsereg.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester elmondta, hogy az ukrajnai háború kezdete óta 30 ukrán város polgármesterét rabolták el az orosz megszálló erők. A Spiegelnek adott interjújában hozzátette: hét városvezetőt még mindig nem találnak.
A polgármesterek mindenütt célpontok voltak. Az oroszok megpróbálták letartóztatni a polgármestereket és különböző módszerekkel együttműködésre kényszeríteni őket
– magyarázta az ukrán főváros vezetője.
Klicsko szerint a kormány nem adott egyértelmű választ a helyi tisztviselőknek arra, hogy egy esetleges megszállás esetén elhagyják-e városukat vagy sem. Hozzátette, hogy az ukránoknak maguknak kell meghozniuk egy ilyen döntést.
Magyarország területére december 30-án az ukrán-magyar határszakaszon 6954 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5659 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 275 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. december 30-án 70 ember, köztük 46 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Mihajlo Pritula katonai szakértő úgy véli, hogy az ukrán fegyveres erők a közeljövőben felszabadíthatják Donyecket, Melitopolt, Kremnevaját és Szvatovót az oroszok alól.
A szakértő elmagyarázta, hogyan fog haladni az ukrán hadsereg.
Donyeck nagyon valószínű célpont, de lehet, hogy a Zaporozsje régióban jelenleg elfoglalt területek felszabadítására is kísérletet tesznek. Melitopol nem maradhat ki, és úgy gondolom, hogy el fogják érni Mariupolt, de kicsit később. Melitopol lesz az első város, amely a közeljövőben felszabadul. Szvatovóval, Kremnevajával kapcsolatban is vannak kérdések, de ezek a területek is felszabadulnak a közeljövőben
– vélekedett Mihajlo Pritula az Unian szerint. Szerinte az ukrán fegyveres erők először ott pusztítják el az orosz csapatokat, ahol elfoglalták az ukrán területeket, és csak azután lépnek előre. A tél katasztrófává vált az oroszok számára, mert nem tudják ellátni a katonáikat, és hatalmas mennyiségű üzemanyaggal tudják csak működtetni a berendezéseiket.
Köszöntjük olvasóinkat!
Ebben az évben utoljára indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk ma is!
Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.