Vlagyimir Putyin nem éri meg a következő születésnapját – állítja az orosz politikus

Az Oroszországból elmenekült „gazemberek” ingatlanjait el kellene kobozni – mondja Putyin szövetségese. Vjacseszlav Volodin, a Duma alsóházának elnöke a Telegramon tett nyilatkozatában arról írt, hogy azok, akik elmenekültek Oroszországból, „külföldön próbálják fenntartani jólétüket”.

Javaslata egyértelműen az ellenzéki személyeknek szólt, akik közül többeket már „külföldi ügynöknek” minősítettek. Ők elítélték az ukrajnai háborút, miután elmenekültek az országból, hogy elkerüljék a letartóztatást.

Az utóbbi időben egyes polgártársaink megengedték maguknak, hogy sértegetik Oroszországot, annak lakóit, katonáit és tisztjeit, és nyíltan támogatják a gazembereket, nácikat és gyilkosokat

– írta Volodin. Szerinte „miközben külföldön bérbe adnak ingatlanokat, továbbra is jogdíjakat kapnak az orosz állampolgárok rovására. Ugyanakkor megengedik maguknak, hogy nyilvánosan mocskot öntsenek Oroszországra, sértegetik katonáinkat és tisztjeinket. Érzik büntetlenségüket, azt hiszik, hogy az igazságszolgáltatás nem érheti el őket”.

A Duma elnökeként biztosította, hogy a Kreml kulcsfontosságú politikái hatékonyan haladjanak át a törvényhozáson, beleértve a háborúval kapcsolatos kritikát büntető, a gazdaságot háborús alapokra helyező és Ukrajna megszállt régióinak annektálását célzó törvényeket.

Újraindult a személygépkocsi- és buszforgalom a Krími hídon a javítási és helyreállítási munkálatok miatti ideiglenes lezárást követően. Erről az orosz közlekedési minisztérium kommunikációs osztálya számolt be szombaton – írja a TASZSZ.

Ma 12 óra 10 perckor újraindult a személygépkocsik és autóbuszok forgalma a Krími hídon, amelyet korábban a javítási és helyreállítási munkálatok miatt felfüggesztettek

– áll a közleményben.

Az orosz invázió miatt az ukrán polgári és kritikus infrastruktúrában keletkezett kár meghaladta a 127 milliárd dollárt – jelentette ki az ukrán külügyminiszter első helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnáról tartott ülésén.

Emine Dzsaparova szerint Ukrajna helyreállítása az egyik legnagyobb beruházási projekt lesz – írja az MTI.

Ukrajna Európa legnagyobb építkezési területévé válik, ami széles körű lehetőségeket biztosít a nemzetközi partnerek számára a legjobb gyakorlatok alkalmazására a tervezés, az építőipar és a technológiatranszfer területén

– mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-be látogatna, hogy az Oroszország február 24-i inváziójának első évfordulója előestéjén felszólaljon a Közgyűlés magas szintű tanácskozásán – közölte az ukrán külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője.

Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese az AP hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az útra csak akkor kerülhet sor, ha a biztonsági helyzet azt lehetővé teszi. Az illetékes szerint az ukrán elnök tervezi a látogatást ,de egyelőre kérdéses, hogy lesz-e alkalmas helyzet erre. A miniszterhelyettes megemlítette, hogy az ukrán hírszerzés szerint Oroszország „egy nagyon komoly offenzívára készül februárban.”

Ha Zelenszkij elutazik az ENSZ-be, akkor ez lesz a második külföldi útja a háború kezdete óta. Az ukrán elnök december 21-én meglepetésszerű látogatást tett Washingtonban, hogy találkozzon Joe Biden elnökkel és a Kongresszus tagjaival, akiknek megköszönte támogatásukat.

Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy a Közgyűlés február 23-án tart magas szintű vitát a háborúról, majd másnap a Biztonsági Tanács miniszteri ülése foglalkozik azzal – írta az MTI. 

Robbanások zajára ébredtek Kijevben szombat reggel. A kijevi katonai igazgatóság beszámolója szerint az orosz megszállók rakétákkal támadták a várost.

Kijev polgármestere közösségioldalán azt írta, a főváros Dnyipropetrovszkij kerületét lőtték és felszólította a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken. 

Több nagyvárost is támadtak az orosz erők szombaton. Az esetről bővebben itt olvashatnak. 

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz fekete-tengeri flotta legalább 10 hajójának e heti bevetése a novorosszijszki bázisuk „konkrét fenyegetésével” állhat összefüggésben.

A védelmi minisztérium szerint „valószínűtlen”, hogy a szerdai bevetés „szokatlan tengeri cirkálórakéta-csapások előkészítését jelenti”.

Nagyon valószínűtlen, hogy a flotta kétéltű támadásokra készül

– tette hozzá a jelentés.

A védelmi minisztérium szerint a flotta „nagyrészt továbbra is az Ukrajna felől érkező észlelt fenyegetések miatt van rögzítve, és továbbra is az erők védelmét helyezi előtérbe a támadó vagy járőröző műveletekkel szemben”.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország hosszú háborúra készül, melynek bizonyítéka az ország gazdaságának és hadiiparának átszervezése.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága úgy véli, Oroszország gazdasági és hadiipari komplexumainak átalakítása az ország hadiállapotra való berendezkedésének első jelei. 

Céljuk az orosz fegyveres erőkben megerősítése, és a háború legelején tervezett, de az orosz megszálló erők által sikertelenül végrehajtott műveletek feltételeinek megteremtése

– magyarázta a hírszerzés az Unian ukrán hírügynökség szerint. Oroszország igyekszik minden erőforrását arra használni, hogy folytassa a háborút – tették hozzá. 

Több ukrán városban is megszólaltak a légvédelmi szirénák, robbanások történtek Harkivban, Kijevben és Bucsában is. 

A RIA Novosztyi orosz hírportál szerint heves támadások történtek szombat reggel a Zaporizzsja régió több területén is. Légiriadóra figyelmeztettek Poltavában, Cserkasziban, Kirovogradba, Dnyopropetrovszkban valamint Mikolajivban is. 

Olekszij Kuleba, a kijevi regionális katonai közigazgatás vezetője arról számolt be, hogy a robbanásokat követően tűz ütött ki az egyik kritikus infrastrukturális létesítményben. 

Christine Lambrecht lemondásra készül, ami tovább növelheti Olaf Scholz kancellár problémáit, aki az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fokozását tervezi.

„A védelmi miniszter azért mond le, hogy valaki más újrakezdhesse a minisztériumban” – jelentette a Bild című német lap.

A védelmi minisztérium szóvivője a hírt pletykának nevezte, amelyet nem érdemes válaszra sem méltatni.

Olaf Scholzra az utóbbi időben nagy nyomás nehezedik, mert azt várják tőle, hogy még több katonai támogatást hagyjon jóvá Ukrajnának.

Videóra vették, hogyan javítják a háborúban megsérült fegyvereket az orosz katonák.

Az Orosz Védelmi Minisztérium Telegram-csatornáján közzétett felvételen a RIA Novosztyi szerint a Nyugati Katonai Körzet helyreállító zászlóalja látható. A leírás szerint a harcjárművek karbantartási munkálatai gördülékenyen zajlanak, mivel a szakemberek több műszakban, éjjel-nappal javítják a megsérült felszereléseket. 

A lap azt írta, a harci területekre speciális, álcázott javítópontokat telepítettek, ám nem minden járművet lehet a terepen megjavítani. A nagyobb járműveket elszállítják és a megfelelő körülmények között állítják helyre. 

Robbanásoktól volt hangos Kijev és a régiójának környéke szombat reggel, ám a híresztelésekkel ellentétben a történteknek nincs köze a katonai műveletekhez – jelentette ki Olekszandr Pavljuk, az ukrán fegyveres erők parancsnok-helyettese. 

A robbanások nem társultak légi fenyegetéssel vagy a légvédelem munkájával, valamint semmilyen katonai akcióval

– húzta alá az Unian ukrán hírügynökség szerint a parancsnok-helyettes.

A lap hozzátette, az is kizárt, hogy a Telegram-csatornákon elterjedt belorusz támadásokról lenne szó. 

A brit miniszterelnök, Rishi Sunak beleegyezett, hogy azonnal négy Challenge 2 harckocsit adjanak Ukrajnának, és további nyolc harckocsit is küldenek.

Rishi Sunak szombaton tájékoztatja majd erről Volodimr Zelenszkij ukrán elnököt.

A NATO-n belül attól tartanak, hogy az oroszok a tankszállítást a háború jelentős eszkalációjának tekinthetik.

Az ukrán fegyveres erőket akkor támogatják, amikor Oroszország hónapok óta az első harctéri győzelmét érte el Szoledar elfoglalásával – írja a Sky News.

A Donyeck keleti részén fekvő városról úgy gondolják, hogy elesett, bár Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy a harc folytatódik.

Volodmir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében közölte, hogy folytatódik a kemény küzdelem a donyecki régióért, Bahmutért, Szoledárért, és Kreminnáért.

Bár az ellenség a legnagyobb erőit ebbe az irányba összpontosította, harcosaink – Ukrajna fegyveres erői, és az összes védelmi és biztonsági erő – továbbra is védik az államot

– fogalmazott.

„Háromszázhuszonnégy nap telt el a háború kezdete óta, és mi minden megváltozott Oroszország számára... Már most azon veszekednek egymással, hogy kinek tulajdonítsanak bizonyos taktikai előnyöket. Ez az ellenség számára a kudarc egyértelmű jele. Itt az idő, hogy nyomást gyakoroljunk a megszállókra, és még nagyobb veszteséget okozzunk számukra” – tette hozzá.

Magyarország területére 2023. január 13-án az ukrán-magyar határszakaszon 6204 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9560 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 213 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!