Már több mint hétezer civil halhatott meg az ukrajnai háború kezdete óta az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (UNHCHR) szerint.
A regisztrált civil áldozatok többségét a nagy területre kiható robbanófegyverek használata okozta, beleértve a nehéztüzérséggel, többszörös rakétarendszerekkel, rakétákkal és légicsapásokkal végrehajtott lövéseket
– írják a közleményben.
Az ENSZ jogvédő hivatala közölte, hogy eddig 7031 civil halálesetet erősítettek meg, de úgy vélik, hogy a tényleges áldozatok száma ennél jóval nagyobb lehet. A legtöbb civil halálesetet az Ukrajna által ellenőrzött területeken jegyezték fel, itt 6536 civil áldozatuk volt a harcoknak, míg az oroszok által ellenőrzött területeken 495 haláleset regisztráltak – számolt be a The Independent.
Egy helyi tisztségviselő szerint 40-re emelkedett a szombati orosz rakétatámadásban elhunytak száma. A Dél-Ukrajna középső részén fekvő Dnyipro városban megsemmisült kilencemeletes lakóépület romjai alól egyre több holttestet ásnak elő.
A támadás áldozatai között van egy 15 éves lány is
– közölte Volodimir Zelenszkij elnök legutóbbi esti beszédében.
A szombati megsemmisítő csapás óta folyamatosan dolgoznak az emberek mentésén – írja a The Guardian.
Oroszország tavalyi gabonatermése 153,8 millió tonna volt, nagyobb a 2021. évi 121,4 millió tonnánál és a 2020. évi 133,5 millió tonnánál is – áll az orosz statisztikai hivatal, a Roszstat hétfőn ismertetett jelentésében.
Ezen belül a búzatermés tavaly 104,43 tonnára ugrott az előző évi 76,1 millió tonnáról. A rozstermés 1,7 millió tonnáról 2,2 millió tonnára emelkedett, kukoricából ugyanakkor kevesebb termett, a 2021. évi 15,2 millió tonna után tavaly 11,8 millió tonna.
Cukorrépából tavaly 41,7 millió tonnát takarítottak be az egy évvel korábbi 41,2 millió tonna után, a burgonyatermés pedig 17,9 millió tonnáról 18,7 millió tonnára nőtt az orosz statisztikai hivatal jelentése szerint – írta az MTI.
Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn lemondott, ami annak a növekvő szkepticizmusnak a tetőpontja, hogy képes-e ráncba szedni a német hadsereget és támogatni Ukrajnát Oroszországgal szemben.
A Reuters jelentése szerint Lambrecht, aki Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártjának (SPD) tagja, a nyilatkozatban azt írta, „ma arra kértem a kancellárt, hogy menesszen a szövetségi védelmi miniszteri tisztségből”.
A lemondásáról szóló döntése akkor született, amikor Németországra nyomás nehezedik, hogy hagyja jóvá a Kijevnek nyújtott nemzetközi katonai támogatás növelését, és Németország védelmi képességeit megkérdőjelezték, miután egy közelmúltbeli hadgyakorlaton több Puma gyalogsági harckocsit kivontak a forgalomból.
Dimitrij Peszkov szerint az ukrán légvédelmi erők rakétája volt az, amelyik szombat délután egy dnyiprói társasházba csapódott.
Oroszország elnökének szóvivője kihangsúlyozta, az orosz fegyveres erők nem csapnak le lakóépületekre, kizárólag katonai célpontokat vesznek tűz alá.
Az orosz fegyveres erők nem csapnak le lakóépületekre vagy szociális infrastruktúrára. A csapásokat egyértelmű vagy álcázott katonai célpontok ellen hajtják végre
– mondta Peszkov, hozzátéve: maga az ukrán fél is azt a következtetést vonta le, hogy a tragédia a légvédelmi rakéták eredménye volt.
A Kreml hétfőn kijelentette, hogy a Nagy-Britannia által tervezett, Ukrajnába küldendő harckocsik porig égnek, és figyelmeztette a Nyugatot, hogy a korszerűbb fegyverek újabb körének Ukrajnába szállítása nem változtatna a háború menetén.
Eszközként használják Ukrajnát oroszellenes céljaik eléréséhez
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amikor a brit tankokról kérdezték. „Ezek a tankok ugyanúgy elégnek, mint a többi” – mondta Peszkov a The Guardian szerint.
Nagy-Britannia szombaton közölte, hogy a következő hetekben 14 darab Challenger 2 típusú harckocsit, valamint más fejlett tüzérségi támogatást küld Ukrajnának. Peszkov szerint az olyan országok, mint Nagy-Britannia és Lengyelország új szállítmányai nem változtatnak a helyben kialakult helyzeten.
A Kreml szóvivője azt is tagadta, hogy bármilyen konfliktus lenne az orosz védelmi minisztérium és a Wagner-zsoldoscsoport között.
A védelmi minisztérium és a Wagner közötti konfliktus csak az információs térben létezik
– mondta Peszkov, hozzátéve, hogy mindenki egyet tesz, harcol a hazáért.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint nem lehet megegyezni a háború befejezéséről Oroszországgal, ezért Ukrajnának meg kell nyernie a háborút.
Ne tegyenek úgy, mintha valaki még mindig nem értene valamit. Oroszország ok nélkül megtámadta Ukrajnát. Oroszország teljes körű háborút folytat mindenféle fegyverrel. Oroszország tömegesen gyilkolja a civileket és »megtisztítja« a területet. Oroszország emberiség elleni bűncselekményeket követ el. Tárgyalásra nincs mód. A háborút meg kell nyerni…
– írta a tanácsadó Twitter-bejegyzésében.
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє…
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) January 16, 2023
Рф без жодної причини напала на 🇺🇦. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності…
Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
Viacseszlav Csaus, Csernyihiv kormányzója figyelmeztette a lakosokat, hogy az Oroszország és Belarusz által végrehajtott közös légi gyakorlatok miatt várhatóan megszaporodnak a légiriadók.
„125 robbanás történt az elmúlt héten Csernyihiv régió hat határ menti településének külterületén. Az orosz fél aknavetőket, gránátvetőket, BM–21 Grad rakétatüzérséget használ” – közölte a kormányzó a The Guardian szerint.
Fontos! Január 16. és február 1. között közös repülési és taktikai gyakorlatot tartanak a Belarusz Köztársaság és az Orosz Föderáció fegyveres erőinek repülőegységei. Jelentősen megnövekedhet a légi riasztások száma a Csernyihivi terület és általában az ország területén. Ne hagyjon figyelmen kívül semmilyen fenyegető üzenetet!
– fogalmazott a kormányzó. Csernyihiv északon mind Belarusszal, mind Oroszországgal határos.
Az olaj- és gázeladásból származó orosz költségvetési bevételek tavaly 28 százalékkal, 2500 milliárd rubellel (36,71 milliárd dollárral) emelkedtek a megelőző évhez képest – közölte az energetikáért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn.
Az Alekszandr Novak által ismertetett adatok szerint
Oroszország olajtermelése tavaly 10 millió tonnával (2 százalékkal), 535 millió tonnára nőtt, miközben az olajexport 7 százalékkal bővült.
Az orosz vámszolgálat kimutatásai szerint Oroszország 2021-ben 229,9 millió tonna kőolajat exportált, összesen 110,1 milliárd dollár értékben, 2020-ban pedig 238,6 millió tonna kőolajat adott el külföldön.
A miniszterelnök-helyettes pontos adatok ismertetése nélkül azt mondta, hogy tavaly csökkent a vezetékes gázexport, ugyanakkor bővült a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelése és exportja. Alekszandr Novak elmondta még, hogy Oroszország rekordmennyiségű, 15,5 milliárd köbméter földgázt szállított tavaly Kínának a Szibéria Ereje gázvezetéken – írta az MTI.
Az Európai Unió (EU) tagállamai minimálisra csökkentették a többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadását az orosz állampolgárok számára, több ország pedig szándékosan teljesíthetetlen feltételeket szab az engedélyekre – mondta Jevgenyij Ivanov, Oroszország államtitkára a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek
A külügyminiszter-helyettes kihangsúlyozta, az EU nemcsak szigorítja az orosz turisták beutazási feltételeit, hanem egyes országok teljesen meg is szüntették a schengeni vízumok kiadását. Valamint emlékeztetett arra is, hogy jelenleg az orosz állampolgároknak tilos belépniük Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Finnországba, a Cseh Köztársaságba és Észtországba turisztikai céllal.
Egyes uniós országok anélkül, hogy hivatalosan megtagadnák a vízumot az oroszoktól, szándékosan teljesíthetetlen feltételeket szabnak. Megkövetelik a vízumdíjak nyugati bankokon keresztül történő megfizetését, vagy külföldi biztosító által kötött egészségbiztosítási kötvény bemutatását kérnek, ami a példátlan nyugati szankciók mellett rendkívül problematikus. A többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadása az oroszok számára minimálisra csökkent
– mondta Ivanov.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság 2000. szeptember 6-án jóváhagyta az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodás teljes felfüggesztésére vonatkozó javaslatot. A megállapodás felfüggesztésével a rövid távú schengeni vízum ára 35 euróról 80 euróra emelkedett, a vízumhoz benyújtandó dokumentumok száma és az érvényességi idő legfeljebb 45 napra nőtt, valamint az uniós országok számára kiszélesítették annak lehetőségét, hogy megtagadják a vízumot, szigorúan az utazási időpontokra adják ki, vagy többszöri beutazás helyett egyszeri beutazásra jogosító vízumot adjanak ki.
Ezen túlmenően az EU Tanácsa gyakorlatilag lehetővé tette az uniós tagállamok számára, hogy nemzeti szinten további korlátozásokat vezessenek be az oroszok beutazására vonatkozóan, beleértve a meglévő vízumok biztonsági okokból történő visszavonását is a határon – írta a lap.
A Suspilne ukrán állami műsorszolgáltató arról számolt be, hogy vasárnap három ember meghalt Herszon régióban.
Január 15-én az orosz hadsereg 90 alkalommal lőtte tüzérséggel, légvédelmi ágyúkkal, aknavetőkkel és tankokkal Herszon régió területét. Három ember meghalt, 14 megsebesült
– közölte Jaroszlav Janusevics, a régió vezetője.
Az állításokat a The Guardian szerint nem ellenőrizték függetlenül. Herszon egyike azoknak az ukrajnai régióknak, amelyeket az Oroszországi Föderáció állítólag annektált.
Zátonyra futott egy Ukrajnából Isztambulba tartó száraz teherhajó a Boszporusznál. Az eset miatt a szorost ideiglenesen lezárták – jelentette be hétfőn a török parti őrség főigazgatósága.
Mentőcsónakokat és vontatókat küldtünk a 142 méteres, Ukrajnából Isztambulba tartó MKK–1 hajóhoz, amely Umurjeriben futott zátonyra. A Boszporuszt átmenetileg lezártuk a hajóforgalom elől
– közölte a török minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetőjének beszámolója szerint az orosz megszállók rakétatámadást indítottak Zaporizzsja ellen hétfő reggel. A helyettes szerint a támadásban több ember, köztük gyerekek is megsebesültek.
A megszállók rakétatámadást indítottak a régióközpont ellen. A rakéta egy ötemeletes épület mellett csapódott be. Öt ember, köztük két 9 és egy 15 éves gyerek is megsérült a törmelékektől. A gyerekek kórházba kerültek. Az épület ablakai betörtek, de a tartószerkezetek nem sérültek meg
– mondta Timosenko a The Guardian szerint.
Az ukrán védők január 15-én 790 orosz katonát semmisítettek meg Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában – számolt be hétfőn az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara.
Az Unian ukrán hírügynökségen megjelent adatok szerint az invázió február 24-i kezdete óta Oroszország 116 080 katonát veszített Ukrajnában. Ezenkívül az ukrán erők megsemmisítettek
Üzletet, gyógyszertárat és lakóépületet ért találat hétfőn reggel Donyeckben. Olekszij Kulemzin, a város polgármestere azt nyilatkozta, az épületek az ukrán erők ágyúzásában rongálódtak meg.
A legfrissebb információink szerint ukrán lövedékek csapódtak be az Iljics sugárúti Avoska szupermarket épületébe és a húsfeldolgozóval szemközti gyógyszertárba. Egy lakóépület is megsérült
– írta a város első embere Telegram-csatornán.
A RIA Novosztyi szerint az ukrán fegyveres erők vasárnap 11-szer nyitottak tüzet Donyeck városára és a régió falvaira, és összesen 57 lövedéket lőttek ki a településekre.
Oroszország és Belarusz hétfőn közös légierő-gyakorlatba kezd. Kijevben és a Nyugaton attól tartanak, hogy Moszkva a szövetségesével újabb szárazföldi offenzívát indíthat Ukrajnában.
Minszk szerint a gyakorlatok védelmi célokat szolgálnak, és amióta Moszkva tavaly februárban Ukrajna lerohanásába kezdett, Belarusz számos hadgyakorlatot hajtott végre, mind egyedül, mind Oroszországgal közösen. Moszkvával együtt Minszk fegyverekkel és katonai felszereléssel is támogatja a gyakorlatokat – írja a Reuters.
A nem hivatalos Telegram katonai megfigyelőcsatornák az év eleje óta egy sor vadászgép, helikopter és katonai szállító repülőgép érkezését jelentették Belaruszba – csak vasárnap nyolc vadászgép és négy teherszállító repülőgép érkezett.
Lengyelországban javíttatják meg az amerikai gyártmányú M777-es tüzérségi rendszereket az ukránok – közölte a különleges erők önkéntes alakulatának parancsnoka, Vlagyimir Novikov a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Amennyire tudom, a külföldi felszerelések javítására és karbantartására tett kísérletek az ukrán bázisokon eredménytelenek, mert ezeket az M777-es ágyúkat nem lehet Ukrajnában javítani, meghibásodás esetén Lengyelországba viszik azokat
– fogalmazott a parancsnok.
Novikov szerint a katonai felszerelés, amelyet Kijev a NATO-tól kap segélyként, gyakran nem tud megbirkózni az ukrajnai éghajlati viszonyokkal, és emiatt meghibásodik.
„Komoly fagyok, sár, nedvesség és nagyon komoly hőmérséklet-ingadozások vannak Ukrajnában. Ez egy olyan eset, amikor az ukránok nem hazudnak. A segélyként kapott felszerelés nem igazán bírja a strapát” – mondta.
Hétfőn este kezdetét veszi a davosi Világgazdasági Fórum (WEF), amelyre azonban Oroszország nem kapott meghívást.
Több mint 100 ország képviselői, köztük több mint 50 állam- és kormányfő a világot sújtó élelmiszer-, energia- és egyéb válságok megoldásának módjait vitatják meg Davosban. Az 53. találkozónak a biztonságtól a környezetig terjedő kérdéseket felölelő megbeszéléseit az „Együttműködés a megosztott világban” téma fogja össze.
Kibővített kiképzési programot indított Németországban az ukrán hadsereg számára az Egyesült Államok – számolt be Mark Milley, az amerikai fegyveres erők egyesített vezérkarának (CNS) vezetője.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt írta, a tervek szerint mintegy 500 fős zászlóaljat küldenek öt-nyolc héten belül a harctérre. Milley elmondása szerint a programban részt vevő katonák már elhagyták Ukrajnát, és átfogó képzésük biztosítja majd a Kijevnek szállított fegyverekkel való munkavégzést.
A CNS vezetője kiemelte, a katonák kiképzését a tervek szerint még a „tavaszi esőzések” előtt befejezik.
A Kreml valószínűleg megpróbálja megfordítani a háború menetét a következő hat hónapban, a kezdeményezés visszaszerzése mellett pedig véget vetne Ukrajna sikersorozatának – olvasható az Amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) legújabb elemzésében.
A tanulmány szerint Oroszország még nem érte el fő operatív céljainak nagy részét Ukrajnában a tavaly február 24-e óta tartó invázióban, ennek ellenére nem tett le arról az elképzelésről, hogy minél nagyobb területet foglaljon el Ukrajnában.
Magyarország területére január 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 5097 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6300 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől január 15-én 115 ember, köztük 37 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az Orosz Légierő négy teherszállító repülőgépe és nyolc vadászrepülőgépe érkezett Belaruszba január 15-én vasárnap – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A gépek a baranovicsi katonai repülőtéren szálltak le, és a Belaruski Hayun megfigyelőcsoport szerint a teherszállítók rakománnyal érkeztek, amelyről úgy vélik, hogy lőszer lehet a vadászgépek számára.
Hozzátették, hogy az orosz repülőgépek valószínűleg azért érkezhettek Belaruszba, hogy részt vegyenek a két ország közös légierő-gyakorlatain. Mint megírtuk, a belorusz védelmi minisztérium közleménye szerint a cél a tapasztalatszerzés, valamint a két ország védelmének megerősítése.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ezúttal is!