Halott apja ölelésében találtak rá egy férfira a Baptista Szeretetszolgálat kutató-mentői

DSC0859
2023.02.12. 13:34
Vasárnap délelőtt a legtöbb magyar mentőcsapat már visszatért Magyarország területére a földrengés által sújtott Törökországból. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke az Index megkeresésére elmondta, hogyan küzdöttek a végsőkig a túlélők után kutatva.

Megmozdult a világ, hogy segítsen Törökországban és Szíriában a pusztító földrengés után, a mentésben részt vett a Baptista Szeretetszolgálat HUBA Rescue24 mentőcsapata is. Szilágyi Béla, a szervezet elnöke az Index megkeresésére elmondta, hogy megérkezésük után nem sokkal egy 22 éves fiatalembert mentettek ki jó pár órányi munka után a romok alól.

A fiúra az édesapja ölelésében találtak rá, az apa azonban már viszonylag régóta halott volt. 

A fiú reakciója érdekes volt: az öröm és a fájdalom érzése is megmutatkozott az arcán. Ugyan boldog volt, hogy megmenekült, de az apja elvesztése miatt elképesztő gyászt élhetett át.

Szívfacsaró volt látni, hogy a fiatalember letakarta egy ruhadarabbal az édesapja arcát, mielőtt kiemelték őt. Az utolsó pillanatban azonban levette ezt a leplet az arcáról, megnézte, majd visszatakarta

– fogalmazott Szilágyi Béla.

Azt is elmondta, hogy a túlélők mind természetellenes pózban kerültek elő, és gyakorlatilag az összes ember fölül csak egy szál pólóban vagy ingben volt. Ez a mínusz 7 fokos hideg miatt rémisztőnek hangozhat, ráadásul a szél befújhatja a hideg levegőt a romok közé, ami a túlélés ellensége.

A 22 éves fiú kimentése közben a kutyásokat több olyan helyszínre is hívták, ahol hangokat hallottak. Az idő előrehaladtával azonban egyre több hívás hamisnak bizonyult, és már nem lehetett élő embert találni. 

ÖSSZESEN 11 TÚLÉLŐRE BUKKANT A SZERVEZET, AMELY TÖBB KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTBAN DOLGOZOTT.

A holttesteket nem számolták össze, az elsődleges küldetésük az életben maradottak felkutatása és kimentése volt. Ha valahol egyértelmű volt egy holttest jelenléte, azt jelezték a hozzátartozóknak, valamint az épületen is megjelenítették a nemzetközi jelzéseknek megfelelően.

Az utórengések a túlélőkre jelentenek veszélyt

Egy csapat még dolgozott egy önkormányzati épületnél szombaton, majd vasárnap délelőttre visszatértek Magyarországra a szervezet tagjai. Az Index stábja a reptéren fogadta az érkező mentőcsapatokat.

Szilágyi Béla elmondta azt is, hogy a kutató-mentőket egy esetleges utórengés miatt sátrakban szállásolják el. Az utórengések egyébként leginkább a romok alatt maradt túlélők számára jelentenek kockázatot: akár a legkisebb földmozgás is veszélyes lehet a kicsi, apró hézagokban rekedt, mozgásképtelen emberek számára. Ezért minden lépésre figyelniük kellett a kutató-mentőknek, hiszen akár egy rossz mozdulat is okozhat gerinctörést. 

A mentéskor ki kell zárni az érzelmeket

A szervezet elnöke úgy fogalmazott, a mentéskor a segítségre kell fókuszálniuk, és ilyenkor az érzelmeiket teljesen kizárják. Ugyanakkor hazatéréskor rájuk zuhanhatnak ezek az érzelmek, valamint előtörhetnek a terepen átélt emlékképek.

Azok a képek is jönnek velünk haza, amikor késő éjszaka van, a városban sehol nincs áramellátás. Az egyik sarkon és a másik sarkon is lobog egy tűz. Ez vált az életterükké, az utcára kerültek. Üzemanyaguk sincs, nem tudnak elutazni. Egészen döbbenetes körülmények uralkodnak a térségben

– mondta.

Hozzátette, ugyan az életmentésnek az ideje lejáróban van, a humanitárius segélyezésre mindenképpen visszatérnek személyesen Törökországba és Szíriába is. A török és a libanoni partnereknek már eljuttattak egy 10 millió forintos adományt. 

A HUNOR mentőcsapat még Törökországban van

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője vasárnap reggel közölte, a HUNOR hatodik napja Antakyában tartózkodó egységéhez még két magyar keresőkutyás csatlakozott, így most már négy profi keresőkutyával tudnak váltásban túlélők után kutatni.

Szintén a HUNOR munkáját segíti a Budapesti Műszaki Egyetem három építészmérnök-statikus szakértője, akik részt vesznek a csapat felderítési tevékenységében. Az ő feladatuk az épületek állékonyságát ellenőrizni és felmérni, illetve azt figyelni a mentés során, hogy a vizsgált rom mennyire stabil.

Hozzátette, a térségben folyamatosak az utórengések, a hétfői földrengés óta 3100 utórengés volt. Az egyik, 4,6-es erősségű földmozgás a szombati mentőakciótól két kilométerre történt.

Az évszázad katasztrófája

A hét elején az évszázad eddigi legnagyobb földrengéssorozata történt. Az ENSZ összesítése szerint

a halálos áldozatok száma már meghaladja a 28 ezret Törökországban és Szíriában. Félő, hogy a valós mérleg ennek akár a kétszerese is lehet.

A vasárnap kora reggel elérhető hivatalos adatok szerint a hétfői 7,8-es erősségű földrengés következtében 24 617 ember vesztette életét Törökországban, és 3574-en haltak meg Szíriában. A sérültek száma meghaladja a 80 ezret.

A magyar és a nemzetközi mentőcsapatok többsége szombaton elhagyta Törökországot, a HUNOR azonban nincs közöttük. Az említett mentőcsapat közleményéből kiderült, hogy nagyon nehéz körülmények között folyik a munka Törökországban.

A törökországi Kahramanmaras városban Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó szervezetének (OCHA) vezetője azt mondta a Sky News csatornának, hogy a halálos áldozatok számát még nem lehet megállapítani, a mostaninak akár a kétszeresére vagy még tovább is emelkedhet.

Fuat Oktay török alelnök közölte, hogy a tíz érintett tartományban vizsgálni kezdték, milyen törvénysértések történhettek, amelyek az épületek összeomlásához vezettek.

ELJÁRÁS INDULT 131 EMBER ELLEN, AKI OLYAN ÉPÜLETEK KIVITELEZÉSÉÉRT VOLT FELELŐS, AMELYEK ÖSSZEDŐLTEK A FÖLDRENGÉSBEN.

Egy embert már őrizetbe vettek, 113 ellen elfogatóparancsot adtak ki.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)