Moszkva fronton elkövetett hibáiból tanul Kína

A Reuters több mint 20 védelmi szakfolyóiratban megjelent közel 100 cikket áttekintő vizsgálatából kiderül, hogy a kínai hadiipar komoly erőfeszítéseket tesz az amerikai fegyverek és technológiák hatásának vizsgálatára, amelyeket egy Tajvanért vívott esetleges háborúban a kínai erők ellen bevethetnek.

A kínai nyelvű folyóiratok, amelyek az ukrajnai szabotázsműveleteket is vizsgálják, a Népi Felszabadítási Hadsereghez (PLA) kapcsolódó egyetemeken, állami fegyvergyártóknál és a katonai hírszerzési agytrösztökben dolgozó kutatók százainak munkáját tükrözik.

Míg a kínai tisztviselők a béke és a párbeszéd szorgalmazása közben kerülték Moszkva tetteinek vagy harctéri teljesítményének nyílt kritikáját, a nyilvánosan elérhető folyóiratcikkek őszintébben értékelik az orosz hiányosságokat.

A kínai védelmi minisztérium nem válaszolt a megkeresésre, hogy kommentálja a kutatók kijelentéseit. A Reuters nem tudta megállapítani, hogy a publikációkban szereplő következtetések mennyire tükrözik a kínai katonai vezetők gondolkodását.

Két katonai attasé és egy másik, a kínai védelmi tanulmányokat ismerő diplomata szerint a kommunista párt Központi Katonai Bizottsága, amelynek élén Hszi Csin-ping elnök áll, végső soron meghatározza és irányítja a védelmi kutatási igényeket. Az anyag mennyiségéből világosan látszik, hogy az ukrajnai háború egy olyan lehetőség, amelyet a katonai vezetés meg akar ragadni. 

Egy amerikai védelmi tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy a különbségek ellenére az ukrajnai háború tanulságokkal szolgál Kína számára Tajvannal kapcsolatban.

Az egyik legfontosabb tanulság, amit a világnak le kell vonnia az Oroszország inváziójára adott gyors nemzetközi válaszból, hogy az agressziót egységes fellépés fogja követni

− mondta egy névtelenséget kérő tisztviselő. 

A Starlink figyel téged

A PLA kutatóinak féltucatnyi tanulmánya kiemeli, hogy a kínaiak aggódnak az Elon Musk tulajdonában lévő SpaceX által kifejlesztett Starlink műholdas hálózat miatt, amely az ukrán hadsereg kommunikációjának biztosításában játszott szerepet az ország elektromos hálózatát érő orosz rakétatámadások után.

A Starlink műholdak kiváló teljesítménye ebben az orosz–ukrán konfliktusban minden bizonnyal arra fogja késztetni az Egyesült Államokat és a nyugati országokat, hogy a rendszert széles körben használják az esetleges ázsiai hadműveletekben

− áll a PLA hadmérnöki egyetemének kutatói által írt szeptemberi cikkben.

A szerzők sürgetőnek gondolják, hogy Kína − amely saját hasonló műholdas hálózatot kíván kiépíteni − megtalálja a Starlink műholdak lelövésének vagy hatástalanításának módját. A SpaceX nem válaszolt a hírügynökség megkeresésére.

A konfliktussal foglalkozó kínai kutatók körében is nyilvánvaló konszenzus alakult ki arról, hogy a drónhadviselés nagyobb figyelmet érdemel. 

Ezek a pilóta nélküli légi járművek a jövőbeli háborúkban központi szerepet fognak kapni

− jegyezte meg a PLA egyik beszállítója, az állami tulajdonú Norinco fegyvergyártó által kiadott folyóirat egyik cikke, amely kifejtette a drónok képességét az ellenséges védelem semlegesítésére.

Míg a folyóiratok némelyikét tartományos kutatóintézetek működtetik, mások a központi kormányzati szervek, például a fegyvergyártást és a katonai korszerűsítést felügyelő Tudományos, Technológiai és Ipari Állami Védelmi Igazgatóság hivatalos kiadványai.

A igazgatóság hivatalos lapjának egyik októberi cikke megjegyezte, hogy Kínának javítania kell katonai felszereléseinek védelmi képességeit, tekintettel az ukránok által használt Stinger és Javelin rakéták által az orosz tankokban, páncélozott járművekben és hadihajókban okozott súlyos károkra.

Collin Koh, a szingapúri S. Rajaratnam School of International Studies biztonsági munkatársa szerint az ukrán konfliktus lendületet adott a kínai katonai tudósok erőfeszítéseinek, hogy kiberhadviselési modelleket fejlesszenek ki, és megtalálják a modern nyugati fegyverek elleni jobb páncélosvédelmet.

A Starlink valóban valami új dolog, ami miatt aggódniuk kell. Ez a fejlett polgári technológia katonai alkalmazása, amelyet nem tudnak könnyen lemásolni

− mondta Koh.

Koh elmondta, hogy nem lepte meg, hogy az ukrán különleges erők Oroszországon belüli műveleteit Kína is tanulmányozza, amely Oroszországhoz hasonlóan vasúton szállítja a csapatokat és a fegyvereket, ami sebezhetővé teszi őket a szabotázzsal szemben.

Gyors modernizációja ellenére a PLA nem rendelkezik friss harci tapasztalatokkal. Kína 1979-es vietnámi inváziója volt az utolsó nagyobb éles konfliktus, amelyben részt vett.

Tajvanig és tovább

A kínai cikkek egy része hangsúlyozza az ukrán háború jelentőségét egy olyan regionális konfliktus kockázata miatt, amelyben Kína az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel kerülhet szembe, esetlegesen Tajvan miatt. Az Egyesült Államok a stratégiai bizonytalanság politikáját folytatja azzal kapcsolatban, hogy beavatkozna-e katonailag a sziget védelmében, arra azonban törvény kötelezi, hogy a szigetország számára biztosítsa az önvédelemhez szükséges eszközöket.

William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója szerint Hszi utasította hadseregét, hogy 2027-re álljon készen Tajvan lerohanására, ugyanakkor megjegyezte, hogy a kínai vezetőt valószínűleg elbizonytalanították Oroszország ukrajnai tapasztalatai.

Az egyik cikk, amelyet októberben a PLA Nemzeti Védelmi Egyetem két kutatója publikált, azt elemezte, hogy milyen hatással vannak a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerek (HIMARS) az ukrajnai háborúra, és hogy Kína hadseregének aggódnia kellene-e ezek miatt.

Ha a HIMARS-okat a jövőben bevetik Tajvanon, annak egészen más kimenetele lesz

− állapította meg a jelentés.

A cikk kiemelte Kína saját fejlett rakétarendszerét, amelyet felderítődrónok támogatnak, és megjegyezte, hogy Ukrajna a HIMARS-okra támaszkodó sikerei azért voltak lehetségesek, mert a Starlinknek hála az amerikaiak meg tudták osztani a célpontok információit és a hírszerzési adatokat.

Négy diplomata, köztük két katonai attasé azt mondta, hogy a PLA elemzői már régóta aggódnak az Egyesült Államok katonai fölénye miatt, de Ukrajna élesítette a fókuszt, mivel példát mutatott arra, hogy egy nagyhatalomnak nem sikerült legyőznie egy kisebb, a Nyugat által támogatott országot.

Bár ez a forgatókönyv nyilvánvalóan hasonlít a tajvanira, vannak különbségek, különösen mert a sziget sebezhető egy kínai blokáddal szemben. A nyugati országok ezzel szemben Ukrajnát szárazföldi úton, európai szomszédain keresztül képesek ellátni.

A Reuters által áttekintett folyóiratokban viszonylag kevés hivatkozás található Tajvanra, de a kutatást nyomon követő diplomaták és külföldi tudósok szerint a kínai védelmi elemzőknek az is feladatuk, hogy külön belső jelentéseket készítsenek a magas rangú politikai és katonai vezetők számára. A Reuters nem tudott hozzáférni ezekhez a belső jelentésekhez.

A tajvani védelmi miniszter, Csiu Kuo-csiang februárban azt mondta, hogy a kínai hadsereg Oroszország ukrajnai inváziójából megtanulta, hogy a Tajvan elleni támadásnak gyorsnak kell lennie ahhoz, hogy sikeres legyen. Tajvan is tanulmányozza a konfliktust, hogy frissítse saját harci stratégiáját.

Több cikk elemzi az ukrán ellenállás erősségeit, köztük a különleges erők Oroszországon belüli szabotázsakcióit, a Telegram alkalmazás használatát a civil hírszerzés hasznosítására, valamint a mariupoli Azovsztal acélgyár védelmét.

Az orosz sikereket is megemlítik, például az Iszkander ballisztikus rakétával végrehajtott taktikai csapásokat.

Az állami fegyvergyártó China Aerospace Science and Industry Corporation által kiadott Tactical Missile Technology című folyóirat részletes elemzést készített az Iskanderről, de csak egy csonka változatot adott ki a nyilvánosság számára.

Számos más cikk az orosz megszálló hadsereg hibáira összpontosít. Egy páncélos-hadviseléssel foglalkozó folyóirat egyik cikke az elavult taktikákat és az egységes parancsnokság hiányát nevezte meg problémaként, míg egy másik, elektronikus hadviseléssel foglalkozó folyóirat szerint az orosz kommunikációs beavatkozás nem volt elégséges a NATO által az ukránoknak nyújtott hírszerzési információkkal szemben, ami költséges veszteségekhez vezetett.

A Népi Fegyveres Rendőrség Mérnöki Egyetemének kutatói idén publikált tanulmányukban értékelték, hogy Kína milyen tanulságokat vonhat le az oroszok által megszállt Krímben lévő Kercsi híd felrobbantásából. A teljes elemzést azonban nem hozták nyilvánosságra.

A vizsgálat a harctéri eseményeken túl az információs háborúra is kiterjedt, amelyet a kutatók következtetése szerint Ukrajna és szövetségesei nyertek meg.

A PLA Információs Mérnöki Egyetem kutatóinak egyik februári cikke arra szólítja fel Kínát, hogy megelőzően készüljön fel az Oroszország által tapasztaltakhoz hasonló globális közvélemény-visszahatásra.

Kínának „elő kellene mozdítania a kognitív konfrontációs platformok kiépítését”, és szigorítania kellene a közösségi média ellenőrzését, hogy megakadályozza, hogy a nyugati információs kampányok befolyásolják a lakosságát egy konfliktusban − áll a tanulmányban.

(Borítókép: Ukrán katonák 2023. március 4-én Bahmut közelében. Fotó: Aris Messinis / AFP)