The New York Times: Irak szabadabb hely lett az invázió után – de jobb nem
További Külföld cikkek
- Az Egyesült Államok közölte, hogy ellenzi a libanoni légitámadások mértékét – erre Izrael rakétákkal támadta Bejrútot
- Tovább nőtt az észak-koreai hadsereg létszáma
- Kemény üzenetet küldött Szijjártó Péternek két uniós testület
- Már négy vezető tisztviselőt is elbocsátottak a Robert Fico elleni merénylet miatt
- Migránshelyzet: Lengyelország felfüggeszt, Portugália szigorít, Olaszország Albániába költöztet
Irak ellen az első légicsapásokat 2003. március 19-én hajtották végre az amerikaiak, majd március 20-án a szárazföldi hadműveletek is megkezdődtek. A The New York Times most több tucat irakit kérdezett meg arról, hogy az események után 20 évvel milyennek látják a saját országukat.
A lap szerint ma Irak
EGY TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKBAN GAZDAG, DE NAGYON KORRUPT ÉS INSTABIL ORSZÁG, AMELY A SAJÁT ÁLLAMPOLGÁRAINAK BIZTONSÁGÁT SEM KÉPES GARANTÁLNI.
A The New York Times járt az amerikaiak által lebombázott Falludzsa városában is. A városi temető gondozója azt mondta a lap tudósítójának, hogy szerinte a temetőben több száz-több ezer „mártír” lehet, akiket az amerikai katonák öltek meg.
Szinte nincs olyan ember, aki ne vesztett volna el valakit
A NYT riportere szerint szinte nincs olyan iraki, aki ne veszített volna el legalább egy hozzátartozót vagy ismerőst az invázióban, és ez mind a mai napig kísérti őket. Ennek az egyik legszörnyűbb példáját a 23 éves Waleed Dhahi élettörténete jelenti. Az amerikai lap szerint
a falludzsai temetőben a férfi családjának 27 tagja fekszik, akik mind Falludzsa 2004. április 6-án történt bombázásában haltak meg.
A család legkisebb sírján három név, három csecsemő neve található, akiket együtt temettek el. Waleed Dhahi egyedüliként túlélte a bombázást, de az összes rokona meghalt, az egyik szemét elvesztette, és a lábában mind a mai napig benne van egy repeszdarab.
Rossz véleményem van az amerikaiakról, mert ha valaki jön, és megöli a családomat, és nem tudok harcolni ellenük, akkor nem tehetek mást, mint hogy gyűlölöm őket. Persze az élet folytatódik, és mindent újra kell kezdeni. De én elvesztettem a családomat, és ez mind a mai napig befolyásol. Néha azt kívánom, bárcsak meghaltam volna velük együtt
– mondta az iraki férfi az amerikai lapnak.
Mindeközben elmondható ugyan, hogy az ország szabadabb hely lett, mint Szaddám Husszein regnálása idején volt, és ma többpártrendszer működik Irakban, illetve a sajtó is legalább részben szabad, de mindezért óriási árat fizettek az irakiak.
Korrupció, instabilitás, bizonytalanság
„Az életkörülmények nem jók. Az áramellátással még mindig bajok vannak. Alig tudok kijönni a fizetésemből a hónap végén” – mondta egy 37 éves, Bagdadban élő, mérnökként dolgozó családapa. Hozzáfűzte: mindig is meg akartak szabadulni Szaddám Husszeintől, és abban bíztak, hogy ha ez megtörténik, akkor jobb hely lesz az ország, de ez nem valósult meg.
Barham Salih – aki Irak elnöke volt 2018 és 2022 közt – azt mondta a The New York Timesnak, hogy Husszein „korunk Hitlere, a legbrutálisabb diktátor” volt, és a bukása után sok pozitív politikai változás beindult Irakban. A The New York Times szerint azonban az egyszerű emberek közül ezt nem mindenki látja így, hiszen a munkanélküliség még mindig óriási:
a világbank hivatalos adatai szerint a fiatalok több mint 33 százaléka munkanélküli.
Mindeközben az irakiak körülbelül negyede a szegénységi küszöb alatt él a gazdaságilag amúgy is elmaradott országban, és a korrupció is egyre nagyobb méreteket ölt: a Transparency International legutóbbi korrupciós indexén Irak a 180 vizsgált ország közt a 157. helyen végzett.
A The New York Times szerint az egyes kormányok közt két dolog állandó Irakban: a bizonytalanság és a belpolitikai instabilitás. Az emberek úgy érzik, hogy a kormányzat még a biztonságukat sem tudja garantálni, ami a legalapvetőbb elvárás lenne az állammal szemben. Ezt példázza az is, hogy
az ország északkeleti tartományában, Dijalában még mindig embereket ölnek az iszlamisták.
Alig másfél hete nyolc embert öltek meg egy akcióban, január óta pedig összesen több mint 40 emberrel végeztek a tartományban. A The New York Timesnak nyilatkozó iraki kormánytisztviselők szintén azt mondták: lehet, hogy az Iszlám Állam most kisebb fenyegetést jelent, mint az utóbbi években, de túlzás lenne azt mondani, hogy eltűntek.
(Borítókép: Bagdad városa. Fotó: Murtadha Al-Sudani / Anadolu Agency / Getty Images)