Orosz túlerő; több mint 300 ezer halott és sebesült; tavaszi hadjárat

A „titkos” és „szigorúan titkos” címkével ellátott iratok fontos betekintést nyújtanak az ukrajnai háború jelenlegi állásába – emeli ki a kiadvány. A dokumentumokból többek között kiderül, hogy Vlagyimir Putyin hadserege alig haladt előre az elmúlt hónapokban, tavaly július óta átlagosan havonta mindössze 2,7 kilométernyi területet foglaltak el az oroszok a Bahmut környéki offenzívában.

Már tudni, mikor támadnak az ukránok – vagy mégsem?

Ugyancsak meglepő adat, hogy a Bahmut körül harcoló zsoldosok száma meghaladja a reguláris katonák számát. Az amerikai hírszerzés szerint a Wagner-csoport 22 000 fegyverese teszi ki a városban harcoló inváziós erők 70 százalékát.

Több forrás pedig arról számol be, hogy felpörgették a fegyverszállítást Kijev irányába a 2023. április 30-ra tervezett ukrán ellentámadás előtt – korábban nem hangzott el konkrét dátum azzal kapcsolatban, mikor veszi kezdetét a Nyugat által támogatott gigantikus offenzíva. Lehet azonban, hogy a szivárogtatás miatt új időpontot jelöl ki az ukrán vezérkar.

A Pentagon egyik vezető szóvivője azt mondta, hogy a nyilvánosságra hozott információk „nagyon komoly kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra”. Az FBI szerint a dokumentumok „bizalmas amerikai hírszerzési adatokon alapulnak”, amelyeket titkos forrásokból és módszerekkel gyűjtöttek össze.

Egy magas rangú védelmi forrás a Newsweeknek elmondta, hogy Vlagyimir Putyin és az őt körülvevő legbefolyásosabb orosz politikusok minden bizonnyal látták már a dokumentumokat.

Mint korábban megírtuk, a gyanú szerint a 21 éves Jack Teixeira a több száz, szigorúan titkos katonai dokumentumról készült fotó kiszivárogtatója, amelyek az elmúlt héten terjedtek el az interneten. A szivárogtatás, amely valószínűleg a hadsereg legnagyobb ilyen ügye legalább egy évtizede, az ukrán légvédelem hiányosságaitól kezdve az Egyesült Államok szövetségesei és partnerei után folytatott kémkedésének részleteiig sok mindenről felfedett titkokat.

Bahmut hamarosan orosz kézre kerülhet

Az amerikai hírszerzés aprólékosan nyomon követi a Bahmut körüli harcokat, a jelentések szerint a város lassan orosz kézre kerül.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a múlt héten óva intette az újságírókat attól, hogy a kiszivárgott dokumentumokról írjanak. „Ezek olyan információk, amelyeknek semmi keresnivalójuk a nyilvánosságban” – mondta.

A Newsweek a következő konklúziókat vonta le a hétfőn nyilvánosságra hozott 20 oldalnyi dokumentumból:

1. az orosz erők folytatták a szárazföldi műveleteket Donyeckben, miközben az ukránok végrehajtottak egy szabotázsakciót Belaruszban, amelyben egy kis drónnal megtámadtak egy orosz repülőgépet;
2. a második dokumentum a fronton elesett katonák számáról ír, hozzátéve, hogy a Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency) módszertana és értékelése napról napra változik;
3. a harmadik dokumentum az amerikai erőkről és azok tevékenységéről tartalmaz információkat. A dokumentumból kiderül, hogy Amerika legalább 100 fővel rendelkezik Ukrajnában. A dokumentum a Lengyelország, Románia és a Fekete-tenger fölötti szövetséges felderítő műveletekről is képet ad, valamint utalást tartalmaz az ukrán különleges erők számára Franciaországban, Németországban és Hollandiában zajló, eddig nyilvánosságra nem hozott „Phoenix Strike” kiképzésről;
4. a negyedik dokumentum beszámol Kirilo Budanov (az ukrán katonai hírszerzés főnöke) február 28-i parancsáról, mely szerint a „Kraken” elit egységet Bahmutba kell telepíteni a „katasztrofális” helyzet stabilizálása érdekében. A dokumentum második része az orosz vezérkari főnök és az orosz Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjének állítólagos kísérletéről számol be, amely Vlagyimir Putyin tekintélyének aláásására irányult;
5. az ötödik dokumentum makroáttekintést ad a donbaszi helyzetről, a kiragadott jelentés arra a következtetésre jut, hogy 2022 áprilisa óta Oroszország az ukrán védelem kifárasztására törekszik a tüzérségi támadások, a légicsapások és a szárazföldi akciók többszöri megismétlésével. A hírszerzés szerint Oroszország makacsul kitart ezen taktika mellett, ezért megcsappantak a lőszerkészletei, ami végső soron meghiúsíthatja Moszkva háborús céljait, és elhúzódó háborút eredményezhet;
6. a hatodik dokumentum az orosz előrenyomulást mutatja be Bahmut környékén 2022 júliusa és 2023 januárja között. Bár Oroszország a várostól keletre körülbelül 790 négyzetkilométernyi területet tart az ellenőrzése alatt, a tájékoztató azt is megállapítja, hogy Oroszország havonta átlagosan csupán 2,7 kilométert haladt előre;
7. a hetedik dokumentum arról ír, hogy Bahmutban 12 ukrán dandár (mintegy 30 ezer katona) harcol 29 000 orosz katonával szemben, akiknek 75 százaléka zsoldos, ők Jevgenyij Prigozsin utasításait követik;
8. a nyolcadik dokumentum megállapítja, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt hetekben területet vesztettek Bakhmut északi részén, február 23-án pedig visszavonultak Berhivka faluból;
9. a következő dokumentum rámutat, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és katonai társszervei hogyan gyűjtenek adatokat a rádiók és radarok megfigyelésével, vagyis az elektronikus hírszerzés fontosságát taglalja;
10. a tizedik dokumentum név szerint azonosítja az ukrán egységeket Bahmutnál, és lokalizálja a térképen a harcokat. Emellett megismétli a 7. számú dokumentumban szereplő adatokat az orosz zsoldosok számáról;
11. a 11. dokumentum napi áttekintés a Harkiv körüli harctérről. Ott becslések szerint 48 600 orosz katona állhat szemben 7250 ukrán katonával;
12. a következő dokumentum pillanatkép a déli harctérről. Ott még mindig jelentős számú katonaság áll egymással szemben;
13. a tizenharmadik dokumentum szintén egy térkép, amely a keleti területet foglalja magában a nyugati Herszon és Mariupol között, valamint Bahmut is látszik rajta;
14. a tizennegyedik dokumentum a fagyott talaj kiterjedését mutatja Kelet-Ukrajnában február-márciusban és a sárszezon kezdetét április-májusban, hozzátéve, hogy júniusban már nem kell a harckocsik elakadására számítani;
15. a tizenötödik dokumentum összefoglalja az orosz és ukrán eszköz- és emberveszteségeket, amire a hírszerzés „mérsékelt” biztonsággal hivatkozik. Az 1. és 2. számú dokumentumban szereplő adatoknál részletesebbek, a becslések kijózanítók: 189 500 és 223 000 közé teszi a harcban megölt vagy megsebesült orosz, valamint 124 500 és 131 000 közé a háborúban megölt vagy megsebesült ukrán katonák számát. Ami a felszerelést illeti, Oroszország bevetett tüzérségi ágyúinak nagyjából háromnegyede már megsemmisült, ezzel szemben ukrán oldalon mindössze 10 százalék;
16. a tizenhatodik dokumentum arról ír, hogy az Egyesült Államok és a NATO szeptember óta közel száz pilóta nélküli felderítő repülést hajtott végre a Fekete-tenger felett. Azóta Oroszország öt amerikai és NATO felderítő bevetésre „reagált”;
17. a tizenhetedik dokumentum az egyes rakétaindításokkal foglalkozik;
18. a tizennyolcadik dokumentum felsorolja azon európai országokat, amelyek támogatásukról biztosították Ukrajnát. A dokumentum a külföldi fővárosokban működő amerikai védelmi attasék jelentései alapján készült;
19. a tizenkilencedik dokumentum az Ukrajnának ígért felszereléseket mutatja be, az iratból az is kiderül, hogy az ukrán erők kiképzése Ukrajnán kívül történik. Érdekes módon a dokumentum „kiadható” volt az akkor még nem NATO-tag Finnországnak, de Svédországnak nem;
20. a huszadik dokumentum a tavaszi ukrán ellentámadással foglalkozik. Ez alapján az offenzívát az ukrán 10. hadműveleti hadtest hajtja végre, és abból a kilenc dandárból áll majd, amelyet az amerikai és a szövetséges erők újjáépítenek, ezeket Ukrajna további három dandárral egészít ki a saját erejéből.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, hétfői percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép:  Muhammed Enes Yildirim / Anadolu Agency / Getty Images)