A maffiózók elvégzik a piszkos munkát Ukrajnának

Alekszandr Otdeljnov egy szokatlan turisztikai látványosság, egy csempészmúzeum tulajdonosa. Szülőhelyén, Odesszában a tizennyolcadik század óta nagyban folyik a csempészet. A múzeumban, amíg be nem zárt a koronavírus miatt, a császári Oroszországba csempészett gyöngyöktől és pisztolyoktól kezdve az egyéb korabeli zsákmányokig minden megtalálható volt.

Aztán 2022 februárjában jött a háború. „A kikötő leállt, és azzal együtt minden leállt” − mondja Otdeljnov. Nem csak a turizmus szűnt meg. Odessza kulcsfontosságú csomópontja volt az Ukrajnára és Oroszországra összpontosító, Afganisztántól az Andokig terjedő hatalmas bűnszövetkezetnek. „Európa legerősebb bűnügyi ökoszisztémájának” része volt – véli a nemzetközi szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés, GITOC nevű think-tank − írja riportjában a The Economist. 

Oroszország inváziója egy földrengés erejével sújtotta az alvilágot. A kőkemény ukrán maffiózók túlnyomó többsége felhagyott orosz társaikkal való együttműködéssel:

Tolvajok vagyunk, minden állam ellen vagyunk, de úgy döntöttünk, hogy Ukrajna mellé állunk

− mondja az egyik.

A jövedelmező heroincsempész-útvonalakat újra feltérképezik, ami hatással van a több ezer kilométerre lévő bűnszövetkezetek áraira és profitjára. Ha a konfliktus tartósnak bizonyul, az megváltoztathatja a globális bűnözés arculatát. És ez Ukrajnát is meg fogja változtatni.

Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa

Az ország a Szovjetunióból való 1991-es kiválása óta küzd a korrupcióval. A 2013–14-es Majdan-forradalom megdöntötte a korrupt elnököt és a mögötte álló oligarchák egy részét. 2019-ben Volodimir Zelenszkijt korrupcióellenes programmal választották elnökké, és maffiaellenes reformokat fogadott el. De ez a tisztogatás enyhén szólva is hézagos volt. Az invázió előtt a GITOC a világ 193 országa közül a 34. legmagasabbra rangsorolta Ukrajnát a bűnözési indexén, Európában pedig a harmadik helyre. Ukrajna a korrupció észlelésében is feltűnően rosszul teljesített.

A 2022 előtt a kormány által ellenőrzött területeken az alvilág különböző csoportjai erőszakosan versengtek. Ennek ellenére három olyan aspektus is volt, amely összekapcsolta Ukrajnát a globális bűnügyi piacokkal. Az első az Oroszországot és Ukrajnát összekötő csempészáru „szupersztráda”, amely Kelet-Ukrajnának az Oroszország által 2014-ben megszállt részein haladt keresztül. A második az Odesszában és a többi fekete-tengeri kikötőben található globális csempészbandák. Végül pedig az Ukrajnában található üzemek, amelyekben exportra szánt illegális árukat állítanak elő.

Ukrajna az Afganisztánból származó heroin tranzitútvonala volt, amely kiegészítette a Balkánon és a Kaukázuson keresztül vezető útvonalakat. A háború előtt itt foglalták le a negyedik legtöbb heroint Európában. A Latin-Amerikából származó kokain a Fekete-tengeren keresztül áramlott az országba. A másik irányban a maffiózók főként Mikolajivból fegyvert exportáltak Ázsiába és Afrikába. 2020-ban Ukrajna megelőzte Kínát, és Európa legnagyobb illegális dohányforrásává vált. Az amfetaminszármazékok helyi gyártása is egyre nőtt: Abban az évben 67 illegális laboratóriumot számoltak fel, ami a legmagasabb bejelentett szám a világ összes országa közül.

A háború mindent megváltoztatott, mivel „elfogadhatatlan kockázatú környezetet teremtett a nemzetközi tiltott kereskedelem számára” − áll az amerikai kormány új jelentésében. A fekete-tengeri kikötőket lezárták a hajózás elől, vagy korlátozták azt. A kormány által ellenőrzött ukrán területek és az Oroszország által megszállt régiók közötti határ megszakította a szupersztrádát. Az ukrajnai sorozás megfosztotta az alvilágot az embereitől, a hadiállapot pedig a bűnözés széles körének vetett véget. A kijárási tilalom az éjszakai mozgást is megnehezíti.

Az ukrán gengszterek nem akarnak orosz börtönbe jutni

Az ukrán gengszterek is elkerülik orosz társaikat: „Egy dolog, ha bűnözőnek neveznek, és egészen más, ha árulónak tartanak” − írja Mark Galeotti a The Vory: Russia's Super Mafia című könyvében. Az Ukrajnához való hűség a hazafiság mellett a kockázatkezelésről is szól.

Ha Oroszországhoz csatolnának bennünket, a börtönben lévő társaink közül sokan messzire kerülhetnének. Az orosz őrök könyörtelenek. Erre egyikünknek sincs szüksége. Ezért elvégezzük a piszkos munkát Ukrajnának

− magyarázza egy gengszter.

Galeotti szerint az orosz állam szorosabbra fűzte a már korábban is meglévő, bár csak alkalmanként kihasznált kapcsolatokat a szervezett bűnözéssel. Az országon kívül tevékenykedő orosz maffiózókat arra kötelezték, hogy nyereségük egy részét úgynevezett „fekete számlákon” helyezzék el, amelyekhez az orosz kémek hozzáférhetnek, hogy fedezzék a költségeiket. Bűnözőket toboroztak, hogy a Kreml hírszerzési ügynökeiként tevékenykedjenek, különösen azért, hogy segítsenek megszerezni a háborúhoz szükséges, embargóval sújtott félvezetőket. 

Ukrajna esetében azonban a hosszú távú kép kevésbé egyértelmű. Egy befagyott konfliktus minden bizonnyal nagy kockázatokat jelenthet. Az invázió előtt Ukrajnában 7-9 millió legális lőfegyver volt. Ugyanennyi lehetett az illegálisok száma is. Az országot most elárasztották a fegyverek. A történelem tanúsága szerint a háborúk felpezsdítik a fegyverkereskedelmet: a Jugoszláviából származó fegyvereket Európa-szerte használják erőszakos bűncselekményekhez. Az Interpol főtitkára, Jürgen Stock figyelmeztetett, hogy a kézifegyverek kereskedelme megugorhat. Eddig azonban úgy tűnik, hogy minden rendben van. „Nem tapasztalunk rendszeres vagy szervezett fegyverkereskedelmet” − mondja az Europol tisztviselője.

A szervezett bűnözést világszerte tanulmányozók körében közhelynek számít, hogy a háború és a társadalmi zűrzavar lehetőséget teremt a gengszterek és fehérgalléros kollaboránsaik számára. Az ukrajnai tapasztalatoknak azonban vannak olyan szokatlan elemei, amelyek más eredményt is előrevetíthetnek. A háború elvágta az ország és az oroszországi bűnözői hálózatok közötti évtizedes kapcsolatokat, és ez valószínűleg még évekig így lehet. Az ukrán államnak nyilvánosságot adott az oligarchák elleni küzdelemhez, és növelheti a nyugati részvételt a gazdaságban és annak ellenőrzésében. Senki sem gondolhatja józanul, hogy az odesszai csempészet a múzeumban marad. De van rá esély, hogy Ukrajna végre nem lesz többé a gengszterek paradicsoma.

(Borítókép: Kikötő Odesszában. Fotó: Yulii Zozulia / Ukrinform / Future Publishing / Getty Images)