Jobboldali EU-jövőkép: kevesebb migráció, több atomenergia

Május 4-én rendezték meg második alkalommal Magyarországon a CPAC Hungaryt. Az 1970-es években eleinte az amerikai jobboldali-konzervatív gondolkodók, illetve prominens politikusok által és számukra megrendezett konferencián a Republikánus Párt irányvonaláról, jövőjéről és politikai cselekvéséről vitatkoztak, azonban időközben a fórum mivoltát felváltotta az amerikai jobboldali gondolatok terjesztése és exportálása.

Az eleinte kizárólag az Egyesült Államokban megtartott fórumot már megszervezték Brazíliában, Izraelben és Japánban is, ahol a helyi témák mellett túlnyomó többségben a mindenkori republikánus politikai ügyekről, illetve az utóbbi időben az amerikai kultúrharc amerikai nézeteiről szóló eszmecserék uralták.

Ennek jegyében a csütörtöki napon a nyitóbeszédeken túl – amely keretében Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kifejtette véleményét a világ jelenlegi állásáról – a leginkább csak Nyugat-Európában és Amerikában jellemző woke ellen szólaltak fel, ugyanakkor a csütörtöki nap második szekciójában a nemzetállamokról és a nemzet fogalmáról esett leginkább szó, illetve a jövőre esedékes európai parlamenti választás kapcsán az Európai Unió jelenéről és jövőjéről.

Az EU kapcsán még kerekasztal-beszélgetést is tartottak Gál Kinga, a Fidesz alelnöke és EP-képviselője moderálásában, aki EP-beli kollégáival, Rob Roosszal (ECR pártcsalád), a hollandiai jobboldali-populista JA 21 képviselőjével, Hermann Tertschcsel, az unionista-nacionalista spanyol Vox képviselőjével (ECR), illetve a dán néppártos Anders Vistisennel (ID) beszélgetett a nemzetek felett álló szervezetről.

Erős nemzetállamra építenének

Gál nyitóbeszédében kiemelte, hogy Magyarország már Szent István óta szilárd alapon, nyugati és keresztény alapokon áll, azonban úgy látja, a konzervatív-keresztény alapértékeket megkérdőjelezik, és mesterséges identitásokat próbálnak az emberekre erőltetni, amit ő elutasít.

Szeretnénk úgy átadni Európát, ahogy azt megörököltük

– jelentette ki.

A Fidesz EP-képviselője kifejtette, ő személy szerint milyen Európai Uniót látna szívesen: Gál úgy látja, hogy jelenleg az EU-ban a migrációt, a föderációt és a központosító intézkedéseket tartják fontosnak, ami helyett véli: erős tagállamokra kellene helyezni az EU-t.

Gál szerint jelenleg – az előadásában nem definiált – globális szereplők célja, hogy egyformává tegyék az európai embereket, amivel végső soron „eltörölnék Istent, a hazát és a családot”. Emiatt fontosnak tartja, hogy megerősítsék e három értéket, mivel

csak erős családok adhatnak erős nemzetet, és az erős nemzetek csinálhatnak erős Európát.

– fogalmazott. E gondolata kapcsán hozzátette: úgy látja, a konzervatív pártoknak együtt kell dolgozniuk a 2024-es választásokon, ami szerinte kulcsfontosságú lesz az Európai Unió jövőjéből.

Nyitóelőadása után Gál beszélgetőpartnerei is kiemelték, hogy szerintük a föderatív Európai Unió egy zsákutca, helyette erős nemzeti tagállamokat szeretnének. 

Majd gondolatát az európai jobboldal két kiemelt témájára, a migrációra és a zöld energiákra futtatta ki.

Kevesebb Green New Deal, több atomenergia

A holland EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az európai zöld megállapodással (European Green New Deal) valójában nem az európai állampolgárokat akarja segíteni, hanem az erők központosítását. Mint érvelt, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével az emberek életét korlátozzák, hiszen minden, amit végzünk, az szén-dioxiddal jár.

Az Ursula von der Leyen által bemutatott tervet, ami klímasemlegessé tenné az Európai Unió tagállamait 2050-ig, „radikális agendának” nevezte. Szerinte a jelenlegi energiaárak és az abból kialakult válságnak is ez az okozója.

Az atomenergiáról kijelentette, az szerinte tiszta energia, és szerinte Németország hibát követett el, amikor idén az Olaf Scholz vezette német kormány teljesítette a már közel 20 éves ígéretet, hogy Németország atommentes lesz.

Spanyol kollégája, az idén decemberben odahaza választásra készülő unionista-nacionalista Vox EP-képviselője, Herman Tertsch sincs túl jó véleménnyel az Európai Bizottság zöldpolitikájáról. Ő Roosnál élesebben fogalmazott:

a Green New Deal csak egy eszköz, hogy elpusztítsák a nemzeteket.

Szerinte az „majdnem leninista terv”, mivel szerinte az az egyén magánéletére is hatással van – emiatt az Európai Bizottságot társadalmi mérnökösködéssel is megvádolta.

A jobboldali pártok 2024-es kampánytémája: a migráció

Erre a gondolatra csatlakozott fel Anders Vistisen, aki szerint a EU klímapolitikája jó példája a Bizottság rossz szakpolitikájára, emellett azzal vádolta meg a nem definiált brüsszeli elitet, hogy el akarja törölni a nemzetállamokat.

A dán EP-képviselő utóbbit arra alapozza, hogy szerinte az általánosításként használt Brüsszel nem hisz abban, hogy az Európai Unió 27 eltérő tagállamból álljon, helyette egyetlenegy nagy multikulturális társadalmat akar, amit a migráció felpörgetésével akar létrehozni – bár arra már nem tért ki, hogy mire alapozza e vádját az Európai Bizottsággal és a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanáccsal szemben, amiknek az élére a tagállamok választják az elnököket.

Vistisen emiatt úgy látja, a legégetőbb kérdés a 2024-es választásokon mindenképp a migráció lesz, majd a választást úgy keretezte:

A migráció kapcsán Roos és Tertsch is hasonló húrokat pengetett: Roos kijelentette, szerinte Hollandiában már nincs elég ház a bevándorlók számára, és szerinte téves az Európai Bizottság migrációpolitikája, míg Tertsch szerint a migráció a nemzeti identitások eltörlése mellett a tagállamok elszegényedésével is jár, és az Európai Bizottságot vádolta meg e terv végrehajtásával.

Emiatt a spanyol unionista politikus kijelentette: a konzervatív pártoknak közösen kell cselekedniük, és létre kell hozniuk egy kritikus tömeget, hogy leváltsák a szerinte progresszív uniós vezetést – azt már nem jegyezte meg, hogy a bukott CDU-s német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen személyében jelenleg is egy jobbközép-konzervatív vezetője van a Bizottságnak, ahogy 2004 óta mindig.

Létrejön-e a Néppárt utáni jobbközép-jobbszélső egyesülés?

A Fidesz már az Európai Néppárt (EPP) tagjaként is egy jobbközép-jobbszél egyesülésen dolgozott – Orbán Viktor a 2017 és 2019 májusa között Ausztriában működő jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormánya kapcsán ezt bécsi modellnek hívta –, a legnagyobb, jobbközép pártcsaládból való kilépése után pedig a magyar kormánypárt egy EPP-től jobbra álló új pártcsalád létrehozásán dolgozott, eddig sikertelenül.

Ugyanakkor most két további jobboldali pártcsalád, a még brit Konzervatív Párt által alapított Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve a Dán Néppárt és az Igaz Finnek által 2019-ben életre hívott Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládok képviselőivel (Roos holland pártja és Tertsch spanyol pártja az ECR, Vistisen pártja az ID pártcsalád tagja) beszélt az EU jövőjéről a jelenleg pártcsalád nélküli, az Európai Parlamentben a függetlenek között helyet foglaló Gál.

A mostani kerekasztal-beszélgetésen ugyan egy új pártcsalád létrehozása vagy a két pártcsalád egybeolvasztása nem merült fel, a jelenlévők közötti együttműködés a választási kampány során igen.

Roos kijelentette:

ha 80 százalékban egyet tudunk érteni, akkor jól együtt fogunk tudni dolgozni.

Szerinte a beszélgetésen részt vevők ugyanazon alapértékeket vallják, ami kapcsán ő kettőt nevezett meg, a családot és a megbízható energiát. A holland EP-képviselő reményét fejezte ki: ha olyan témákban jól együttműködnek, amiben egyetértenek, akkor túl tudnak lendülni azokon a témákon is, amikben nem: ez pedig a kisebbségi jogok kérdése. Roos pártja, a JA21 mellett a spanyol Vox sem támogatja azt – a Vox spanyol unionista pártként el sem fogadja a Spanyolországban autonómiáért küzdő baszk vagy katalán kisebbségeket, mivel a párt olvasata szerint ők eleve spanyolok.

Erre ugyan Tertsch nem tért ki, ugyanakkor kijelölte a lehetséges együttműködés alapjait és céljait. Szerinte a szuverenitás, nemzet, család és az oktatás mint értékek összekötik a beszélgetés résztvevőit, emellett felszólította a konzervatív-jobboldali pártokat, hogy vissza kell hódítani az EU vezetését a progresszívektől. A beszélgetés e pontján a spanyol EP-képviselő még vissza is utalt Orbán Viktor nyitóbeszédére.

Dán kollégája, Vistisen a beszélgetést azzal a zárógondolattal fejezte be, hogy a résztvevők közt nincs sok vita arról, hogy szerintük milyen lenne az ideális Európai Unió, ugyanakkor szerinte fontos, hogy a különbségek és a viták ne osszák meg a jobbközép-konzervatív és szélsőjobboldali politikusokat. Mint fogalmazott:

Sokkal több [dolog – szerk.] van, ami összeköt minket, mint ami megoszt minket.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)