Hátrahagyná elfoglalt területeit Ukrajna, ha csatlakozhatna a NATO-hoz
-
Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap elmondta az ukrajnai béke biztosítására alkotott tervét, amit a Fehér Házba való visszatérését követő 24 órán belül megvalósítana – erről a volt elnök a Fox News reggeli műsorában beszélt.
Trump úgy fogalmazott, hogy bár nagyon jó kapcsolatot ápol az ukrán és az orosz elnökkel is, Putyint jobban ismeri.
Én azt mondanám Zelenszkijnek, hogy nincs tovább. Meg kell egyeznie. Putyinnak pedig azt mondanám, hogy ha nem egyezel meg, akkor többet fogunk adni Ukrajnának, mint amennyit valaha is kaptak. Egy nap alatt meg fogom kötni az alkut. Egy nap alatt
– fogalmazott a volt elnök.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 7733-an léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7237-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap.
A beléptetettek közül a rendőrség 139 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – jelezték. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írták a közleményben.
-
Ukrajna bírálta Bulgária oroszbarát elnökét azon kijelentései miatt, amelyek szerint Kijev a felelős Oroszország folyamatos háborújáért, és hogy az Ukrajnának történő fegyverszállítások csak meghosszabbítják a konfliktust.
Rumen Radev elnök pénteken újságíróknak azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy „Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy harcoljon ebben a háborúban”.
Az oroszbarát vezető megjegyzései részei annak a folyamatos törekvésének, hogy Bulgáriát távol tartsa az Ukrajnának nyújtott közös uniós katonai támogatástól – jelentette az AP.
Ukrajna szófiai nagykövetsége szombaton közleményben közölte, hogy Kijev minden lehetséges erőfeszítést megtesz a béke helyreállítása érdekében, és elutasította Radev azon álláspontját, hogy az Ukrajnának történő fegyverszállítás táplálja és meghosszabbítja a háborút.
A háborút Ukrajnára fogni, amelyet „északi szomszédja áruló módon megtámadott, az orosz propaganda és a hibrid hadviselés egyik leggyakoribb támogató tézise Európában” – írta a nagykövetség.
Rumen Radev 2021. november 14-énFotó: Hristo Rusev / Getty Images Hungary -
Nyilvánosságra került egy videó a Wagner-csoport konvojáról, amint éppen Belaruszba tartanak. Az orosz távirati csatornák szerint a járművek a „Don” szövetségi autópályán haladnak, a Voronyezsi területen keresztül.
A zsoldoscsoport állítólag napközben és rendőri kísérettel közlekedik. A felvételt szombat este készítették.
Mint megírtuk, egy, a Wagner-zsoldoshadsereg harcosait szállító nagy konvojt már szombaton kora reggel láttak Oroszországból Belaruszba belépni. A Belaruski Hajun elnevezésű független megfigyelőcsoport, amely a fegyveres erők mozgását követi nyomon Belaruszban, arról számolt be, hogy legalább 60 teherautó, busz és más nagy méretű jármű haladt át a kelet-európai országba a belorusz rendőrség kíséretében.
-
Az ellentámadást indító Ukrajna belátta, hogy a veszteségek csökkentése érdekében változtatnia kell azon a stratégián, amihez eddig ragaszkodott, írja a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A New York Times arról számolt be, hogy meg nem nevezett amerikai és európai tisztviselők becslése szerint az orosz erők az ellentámadás első két hetében a Nyugat által Ukrajnának biztosított fegyverek akár 20 százalékát is megsemmisítették.
A tisztviselők szerint a veszteségek aránya a következő hetekben 10 százalékra csökkent az ukrán stratégia megváltozása miatt. A lap szerint az ukrán hadsereg taktikát váltott, és a nagyszabású támadások helyett az orosz erők tüzérséggel és nagy hatótávolságú rakétákkal történő kimerítésére összpontosít.
Az ukrán hadsereg valószínűleg már több hete finomítja ellentámadási stratégiáját. Ezeknek a kiigazításoknak a tágabb értelemben vett következményei csak most válnak láthatóvá, teszi hozzá a kiadvány.
-
Szevasztopolban dróntámadás miatt működésbe lépett a légvédelmi rendszer – közölte Mihail Razvozsajev, a város orosz közigazgatásának vezetője, jelentette az orosz Interfax hírügynökség.
Az orosz hadsereg összesen kilenc pilóta nélküli repülőgépet semmisített meg, tette hozzá. Razvozsajev elmondása szerint „az erőteljes támadás sokáig tartott”.
„Katonáink magabiztosan és nyugodtan visszaverték az ellenséges drónok Szevasztopol elleni támadását” – mondta Razvozsajev.
-
Egy év alatt az Egyesült Királyság 18 ezer ukrán önkéntes gyalogost képzett ki az Operation Interflex kiképzési program keretében – jelentette az ország védelmi minisztériuma.
Az Egyesült Királyság kormánya által 2022. július 26-án indított programban az ukrán katonákat arra képezték ki, hogyan „éljenek túl, és legyenek halálosak a hazájuk ellen irányuló illegális invázió elleni harcban”.
Egy évvel ezelőtt Vadim Pristajko, az Egyesült Királyság ukrán nagykövete egy interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Királyság 10 ezer 25 és 45 év közötti ukrán önkéntes kiképzését tervezi, akik vállalták, hogy a harctéren védik meg az országukat.
„Többségüknek nincs katonai alapképzettsége, és soha nem voltak a hadseregben” – mondta Pristajko. „Árkokat ásnak, megtanulják a fegyverek kezelését, és vezetik a harci járműveket” – számolt be The Kyiv Independent.
-
Szombat késő este légiriadót rendeltek el Ukrajna több régiójában és a megszállt Krímben, írja az Ukrajinszka Pravda.
Nem sokkal később az ukrán légierő arról számolt be, hogy Zaporizzsja irányában rakétakilövéseket regisztráltak.
Éjfél előtt a légierő friss jelentést adott ki, amiben azt írta, hogy a fenyegetés elmúlt, és a riasztásokat a legtöbb területen megszüntették.
-
Ukrajna jelentős áttörés küszöbén áll az Oroszország elleni ellentámadásában, miután megsemmisítette a Kreml parancsnoki állásait, és előnyre tett szert Bahmut közelében – mondta egy észt hírszerzési vezető.
„Mindez azt mutatja, hogy az ukránok közel állnak a nagyobb sikerhez” – mondta Margo Grosberg, az észt védelmi erők munkatársa az ERR helyi műsorszolgáltatónak.
Hozzátette, hogy az ukrán hadsereg elég közel van ahhoz, hogy tüzérségével lője Bahmutot, és megszerezze az ellenőrzést a keleti városba vezető és onnan kivezető utak felett – számolt be a The Independent.
-
Andrij Kosztyin főügyész szerint a nagy számuk miatt a háborús bűnök kivizsgálása jelenti a legnagyobb kihívást, és elmondta, hogy eddig több mint 50 orosz katonát ítéltek el Ukrajnában.
Mindent dokumentálunk, de ki is vizsgáljuk ezeket a bűncselekményeket, bíróság elé visszük az ügyeket, és ítéleteket hozunk. Mert az emberek nem várhatnak bizonytalan ideig az igazságszolgáltatásra
– mondta az ukrán Szabad Európa rádió beszámolója szerint.
-
Oroszország vezető zsoldosát, Jevgenyij Prigozsint valószínűleg már meggyilkolták, miután sikertelen lázadást vezetett a Kreml ellen – állítja egy volt magas rangú amerikai katonai vezető.
„Én személy szerint nem hiszem, hogy él, de ha él is, akkor egy börtönben van valahol” – mondta Robert Abrams nyugalmazott tábornok az ABC Newsnak.
Elmondása szerint Prigozsin azóta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, hogy állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott. A volt tábornok ezért azt is kétségbe vonja, hogy a találkozóra egyáltalán sor került.
„Meglepődnék, ha valóban látnánk erre bizonyítékot, de úgy gondolom, hogy ez inkább megrendezett volt, mintsem igazi” – mondta a Abrahms a The Independent beszámolója szerint.
-
Szergej Zsirnov volt szovjet hírszerző tiszt, író a Gordonnak adott interjújában arról beszélt, hogy képletesen szólva Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2012-ben meghalt. Egy korábbi írására hivatkozva felidézte, hogy Putyinnak ekkor lett politikai értelemben vége, és „a holtteste azóta is bomlik, és még sokáig fog is”.
Az interjúban arról is beszélt, hogy Jevgenyij Prigozsin egy sikeres lázadással leválthatta volna az orosz elnököt. Elmondása szerint a Wagner-vezér megsemmisítette volna Putyint, és a helyére ülve diktatúrát hozott volna létre.
A volt hírszerző tiszt úgy véli, hogy Prigozsin ezzel azt akarta volna elérni, hogy véget érjen a háború Ukrajnában. Zsirnov szerint a hatalomátvételt követően a Wagner-vezér Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt is felelősségre vonta volna.
Majd visszavonta volna a csapatokat Ukrajnából, és megállapodott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – tette hozzá Zsirnov.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A pénteki percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
- Putyin döntést hozott a Wagner zsoldosairól;
- Őrizetbe vették az ukrán elnököt megátkozó metropolitát;
- Medvegyev Boris Johnsonról: Pszichiátrián a helye a nyugdíjas bolondnak;
- Nagyszabású offenzívát indítottak az oroszok, csapások sorozata sújtja Ukrajnát;
- Az ellentámadás súlyos veszteségei után taktikát váltott az ukrán hadsereg.
Tartsanak velünk ezúttal is!