Akár húsz évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik Donald Trumpot
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Sajtóértesülések szerint összeült egy szövetségi esküdtszék, ami arról dönt, vádat emeljen-e az amerikai igazságügyi minisztérium Donald Trump korábbi elnökkel szemben. Az esküdtszék azt vizsgálja, hogy az Egyesült Államok 45. elnökének köze lehetett-e a január 6-i eseményekhez, amikor Trump-szimpatizánsok megostromolták a szövetségi törvényhozás, a Kongresszus épületét.
A jelenlegi esküdtszék nem azt vizsgálja, hogy a Jack Smith különleges megbízott által folytatott nyomozás szerint a korábbi elnök bűnös-e, vagy sem, leegyszerűsítve mindössze azt állapítja meg, hogy a Smith által összegyűjtött bizonyítékok megállják-e a helyüket egy esetleges vádemelésnél.
Egy ilyen szövetségi esküdtszék korábban már két alkalommal is vádemelést javasolt az egykori elnökkel szemben: először amiatt, mert a manhattani főügyész, Alvin Bragg összesen 34 vádpontban vádolta meg Trumpot, amiért többek szerint cégeivel könyvelési csalást követhetett el, amikor a 2016-os elnökválasztás kampányhajrájában egykori ügyvédjével és jobbkezével, Michael Cohennel hallgatási pénzt fizetett ki a felnőttfilmekben szereplő Stormy Danielsnek korábbi, konszenzuális viszonyuk elhallgatásáért cserébe.
Legutóbb a floridai birtokán talált titkos és szigorúan titkos dokumentumokat kapcsán döntött így az esküdtszék – Trump elnöki megbízatásának lejártával többszöri felkérés ellenére sem szolgáltatta vissza az iratokat az Országos Levéltár kérésére, ami így szövetségi bűncselekménynek számít.
Míg előbbinél New York állambeli, a másiknál már szövetségi eljárásról beszélhetünk.
Mivel jelenleg Donald Trump a legesélyesebb arra, hogy a 2024-es elnökválasztáson ismét ő legyen a republikánus jelölt az újrázni készülő Joe Bidennel szemben, nem árt áttekinteni, hogyan is állnak a már megindított szövetségi és állami jogi eljárások a korábbi elnökkel szemben, ami
azt az amerikai politikában eddigi precedens nélküli esetet hozta, hogy vádat emeltek egy korábbi elnökkel szemben.
Mint azt az Indexen az első vádemelés kapcsán részletesen bemutattuk, Trump ellen jelenleg négy jogi eljárás van, ami különböző stádiumban áll:
- a manhattani főügyészség összesen 34 vádpontban emelt vádat Trump ellen, amiért a 2016-os elnökkampány alatt lefizette Stormy Danielst;
- szintén vádat emeltek ellene amiatt, mert a hivatalból való távozása után floridai birtokán többdoboznyi titkosított iratot tárolt, és azt nem volt hajlandó átadni;
- az igazságügyi minisztérium azt vizsgálja, köze lehetett-e közvetlenül a január 6-i eseményeknek, ami egyes olvasatok szerint 5, mások szerint 7 emberéletet követelt;
- Georgia állam főügyésze pedig azt vizsgálja, megpróbálhatta-e Trump elcsalni a 2020-as választásokat, amikor többek között telefonon arra próbálta rávenni az állam választás lebonyolításával foglalkozó legfőbb – egyébként republikánus – tisztviselőjét, hogy találjon 11 780 szavazatot számára.
De hogy is néz ki röviden egy amerikai jogi eljárás a gyakorlatban?
Először az ügyész – legyen akár állami, akár szövetségi –, bejelenti, hogy nyomozást folytat egy potenciális bűncselekmény kapcsán. Ez idő alatt bizonyítékokat gyűjt, tanúkat hallgathat ki, majd ha úgy gondolja, hogy a bizonyítékok kapcsán fennállhat a bűncselekmény, akkor második lépésben egy esküdtszék megvizsgálja a bizonyítékokat, ami arról dönt, hogy a bizonyítékok megállják-e a helyüket.
Harmadik lépésként ezután az ügyész mérlegeli a vádemelést. Amennyiben úgy állapítja meg, hogy valóban megtörténhetett a bűncselekmény, és az a bíróságon is megállná a helyét, vádat emel, ha pedig nem, akkor ejti az ügyet.
Ezután első körben a bíróság még esküdtszék nélkül meghallgatja a vádlottat és a vádlót, ahol a vádlott bűnösnek vagy pedig ártatlannak vallhatja magát. Amennyiben bűnösnek, akkor a bíróság rögtön ki is szabhatja a büntetést, amennyiben pedig ártatlannak, akkor pedig tárgyalásra kerül sor, aminek a végén az esküdtszék dönt a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról.
Utolsó lépésként, amennyiben a vádlottat bűnösnek találják – vagy ő maga vallja magát annak még a tárgyalás előtt –, akkor pedig a büntetés következik.
Nyilvánvalóan ez egy nagyon leegyszerűsített bemutatása az amerikai jogi rendszernek, ami bizonyos esetekben és akár államonként eltérhet, de ez segít, hogy megértsük, hol is állnak a Trumppal szemben indított eljárások.
Stormy Daniels és a hallgatási pénz
A legelső eset a sajtó által részletesen feltárt hallgatási pénz ügye. A vád szerint – amit részletesen itt ismertettünk – többek között az amerikai kampányfinanszírozás szabályait megsértve, emellett cégeinek könyvelését meghamisítva fizette ki a pornószínésznő Stormy Danielst, aki a 2016-os elnökválasztás kampányfinisében állt volna elő részletesen a Trumppal folytatott rövid viszonyával.
A fentebb kifejtett folyamaton ez áll a legelőrébb: már vádat emeltek Trump ellen, aki április 4-én, a bírósági meghallgatásán ártatlannak vallotta magát, így tárgyalásra kerül sor, aminek időpontja 2024. március 25-e, a 2024-es előválasztási kampány legfontosabb napja, a szuperkedd után (ekkor több állam is egyszerre tartja meg az előválasztást).
A vádak alapján Trump akár négyéves börtönbüntetést is kaphatna, amiért megsérthette az amerikai szövetségi kampányfinanszírozási törvényt,
ugyanakkor mint Trump meghallgatása kapcsán kielemeztük, valószínűbb, hogy ha el is ítélik, akkor megússza pénzbírsággal a korábbi elnök.
Titkosított dokumentumok Floridában
A második ügy, amiben már szintén megtörtént a vádemelés, az Trump Floridában található mar-a-lagói birtokán tárolt titkosított iratok ügye.
A szövetségi ügyészség azzal vádolja Trumpot, hogy szándékosan visszatartotta az elnöksége alatt szerzett titkos dokumentumokat, és akadályozta az igazságszolgáltatást, hogy ezen dokumentumok birtoklását egyrészt eltitkolta, másrészt felszólítás után sem volt hajlandó eljuttatni az Országos Levéltárnak – az FBI emiatt tartott razziát és gyűjtött össze többdoboznyi titkos és szigorúan titkos iratot, amit ingatlanjának pincéjének egy olyan szobájában tárolt, amihez nagyon sokan hozzáférhettek.
Összesen 37 vádpontban emeltek vádat Trump ellen, köztük a legsúlyosabb az ún. Espinage Act (kémtörvény) megszegésével, miután az amerikai állam érdekeit sértve honvédelmi információkat – többek között sajtóinformációk szerint Amerika nukleáris képességét – tartalmazó iratokat tárolt, de az igazságszolgáltatás akadályoztatása mellett összeesküvéssel, illetve hamis állításokkal is vádolják.
A bírósági meghallgatásán Trump minden pontban ártatlannak vallotta magát, így itt is majd tárgyalásra kerül sor, ami 2024 májusában kezdődik meg.
A vád alapján az esküdtszék akár súlyos, több évtizedes börtönbüntetést is kiszabhatna Trumpra.
A 37 vádpontból 31 a kémkedési törvény alá tartozik, aminek minden egyes vádpontja vádanként maximum 10 éves börtönbüntetéssel büntethető; négy vádpontban összeesküvéssel vádolják, amiért az amerikai államot veszélyeztethette, amiért vádanként maximum 20 éves börtönbüntetést is kaphat; emellett pedig két vádpont szerint maximum 5 éves börtönbüntetéssel sújtható, amiért hamis információkat közölt az iratokról.
Trump eddig felemás védekezést mutatott be az ügy kapcsán: először ügyvédjeivel azzal védekezett, hogy ezen iratok kapcsán feloldotta a titkosítást, ugyanakkor erről semmilyen írott bizonyítéka nincs a korábbi elnöknek. Később pedig jogi csapata azt hozta fel, hogy Trumpot szerintük tisztességtelenül célozták, és boszorkányüldözést tartanak ellene, mivel később alelnökénél, Mike Pence-nél és utódjánál, Joe Bidennél is találtak ilyen iratokat.
Ugyanakkor az ügyészség amellett érvel, hogy míg utóbbi politikusok együttműködtek a hatóságoknál és csak véletlenül maradtak náluk titkosított vagy szigorúan titkosított dokumentumok, addig Trump a hatóságokat megvezetve szándékosan birtokolt és tárolt jogtalanul ilyen iratokat.
Ha Trumpot bűnösnek is találnák, még így is kérdéses, hogy milyen büntetést szabhatnának ki rá.
Volt elnökként ugyanis rendkívül körülményes lenne börtönbe zárni, mivel már így is külön védelemben részesül a titkosszolgálatoktól – 2012-ben még a demokrata Barack Obama idején írták felül azt az 1994-es törvényt, hogy pozícióból való távozásuk után nemcsak tíz évig, hanem életük végéig védik adófizetői pénzből a titkosszolgálatok a korábbi elnököket és 16 évnél idősebb hozzátartozóit.
Korábbi elnök bebörtönzésére pedig még nem volt precedens az Egyesült Államokban – igaz, arra sem, hogy állami vagy szövetségi szinten vádat emelnek az ország korábbi főparancsnoka ellen.
Trump mellett egyébként hat másik személy ellen is vádat emeltek ebben az ügyben, akiket az igazságszolgáltatás akadályoztatása mellett összeesküvéssel vádolnak.
Január 6-i ostrom
Mint ismert, miután a 2020-as elnökválasztáson Donald Trump alulmaradt demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben, Trump nem fogadta el a választás eredményét, sőt azt állította hamisan, hogy azt valójában ő nyerte meg.
Trump ezen politikai mítoszának a kiteljesedése volt 2021. január 6-án a Capitolium ostroma, miután az elnökválasztáson alulmaradó elnök hívására több tízezer szimpatizáns ment Washingtonba, hogy a szerintük elcsalt választások ellen tüntessenek.
A tüntetésen Trump is felszólalt, aki leginkább a Republikánus Párt jövőjéről értekezett, emellett arra kérte a tüntetőket, hogy menjenek el a Capitolium épületéhez, hogy arra biztassák a választási eredményeket akkor szentesítő politikusokat a képviselőház és a szenátus közös ülésén, hogy ne szavazzák meg azt.
A Capitoliumhoz már azelőtt odaértek tüntetők, mielőtt Trump befejezte volna a beszédét, akik először a külső kordonokon hatoltak át, majd több százan be is jutottak az amerikai törvényhozás épületébe.
Az események következtében öten vesztették életüket, két Capitoliumi őr pedig poszttraumás stressz miatt később öngyilkosságot követett el.
A képviselőház még egy különleges bizottságot is életre hívott, hogy feltárják az ügyet, az igazságügyi minisztériumnak is felfogható Legfőbb Ügyészség pedig már régóta mérlegelte, hogy emeljenek-e vádat Trumppal szemben, amiért kommunikációjával hozzájárulhatott az állammal szembeni lázadásként is felfogható eseményhez.
Trump még múlt héten jelentette be, hogy az ügyben nyomozást folytató Jack Smith levelet küldött neki, amelyben tudatta vele, hogy az ügyészség nyomoz vele szemben, amiben sajtóinformációk szerint több szövetségi bűncselekmény gyanúja is felmerült: egyrészt a 2020-as választás eredményének felülírása mellett jogok megfosztásával, az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvéssel, illetve tanúk befolyásolása kapcsán merült fel a bűncselekmény gyanúja.
A pontos vádakat még nem tudjuk, hiszen az ügy jelenleg még a második jogi fázisban áll, azaz egy esküdtszék mérlegeli azt, hogy a bizonyítékok alapján vádat emelhetne-e a főügyészség.
Ugyanakkor ha a fentebbi sajtóértesüléseket vesszük alapul, Trump összeesküvésért pénzbírságtól kezdve ötéves börtönbüntetésig, míg a többi lehetséges vádpont maximum 20 éves börtönbüntetést jelentene,
amennyiben a lehetséges tárgyalás után az esküdtszék bűnösnek találná. Emellett eltiltanák a közügyekben való részvételtől is.
Trump és csapata eddig is tagadta, hogy köze lenne a január 6-i ostromhoz, védekezése vélhetően azon alapulna, hogy szerintük nincs közvetlen felelőssége a tragikus eseményben, mivel ő csak egy békés demonstráción élt a szólásszabadság adta jogával.
Georgiai választások és a választás elcsalására tett kísérlet
A legkezdetibb fázisban jelenleg ez az ügy áll. Georgia állam főügyésze azt vizsgálja, Trump megpróbálhatta-e elcsalni a 2020-as elnökválasztást Georgiában, miután egy hangfelvétel szerint arra kérte az állam választás lebonyolításával foglalkozó legfőbb – egyébként republikánus – tisztviselőjét telefonon, hogy találjon 11 780 szavazatot számára, amivel az államban legyőzte volna Bident.
Jelenleg még csak az ügyészség nyomozása zajlik, és arról sincs hír, hogy Fani Willis ügyész egyáltalán összehívja-e az esküdtszéket, hogy a bizonyítékok tükrében megalapozottnak tartja-e a vádemelést.
Emiatt nyilván erről van a legkevesebb információnk, hogy pontosan mivel fogják – ha egyáltalán fogják – megvádolni az elnököt, így a legtöbb médium is csak találgat, hogy összeesküvés vagy akár zsarolás vádja is felmerülhet, amennyiben Willisnek elég bizonyíték áll rendelkezésre, hogy Trump csapatával megpróbálhatta felülírni a választás eredményét.
A hamis információk közléséért maximum egytől öt évig terjedő büntetésre számíthatna, míg ha bűnösnek találnák a választási eredmény felülírására tett kísérletében, akkor maximum 20 évig tartó börtönbüntetést is kaphatna a jelenleg 77 éves egykori elnök.
Trump egyébként tagadja, hogy megzsarolta volna a választás lebonyolításával foglalkozó állami tisztviselőt, szerinte a telefonbeszélgetése tökéletes volt, Wallist pedig azzal vádolta meg, hogy az eljárásban politikailag motivált.
Republikánus kihívói helyett a jogi ügyei hátráltathatják Trumpot
Mint korábban megjegyeztük, Trump vezet jelenleg a 2024 februárjában elkezdődő republikánus előválasztáson az elnökjelölt-aspiránsok közül – jelenleg közel 30 százalékpontnyi előnye van a második Ron DeSantis előtt.
Emiatt jelenleg inkább a jogi ügyei miatt aggódhat, hiszen azoknak nagyobb hatása lenne a támogatottságára, mint vetélytársainak.
Az amerikai közvélemény és a média kiemelten foglalkozik Trump jogi ügyeivel, a tárgyalásokat pedig vélhetően több kábelcsatorna is élőben közvetítené, amennyiben az lehetséges.
A két, már kitűzött tárgyalás közül a manhattani egyrészt az előválasztás legfontosabb napja, a szuperkedd utánra van kitűzve, míg a titkos dokumentumokkal való visszaélésről szóló tárgyalás csak 2024 májusában kezdődik, így az előválasztás kapcsán a sajtóhírek és a többi republikánus elnökjelölt-aspiráns kommunikációjától függ, hogyan befolyásolhatja az előválasztáson a republikánus szavazókat a két, már tárgyalásra kitűzött jogi ügy.
Az ezeken a tárgyalásokon elhangzó információk jelenleg nagyobb veszélyt tartogatnak Trumpra, mint kihívói nyilatkozatai – mindössze ketten, Chris Christie és Mike Pence támadja Trumpot –, ráadásul míg saját választói bázisa összezár mögötte, addig a független, de inkább republikánusokkal szimpatizálókat elriaszthatja, hogy rá szavazzanak majd a 2024-es elnökválasztáson, amennyiben megszerzi a jelöltséget.
(Borítókép: Donald Trump 2023. április 6-án. Fotó: Noam Galai / GC Images / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
