Retteghet az orosz politikai elit, bárkiből célpont válhat

Dmitrij Gudkov a Kreml-ellenes Nexta-platformnak azt mondta, Prigozsin halála után az orosz hatalmi apparátus most más nagy hatalmú személyiségek ellen fordul, nehogy bárkinek is eszébe jusson megdönteni Vlagyimir Putyin hatalmát.

Az orosz ellenzéki politikus úgy véli, hogy Ramzan Kadirov csecsen vezető sem érezheti magát biztonságban, annak ellenére sem, hogy eddig jó viszony fűzte őt az orosz vezetőhöz. Nem véletlenül emlegetik őt gyakran „Putyin vérebeként” a nemzetközi sajtóban – emlékeztet a Bild.

Sokak szemében szálka a csecsen hadúr

A megítélése azonban romlott a Putyinhoz hű titkosszolgálati és politikai körökben, aminek az oka, hogy Kadirov sokáig Prigozsin szövetségesének számított, és kiállt mellette, amikor az egykori Wagner-vezér kemény kritikával illette az orosz védelmi minisztériumot.

Mint a csecsen háború egykori Kreml-ellenes lázadója, az orosz hatalmi apparátusban sokan még mindig nyugtalanok vele kapcsolatban. Egyszer azzal dicsekedett, hogy a korábbi években orosz katonákat ölt meg – emlékeztet a német kiadvány.

„Putyinnak eddig sikerült integrálnia a csecseneket az orosz hatalmi struktúrába. Mostanra azonban az orosz elnök belefáradt abba, hogy közvetítsen a Kreml különböző frakciói között. Pontosabban, már nem tud megbirkózni ezzel a szereppel” – fogalmazott Gudkov a Kreml-ellenes Nexta-csatornának.

Biztos vagyok benne, hogy elkerülhetetlen a konfliktus az orosz vezetés és Ramzan Kadirov között, ugyanis a csecsen hadúr ma az orosz államiság egyik legnagyobb ellenfele. Jól felkészült magánhadsereg áll a rendelkezésére, ezenfelül befolyásos kapcsolatokkal rendelkezik az orosz biztonsági apparátuson kívül is. Ez sokaknak nem tetszik, emiatt folyamatosan nő a belső feszültség. A biztonsági erők Kadirov ellen fordulhatnak

– fejtegette Dmitrij Gudkov, aki szerint Ramzan Kadirov már most is instabilitást okoz Oroszország egész területén.

Bárkiből célpont válhat

Hozzátette, hogy Jevgenyij Prigozsin halála után az orosz elit megijedt. Dmitrij Gudkov úgy véli, Prigozsin likvidálása azt is megmutatta, Putyinnal nem lehet tárgyalni, és ha valaki ellene fordul, akkor az illető nem bízhat a diplomácia erejében, mert az orosz vezetőt csak erőszakkal lehet eltávolítani az elnöki székből.

A politikus hangsúlyozta, hogy Prigozsin likvidálásakor Putyin nem államfőként, hanem terroristaként cselekedett, ami csökkenti a népszerűségét. Az orosz elit képviselői kezdik megérteni, hogy az orosz elnök „elszabadult”, és bármelyik pillanatban célponttá válhatnak.

Ráadásul nem számít, hogy elárulták-e Putyin érdekeit vagy sem – a megtorlás koholt vádak alapján is megtörténhet – mondja Gudkov, aki azt is feltételezi, hogy Prigozsin meggyilkolása destabilizálhatja az orosz hadsereget, mivel az orosz katonákat megosztja Putyin cselekedete.

Gudkov a Moszkva közelében repülőgép-szerencsétlenségben meghalt Prigozsin ügyét a nemrég kirobbant konfliktusok közé sorolja. A szakértők szerint nem baleset történt, ők úgy gondolják, Prigozsint a Kreml utasítására likvidálták a megbízott személyek.

Mint ismert, Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport alapítója rajta volt a tveri régióban lezuhant Embraer Legacy magánrepülőgépen. A Roszaviacija MNT-Aero légitársaságra hivatkozó közleménye szerint a gépen háromfős személyzet és hét utas tartózkodott, köztük Prigozsin és a csoport parancsnoka, Dmitrij „Wagner” Utkin is, aki Prigozsin jobbkezeként híresült el.

Az orosz Nyomozó Bizottság DNS-vizsgálata néhány nappal később megállapította, hogy a repülőgép-szerencsétlenség tíz áldozata megegyezik az utaslistán szereplő személyekkel, akik között Jevgenyij Prigozsin, valamint Dmitrij Utkin neve is szerepelt.

Brit és ukrán hírszerzési források arról beszélnek, hogy Andrej Averjanov, az orosz katonai hírszerző egység vezetője, amely a Szkripal család Novicsokkal való megmérgezését szervezte Salisburyben, részt vehetett a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin elleni merénylet megszervezésében.

Ezzel szemben Oroszországban a hírek szerint a merénylet első számú gyanúsítottja Prigozsin személyes pilótája. Artem Sztepanov ellen, akit korábban az Egyesült Államok szankciókkal sújtott a Prigozsinnal való kapcsolata miatt, nyomozás folyik a repülőgép-szerencsétlenségben való állítólagos részvétele miatt.

A fegyveres lázadás után születhetett meg a döntés a likvidálásról

A júniusi Wagner-lázadás kirobbanásakor Prigozsin azzal vádolta meg az orosz erőket, hogy halálos rakétacsapást mértek a megszállt ukrán területeken tartózkodó erőire. Akkor a Wagner-vezér megfogadta, elmegy a végsőkig, hogy megbuktassa az orosz katonai vezetést, köztük Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt.

A zsoldosok zendülésének végül egy paktum vetett véget, amely elvileg garantálta, hogy Prigozsin és a Wagner vezetése szabadon Belaruszba távozik, a zsoldosok nagy része pedig a hivatalos orosz hadsereghez csatlakozik. Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök pár nappal az események után sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között kijelentette: nem tudja, hol van Prigozsin, de az biztos, hogy nem Belaruszban.

Mit lehet tudni Ramzan Kadirovról?

A 46 éves Kadirov 2007 februárja óta vaskézzel irányítja Csecsenföldet. Uralkodása alatt a régiót tömeges emberi jogi jogsértésekkel vádolták, a többi között homoszexuálisok ellen. Kadirovot azzal is gyanúsítják, hogy Európában élő ellenfelei meggyilkolását rendelte el. Az Egyesült Államok szankciókkal is sújtotta őt.

A csecsenföldi hadúr érdekvédelmi csoportok szerint felügyelte az emberrablásokat, kínzásokat és gyilkosságokat, illetve szemet hunyt felettük, elnyomta továbbá a politikai ellenzéket, holott negyedik beiktatási beszédében megfogadta: „megvédi az emberi jogokat”.

Az orosz „különleges katonai művelet” egyik fő támogatójaként korábban azt mondta Putyinnak, „kész az életét is feláldozni” az ügyért.

Ramzan elődje Csecsenföld élén saját apja volt. Ahmed Kadirov kezdetben az orosz erők ellen harcolt, miután a csecsenek 1994-ben kikiáltották függetlenségüket, a második csecsen háború során azonban átállt az orosz oldalra. 2003-ban lett a régió elnöke, miután Moszkva ellenőrzése alá vonta a térséget.

Nem sokáig volt hatalmon: 2004-ben egy csecsen iszlamista csoport tagja meggyilkolta Ahmedet. Kadirov junior 2005-ben vette át a Csecsen Köztársaság miniszterelnöki, 2007-ben pedig államfői tisztségét.

Kadirov már a háború előtt is többször magára irányította a figyelmet, egy ízben ódát írt a pisztolyához, amiért az Instagram tiltásban részesítette. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint korábban egy fehér, Mercedes márkájú gépkocsit ajándékozott annak az ötéves csecsenföldi kisfiúnak, aki állítólag 4105 fekvőtámaszt nyomott ki 2 óra 25 perc alatt. Az autót Kadirov a hírek szerint személyesen adta át Rahim Kurijevnek.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, keddi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó:  Valery Sharifulin / AFP)