Kínában egyre több pályakezdő fiatal lesz főállású gyerek

Mint arról az Indexen is beszámoltunk, a kínai gazdaság közel sincs tökéletes helyzetben: a külkereskedelmi mérleg tavalyhoz képest csökkent, ahogy a gazdaság növekedése is alatta maradt a szakértők által vártnak – az előző negyedévben a 7,1 százalékos növekedés helyett mindössze 6,3 százalékkal nőtt a gazdaság.

Ugyanakkor ennél jóval nagyobb problémákkal néz szembe a Kínai Kommunista Párt és vezetője, Hszi Csin-ping:

A legutolsó közölt adatok szerint a 16–24 év közötti kínaiak 21,3 százaléka munkanélküli, akik közül ráadásul sokan inaktívak, és egyáltalán nem is keresnek munkát, ez pedig több szakértő szerint is olyan dolog, ami miatt aggódhatnak a pártirodában.

Kevés gyerek, kevés munka

Mint minden modern államnak, így Kínának is az egyik legnagyobb problémát az elöregedés jelenti: tavaly egy nyugdíjasra 2,26 foglalkoztatott jutott, míg 2042-re ez a szám 1,25-re fog csökkenni.

Ennek oka részben a mindössze 2016-ban kivezetett, de 1979 óta érvényben lévő „egygyermekes politika”. 2016-ig egy család mindössze egy gyermeket vállalhatott hivatalosan, bár gyakran sok család kapott ez alól felmentést, ha például az első gyermek lány lett – 2007-es adatok szerint a kínaiak 52,9 százaléka kapott engedélyt ilyen okból egy második gyermekre, míg további 9,6 százalékuk pedig a gyerekek nemétől függetlenül.

Ugyanakkor az elöregedés így is jelentős probléma a kínai demográfiában. Jelenleg a nyugdíjkorhatár 60 év – 2035-ben a lakosság kicsivel több mint 30 százaléka nyugdíjas korúnak fog számítani.

Hsziék emiatt különböző kedvezményekkel és programokkal próbálják a fiatalokat rávenni a gyerekvállalásra, azonban ez még nem teljesen jött össze – tavaly 1961 óta először fordult elő, hogy az adott évben többen haltak meg, mint amennyien születtek. Ráadásul a gyerekszületések hiánya mellett egy másik negatív tendencia is fellelhető a fiataloknál, ez pedig az, hogy

Pedig betöltetlen munkahelyek vannak bőven, azonban ezek a magas képzettségű kínaiakat nem vonzzák, de még a továbbtanulás helyett a munkaerőpiacra lépő fiataloknak sem csábító az alacsony bér miatt – hasonló okok miatt egyébként Európában is magasabb a fiatalok körében az inaktívak száma.

Kompetitív társadalom és a 996-os munkarend

A háttérben meghúzódó tényezők feltárásához két részre kell bontanunk a történetet. Az egyik oka a nagy munkanélküliségnek, hogy a 16–24 év közötti kínaiak nem akarnak gyári munkások lenni. Az egyetemet végzettek amiatt, mert ők a nagyon kompetitív oktatási rendszer után azért mentek egyetemre, hogy majd jól fizető munkahelyük legyen – egy átlagos kínai az iskolán kívül otthon is csak tanul, egészen az egyetem végéig, ráadásul rendkívül nagy versengés zajlik az iskolákban.

Mint azt a Vox-nak nyilatkozó, egyébként Kínában született közgazdász, Nancy Qian elmondta:

Szólt arról is, hogy egy meghirdetett jól fizető állásra negyvenen jelentkeznek, így elég nagy a verseny az ilyen állásokért, másrészt pedig a fennmaradt munkák egyszerűen nem fizetnek annyit, hogy abból meg lehessen élni egy nagyvárosban.

Az amerikai adófizetők pénzéből fenntartott Voice of America csatornájának (VOA) nyilatkozó 26 éves Cindy Jang elmondta, hogy miután leépítés áldozata lett előző munkahelyén, hónapokon keresztül próbált munkát találni, azonban hiába a magas végzettsége, ez nem sikerült. Végül egy kiszállítócégnél kezdett el dolgozni, de mellette más munkákat is vállalnia kellett, hogy a magas albérleti díjat ki tudja fizetni – végül ezt nem bírta, és inkább visszaköltözött a szüleihez vidékre.

És nem ő az egyetlen, aki így járt.

Ők azok, akik szándékosan nem vállalnak munkát, mert vagy nem találnak olyat, ami nekik tetszik, és szüleik az elmúlt harminc év nagyon jó gazdasági helyzete miatt megengedhetik maguknak, hogy eltartsák, vagy pedig az elmúlt harminc évre jellemző kínai munkamorált nem akarják elfogadni.

Kínában ugyanis a privát, piacról megélő cégeknél az ún. 996-os munkarend a bevett gyakorlat:

– azaz heti 72 órában, és túlórát nem fizetnek érte. Így sokan inkább visszaköltöznek a szüleikhez, ahol segítenek nekik a házimunkában, ha a nagyszülők szintén a családdal élnek, akkor ápolják őket, és ezért cserébe még valamennyi pénzt is kapnak a fedél mellé.

A munkáltatók azért dolgoztatják így a munkásaikat, mert sokan eleve annak is örülnek, hogyha van munkájuk, ezért a munkavállalók rosszabb pozícióból indulnak a tárgyalások során. Ráadásul a fiatalok helyzete amiatt is nehezebb, mert a náluk idősebb generációkkal ellentétben ők nem szeretnék azt, hogy az életük csak a munkából állna, miközben az idősebbek számára a 996-os munkarend teljesen elfogadható.

Mint arra Eli Friedman szociológus a Foreign Policynek adott interjújában kiemelte, a fiatalok már nem szegénységben nőttek fel, mint akik az 50-es, 60-as években születtek,

2020-ban jelent meg az ún. Tangping mozgalom (magyarra fordítva laposan fekvést jelent), ami elutasítja a 996-os munkarendre és az azzal járó túlmunkára és túlteljesítésre irányuló társadalmi nyomást – helyettük egy egészségesebb munkaidő–szabadidő egyensúlyt szeretnének, stresszmentesebb és egészségesebb életet.

A pénzhajhászás és a materialista nézet helyett a boldogságot helyezték előtérbe, és jóval alacsonyabb költségekből kihozzák a túléléshez szükséges életet – az állampárt szerint egyébként ez a fajta hozzáállás hazafiatlan.

Akár még problémát is okozhatnak a munkanélküli fiatalok

Mint arra Friedman emlékeztet, az 1989-es lázadások után sokáig az volt a konszenzus a magasan képzett munkavállalók és a politikai rendszer között, hogyha előbbi csoport nem foglalkozik a politikával, akkor cserébe jól kereső állásuk és jólét várja őket, azonban a növekvő lakhatási költségek és az elégtelen munkalehetőségek miatt ez felbomlani látszik – az, hogy Kínában milyen fontosnak tartják az oktatást, jól mutatja, hogy a pártot is eleve magasan képzettek alapították.

Ugyanakkor a többi, a rendszerrel elégtelen csoportokhoz – a szociológus példaként az újgurokat említi – képest a kormány nem léphet fel erőszakkal, ráadásul mint fentebb megjegyeztük,

Friedman szerint az egyik megoldás például a lakhatási válsággal való foglalkozás lehetne, ami ha nem is oldana meg minden problémát, de legalább enyhítene a helyzeten. A minimálbér-emelést a szakértő amiatt gondolja lehetetlennek, mert azt a politikailag nagyon befolyásos szektorok – export, az a köré épülő vállalkozások, illetve az ingatlanpiac – azt valószínűleg nem támogatnák, és hiába a kommunista párt társadalmi kontrollja, azt nehezen tudná átvinni e szektorokon.

A lakhatási válság enyhítése már csak azért is lenne fontos, mert ugyan az oktatás ingyenes az országban, azonban ahhoz saját ingatlan kell, hogy egy család gyermeke jó iskolába járjon – bérlésből pedig nem lehet annyit félretenni, hogy abból később saját, jó környéken fekvő ingatlan legyen.

Az egyik legnagyobb fogyasztói réteg ugyanis pont a fiatalok lennének, azonban nekik nincsenek bevételeik; bevétel nélkül gyereket sem szeretnének vállalni, emellett pedig amiatt, hogy munkájuk mellett testvéreik sincsenek, magányosak is lehetnek.

Ezenkívül ahogy arra a közgazdász felhívta a figyelmet, Kínában nyílt titoknak számít, hogy a gyermekvállalás előtti 30 év alatti nőket nem szeretik a munkáltatók, hiszen a cégek általában úgy gondolkodnak, hogy ha két, három gyereket vállalna, akkor hosszú évekre kiesne a munkából, miközben a cégeknek továbbra is fizetniük kéne őket.

Qian ehhez még hozzátette, azt már a 2010-es évek óta tudni lehetett, hogy a két számjegyű növekedés időszaka egyszer véget ér Kínában, viszont azt nem lehetett tudni, hogy ez pontosan mikor jön el, és mely szektorokat érinti leginkább – az egyik legérintettebb pont a továbbtanulók körében rendkívüli népszerűségnek örvendő IT-szektorban jött el, ahol nemhogy új munkák nincsenek, de még leépítések is vannak.

Szerinte emiatt a kormánynak a magas végzettséget igénylő, magas fizetéssel járó munkahelyek számát kéne bővítenie, például a külföldi beruházások segítésével – miközben a külföldi tőke is visszaszorulóban van –, mivel hosszú távon a jelenlegi helyzet nem fenntartható – az pedig nem megoldás, hogy ezen információt egyszerűen visszatartja az állam.

(Borítókép:  Getty Images Hungary