Lengyelországban Vlagyimir Putyin a Soros

Szűk egy hónap múlva, október 15-én tartanak parlamenti választást Lengyelországban, ahol egyre durvábbá válik a kampány a két fő esélyes, a 2015 óta hatalomban lévő jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) és a párttal közösen induló más jobboldali pártok, illetve a lengyel politikába 2021-ben visszatérő Donald Tusk vezette, a Polgári Platformot (PO) és kisebb pártokat összefogó jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO) között.

Annak ellenére, hogy hivatalosan a kampányok szeptember második hétvégéjén kezdődtek el, miután a PiS és a PO is zászlót bontott és kormányprogramoknak álcázott ígéretcunamival próbálták megszólítani a választókat, a kampány valójában már régóta tart: Tusk vezetésével a PO a nyáron több PiS-ellenes gyűlést is szervezett, míg Mateusz Morawiecki miniszterelnök és a PiS többek között az ukrán gabonaimport ügyét felkarolva próbált odaszúrni a korábban az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács-elnök Tusknak, mondván, csak a PiS védené meg az ukrán gabonától a lengyel farmereket.

A kampányok hivatalos elindulása óta fellendült a politikai élet Lengyelországban és már véresen komoly politikai mutatványokat adnak elő a résztvevők: először a PiS vezette kormány körül robbant egy korrupciós botrány, miszerint pénzért cserébe vízumokat állítottak ki,

emiatt pedig szerintük az ukrajnai háború idején alkalmatlan lenne az Oroszországgal szomszédos Lengyelország vezetésére. Erről beszélt a kormánypárt Twitter-oldalára feltöltött videóban a jelenlegi védelmi miniszter, Mariusz Blaszczak, amit szeptember 17-én, Szovjetunió lengyelországi inváziójának 84. évfordulóján publikáltak.

Lengyelországot feláldozó kormány kontra kontextusból kiragadott terv

Blaszczak a videóban meg is mutatta a korábban szigorúan titkosnak számító dokumentumot, ami kapcsán azt állítja, a 2007 és 2014 között lengyel miniszterelnöki posztot betöltő

A védelmi miniszter a dokumentumból elnagyolt részleteket is közölt, ami szerint a lengyel hadsereg két hétig lenne képes feltartani az oroszokat, majd pedig a Visztula vonala mentén ásnák be magukat, lemondva így Kelet-Lengyelországról.

A videót a PiS a csatornájára azzal a leírással töltötte fel, hogy a párt Lengyelország minden egyes négyzetméterét megvédené, míg a védelmi miniszter arról beszélt, egy Tusk vezette kormány erre nem lenne képes, a még dramatikusabb hatásért cserébe pedig Blaszczak azt is hozzátette, hogy a kelet-lengyelországi Lublin, Rzeszów vagy Lomza lehetett volna a lengyel Bucsa.

A videót a PiS elnöke, Jaroszlaw Kaczynski se hagyta szó nélkül, aki egyenesen azzal vádolta meg a PO-kormány által jóváhagyott dokumentumot, hogy

ez egy olyan koncepció, amit csak egy olyan személy tudott kitalálni, aki Moszkvában van.

Emellett az egyébként miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő Kaczynski hozzátette, szerinte ez egy hatalmas botrány, amit azonnal ki kell vizsgálni és az igazságszolgáltatásnak majd kell róla döntenie.

A PO a videóra azzal reagált, hogy a PiS által nyilvánosságra hozott részletek nem a teljes tervet mutatják be, csak egy vizsgált forgatókönyvet. A párt EP-képviselője, egyben korábbi védelmi miniszter, Radoslaw Sikorski azzal vádolta meg a PiS-t, hogy azzal próbálják meg manipulálni a közvéleményt, hogy egy szélesebb és titkos katonai tervből mindössze egy vizsgált lehetséges forgatókönyvet felnagyít.

Emellett a tervet megvédve arról beszélt, hogy „az a tény, hogy a hadseregnek minden körülményre és helyzetre van készenléti terve, az egy jó dolog, nem pedig rossz”.

Ugyanakkor a legkeményebben Donald Tusk fogalmazott az ellene és korábbi kormánya ellen indított támadásra. Twitterén arról írt, hogy a védelmi miniszter egy titkos terv egy részét hozta nyilvánosságra, emellett azzal vádolta meg a PiS-t, hogy valójában ők szolgálnak orosz érdeket azzal, hogy Morawiecki miniszterelnök ellenségként hivatkozik Brüsszelre, Berlinre és Kijevre, majd egy volt lengyel katonai vezetőre hivatkozva azt mondta,

ahogy egy tábornok mondta, Oroszország már itt van.

Ezzel Piotr Pytel, a Katonai Kémelhárító Szolgálat korábbi vezetőjének tavalyi nyilatkozatára utalt, aki korábban azzal vádolta meg a kormánypártokat, hogy a PiS többek között az unióban folytatott politikájával orosz érdekeket szolgál.

A KO emellett bejelentette, hogy amennyiben megnyerik a választást, akkor a bizalmas iratok nyilvánosságra hozatala miatt eljárást kezdeményeznek Blaszczak védelmi miniszterrel szemben.

Véres kampány a fontos választások előtt

A videó és a benne részlegesen bemutatott terv célja egyértelműen a Donald Tusk és az ellenzék hiteltelenítése, emellett pedig a PiS Lengyelország keleti részén élő bázisszavazóinak a mozgósítása.

A videóval a PiS célja az is lehetett, hogy

Ezenkívül az is magyarázhatja, hogy a kormánypárt céljai mögött ezek húzódhattak meg, hogy ez negatívan hathat Lengyelország és a NATO kapcsolatára, azaz a videónak egyértelműen belpolitikai indíttatásai vannak. A Politico gyűjtése szerint több korábbi, még a PiS hatalomra kerülése előtt szolgálatot teljesítő tábornok is azt nyilatkozta, hogy a bizalmas információk nyilvánosságra hozatalával a kormány alááshatja Lengyelország és szövetségesei közötti bizalmat.

Ráadásul egyikük még arra is felhívta a figyelmet, hogy a katonai terveket még 2009-ben készítették, ugyanakkor annak az előkészítését még a PiS-vezér Jaroslaw Kaczynski miniszterelnöksége alatt kezdték meg 2007-ben.

Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatásokban a KO még mindig le van maradva a PiS-vezette jobboldali szövetségtől,

Donald Tusk visszatérésével ugyanis az ellenzék lendületet kapott, és az elmúlt időszakban több nagy PiS-ellenes demonstrációt is sikerült megszervezniük. Júniusban például egy félmilliós tüntetést is tartottak, amióta Tuskék nem álltak le, és továbbra is gyakran tartanak kormányellenes eseményeket.

Ugyanakkor nem csak az ellenzék készül nagy erőkkel: a lengyel kormány nemrég jelentette be, hogy a parlamenti választással egy időben népszavazást is tartanak több olyan témáról, ami a kormányzó PiS-nek kedvez – többek között a migráció, a nyugdíjkorhatár vagy a lengyel–belorusz határon fekvő határkerítés kérdéséről.

Kiből lesz a királycsináló?

Ugyan a közvélemény-kutatásokban a PiS-vezette koalíció van az első helyen, de a 2019-es 43,6 százalékpontos választási eredményhez képest a legutóbbi kutatás szerint visszaesett 32,6 százalékpontra, míg a KO augusztushoz képest folyamatosan csökken és jelenleg 26,6 százalékponton áll.

Erre a helyre pedig szintén többen is pályáznak: a szélsőjobboldali Konföderáció alapvetően a két párt közötti konfliktusok ellenére inkább a PiS-sel tudna összeállni – jelenleg 9,5 százalékpontra mérik –, míg a szociáldemokrata Lewica a KO-val szövetkezhetne, bár a jobbközép–liberális pártokból álló pártszövetség és a baloldali párt között hatalmas az ideológiai szakadék. Utóbbit egyébként jelenleg 9,9 százalékpontra mérik.

Emellett az is kérdéses, hogyha a két nagy pártszövetség közül egyiknek sem lesz meg a többsége, akkor ki mögé állna be a 2020-as elnökválasztáson berobbanó, ott harmadik helyet megcsípő korábbi keresztény tévésztár, a részben Szymon Holownia által vezetett Harmadik Út koalíciós szövetség – Holownia az elnökválasztás után azért alapította meg pártját, a Lengyelország 2050-et, mert meg akarja haladni a PiS és PO közötti ellentétet. A további két másik pártból álló Harmadik Utat jelenleg a harmadik helyre, 10,6 százalékpontra mérik.

(Borítókép: Donald Tusk. Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / Getty Images)