Megvannak a katasztrofális líbiai árvíz felelősei, nyolc embert vettek őrizetbe

A líbiai főügyész elrendelte annak a nyolc embernek az őrizetbe vételét, akiket felelősnek tartanak a szeptemberi halálos árvíz miatt. Közben folytatódik a vizsgálat a két gát összeomlásának ügyében.

A példátlan katasztrófa körülményeit a helyszínről hazaérkező magyar mentőcsapatok vezetője ecsetelte. A hihetetlen mennyiségű víz percek alatt többemeletes épületeket a tett földdel egyenlővé, és soha korábban nem tapasztalt pusztításokat végzett a városban.

„A területre annyi víz zúdult másodpercenként, hogy négy emelet magasan hömpölygött városban. Ilyen pusztítást általában csak szökőár okoz” – idézte fel Balázs László, aki csütörtökön lapunknak még borzasztóbb képet festett le a helyszínekről. 

A több ezer áldozatot és a romokat a tengerbe mosta a víz, és 30 kilométeres szakaszon terítette szét a parton. „Életünk egyik legnehezebb napján vagyunk túl” – mondták a líbiai kiküldetés után a magyar mentők, akik megállás nélkül emelték ki a holttesteket a tengerből.

A történetesen amúgy is gyásznapon, szeptember 11-én egy mediterrán vihar, a Daniel tombolt a térségben akkora erővel, hogy a líbiai város melletti gátak nem bírták el a terhelést, és összerogytak. Dernára gyakorlatilag egy cunamival felérő vízfal zúdult.

A segélyszervezetek szerint a halálos áldozatok száma elérheti 4-11ezret, bár a pontos szám valószínűleg soha nem fog kiderülni. Az Egészségügyi Világszervezet napokkal a katasztrófa után felszólította a líbiai hatóságokat, hogy az áldozatokat ne temessék tömegsírokba, miután egy jelentés szerint több mint ezer embert hantoltak el.

Jugoszláv építő, török karbantartó, hanyag felügyelet

A katasztrófa után menesztették Abdel-Moneim al-Gaitit. Derna polgármesterét kihallgatták, majd őrizetbe vették – idézte a Deutsche Welle al-Szidik al-Szúr főügyész hivatalának közleményét. Az ügyészség a nyomozás lezárultáig – a polgármesteren kívül – elrendelte a vízügyi hatóság és a gátakat kezelő hatóság tisztviselőinek bebörtönzését is.

Az ügyészek szerint a gyanúsítottak nem szolgáltattak kellő bizonyítékot ahhoz, hogy elkerüljék a vádemelést.

A gátakat egy volt jugoszláv építőipari vállalat építette még a hetvenes években a várost kettészelő Vádi Derna folyó völgye fölött. Épp az volt a gátak feladata, hogy megvédjék a várost az esetleges hirtelen áradásoktól. Néhány évtizeddel később, 2007-ben egy török céget bíztak meg a két létesítmény karbantartásával.

Egy állami ellenőrző testület 2021-es jelentése szerint a két gát karbantartása nem volt megfelelő, annak ellenére, hogy évekkel korábban több mint 2 millió dollárt különítettek el erre a célra.

A polgárháború sebei

Líbiát azóta sújtja gyakorlatilag polgárháború, amióta több mint egy évtizeddel ezelőtt egy demokráciapárti felkelés megdöntötte Moamer Kadhafi diktátor hatalmát.

Az országot megosztották a keleti és nyugati rivális kormányok, következésképpen a kritikus infrastruktúra – köztük a dernai gátak – iszonyúan elhanyagolt állapotba kerültek.

A líbiai szakértők többször is – a legutóbb tavaly – megkongatták a vészharangot, és a gátak karbantartását sürgették, mindhiába. Emberek ezrei estek áldozatul a katasztrófának. 

(Borítókép: Mentőcsapatok járnak a líbiai Derna keleti városának egy elpusztult területén 2023. szeptember 18-án. Fotó: Mahmud Turkia / AFP)